Dunántúli Napló, 1974. október (31. évfolyam, 269-299. szám)

1974-10-20 / 288. szám

?974. október 20.

DUNANTOLI NAPLÖ

a

Kétiéle vélemény» 1977 vagy 1S€4?

; :: _ :

A siklósi séta önkéntelen asz- szociációkra készteti a látogatót. A Köztársaság téri lakótelep panelházai között járkálva, Üjme- csekajlán képzelheti magát az ember, s ha a házak közti réseken távolabb tekint, az illúzió még teljesebb, hiszen a Ten- kes vonulata a Mecsekre emlékeztet. Ha o várat övező parkból tekint az új lakónegyed felé, mintha a Kertvárosból nézné a 'égebei Pécset. És a vár? A meredek szürke falak mentén, a lombjukat hullató vadgesztenyefák alatt sétálva a budai vár falainál képzelj magát az alkalmi vendég.

Merészebbek és mérsékeltek

Ezek a képek Őrződnek Siklósról, amely igen energikusan és céltudatosan tör egy olyan cél felé, ami hol közelebb, hol meg távolabb van. A várossá válás nem új eszme itt, régóta él az emberekben és volt idő, amikor úgy gondolták: nem kell más, esek eqy hivatalos okmány, aztán minden rendben is van. Ma már józanabbul, több rea- 1 itással latolgatják a lehetőségeket és az esélyeket, mert tudók, hogy a várossá válás nem supán elhatározás kérdése. Á ■negyei tanácstagok siklósi ]á- ási csoportja a közelmúltban 'árgyalt erről, megvitatva dr. Sárosi Mátyásnak, c nagyközségi tanács elnökének ixájékozto- 1 íját.

— Kétiéle álláspont volt — emlékszik a vitára ér. Vlda Sándor, a Siklási Járási Pártbizottság első titkára. — A merészebbek úgy vélték, már 1977-ben ■érheti a nagyközség a várossá l nyilvánítást, hogy utána annál gyorsabb ütemű fejlődést lehessen biztosítani, A mérsékeltebb és — a körülmények mérlegelése alapján — józanabb álláspont szerint a feltételek, amiket helyben kell biztosítani, a követ- "ező évtized elejére érnek meg ehhez. Ügy gondolom, erre kell összpontosítani a figyelmei és ■íz erőket

ENSZ-szímpozium a gázkitörésekről

Pécsi szakemberek előadásai Donyeckben

A BCM-lakónegyed és az épülő többszintes lakóházak városias jelleget kölcsönöznek Siklósnak, Képünkön; az épülő panel-lakóházak —r Szokolai felv. —

Béke téri lakótelepen megépül 291 OTP-lakás, az arra várókat tehát ki tudják elégíteni, sőt újabb vidékről jelentkezők is kaphatnak. Nehezebb viszont a többiek dolga, hiszen állami eszközökből kevés lakás épül ebben a tervidőszakban és a jelentkezések szerint még kevesebbre van kilátás 1976-80 között, Építési terület erre még lesz. A Béke téri telepen a továbbépítés során még 150-200 lakást lehet elhelyezni, de utána mór újabb terület kell, ahol talán mór jobban szembe kell néznj a szanálás gondjaival is.

Volna még a családiház-épí- tés. 62-en kérnek építési telket a tanácstól, amely pillanatnyilag nem rendelkezik ennyi megfelelő területtel. Felvetődött a gondolat, hogy Harkány felé lehetne parcellázni, de az ötletet általában nem tartják szerencsésnek, mert úgy vélik, nagyon furcsa lenne megnyújtani a nagyközséget egy sor házzal. Kínálkozna még a Gyűd felé terjeszkedés, de akkor át kellene lépni a vasútvonalat, attól pedig ugyancsak húzódoznak.

Az I9ó0-a$ népszámlálás idején 5897 lakost vettek lajstromba Siklóson, egy évtizeddel később 7080-ai. Nemrégiben ösz- szesítették a tanácson a népes- ségnyilvántartást előkészítő utca. házszámjegyzéket, ami előzejes adatot ad a lakosság jelenlegi számáról is.

— Szeptemberben csaknem

3100 lő volt Siklós lakossága — állapítja meg dr. Rudolf József vb-titkár, — Elégedettek lehetünk ezzel a népességnövekedéssel még akkor Is, ha ez nem természetes szaporodásból, ha- J nem javarészt beköltözésből ! adódik.

Sok Iakás= és tefeks^ényl©

A lakosság számának növekedése és a lakásépítés itt nem választható el eqymástól. A ta- , -.ácson jelenleg 480 lakásigénylőt tartanak nyilván. Az arány rosszabb, mint Pécsett, mert míg a megyeszékhelyen 1000 lakos közül „csak” 45 a lakásigénylő, itt 60. Az igénylők közül 15-en OTP-lakásra várnak, a többi tanácsi értékesítésűt vagy bérlakást szeretne. 1975 végéia a

A lakás mellett 0 közművesítés gondjait kell elsősorban megoldani. A szennyvízkezelés úgy tűnik egyenesben van már. Most folyik 8,-5 millió forintos költséggel a telep jelenlegi kapacitásának 1000 köbméterre való bővítése. Ez sokáig kiszolgálhatja g fejlődő nagyközséget (egy ideiq talán már e várost is?), s ha valaha egy nagyobb ütemű fejlesztés lesz, akkor újabb 1000 köbméteres bővítésre van lehetőséq. Intézkedésekre készülnek a vízellátással is. Építeni keli egy nagy tározót a Tenkesen, hogy ne a véletlenen múljék Harkány vízellátása sem, de Siklósét is biztosítsák. w

Uj iparnegyed

Régi téma az egységes ipar- terület kialakítása is, amelynek érdekében intézkedések történtek. Az új területet a vasútvonal mellett jelölték ki, az odavezető út építését és a közművesítést megkezdték. Oda költözik rövidesen az Építőipari Szövetkezet és tavasszal kezdi meg az át- teiepülést g Szék- és Kárpitosipari Vállalat siklósi üzeme. Az üzem mostani helyére új autóbusz-pályaudvart terveznek, hiszen a jelenlegi — akárcsak a pécsi — a forgalom kifigurázása. Erre különben i$ szükség lesz (illetve szükség lenne már most!), hiszen a drávaszabolcsi híd átadásával várhatóan megnő a Jugoszláviából jövő idegenforgalom, a harkányi vasútvonal várható megszüntetését követően pedig a Pécsről, illet— Nyolcvanéves fennállásét

ünnepelte szombaton az alma- melléki önkéntes tűzoltó egyesület. Délelőtt az egyesületi ülésen jutalmakat és okleveleket adtak át a tagoknak, majd a műsoros programot követően, este tűzoltó-bállal zárult az ünnepség.

— A Statisztikai Kiadó Vállalat új kiadványai: Idegenforgalmi statisztika 1973 — Fiatalok a számítástechnika alkalmazásáért — A fogyasztói árak változása a lakosság főbb rété- j gélnél 1973-ban és 1974. I. félévben — Belkereskedelmi és idegenforgalmi adatok 1974. !!. megyedév.

v« a megye más részeiből ideiránygló autóbuszforgalom.

Siklásnak ebben az esztendőben 216 ezer látogatója volt, legalábbis ennyien fordultak meg a várban, valamivel többen, mint tavaly. Az idegen- forgalom tehát jelentős tényező Siklóson, amiért érdemes tenni még. A vár parkja már most is csodálatosan szép, s erre jogosan lehet büszke minden siklósi. A várfal újjáépítése folytatódik, • restaurálják a közeli templomhoz kapcsolódó kolostort és szó van. a dzsámi helyre- állításáról is. Erről csak kevesen tudnak, hiszen az épület szerényen bújik meq a járási művelődési ház udvarán, s kívülről semmi sem árulja el, mit takarnak a falak. A Jakováli Hasszán

pécsi dzsámijánál vclamtva! kisebb török templom hosszú évtizedekig gazdasági melléképület volt Belsejét úgy-ahogy szabaddá tették, az igazi helyne- állítós azonban még várat magára.

Siklós nagy célra tör, A nagyközségi státusszal jó tó pénzügyi lehetőségekből kevésre futja. Ezért nagyrészt a megyétől függ, mit tud terveiből valóra váltani. Akik a városi ranq mielőbbi elnyeréséért hadakoznak, úgy vélik, a városi státusszal nagyobb fejlesztési alaphoz is juthatnának, tehát többre lennének képesek önerőből. Mégis meggondolandó: jó lenne-e az idő előtti „nagykorúsítás"?

Hársfai István«

A szén- és gázkitörés a fö'd alatt dolgozó emberek egyik legalattomasabb ellensége. Szerte a világon mind széle- sebbkörű együttműködés alakul ki a bányaveszély leküzdésére. Magyar—német, iengvel szakemberek több mint tíz eve dolgoznak közösen e témában. Az ENSZ Európai Gazdasági Szénbizottsága 1969-ben Harkányban tartott szimpóziumot a szén- és gázkitörések tárgyában. A tanácskozás ajánlásba foglalta többek között, hogy a gázkitörések elleni küzdelemnek alkalmazkodni kell a szénbányászatban egyre határozot- abban jelentkező üzemkoncentrációs törekvésekhez, amelyek a művelési sebességek növelésével járnak. Olyan védekezési módszerek alkalmazására serkentett, amelyek nagyfokú biztonságuk mellett kevéssé róva rják az üzemmenetét és ebből kifolyólag gazdaságosak. A magyar szakemberek, így a mecsekiek is, ezek alapján végezték munkájukat

Elsődleges a megelőzés

Az elmúlt Sí év során elért eredményekről, újabb problémákról október 20—25. között a szovjeíunióbeli Donyeckben rendez ismét szimpóziumot az ENSZ Európai Gazdasági Bizottság Szén bizottsága. Magyar részről kilenc szakértő — négyen e mecseki szénmedenscé- ből — vesz részt a találkozón. Tájékoztatást kértünk étét résztvevőtől, hagy miről számolnak be a tudományos tanácskozáson.

Dr. Koncsag Károly, a Kerületi Bányaműszaki Felügyelőség vezetője elmondotta, hogy az aktív védekezési eljárások olr

Éjszakai aratók

Csütörtök este hot óra, Pécsett már egy órája égnek a lámpák.

Szafeadszentkirély alatt találkozunk az első vontatóval. A falu csendes. A tsz-iroda ablakai világosak. Az elnököt, Vadát Bélát gondban találiuk. Délután már 36 százalék volt a kukorica víztartalma, most az előbb, megmérték már 37 százalék s ahogy megyünk az éjszakába, egyre magasabb. A szárítójuk — régi Farmer típus — amúgy sem győzné, túl kiesi 700 vagon terméshez, annakidején nem 60 mázsás hozamokhoz építették. A mostani bajukon csak bérszárítással tudnak segíteni még ha mesz- sze is van Csokoládépuszta — a Pécsi Állami Gazdaság szárítóüzeme —- oda kell szállíta- niok, ám ott 32 százaléknál vizesebb kukoricát nem fogadnak. A szárítás a szűk kereszt- metszet. A három kombájn napi 30 vagonnal tudna learatni, de a szárítójuk csak 6—10 vagont fogad. A két szovjet kombájnt délután le is állították s most csak a CLAAS dolgozik, este 9—10 körül annak is le kei! állnia.

Az elnök kabátot húz s Indulunk az aratókhoz. Este hét óra van, mikor a koromsötétben a gerdei határban megpillantjuk a reflektorokat. A gumicsizma szárán befolyik a sár, a nehéz vontatók tengelymagas- ságiq kivájták g lágy földutat, de az asztalsimaságú szépen- művelt kukoricaföldön a legnagyobb könnyedséggel köröz a hatalmas kombájn.

Pataki István, hetedik éjszaka ül c kombájn „nyergében”, s ez az első este, amikor nem zuhog az eső. Mégis szinte mentegetődzik, mennyivel nehezebb a vontatásoknak. A hatalmas CLAAS Dominátor kombájn fülkéje kényelmes, jól fűtött, akár pólóingben is végig ülhetné az éjszakát Ha nem kéne gyakran kiszállnia, de mikor zuhog az eső a műszerfalon gyullad ki a lámpa, jelezve, hogy baj van. A vizes levelek gyakran okoznak dugulást. Az esős napokban minden 25-—30 mázsa s/tce cserélx**

ni kellett a rostákat. Ma este azonban remekül megy a munka. A szabadszentkirályi tsz 33 éves szerelője — mellesleg a helyi alapszerv párttitkóra is — abban a magabiztos tudatban ül a megbízható masinán, hogy egyetlen éjszaka ötszáz‘ember munkáját végzik el ketten, 5 meg a kombájn. Váltótársával, Varga Andrással napi 20 vagon kukoricát aratnak le.

A kombájn megáll, terhét a pótkocsiba üríti s már indul is tovább. Búcsúzóul még húsz ilyen derűs napot és csillagos éjszakát kívánunk a szabadszentkirályiaknak, mert pont ennyi kell a kombájnoknak ohhoz, hogy learassák a kinnlévó 600 vagon kukoricát s hogy felszedjék a cukorrépát. Húsz nap alatt 20 millió forint értéket kell betakarítaniok.

Boksa felé közeledve már messziről kivehetők a ródfa- pusztai ikerszárító fényei. Ez a környék legnagyobb szárítóüzeme, ide hordanak a szomszédos termelőszövetkezetek is, s akkora forgalmat bonyolít le, mint valami nagy ipartelep.

Jen geri községben a szélső házak lakói aligha alszanak ma éjszaka, itt dübörög el a forgalom az ablakuk alatt. A házak mögött 50 méterre kezdődik a kukoricatábla, négy kombájn aratja. Terepjáró nélkül azonban megközelíthetet- lenek. Leállítjuk az első ÍFÁ-t, arai Rádióról jön s éppen s»s»

4. s -J h

v ' • r •» 'X' i '.fV

* ■ ■ i* * ZV'.-V - ’ >kivágni készül « felhasogatott sáros telepnek. Két fiatalember Ugrik le fürgén. Libermann István és Lili Béla, tsz-a!kalma- zottak. Este hatkor kezdték az éjszakás műszakot, most nyele óra van és még egészen frissek, de előttük áll az éjszaka. Már nem is tudják, hogy ez hányadik éjszakájuk. Nagy területről szállították be a termést. Egy éjjel tízszer-tizenöt- ször fordulnak, attól függetlenül, milyen a távolság. Az éjszakás agronómus szerint itt Tengeriben éjfél körül befejezik az aratást, s akkor indul az éjszakai stáb egy faluval odébb. Még nem tudják pontosan, hová.

Csak két-három percet beszélhetünk, mert közben egy «gész konvoj gyűlt össze Lili Béláék IFÁ-ja mögött. A vontatások sorba ugrálnak le a járművekről, mi történt, karam- boj, vagy mi az ördög van ott elől? Félreállunk $ halljuk, hogy sorra felbúgnak a motorok- Tizennégy jármű, a legkülönfélébb típusok, mint a csatában a harckocsik, úgy vonulnak a sáros telepien.

Az időjárás a hétvégén jóra fordult. Baranyában éjszakánként százak és százak aratják a kukoricát, hogy ezrek vagy tízezrek nyugodtan hajthassák álomra fejüket. A termés fedél alá kerül.

— Kné —

kalmazásának szabályozásával kapcsolatos bányahatósági feladatokról készített tanulmányt Tartalmáról a következőket mondta:

— Azzal a technikai fejlődéssel, amely a gázkitörésvesre’v elhárításában megvalósult, a bányahatáság is lépést tart, 1972 végén hatályba lépxett az Általános Bányászati Biztonsági Szabályzat korszerűsített „Gázkitörésveszély” című fejezete. Ez már a korszerű védekezési eljárások alkalmazásán épült és az aktív védekezési módszerek alkalmazását rendeli el, ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy elsődleges a- megelőzés.

— Rendkívül nagy súlvt helyez a szabályzat a védőte'e- pes művelésre és az ezzel kat>- csolatos gázlecsapolásra, amely nem a helyi, hanem egy-egy telepre, vagy a védőtelep hatós- zónáiába eső több telepre is naqyobb területen védelmet jelent,

— A védőtelep annvit ielent, hogy először oivan telepet kell lefejteni, ameivik nem gázk'tő- résveszélyes. Ha ilyen nincs, akkor a gázkitörésveszélves telepek közül a legkevésbé gáz- kítőrésveszélvesnek ismert szen- teiepet kell kitermelni. Ilymő- don ugyanis a gázkitörésveszélyes teleoekben a feszültség átrendeződési folyamatot még a művelés megkezdése előtt ki lehet kényszeríteni, tehát később nem keli tartani a kitöréstől.

— A 'bányahatóság abba* az irányban szorgalmazza e kutatásokat, hogy a széntelepeknél a minősítési besoroláshoz olyan ismérvek — paraméterek — álljanak rendelkezésre, amelyek alapián egy szénteiepnél meghatározható, hogy az gázkitörésveszélyes-e. vagy nem, még mielőtt a kitörés bekövetkezne. Legújabban arra is intézkedés történt, hogy a gázkitörés- elhárítására szó!-, gálö védekezési eljárások hatásosságának megállapítására műszeres ellenőrzés-mérést alkalmazzanak a bányában.

Mecseki jellemzők

Dr. Szirtes Lajos, a Mecseki Szénbányák kutatási osztályának vezetője „Aktív védekezel! módszerek alkalmazásának eredményei és problémái a gázkitörésveszélyes mecseki szénbányákban” című tanulmányával szerepel a szimpóziumon. Elmondotta, hogy a magyarországi liaszkorú szénbányászat — Pécs—Komió — gázkitörésveszélyének három olyan jellemzője van, amMy megkülönbözteti más kitörésve- széliyel küzdő bányáktól. Ezek: a dolgozók életét különöséé veszélyeztető, munka közben váratlanul bekövetkező szén- és gázkitörések aránya, az összes kitörésekre vonatkoztatva meghaladja a 70 százalékot;

széleshomlokú fejtésekben nem fordulnak elő kitörések;

a provokációs robbantás gázkitörés kiváltási valószínűsége 50 százalék. A robbantó* után a 0,5—80 órát késő gázkitörések magas száma.

— Érthető, hogy a gázkitörések okainak megszüntetésével a kitörések kiküszöbölésére törekszünk. Az ötvenes, években kifejlesztett előzetes anyagkivételre épülő feszültség-csökkenő eljárásaink meghozták eredményeiket. A kitörések faj- lagos száma 90százalékkal csökkent

— A következő években több olyan akna továbbmélyítésére kerül sor a Mecsekben, amelyek gázkitörésveszélyes széntelepet harántolnak. A védekezés továbbfejlesztése, az, aknamélyítők nagyobb biztonsága érdekében q kutatási osztály levéllel fordult a világ számos szakértőjéhez, hogy ismertessék a bányáikban akne-. mélyítés folyamán fennálló gázkitörésveszély csökkentését céltö szabályokat, gyakoriét! eljárásokat, a menekülés elősegítésére tett intézkedéseket, stb. A felhívás megértésié talált. A Földnek úgyszólván minden tájáról érkeztek válaszok, amit most dolgozunk fel.

Htté