Dunántúli Napló, 1974. október (31. évfolyam, 269-299. szám)
1974-10-20 / 288. szám
« DUNANTOll NAPLÓ 1974 ok tóbe. 20. Mit csinál a tervosztály? Országjárásaink alkalmával, ami,kor városunkat és megyénket mások gazdagodásához mérjük, hajlamosak vagyunk a magunkét keve- sSilhi, a mások vn e ármiln; hogy nicsak, ezek ezt is, azt is kiverekedtik maguknak, mintha minden azon múlna, ki tud '„fent" szebben és szívhezszólóbhan fohászkodni. Ilyen megnyilatkozáskor a megyei tervosztály egy kicsit mindig találva érezheti magát, hiszen ö készíti a fej'esrtési javaslatokat, szava van tehát, amikor a pénzek hovafordításáról van szó. Mit csinál, mit tehet, mi múlik a Megyei Tanács tervosztályán? A takaró A neve utón — tervez. Persze a munka ennél sokrétűbb, mintsem ezzel az egy szóval jellemezhetnénk. Talán induljunk ki a takaróból. Mennyi az az ősz- szeg, amelynek szétosztásakor hallatja hangját a tervosztály? Először is számítsuk le azt, hogy kormányrendeletek tömkelegé határozza meg, mi a fontos, mi az előbbre való, és határolja be, a megyei alapokból mire, s százalékban mennyit kell költeni. Mint tudjuk, má minden a lakás- és a közműépítés körül forog, ez elviszi a pénz nagy részét. Mi marad? Évente 150— 200 millió forint. A Megyei Tanács ebből szavazhat meg támogatást, ebből épülhetnek a községekben orvos- és pedagóguslakások, ebből járulnak hozzá a pécsi szálloda, a fedett s-n- -somok,'az ifjúsági ház, a mphácsi gyógypedagógiai in- tézeh a szigetvári kórház, a har- kónv kórház új szárnyának költségeihez, éhből csöppen a tanácsi vállalatoknak, és így tovább. Ez a 150—200 millió bizony csak . a mi. zsebünkhöz, mérten nöny összeg, valóiéban kevés. Nagyon ki kell választani a legfontosabb és legsürgetőbb fejlesztési célokat, amelyek a legtöbb hasznot hajtják majd. ' Mondanunk sem kell. sok-sok ví,JJ8oos Igény felgyülemlett, pénz- vi öklükében viszont sok jógos ■ igényt vissza kell utasítani. $ mer‘ a magáét érthetően min- ddéH előbbre valónak tartja, ebbőí keletkeznek a viták. És ezc'-e*. a csatákat a tervosztálynak kelI okos érvekkel megvívnia'. hiszen ők készítik a fejlesztési ;avaslatokat, ők javasolják az elosztást, a tanácsi testület minden ilyeh döntés előtt kikéri vél edényüket. Ml'yen cél lebeq a szemük előtt? A cél' a megye minden ágazata arányosan- feilődjék. Tehát minden ágazat egyformán kedves. Ök összességében, míg az egyes áqazatok pénzért hadakozó kéoviselői csak a sóját részterületüket látják. Ezért nyilván fékezniük ke'l az olyan igvekezetet, amely önös érdek- bő' minél nngvbbb részt szeretné kihbsítani a megyei fejlesztési alapból. / pérft hozta c pénzt A pénzzel persze ügyes húzásokat is lehet tenni. Manapság úgy szokott lenni, a pénz hozza a pénzt. Valamelyik minisztériumnak van egy kis pénze, építene valamit Pécsett vagy a megyében, de sa'nos az összeg meglehetősen kevés. Mire ők kapnak az aián'aton, megfejelik az ágazat pénzét, valami megint elkezdődik, valamivel megint gyarapodunk. Az Ilyesmit persze fel kell deríteni. Egy- ngy jó lökést is lehet adni a pénzzel. Építsünk mondjuk tór- pevízművet. Ez a helyi tanácsnak, de a Megyei Tanácsnak is egyformán érdeke. Erre a megye , beígér egy összeget, a helyi tanács aztán összegyűjti a óbbit. Olykor úgy is adnak pénzt, hogy be sem nyúlnak a pénztárcába. Az áramszolgáltatók kértek támogatást a Szigetváron át Barcsra vezető villamosvezeték építéséhez. A tervosztály adott egy jó tanácsot, ott van a somogyiak 120 milliós iparfejlesztési alapia, próbáljanak meg abból kérni, elsősorban az ő érdekük a gyorsan iparosodó Barcs ellátása. A • vezeték épül. Szokták korholni o tervosz- \ tályt, miért nem kilincselnek I többet az Országos Tervhivatal- I ban és a minisztériumokban, mlért nem tudnak szerezni több pénzt. Hol vannak a „jó kapcsolatok”? Elhihetjük, az osztály a megyei érdekeket képviseli, a megyei szükségleteket közvetíti, s harcol is ezért. Am nem lehet verni „odafent” az asztalt, s ha valaha úgy is lehetett, manapság már a „jó kapcsolatok” révén nem lehet ezt vagy azt el intézni, állami támogatást szerezni. A mutatók, normák, normatívák döntenek. Amikor a fejlesztési terveket éqyeztetik, meg- ! kérdezik, meqnézrk, nálatok ebből mennyi jut ezer főre? 2er- i sze lehetnek ellenvetések, kellenek is, hiszen a mutatók eltérő helyi sajátosságokat takarnak. Például országosan eqv körzeti orvosi rendelőre 2666 lakos jut, Baranyában csak 2386, nálunk tehát kedvezőbb a mutató, akkor miért sírunk? A pécsiek ekkor megvilágítják, más egy alföldi nagyközség, ahol egy körzeti orvosra mondjuk egy hosszú utca jut, s más az aprófalvas Baranya, ahol esetleq nvole-tfz község, eqyiké- be-máslkába qyaloq kell kimenni. Szóval qyőzködnek, kilincselnek, o'kn'masint csak azért, hogy felhívják a figyelmet, ezünk sincs, azunk sincs, de persze a pénzszerzési lehetőség nagyon is korlátolt Szemtől szembe velük Ezek után jő lenne valamiképp rendszerezni, mi mindennel is foglalkoznak. Tervjavaslatokat készítenek, ezeket alapos előkészítő és egyeztető munka után döntésre a testületek elé viszik. Sikerélmény, ha javaslatuk találkozik a döntést hozók elképzeléseivel. Most két komolyabb feladat áll előttük. Ké szülnek az ötödik ötös megyei tervei, a lakások és a közmüvek fejlesztésével foglalkozó részt már i elküldték a tervhivatalba, év végéig meglesz a vitája, A másik, hogy a szomszédos megyék tervosztályaival karöltve felmérik a lakásszükségleteket és a régen óhajtott házgyár létesítésének lehetőségeit. A tervosztály véleményét minden olyan kérdésnél meghallgatják, ahol fejlesztésről van szó, tanulmányokat véleményeznek, miközben maguk is készítenek tanulmányokat. Idejük jelentős része megy arra, hogy az erőket ösz- szefogják, e célból tárgyalásokat kezdeményeznek, álláspontokat tisztáznak, egyeztetnek, vizsgálatokat tartanak, szervezik és irányítják a megyében jelentkező társadalmi munkát... Kik azok, akik e feladatokkal birkóznak? Dr. Palotai Ferenc 1967 óta vezeti az osztályt. Negyvenkét éves. Jogot végzett, a jogi képzettséget ezen a poszton szinte nélkülözhetetlennek tartja. Elvégezte a Tervhivatal felsőfokú tanfolyamát, ahol közgazdasági ismereteket szerzett. A Munkaérdemrend ezüst fokozatának tulajdonosa, az OT és az ÉVM kiváló dolgozója. Legutóbb bevonták egy országos vizsgálatba, amikor is a lakásköltségeket vizsgálták. Az osztályvezető-helyettes Sziklai László főmérnök, régi tanácsi ember Építészmérnök, de megszerezte a közqazdász képesítést is. Az OT' kiváló dolgozója. Or. Sümeqhy Mihály az osztály legidősebb tagja, de csak néhány éve dolgozik a tanácson, előtte a KSH-nál. Demográfiai kérdésekkel és a településfejlesztéssel foglalkozik. Jogot végzett, az OT kiváló dolgozója. Dr. Boqnár Zoltán munkaügyi és Iparfejlesztési kérdésekkel foglalkozik. Fiatal közgazdász, mint ahogy fiatalok a többiek is, a negyvenen innen, inkább a harminchoz közel. Pászthory j Zsuzsanna közgazdász, övé az ! építőipar és a közlekedés. Ko- ^ rábban az építőiparban dolgo- j zott. Sós József lakás- és kom- j munális ügyintéző. Közgazdász, j Heiszinqer Gabriella 1963 óta ! dolgozik az osztályon, kulturális I és egészségügyi témákkal fog- j lalkozik. Közgazdász. Másik Két kollégájával számítástechnikai tanfolyamot végzett. Korpona" Veronika közgazdász, most vé gezte el az egyetemet. A me- zőgazdasáq és az idegenforge- lorrf gazdáia. Császár Lajos 41 j éves, 1957 óta von az osztályon. Érettségizett, majd felsőfokú ismereteket szerzett az OT tanfolyamán. Beruházási témák* | kai, fejlesztési kérdésekkel, az j éves tervek összeállításával fog- j lalkozik. Benkő Józsefné az fi- i formációs ügyintéző, közgazdasági technikumot véqzett. Hozzá lehet fordulni minden adaté-t, statisztikáért. A két adminisztrátor: Kiss Béláné és Tóth Józsefné. Az osztály összetételéből kiderül, az eqvüt'es szinte a népgazdaság valamennyi ágazatában járatos, mindenhez ért, mindenhez hozzá tud szólni. Csak egyetlen doloahoz nem értenek, az aranycsináláshoz. Ami persze nagy kár, ezért nincs klstafírozvo a megye. Miklósvári Zoltán Vénasszonyok nyara? Erb János felvétel« Európában elsőként Megalakult a T Társaság égési szekciója 'zükség van gyors műtétekre 0 -lazánkban is európai színvonalon Husi külföldi és ötvenhárom haiai meghívott szakember részvételével kétnapos tudományos konferenciát rendezett a Magyar Tiaumatológus Társaság, a Pécsi Honvéd Kórház és a Mecseki Síénbányák Harkányban. Ax érdeklődés igen nagy volt, ezért a meghívottakon kívül számosán hallgatták meg a két nap alatt elhangzott csaknem negyven előadást. A konferencia fő témám az égési sérülés sebészi kezelése, illetve műtéti ellátása volt Hozónkban ez volt az első olyan tudományos konferencia, amely az égési sérülésekkel foglalkozott. A két nap alatt állást foglaltak az itt megjelent szakemberek abban a döntő fontosságú kérdésben, hogy az égési sérülés voltaképpen melyik szakterülethez — a bőrgyógyászathoz, vagy a sebészethez — tartozik? Egyre Inkább bizonyítható, hogy az égettsken, különösen a bőrfelület teljes tői, bolgároktól, jugoszlávoktól és svájciaktól, de újat tőlük sem hallottunk. A tudományos színvonal egységes volt, s ez azért mondható nagyszerű eredménynek, mert például Csehszlovákiában csodálatosan szép égési osztályok vannak, mind a betegek elhelyezése, mind az osztályok felszereltsége, műszerezettsége magas színvonalú, sokkal jobb, mint nálunk. Mi viszont, kissé mostohább körülményeink ellenére is ugyanazt a színvonalat képviseljük, mint ők. Az előadások között előkelő helyen szerepeltek a pécsiek. Problematikus a tömeges égési sérülések ellátásának néhány szervezési kérdése, erről hangzott dr. Koronczay József, dr. Lux Ottó és dr. Török Zoltán előadása. Tíz esztendő égési baleseteinek statisztikáját dolgozta fel a Mecseki Szénbányák két orvosa, dr. Debreceni László és dr. Dános László. Az égési sérülések itt fordulnak elő a leggyakrabban és tömegesen —, a Honvéd Kórházzal kötött szocialista szerződés nem a véletlen szándéka volt a Mecseki Szénbányák vezetőinél. Az sem volt véletlen, hogy e konferenciának a Mecseki Szénbányák adott — és nagyszerű — otthont. Még két pécsi előadás hangzott el: dr. Lux Ottó, dr. Török Zoltán és dr. Mátrai László az égési sérültek műtéti kezeléséről, később dr. Török Zoltán, dr. Merkel Dagmár és Bajusz Balázs ezek számítógépes értékeléséről beszélt. A kétnapos tudományos konferencia érdekessége, hogy — Európában elsőként — megalakult a Magyar Traumato-iógus Társaság égési szekciója, amelynek elnöke dr. Novák János főorvos lett. — kp — Tudományos előadások a VI. egyetemi napokon Tudományos előadásokkal folytatódott tegnap Pécsett a VI. Egyetemi Napok esemény- sorozata. A Pécsi Orvostudományi Egyetem központi épületében dr. M. V. Danyilenko. a Ivovi Állami Orvosi Intézet rektora,- dr, D. D. Zerhlno, a Ivovi Állami Orvosi Intézet profesz- SZora, dr. Ge'hard Wessel, az erfurti Orvosi Akadémia rektorhelyettese, dr. Bauer Miklós egyetemi tanár, a pécsi fül-, orr-, gégeklinika igazgatója, elr. Somogyi Jenő, a röntgenklinika docense és dr. Hóber József, a Tüdőgyógyintézet igazgatója tartott nagy érdeklődéssel kísért előadásokat. Délutón a POTE KlSZ-szervc- zete találkozót szervezett az egyetem egykori és mai kollégistái részére, majd a szakszervezeti bizottság rendezett fogadást a^törzsgárdajelvények átadása alkalmából. Este az egyetem aulájában rendezett rektori fogadással értek véget a pécsi VI. Egyetemi Napok. Legszebb tárgyak, legszebb totók 70 éves a Janus Pannonius Múzeum néprajzi gyűjteménye Szombaton délelőtt Bernles Ferenc, a Baranya megyei Tanács művelődésügyi osztályának vezetője nyitotta meg a 70 éves Janus Pannonius Múzeum néprajzi gyűjteményének Legszebb tárgyak, legszebb fotók című kiállítását. Megnyitó beszédében rámutatott, hogy a kiállítás szokatlan, újszerű, mert fejlődést, folyamatot mutat be; a múzeum néprajzi munkájáról ad képet. A néprajz, a népművészet reneszánszát éli — mondta, ezért több figyelmet kell fordítanunk rá, hiszen folyton újuló. változó világunkat szebbé teszi. Megköszönte a múzeum dolgozóinak lelkes munkáját. Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának közművelődési feladatterve nyomán jött létre a most megnyílt néprajzi kiállítás, amely ösztönzést Is ad arra, hogy a megye területén növekedjék a néprajzi gyűjtőmunka. A kiállítóteremben az érdeklődők képet kapnak a néprajzi munkákról, a rajztárban a népi grafikai művek mellett (kiterített) tárgyrajzokat is őriznek, ezekből Is bemutat a kiállítás néhányat. Bemutatják a fotók a múzeumban másfél éve működő restaurátor-laboratórium munkáit, valamint azt Is, különböző községekben a megye területén milyen kiállításokat láthattunk az elmúlt években. Kémesről érdekes archaikus formájú TE- KÁ-t találhatunk a kiállítás anyagában, amelyet 1843-ban készítettek. Többek közt olyan érdekességekre is akadhatunk, mint például a pécsi csizmadia-céh boroskancsója, melyet 1827-ben készített el mestere. A kiállítás megnyitásán 'észt vett az MSZMP Pécs Városi Bizottságának titkára Szentirányi József, valamint a Pécs megyei város Tanácsának elnökhelyettese; dr. Németh Lajos. Az érdeklődők november 10- ig naponta 9—12-ig és 15-18 óráig tekinthetik meg a kiállítást pusztulásával járó esetekben, sokszor csak a gyors műtéti beavatkozás segít. Az elpusztult bőrrészt el kell távolítani, s helyére vagy saját bőrt, vagy konzervált bőrt kell ültetni. Ez sebészeti feladat. — Milyen szövődmények léphetnek fel égéskor, és ml Indikálja a sokszor igen hamar elvégzett műtéteket? A kérdésre dr. Hónig Vilmos, a Magyar Traumatológus Társaság főtitkára válaszolt. — A leggyakrabban fertőzés lép fel. Ezért szükséges korán operálni, a sebfertőzést megelőzni. A műtéteket pedig, o hírekkel szemben nem az égett terület nagysága, hanem inkább az elpusztult bőrréteg mélysége Indokolja. Egyébként, ezekhez *o műtétekhez igen sok „fogást" átvettek o baleseti sebészektől, továbbfejlesztették, s most más területekre Is eredményesen alkalmazzák. Például az égett bőrfelületek kimetszésére irányuló technikai megoldásokat a nehezen gyógyuló lábszárfekélyek, nyúzott sérülések gyógyítására. | — A külföldi részvevők hoztak-e valami újat? | — Nagyszerű előadásokat hallottunk szovjetektől, svédek- I tői, nyugatnémetektől, csehek- | Új kapu nyílt a két ország kozott Hatszáz tonna az ú‘ hídon Reng a lábunk alatt az aszfalt, önsúlyukkal együtt húsz tonnát nyomó hatalmas Skodák qurulnak előttünk. Alattunk világosbarna höm- pölygésse! fut a Dráva, Ez nemcsak amolyan rezgés . .. ez kérem szabályosan leng. Ebben a pillanatban már Jugoszlávia felett állunk, a Drávaszabolcs és Donji Mi- holjOc közötti hídon. Szombat, délelőtt tíz óra, folyik a terhelési próba. Savor Kresi- mlr zágrábi mérnök, a híd tervezője, mintha eltalálná titkos aggályaimat, megnyugtat: — A tervezéstől egészen a kivitelezés legopróbb részletéig igen komoly, lelkiismeretes munka folyt. Remélem, elég bizonyíték erre, hogy o tervezők és a kivitelezők éppen ezen a helyen állnak. Ez ugyanis a híd legkritikusabb pontja. Itt ébrednek a hídszerkezetben a legnagyobb feszültségek, ha egyáltalán valami történhetne, akkor az itt, ezen a ponton történik. Eldübörögnek a sóderrel megrakott Skodák, Tátrák. Gyerünk utánuk, a híd túlsó felére, azazhogy vissza ismét Magyarországra. 600 tonnás terhet harminckét teherautó két napon át cipeli az új hídon oda-vissza. A közben történő behajlást és a hídszerkezetben ébredő feszültségeket a Budapesti Műszaki Egyetem acélszerkezeti tanszéke méri. Vezetőjüket, Szittner Antalt ugyancsak nehéz megszólal totni. Hol itt, hol ott bukkan fel. Nem csoda, — Összesen 120 helyen mérünk — mondja. — A mérés eredményei alapján adja meg a KPM a használatbavételi engedeiyt. Keggel hét órakor kezdtük a terhelési próbát, eddiq minden eredmény a tervnek megfelelő. Vasárnap, kora délután szeretnénk befejezni. Egyébként gyakorlatiba sohasem éri ekkora terhelés a hidat. Nemzetiszínű, ncügy tábla a magyar oldalon, rajta: Magyar Népköztársaság, Mögötte a kész fogadóépület. A híd csillogó-szürkén ível át a Dráva felett. 316 métert tesz meg rajta az utas, amíg a szomszéd országba ér A jobboldali 'járda egy részén mar ott a burkolat, a többi, és a másik oldal várja még az aszfaltozókat. Ot nap múlva, az ünnepélyes megnyitásra ez is kész lesz, Kurucz Gyula / I
