Dunántúli Napló, 1974. október (31. évfolyam, 269-299. szám)

1974-10-18 / 286. szám

m«. t**sbw n. DUNANTOLI NAPlö 3 Megéri? Nem éri? A gyakorlat bizonyít lyukkártya programozás a Pécsi Bőrgyárban 1774. I. félév; 776 ezer forint Eredmények, gondok az újításokban 1 Felmérés a MÁV Pécsi Igazgatóságán Vélemények a számító­gépről Kétkedő vélemények? a számítógép drága, a válla­latok azért veszik igény­be, mert divat, a ké­nyelmesebb megoldást vá­lasztják, mert költségeikbe minden belefér, az árban ezt is el tudják fogadtatni. E kétkedő véleményeket az táplálja, hogy a számitógép alkalmazása a legtöbb eset­ben nem Jár az adminiszt­rációs létszám csökkenésé­vel, bérmegtakarítással, ne­héz forintban kimutatni hasz­nát, Kinek mse igazai Állami Biztosító Az Aülonri Biztosító Baranya megyei Igazgatósága a kötele­ző gépjárműbiztosítás nyilván­tartását viszi számítógépre. Mi­ért? Dr. Vámhidy László igaz­gató mindenekelőtt az autók számának rohamos növekedésé­ről beszél. Baranyában, az or­szágos átlagot meghaladóan, 45 ezer gépjármű — 23 ezer személygépkocsi és 22 ezer mo­torkerékpár — fut A jármű­park évente 3000—4000 új gépkocsival gyarapszik. A kö­telező gépjárműbiztosítás díját a motorkerékpárok után évente egy, az autók esetében évente két részletben — január 1— 31-e és július 1—31-e között kamatmentesen — lehet befi­zetni. Elkezdődik az adminiszt­ráció, a papírok tánca. A késve fizetőknek pótdíjat számítanak fel, küldik a felszólításokat Előfordul, hogy bejön az ügyfél, mutatja, hogy befizette, bosz- szankodik, közben feltartja az ügyintézőket Az autók gyakran cserélnek gazdát, ilyenkor a biztosítási díj az eladó és a vevő között időarányosan meg­oszlik. Ezt is nyilván kell tar­tani, levelezgetni a biztosítási díjért. A változások nyomon kö­vetése, naprakész vezetése kézi nyilvántartással egyre megold- Ihatatlanabb. Január elseje után, a számí­tógép segítségével a kötelező gépjárműbiztosítási díjak gyor­sabb, naprakész, pontosabb nyilvántartása készül. Ezt nem lehet forintban mérni. Az Állami Biztosítónál a számítógép igénybevétele 280—300 ezer forint többlet költséggel jár. Milyen megtakarítósok állnak ezzel szemben? A kötelező gép­járműbiztosítás díjainak nyilván­tartását eddig 4—5 fő végezte, rendkívül nehezen, olyannyira, hogy erre a munkára utóbb már nem is kaptak dolgozót (A vállalatok a munkaerőhiány miatt is kénytelenek a számitó­gépes feldolgozásra átállni.) Ezután ketten-hárman bt elvé­gezhetik a munkát Ha a gép­kocsik számának növekedése nyomán győzni akarnák a díjak nyilvántartását, három admi­nisztrátort kellene felvenni. Az ő bérüket — összesen évi 70— 80 ezer forintot — megtakarít­ják. Megtakarítás az b, hogy nem kell az ügyfeleket felesle­gesen beidézni. Ez népgazda­sági érdek is. Az Állami Bizto­sító következő lépésként a CASCO biztosítás nyilvántartá­sát viszi számítógépre. BARANYAMÉK A BARANYAMÉK h most dön­tött a számítógépes feldolgo­zás mellett Fodor Imre igazgató mondta el okait A sok száz cikkel dolgozó vállalat tevé­kenysége szélesedik, forgalma nő. Az információk tömegét ha­gyományos módon, jóllehet a vállalat rendelkezik különféle adatfeldolgozó gépekkel, ma már nem tudják feldolgozni. Ahhoz, hogy a napi és a hosz- szabb távra szóló döntésekhez gyorsan adatokhoz jussanak, legalább tíz embert kellene még alkalmazni. Bár drága a számítógépes feldolgozás, táv­latban kell a dolgot nézni: nehezen lehet munkaerőt kapni, I •gyonakkor az ügyviteli dolgo­zóknál is növekvő munkabérek­kel kell számolni. Mennyibe kerül a számítógé­pes feldolgozás? A lyukkártya- gépek beszerzése és a prog­ram majdnem egymillióba, a feldolgozás évente félmillió fo­rintba. (A lyukkórtyagépeket a Belkereskedelmi Minisztérium által rendelkezésre bocsátott kedvezményes hitelből vásárol­ják, öt év alatt kell visszafizet­ni.) Mi áll a költségekkel szem­ben? Nem kell újabb alkalma­zottakat felvenniük. További megtakarításokat jelenthet a tisztánlátás. Egy-egy tárgyalás előtt — a vállalat a külpiacra is szállít — alaposan tájéko­zódni kell a cikkek áráról. Ed­dig a hiányos tájékozottság miatt könnyen elúszott 100—120 ezer forint. A BARANYAMÉK sok-sok árucikkel dolgozik, az árak szinte naponta változnak, a cikkenkénti értékelést a kézi könyvelés, a kézi ügyvitel nem teszi lehetővé. A bizonylatok több kézen mennek át előfor­dultak tévedések, pluszbon— mínuszban könnyen elment 50— 100 ezer forint A számítógép hiba nélkül dolgozik. Az üzlet- politika kialakításában is nagy segítség. Az árindexet figyelni kell, nem szabad ösztönösen csinálni, hogy valahogyan majd csak kialakul, hiszen a zöldség­es gyümölcsárak alakulása po­litikai kérdés is» Pécsi Borgyár A Pécsi Bőrgyárban az anyag és a készáru könyvelése, a szer­ződések nyilvántartása számító­gépen történik. A Bőrgyárnak a jövő évre további tervei van­nak: számítógépre viszik a ter­melés programozását a techno­lógiai ellenőrzést az anyagbe­szerzést Ezzel tervszerűbb és hatékonyabb lesz a termelés, jobb e minőség, tervszerűbb és optimálisabb az anyaggazdál­kodás. Kétkedhetünk, ez így ál­talánosan hangzik, s különben is, miért ne lehetne mindezt a meglévő adminisztrációval el­végezni. A régi mádon ezeket a feladatokat elvégezni lehetet­len, új munkaerő felvétele kor­látozott A számítógépes feldol­gozás nyomán máris leépítettek .három alkalmazottat bár nem ez az elsődleges cél, hanem az értelmes és jobb adatok nyeré­se. A Bőrgyár költségeinek 20— 25 százalékát a segéd- és ve­gyianyagok teszik ki, 80 száza­léka tőkés behozatalból szár­mazik. Ha egy-két százaléknyi megtakarítást érnek el — a milliárdos termelést végző gyár esetében — milliókat jelent Tőkés vélemény Egyízben egy hazánkba láto­gató tőkéstől megkérdezték, megéri-e neki, hogy számító­gépet vásárolt, mennyit takarít meg vele. A kérdést így nem szabad feltenni, válaszolta. Ha nem állítottam volna be, már rég becsukhattam volna a gyá­rat, nem tudnám figyelni a kon­kurenciát. Ha nálunk nem is ennyire élethalálharc a szá­mítógép — bár exportőreink ugyanabban a mélyvízben úsz­kálnak, mint az előbb idézett tőkés — annyi bizonyos: a vál­lalatok korunk információözö­nében már nem győzik kézi erő­vel, gyorsasággal az adatfel­dolgozást, mind nehezebb mun­kaerőt kapni, ugyanakkor a szá­mítógépes feldolgozás eredmé­nyeként értelmesebb, használ­hatóbb adatsorokat kapnak, Jelentősen változik a lakos­ság vásárló sónak összetétele; a Központi Statisztikai Hivatal­nak az életszínvonal alakulá­sáról most megjelent kiadvá­nyából! kitűnik: különösen a tartós fogyasztási cikkek néhány csoportjánál alakulnak át gyors ütemben az igények. Az elmúlt években tovább Javult a háztartások gépesí­tettsége is, bár a viszonylagos telítődés miatt már keveseb­Szerződést kötött a napokban a gépjárművek kárfeilvételének és kárrendezésének közös inté­zésére az Autófenntartó Ipari Tröszt és az Állami Biztosító vezérigazgatósága. Az Állami Biztosító Baranya megyei Igaz­gatósága és a XIV-es AFIT kö­zötti helyi szerződés megköté­sére a közeljövőben kerül sor. Ennek értelmében az épülő Szi­geti úti szerviziben helyet kap az ÁMami Biztosító irodája is. így egy helyen történhet a ka­rambolos gépkocsik kárfelvétele és javítása. Mint már arról beszámoltunk, az elmúlt év őszén láttak hoz­zá a Szigeti út, az Acsádi ut­ca és a Tarr Imre utcák által határolt területen a 26-os Álla­mi Építőipari Vállalat dolgozói az AFIT-szerviz építéséhez. A komplex gépkocsikarbantartás­ra alkalmas, korszerű autójaví­tó két nagyobb egységből áll majd; a Dunaújvárosi Vasmű könnyűszerkezetes elemekből épülő szervizcsarnokából és a Fémipari Vállalat volt lakatos­üzemének átalakított épületei­ből. A Győri Tervező Vállalat tervei alapján készülő 400 ezer munkaóra kapacitású szervizt a legkorszerűbb berendezések­kel szerelik fel: diagnosztikai sorral, mosó- és alvázvédő sor­ral, motorvizsgálókkal, futómű lengéscsillapító és fékberende­zés vizsgálóval. A mintegy 45 millió forintos beruházással lé­tesülő szerviz kielégíti majd e jobb döntéseket hozhatnak, s ezt — ha nem is lehet forint­ban pontosan kimutatni — arányban állónak érzik a több­let költségekkel. Megéri? Nem éri? Ezt hagy­juk eldönteni azoknak, akiknél az adathegyek feltornyosulnak. I Miklósvári Zoltán ben vásárolnak háztartási gé­peket, mint tíz évvel ezelőtt A háztartások magasabb fokú gépesítését jelzi, hogy 100 la­kásból 1973-ban már 65-ben volt mosógép, amíg 1960-ban csak 15 háztartásban szolgált ez a gép. 1960-ban csak min­den századik otthonban állt hűtőszekrény, az elmúlt évben 100-ból 53 lakás konyhájának volt tartozéka a hűtőberende­zés. A tévékészülék is mind több helyen természetes tarto­zéka a lakásnak. Pécsett megoldatlan karosszé­ria-javítást is. Az új csarnok építkezése a félidejéhez érkezett: a 70 mé­ter hosszú, 32 méter széles, hat méter magas épület szerkezeti elemei állnak, a tetőzet elké­szült, az oldalburkolat belső részének szerelésével is végez­tek az építők. A közeljövőben rakják fel az épület hőszigetelő Az újításokról szóló 1967-es kormányrendelet valóságos vá­lasztóvonalat teremtett a moz­galmat jellemző számadatok­ban. A MÁV Pécsi Igazgatósá­gának területén 1962 és 1967 között 3078 újítást nyújtottak be, a következő öt esztendőben pe­dig csak 2514-et. Csupán ezek­ből a számokból azonban nem szabad az újítási tevékenység visszaesésére következtetni, ugyanis a többi mutató egyér­telműen bizonyítja, hogy csak mennyiségében volt visszalépés, minőségében (1968 és 1973 között) a gazdasági életben nélkülözhetetlen mozgalom fej­lődött. A két időszakot összeha­sonlítva már az elfogadott ja­vaslatok száma is közelít egy­máshoz, a bevezetett újítások adatai pedig csaknem azono­sak (945, illetve 935). A qazda- sági eredmény, s a kifizetett újítási díjak egyértelműen bi­zonyítják, hogy a későbbi idő­szakban benyújtott újítások megalapozottabbak voltak, hasznosságuk messze felülmúlta az 1962 és 1973 közötti évek lényegesen magasabb számú újításának együttes értékét. Ti­zenkét és fél millió forint gazda­sági eredménnyel szemben csak 5,9 millió forint volt az akkori haszon. Az 1973 novemberében tar­tott negyedszázados, majd az utolsó tíz esztendő két részre bontott értékelése csak az egyik része a Vasutasok Szakszerve­zete Pécsi Területi Bizottsága munkájának: 1973-tól napjain­kig újólag megvizsgálták a mozgalom eredményeit, s meg­állapították a tennivalókat. Az elmúlt esztendőben Ismét nőtt a beadott javaslatok, az elfo­gadott és a bevezetett javasla­tok száma csakúgy, mint a gaz­dasági eredmény és az újítá­sokért kifizetett díjak ősszege Is. A Vasutasok Szakszervezete Pécsi Területi Bizottsága azon­ban korántsem tartja kifogás­('étegeit, vaflamínt az időtálló és esztétikus külső glazal bur­kolatot. Elkészült az új csarnok és az attól délre fekvő régi műhely- épületek közötti öt méter ma­gas támfal, melynek építésé­hez 900 köbméter betont hasz­náltok fel. A szeméttörmelék­kel töltött terület talajcseréje tovább folyik — eddig ötezer köbméter törmeléket száHítottak el és ugyanennyi földet szállí­tottak ide. A szükséges terep- rendezéshez hétezer köbméter földet kell ideszállítani. A Fémipari Vállalat esak augusztusban költözött ki a három régi csarnokiból és az emeletes épületből. Az átala­kítást ezután tudták megkez­talannak az igazgutóság terű. létén folyó munkát. Tömegmoz­galommá kell fejleszteni az újí­tási tevékenységet, ugyanis a dolgozók közül csak nagyon ke­vesen nyújtanak be újítási ja­vaslatot, a fizikai dolgozók, a fiatalok, a nők pedig csak el­vétve. Ma még sok vitára ad okot a szakvéleményezők munkája is: az anyagi érdekeltségük nem ösztönzi őket az újjal iáró fo­kozott felelősség vállalásra, in­kább a kényelmesebb megol­dást választva az újítási javas­latok gyengéit emelik ki, az el­utasítás indokait hangsúlyozzák. Ugyanígy gondot okoz az újí­tók szubjektív magatartása: gyakran túlértékelik újítási ja­vaslataik jelentőségét, a hasz­nosítási szerződésekben a ráfor­dított szellemi és fizikai munka jóval magasabb értékű díjkulcs megadásához ragaszkodnak. Valamennyi munkahelyen biz­tosítani kell azt a légkört, amelyben az újítási tevékeny­ség és ugyanakkor a bátor bí­rálat maradéktalanul érvénye­sülhet, s az újítómozgalom er­kölcsi tísztátalanságának, az összejátszásnak a gyanúja sem merülhet fel. Ezt a célt szolgálja egyéb ként az 1974. július 1. és 1975. december 31-e között a XI. párt­kongresszus és hazánk felsza­badulásának 30. évfordulója tiszteletére hirdetett újítási ver­seny is. A cél a munka termelékeny­ségének emelése, a személy- szállítás színvonalának javítása, a munka- és üzemszervezés elő­segítése, a balesetmentes mun­ka, az újítási tevékenységek hió-i nyosságainak felszámolása. . . Az is jogos észrevétel, hogy, az újítási jogszabály korszerű­sítést igényel, az 1967-es ren­delet további fejlesztésre szó­dén!. Jelenleg o tetőszerkeze­tet és a válaszfalakat bontja a harminc fős munkásgárda. A bontás után kerülhet sor az épületek átalakítására és fel­újítására. Patkó Zoltán főépítésvezető szerint az új csarnok építését a jövő év júliusára befejezik, a régi épületek átadására azon­ban csak a jövő esztendő vé­gén kerülhet sor. Ez probléma, ugyanis a régi épületben kapnak helyet a szó- ciális létesítmények. Amíg nincsenek meg, nem lehet meg­nyitni az új AFIT-szervizt. Fé<S évig üresen áll majd a több millió forintért létrehozott sze­relőcsarnok? Száz munkásháztartásban kilencven tv-kásziilék, 86 mosógép rul. L J. Félidőben az AFIT-szerviz építése Amikor elkészül: Korszerű műszerek Karosszériajavítás Kárfelvétel, kárrendezés V I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents