Dunántúli Napló, 1974. október (31. évfolyam, 269-299. szám)

1974-10-20 / 288. szám

« DUNANTOll NAPLÓ 1974 ok tóbe. 20. Mit csinál a tervosztály? Országjárásaink alkal­mával, ami,kor városunkat és megyénket mások gazdago­dásához mérjük, hajlamosak vagyunk a magunkét keve- sSilhi, a mások vn e ármiln; hogy nicsak, ezek ezt is, azt is kiverekedtik maguknak, mintha minden azon múlna, ki tud '„fent" szebben és szívhezszólóbhan fohász­kodni. Ilyen megnyilatkozás­kor a megyei tervosztály egy kicsit mindig találva érezhe­ti magát, hiszen ö készíti a fej'esrtési javaslatokat, sza­va van tehát, amikor a pén­zek hovafordításáról van szó. Mit csinál, mit tehet, mi múlik a Megyei Tanács terv­osztályán? A takaró A neve utón — tervez. Persze a munka ennél sokrétűbb, mint­sem ezzel az egy szóval jelle­mezhetnénk. Talán induljunk ki a takaróból. Mennyi az az ősz- szeg, amelynek szétosztásakor hallatja hangját a tervosztály? Először is számítsuk le azt, hogy kormányrendeletek tömkelegé határozza meg, mi a fontos, mi az előbbre való, és határolja be, a megyei alapokból mire, s százalékban mennyit kell köl­teni. Mint tudjuk, má minden a lakás- és a közműépítés kö­rül forog, ez elviszi a pénz nagy részét. Mi marad? Évente 150— 200 millió forint. A Megyei Ta­nács ebből szavazhat meg tá­mogatást, ebből épülhetnek a községekben orvos- és pedagó­guslakások, ebből járulnak hoz­zá a pécsi szálloda, a fedett s-n- -somok,'az ifjúsági ház, a mphácsi gyógypedagógiai in- tézeh a szigetvári kórház, a har- kónv kórház új szárnyának költ­ségeihez, éhből csöppen a ta­nácsi vállalatoknak, és így to­vább. Ez a 150—200 millió bizony csak . a mi. zsebünkhöz, mérten nöny összeg, valóiéban kevés. Nagyon ki kell választani a leg­fontosabb és legsürgetőbb fej­lesztési célokat, amelyek a leg­több hasznot hajtják majd. ' Mondanunk sem kell. sok-sok ví,JJ8oos Igény felgyülemlett, pénz- vi öklükében viszont sok jógos ■ igényt vissza kell utasítani. $ mer‘ a magáét érthetően min- ddéH előbbre valónak tartja, ebbőí keletkeznek a viták. És ezc'-e*. a csatákat a tervosztály­nak kelI okos érvekkel megvív­nia'. hiszen ők készítik a fejlesz­tési ;avaslatokat, ők javasolják az elosztást, a tanácsi testület minden ilyeh döntés előtt kikéri vél edényüket. Ml'yen cél lebeq a szemük előtt? A cél' a megye minden ágazata arányosan- feilődjék. Tehát minden ágazat egyformán kedves. Ök összességében, míg az egyes áqazatok pénzért ha­dakozó kéoviselői csak a sóját részterületüket látják. Ezért nyilván fékezniük ke'l az olyan igvekezetet, amely önös érdek- bő' minél nngvbbb részt szeret­né kihbsítani a megyei fejlesz­tési alapból. / pérft hozta c pénzt A pénzzel persze ügyes húzá­sokat is lehet tenni. Manapság úgy szokott lenni, a pénz hozza a pénzt. Valamelyik miniszté­riumnak van egy kis pénze, épí­tene valamit Pécsett vagy a me­gyében, de sa'nos az összeg meglehetősen kevés. Mire ők kapnak az aián'aton, megfe­jelik az ágazat pénzét, valami megint elkezdődik, valamivel megint gyarapodunk. Az Ilyes­mit persze fel kell deríteni. Egy- ngy jó lökést is lehet adni a pénzzel. Építsünk mondjuk tór- pevízművet. Ez a helyi tanács­nak, de a Megyei Tanácsnak is egyformán érdeke. Erre a me­gye , beígér egy összeget, a he­lyi tanács aztán összegyűjti a óbbit. Olykor úgy is adnak pénzt, hogy be sem nyúlnak a pénztárcába. Az áramszolgálta­tók kértek támogatást a Sziget­váron át Barcsra vezető villa­mosvezeték építéséhez. A terv­osztály adott egy jó tanácsot, ott van a somogyiak 120 mil­liós iparfejlesztési alapia, pró­báljanak meg abból kérni, el­sősorban az ő érdekük a gyor­san iparosodó Barcs ellátása. A • vezeték épül. Szokták korholni o tervosz- \ tályt, miért nem kilincselnek I többet az Országos Tervhivatal- I ban és a minisztériumokban, mlért nem tudnak szerezni több pénzt. Hol vannak a „jó kap­csolatok”? Elhihetjük, az osztály a megyei érdekeket képviseli, a megyei szükségleteket közvetíti, s harcol is ezért. Am nem lehet verni „odafent” az asztalt, s ha valaha úgy is lehetett, manap­ság már a „jó kapcsolatok” ré­vén nem lehet ezt vagy azt el intézni, állami támogatást sze­rezni. A mutatók, normák, nor­matívák döntenek. Amikor a fej­lesztési terveket éqyeztetik, meg- ! kérdezik, meqnézrk, nálatok eb­ből mennyi jut ezer főre? 2er- i sze lehetnek ellenvetések, kel­lenek is, hiszen a mutatók elté­rő helyi sajátosságokat takar­nak. Például országosan eqv körzeti orvosi rendelőre 2666 lakos jut, Baranyában csak 2386, nálunk tehát kedvezőbb a mutató, akkor miért sírunk? A pécsiek ekkor megvilágítják, más egy alföldi nagyközség, ahol egy körzeti orvosra mond­juk egy hosszú utca jut, s más az aprófalvas Baranya, ahol esetleq nvole-tfz község, eqyiké- be-máslkába qyaloq kell kimen­ni. Szóval qyőzködnek, kilin­cselnek, o'kn'masint csak azért, hogy felhívják a figyelmet, ezünk sincs, azunk sincs, de persze a pénzszerzési lehetőség na­gyon is korlátolt Szemtől szembe velük Ezek után jő lenne valami­képp rendszerezni, mi minden­nel is foglalkoznak. Tervjavasla­tokat készítenek, ezeket alapos előkészítő és egyeztető munka után döntésre a testületek elé viszik. Sikerélmény, ha javasla­tuk találkozik a döntést hozók elképzeléseivel. Most két komo­lyabb feladat áll előttük. Ké szülnek az ötödik ötös megyei tervei, a lakások és a közmüvek fejlesztésével foglalkozó részt már i elküldték a tervhivatalba, év végéig meglesz a vitája, A másik, hogy a szomszédos me­gyék tervosztályaival karöltve felmérik a lakásszükségleteket és a régen óhajtott házgyár lé­tesítésének lehetőségeit. A terv­osztály véleményét minden olyan kérdésnél meghallgatják, ahol fejlesztésről van szó, tanulmá­nyokat véleményeznek, miköz­ben maguk is készítenek tanul­mányokat. Idejük jelentős része megy arra, hogy az erőket ösz- szefogják, e célból tárgyaláso­kat kezdeményeznek, álláspon­tokat tisztáznak, egyeztetnek, vizsgálatokat tartanak, szervezik és irányítják a megyében je­lentkező társadalmi munkát... Kik azok, akik e feladatokkal birkóznak? Dr. Palotai Ferenc 1967 óta vezeti az osztályt. Negyvenkét éves. Jogot végzett, a jogi képzettséget ezen a posz­ton szinte nélkülözhetetlennek tartja. Elvégezte a Tervhivatal felsőfokú tanfolyamát, ahol közgazdasági ismereteket szer­zett. A Munkaérdemrend ezüst fokozatának tulajdonosa, az OT és az ÉVM kiváló dolgozója. Legutóbb bevonták egy orszá­gos vizsgálatba, amikor is a la­kásköltségeket vizsgálták. Az osztályvezető-helyettes Sziklai László főmérnök, régi tanácsi ember Építészmérnök, de meg­szerezte a közqazdász képesí­tést is. Az OT' kiváló dolgozója. Or. Sümeqhy Mihály az osztály legidősebb tagja, de csak né­hány éve dolgozik a tanácson, előtte a KSH-nál. Demográfiai kérdésekkel és a településfej­lesztéssel foglalkozik. Jogot vég­zett, az OT kiváló dolgozója. Dr. Boqnár Zoltán munkaügyi és Iparfejlesztési kérdésekkel foglalkozik. Fiatal közgazdász, mint ahogy fiatalok a többiek is, a negyvenen innen, inkább a harminchoz közel. Pászthory j Zsuzsanna közgazdász, övé az ! építőipar és a közlekedés. Ko- ^ rábban az építőiparban dolgo- j zott. Sós József lakás- és kom- j munális ügyintéző. Közgazdász, j Heiszinqer Gabriella 1963 óta ! dolgozik az osztályon, kulturális I és egészségügyi témákkal fog- j lalkozik. Közgazdász. Másik Két kollégájával számítástechnikai tanfolyamot végzett. Korpona" Veronika közgazdász, most vé gezte el az egyetemet. A me- zőgazdasáq és az idegenforge- lorrf gazdáia. Császár Lajos 41 j éves, 1957 óta von az osztá­lyon. Érettségizett, majd felső­fokú ismereteket szerzett az OT tanfolyamán. Beruházási témák* | kai, fejlesztési kérdésekkel, az j éves tervek összeállításával fog- j lalkozik. Benkő Józsefné az fi- i formációs ügyintéző, közgazda­sági technikumot véqzett. Hozzá lehet fordulni minden adaté-t, statisztikáért. A két adminiszt­rátor: Kiss Béláné és Tóth Jó­zsefné. Az osztály összetételéből ki­derül, az eqvüt'es szinte a nép­gazdaság valamennyi ágazatá­ban járatos, mindenhez ért, mindenhez hozzá tud szólni. Csak egyetlen doloahoz nem ér­tenek, az aranycsináláshoz. Ami persze nagy kár, ezért nincs klstafírozvo a megye. Miklósvári Zoltán Vénasszonyok nyara? Erb János felvétel« Európában elsőként Megalakult a T Társaság égési szekciója 'zükség van gyors műtétekre 0 -lazánkban is európai színvonalon Husi külföldi és ötvenhárom haiai meghívott szakember részvételével kétnapos tudományos konferenciát rendezett a Ma­gyar Tiaumatológus Társaság, a Pécsi Honvéd Kórház és a Me­cseki Síénbányák Harkányban. Ax érdeklődés igen nagy volt, ezért a meghívottakon kívül számosán hallgatták meg a két nap alatt elhangzott csaknem negyven előadást. A konferencia fő té­mám az égési sérülés sebészi kezelése, illetve műtéti ellátása volt Hozónkban ez volt az első olyan tudományos konferencia, amely az égési sérülésekkel foglalkozott. A két nap alatt ál­lást foglaltak az itt megjelent szakemberek abban a döntő fontosságú kérdésben, hogy az égési sérülés voltaképpen me­lyik szakterülethez — a bőrgyó­gyászathoz, vagy a sebészethez — tartozik? Egyre Inkább bizo­nyítható, hogy az égettsken, különösen a bőrfelület teljes tői, bolgároktól, jugoszlávoktól és svájciaktól, de újat tőlük sem hallottunk. A tudományos színvonal egységes volt, s ez azért mondható nagyszerű ered­ménynek, mert például Cseh­szlovákiában csodálatosan szép égési osztályok vannak, mind a betegek elhelyezése, mind az osztályok felszereltsége, műsze­rezettsége magas színvonalú, sokkal jobb, mint nálunk. Mi viszont, kissé mostohább körül­ményeink ellenére is ugyanazt a színvonalat képviseljük, mint ők. Az előadások között előkelő helyen szerepeltek a pécsiek. Problematikus a tömeges égési sérülések ellátásának néhány szervezési kérdése, erről hang­zott dr. Koronczay József, dr. Lux Ottó és dr. Török Zoltán előadása. Tíz esztendő égési baleseteinek statisztikáját dol­gozta fel a Mecseki Szénbá­nyák két orvosa, dr. Debreceni László és dr. Dános László. Az égési sérülések itt fordulnak elő a leggyakrabban és tömegesen —, a Honvéd Kórházzal kötött szocialista szerződés nem a vé­letlen szándéka volt a Mecseki Szénbányák vezetőinél. Az sem volt véletlen, hogy e konferen­ciának a Mecseki Szénbányák adott — és nagyszerű — ott­hont. Még két pécsi előadás hangzott el: dr. Lux Ottó, dr. Török Zoltán és dr. Mátrai László az égési sérültek műtéti kezeléséről, később dr. Török Zoltán, dr. Merkel Dagmár és Bajusz Balázs ezek számítógé­pes értékeléséről beszélt. A kétnapos tudományos kon­ferencia érdekessége, hogy — Európában elsőként — megala­kult a Magyar Traumato-iógus Társaság égési szekciója, amely­nek elnöke dr. Novák János főorvos lett. — kp — Tudományos előadások a VI. egyetemi napokon Tudományos előadásokkal folytatódott tegnap Pécsett a VI. Egyetemi Napok esemény- sorozata. A Pécsi Orvostudo­mányi Egyetem központi épü­letében dr. M. V. Danyilenko. a Ivovi Állami Orvosi Intézet rek­tora,- dr, D. D. Zerhlno, a Ivovi Állami Orvosi Intézet profesz- SZora, dr. Ge'hard Wessel, az erfurti Orvosi Akadémia rektor­helyettese, dr. Bauer Miklós egyetemi tanár, a pécsi fül-, orr-, gégeklinika igazgatója, elr. Somogyi Jenő, a röntgen­klinika docense és dr. Hóber József, a Tüdőgyógyintézet igazgatója tartott nagy érdek­lődéssel kísért előadásokat. Délutón a POTE KlSZ-szervc- zete találkozót szervezett az egyetem egykori és mai kollé­gistái részére, majd a szakszer­vezeti bizottság rendezett fo­gadást a^törzsgárdajelvények át­adása alkalmából. Este az egyetem aulájában rendezett rektori fogadással értek véget a pécsi VI. Egyetemi Napok. Legszebb tárgyak, legszebb totók 70 éves a Janus Pannonius Múzeum néprajzi gyűjteménye Szombaton délelőtt Bernles Ferenc, a Baranya megyei Ta­nács művelődésügyi osztályá­nak vezetője nyitotta meg a 70 éves Janus Pannonius Múzeum néprajzi gyűjteményének Leg­szebb tárgyak, legszebb fotók című kiállítását. Megnyitó be­szédében rámutatott, hogy a ki­állítás szokatlan, újszerű, mert fejlődést, folyamatot mutat be; a múzeum néprajzi munkájáról ad képet. A néprajz, a népmű­vészet reneszánszát éli — mond­ta, ezért több figyelmet kell for­dítanunk rá, hiszen folyton úju­ló. változó világunkat szebbé teszi. Megköszönte a múzeum dolgozóinak lelkes munkáját. Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának közművelődési feladatterve nyomán jött létre a most megnyílt néprajzi kiál­lítás, amely ösztönzést Is ad ar­ra, hogy a megye területén nö­vekedjék a néprajzi gyűjtőmun­ka. A kiállítóteremben az érdek­lődők képet kapnak a néprajzi munkákról, a rajztárban a népi grafikai művek mellett (kiterí­tett) tárgyrajzokat is őriznek, ezekből Is bemutat a kiállítás néhányat. Bemutatják a fotók a múzeumban másfél éve működő restaurátor-laboratórium mun­káit, valamint azt Is, különböző községekben a megye területén milyen kiállításokat láthattunk az elmúlt években. Kémesről érdekes archaikus formájú TE- KÁ-t találhatunk a kiállítás anyagában, amelyet 1843-ban készítettek. Többek közt olyan érdekességekre is akadhatunk, mint például a pécsi csizma­dia-céh boroskancsója, melyet 1827-ben készített el mestere. A kiállítás megnyitásán 'észt vett az MSZMP Pécs Városi Bi­zottságának titkára Szentirányi József, valamint a Pécs megyei város Tanácsának elnökhelyet­tese; dr. Németh Lajos. Az érdeklődők november 10- ig naponta 9—12-ig és 15-18 óráig tekinthetik meg a kiállí­tást pusztulásával járó esetekben, sokszor csak a gyors műtéti beavatkozás segít. Az elpusz­tult bőrrészt el kell távolítani, s helyére vagy saját bőrt, vagy konzervált bőrt kell ültetni. Ez sebészeti feladat. — Milyen szövődmények lép­hetnek fel égéskor, és ml Indi­kálja a sokszor igen hamar el­végzett műtéteket? A kérdésre dr. Hónig Vilmos, a Magyar Traumatológus Tár­saság főtitkára válaszolt. — A leggyakrabban fertőzés lép fel. Ezért szükséges korán operálni, a sebfertőzést meg­előzni. A műtéteket pedig, o hírekkel szemben nem az égett terület nagysága, hanem inkább az elpusztult bőrréteg mélysége Indokolja. Egyébként, ezekhez *o műtétekhez igen sok „fogást" átvettek o baleseti sebészektől, továbbfejlesztették, s most más területekre Is eredményesen al­kalmazzák. Például az égett bőrfelületek kimetszésére irá­nyuló technikai megoldásokat a nehezen gyógyuló lábszárfe­kélyek, nyúzott sérülések gyó­gyítására. | — A külföldi részvevők hoz­tak-e valami újat? | — Nagyszerű előadásokat hallottunk szovjetektől, svédek- I tői, nyugatnémetektől, csehek- | Új kapu nyílt a két ország kozott Hatszáz tonna az ú‘ hídon Reng a lábunk alatt az aszfalt, önsúlyukkal együtt húsz tonnát nyomó hatalmas Skodák qurulnak előttünk. Alattunk világosbarna höm- pölygésse! fut a Dráva, Ez nemcsak amolyan rezgés . .. ez kérem szabályosan leng. Ebben a pillanatban már Jugoszlávia felett állunk, a Drávaszabolcs és Donji Mi- holjOc közötti hídon. Szom­bat, délelőtt tíz óra, folyik a terhelési próba. Savor Kresi- mlr zágrábi mérnök, a híd tervezője, mintha eltalálná titkos aggályaimat, megnyug­tat: — A tervezéstől egészen a kivitelezés legopróbb részleté­ig igen komoly, lelkiismeretes munka folyt. Remélem, elég bizonyíték erre, hogy o terve­zők és a kivitelezők éppen ezen a helyen állnak. Ez ugyanis a híd legkritikusabb pontja. Itt ébrednek a híd­szerkezetben a legnagyobb feszültségek, ha egyáltalán valami történhetne, akkor az itt, ezen a ponton történik. Eldübörögnek a sóderrel megrakott Skodák, Tátrák. Gyerünk utánuk, a híd túlsó felére, azazhogy vissza ismét Magyarországra. 600 tonnás terhet harminckét teherautó két napon át cipeli az új hí­don oda-vissza. A közben tör­ténő behajlást és a hídszerke­zetben ébredő feszültségeket a Budapesti Műszaki Egyetem acélszerkezeti tanszéke méri. Vezetőjüket, Szittner Antalt ugyancsak nehéz megszólal totni. Hol itt, hol ott bukkan fel. Nem csoda, — Összesen 120 helyen mérünk — mondja. — A mé­rés eredményei alapján adja meg a KPM a használatba­vételi engedeiyt. Keggel hét órakor kezdtük a terhelési próbát, eddiq minden ered­mény a tervnek megfelelő. Vasárnap, kora délután sze­retnénk befejezni. Egyébként gyakorlatiba sohasem éri ek­kora terhelés a hidat. Nemzetiszínű, ncügy tábla a magyar oldalon, rajta: Ma­gyar Népköztársaság, Mögöt­te a kész fogadóépület. A híd csillogó-szürkén ível át a Dráva felett. 316 métert tesz meg rajta az utas, amíg a szomszéd országba ér A jobboldali 'járda egy részén mar ott a burkolat, a többi, és a másik oldal várja még az aszfaltozókat. Ot nap múl­va, az ünnepélyes megnyitás­ra ez is kész lesz, Kurucz Gyula / I

Next

/
Thumbnails
Contents