Dunántúli Napló, 1974. október (31. évfolyam, 269-299. szám)

1974-10-17 / 285. szám

DUNANTÜLI NAPLÓ 1974. október 17. OOZDASÄGI ELET Nem minden aszpirin Aspirin Alit kell tudni a védjegyről? y édjegykiöllitós járja az ” országot, e héten ér­kezett el Pécsre. Védjegy. Mit tudunk róla? Azt, hogy­ha egyszer elégedettek vol­tunk egy védjeggyel ellátott áruval, akkor legközelebb is azt kívánjuk vásárolni. A védjegy garancia, hogy nem csalódunk, ugyanazt a meg­szokott, jó minőséget kap­juk. Aztán mindnyájan is­merünk históriákat, hogy a védjegyet nemegyszer el­orozzák, mint ahogy a mi tokaji borunkat a világ tu­catnyi országában előszere­tettel hamisítják. Végül az is köztudott, az ilyesmiért büntetés jár. Tulajdonkép­pen ennyi ismeret már elég is, ám lássuk szakszerűen, i is tulajdonképpen a védjegy? Összetévesztik a márkával A védjegy létrejötte az áru megjelenésével, az árukereske­delem kialakulásával tehető egy időre. Amint egy áruféle­séget — legyen az kenyér, kard vagy bármi más — több gyártó Is készített, szükség lett arra, hogy az egyes termelők saját termékeiket olyan jelzéssel lás­sák el, ami a hasonló vagy azo­nos felhasználású termékektől megkülönböztethetővé teszi. Szükségük volt erre a gyártóknak azért, hogy állandó vevőkört, ezáltal állandó forgalmat biz­tosítsanak termékük számára. A védjegy nem tévesztendő össze a márkával, amelyet gyak­ran még ma is a védjegy tor­— Kiállítás. Tegnap délután a KIOSZ szigetvári csoportjá­nak székházában Rimavölgyi István, a Városi Tanács elnök- helyettese nyitotta meg azt a kiállítást, amely a város és a szigetvári járás területén dolgo­zó kisiparosok és árutermelők tevékenységét mutatja be. Mu­zeális értékű céhleveleket, mun­kaeszközöket láthatnak az ér­deklődők a török hódoltság idejétől napjainkig. talma és jelentése helyett, ma­ga a védjegy szó helyett hasz­nálják. A márka — marque — francia eredetű szó, ma is hasz­nálatos jelentése: jel, jelzés, cég, stb. Alapjában véve tehát a védjeggyel azonos fogalom, azzal a kivétellel, hogy nem ré­szesül oltalomban, nem biztosít kizárólagosságot. A márka te­hát egy megkülönböztető elne­vezés, ha azonban lajstromoz­zák és meqfelel a hivatalos kö­vetelményeknek, akkor védjegy. Az utánzás kihágás A gyártó, a forgolmazó szá­mára már az is előnyt jelentett, hogy áruját egy másiktól meg­különböztető jellel elláthatta. Ez azonban még nem óvta meg attól, hogy más gyártó hasonló termékét — akár azonos, akár gyengébb minőségben — az ő már jól ismert, bevezetett véd­jegyével hozhassa piacra és ezáltal elhódítsa a jóhiszemű vásárlókat, akik az áru jelzését figyeiye vásároltak. A gyártók tehát igényelték, hogy az álta­luk használt jel — a védjegy — jogilag is védve legyen, azaz más ne használhassa jogtala­nul. Megszülettek a védjegytör­vények, a védjegyjog. A védjegy használója, birtokosa fokozott jogi védelemben részesül — védjegye oltalom alá esik — amennyiben a megkülönböztető jelzés lajstromozott, azaz hiva­talosan is bejegyzett védjegy. A védjegyoltalom megszer­zése Magyarországon az Orszá­gos Találmányi Hivatalnak be­adott kérelemmel történik. (Mel­lesleg, a ' lajtsromozásra csak olyan jogi vagy magánszemély jogosult, aki maga is állítja elő, forgalmazza az adott terméket, vagy pedig valamilyen szolgál­tatást nyújt, s mindez működési engedélyében, alapítólevelében szerepel, mert például egy ci­pész 'kisiparos nem kérhet saját gyártású szappanjára védjegy- oltalmat) Ezzel az eljárással a bejelentő csak Magyaror­szágra biztosítja a védjegy ol­talmát. A nemzetközi védjegyek bejelentését az Országos Ta­lálmányi Hivatal továbbítja a Nemzetközi Védjegy Unió iro- hogy most a televízió után a dójának, amely a védjegyet hivatalos kiadványában közzé­teszi és informálja az érdekelt országok védjegyhatóságait. A védjegyoltalom 10 év, majd to­vábbi 10 évenként — igény esetén — megújítható. A véd­jegy oltalma kettős. A bünte­tőjog elbírálása szerint aki védjegyet utánoz vagy azonos védjeggyel ellátott terméket hoz forgalomba, kihágást követ el és — a sértett fél bejelentésé­re — bírsággal sútjható, vala­mint az utánzott védjeggyel el­látott termékek megsemmisíté­sére kötelezhető. A magánjog elbírálása szerint a védjegybi­torlóval szemben a sértett kár­térítési igénnyel léphet fel. Esetünk a frizsiderrel A Reklám kézikönyve a véd­jegyek 6 fő típusát különböz­teti meg. Az első, a szavak használata. Ismert szavak vagy fogalmak (például Fecske ciga­retta, Szalon sör), konstruált szavak (Barbon, Biopon), föld­rajzi vonatkozások (Tokaji bor, Café do Brasil), nevek (Zsol- nay porcelán, Hunyadi János keserűvíz). Előszeretettel hasz­nálják az idegen szavakat, mert a magyar közvéleményben — de ez mindenütt a világon így van — mindig is volt és ma is létezik bizonyos fokú érdeklődés a nem itthon gyártott termé­kekkel szemben. (Példák: Apol­lo borotvahab, Rocky Cellar sör, stb.) A következő típusokat a betűk (például HB, BT ciga­retta), a számok (egy világhírű kölni: a 4711-es) és a kettő kombinációja (jó név például a Club 99) jelentik. Léteznek még képek, jelek, ábrák (gon­doljunk csak a nap mint nap látott stilizált gyapjúgombolyog- ra, alatta a Tiszta Élő Gyapjú felirattal), s végül színek (pél­dául a Kék-Fehér babaolaj)1. A védjegyet természetesen meg kell ismertetni a fogyasz­tókkal, szólnunk kell tehát a védjegyek reklámozásáról is. A bevezető reklám feladata, hogy az árut jelölő új védjegyet meg­ismertesse a közönséggel, hogy később ők maguk tudják a védjegyet az áruval azonosítani. A védjegyismertetés költsége később visszatérül, amikor már a védjegy ismertsége megköny- nyíti a reklámozást, az emlé­keztető propagandát Mi a céljuk a védjeggyel a vállalatoknak? Miután a fo­gyasztóval való közvetlen kap­csolatuk ma már szinte a mi­nimálisra csökkent, a kapcso­lat tartására nem marad más mód, mint saját termékeiket speciális megkülönböztető jellel ellátni. A vevőhüség kialakítása A védjegy tulajdonképpen állandó minőséget is jelent Szerepét a korszerű eladási technika, az önkiszolgálás még jobban kiemelte, az adott áru­cikk az árutömegből a jól is­mert jelzés, szín alapján köny- nyen kiválasztható. A védjegy­reklám célja a „vevőhűség” ki­alakítása is. A reklámtevékeny­ség olyannyira hatásosnak is bizonyult, hogy akadtak esetek, amikor a védjegyet magával az árutípussal azonosították. A hűtőszekrényt Magyarországon frizsidernek hívják, holott ez csak az amerikai General Elect­ric egy bizonyos hűtőgépének volt a neve. Ehhez hasonló eset történt az Aspirinnel is. Még ma is gyakran aszpirin néven em­legetik a fájdalomcsillapítókat, holott ez csak a nyugatnémet Bayer cég egyik terméke. Ezekután pedig nézzük meg a Mecseki Ércbányászati Válla­lat székházában a védjegykiál­lítást! Á világsajtóból Két szabadnap és az emberek Az ötnapos munkahét problémái Magyarországon Péntek délután van, a magyar munkások és tisztviselők az állami iparban és az építőiparba» ilyenkor fejezik be 44 órás munkahetüket. Az idei évben a csökkentett munkaidővel dolgozók száma meghaladja a két és fél milliót, vagyis a dolgozók hatvan százalékát, az ötéves terv végéig pedig ez a szám újabb egymillió fővel növekszik... így kezdi beszámoló­ját Sztamen Sztamov a Rabotnicseszko Delo-ban. Milyen is a magyar szabad szombat — bolgár szemmel. Sztamen Szta­mov fejtegetései elé megjegyzésként talán még annyit, egyes munkahelyeken Bulgáriában is bevezették a csökkentett mun­kaidőt, később azonban visszaálltak a heti 48 órára. A megnövekedett szabad idő átalakította a meg­szokott életmódot, de az új lehetőségek felismerése és felhasználása — legalábbis egyelőre — bizonyos mértékig késik a megváltozott feltételek­hez képest. Itt figyelembe kell venni azt a tényt is, hogy a le­hetőségek hasznosítása sok egyéb tényezőtől is függ, így az emberek anyagi lehetősé­geitől, a szolgáltatások fejlett­ségi szintjétől stb. Vegyünk például egy olyan lényeges tényezőt, mint az üdü­lési és turisztikai bázis. Isme­retes, hogy Magyarország Eu­rópa egyik idegenforgalmi or­szága, jól ismertek nevezetes­ségei, Budapest, a Balaton, a Velencei-tó szépségei, az or­szág délnyugati részén fekvő Baranya megye, az északkeleti hegyvidék vagy a legnyugatibb országrészek. A legnagyobb üdülőhely, o Balaton partja az e célra fordított 7 milliárd fo­rint beruházás ellenére még a 2000. évben sem lesz képes befogadni egyidejűleg többet, mint 600 000 embert, s ezek nagy része is külföldi turista lesz. Egyébként nem minden évszak kellemes a víz mellett. Már ez a felületes összehason­lítás is mutatja, milyen sok probléma keletkezik az ötnapos munkahét bevezetésével. Jóllehet a munkaidő csök­kentése aránylag új jelenség Magyarországon, jóllehet, a szabadidő felhasználásának megfigyelése és vizsgálata rendkívül bonyolult, kényes és nehéz munka, mégis, már le­vonhatók bizonyos következte­tések. Mindenekelőtt az, hogy a többség egyetért abban, hogy a szabad szombatok mindenekelőtt a dolgozó nők számára hasznosak valójában. Ez a megállapítás elfogadható, miután széles körben ismert a tény, hogy a háztartással és a Két és fél hónappal a „fekete nap" előtt mm Összeszedni a morzsákat Dr. Csikós Nagy Béla még az év tavaszán jelentette be egy kereskedelmi kamarai összejövetelen, 1975. január elsejével termelői áremelé­sekre kerül sor. Szeptember elsején a TOZÉP-telepeken és a benzinkutaknál nekünk, fo­gyasztóknak kellett új árak­kal ismerkednünk, amikor is az ismert fogyasztói áreme­lésekre került sor, január el­sejével viszont a vállalatok és a szövetkezetek találják magukat szembe új árakkal: felemelik egyes alapanyagok és energiahordozók órát Még két és fél hónap van hátra a „fekete napig". A vállalatok és szövetkeze­tek természetesen nagyon is odafigyelnek az ilyesfajta be­jelentésekre, valamifélekép­pen mindegyikük reagált rá. Hogyan? Egyeseket nem hagyta el „természetes ösz­tönük”, mindjárt a készletek­re gondoltak, azonnal elkezd­ték a gyűjtögetést, hogy a majdani nehezebb időkben előnyökkel rajtolhassanak, aztán majd csak lesz vala­hogy. Mások számolgattak, mennyi költségtöbbletet je­lenthetnek majd a termelői áremelések, netán még va­riációkat is kidolgoztak, ha ennyi vagy amannyi százalék­kal nőnek az árak, mennyi ol­vad le a nyereségből. Ezen kicsit sóhajtoztak, hogy a kö­vetkező pillanatban remé­nyekkel telítődjenek, az állam úgysem hagyja őket maguk­ra, megtéríti majd a veszte­ségeket, lesznek majd man­kók és pénzügyi hidak. Volt egy homlokegyenest másmilyen reagálás is. Az, amikor a vállalatvezetőknek, szövetkezeti elnököknek mind­járt az jutott eszükbe, január elseje után aztán tényleg patikamérlegen kell mérics­kélni az anyagot és az ener­giát, egy morzsájuk sem me­het veszendőbe. És összeül­tek a vezetők, ne várjuk meg a január elsejét, álljunk ne­ki most, kutassuk fel, hol le­het megfogni valamit. Terve­ket kovácsoltak, intézkedtek, kijelölték, ki miért lesz fele­lős. Mondanunk sem kell, ez a reagálás a rokonszenves, ezt a hozzáállást szeretnénk mindenütt, s reméljük, ez is az általános. Csak ez hozhat hasznot a nyersanyagokban és energiahordozókban oly szegény Magyarországnak, a magyar gazdaságnak, benne a vállalati gazdaságoknak. Nincs más út, az egyes ter­melői árak emelését a terme­lési költségek csökkentésével keli elsősorban ellensúlyozni, nem pedig mankókra és pénzügyi hidakra várni. Nyil­ván, az áremeléseket is azért jelentették be jó előre, hogy időt hagyjanak a vállalatok­nak és a szövetkezeteknek, tegyék meg a megfelelő ta­karékossági intézkedéseket Mit lehet tenni? Sokat Mindenekelőtt felül kell vizs­gálni az anyagnormókat Különösen az importanyagok normáit kell nagyító alá tenni — mellesleg, éppen az im­portanyagok hallatlan mérté­kű drágulása kényszerítette ki a hazai áremeléseket —, lehet törni a fejet, hogyan tudnánk a külföldi anyagot más, hasonló minőségű, de olcsóbb anyagokkal helyette­síteni. Amint — hogy emlé­keztessünk rá — a háborús idők fémínsége kikényszerí­tette, hogy a fémeket mással helyettesítsék, amikor is meg­született a műanyag. Hacsak grammokat, deciket, négy­zetcentimétereket, egy-két százalékot takarítunk meg, az a magyar gazdaság szintjén mór milliós megtakarításo­kat jelenthet. Forintok, dol­lárok, rubelek. Ugyanígy elő kell venni az energiamérle­get, felülvizsgálni a normá­kat. -Megfogni a levegőbe en­gedett energiákat, visszave­zetni a még hasznosítható hulladékenergiát. Még azt is megkockáztatnám, ahol lehet, visszaállhatunk a kevésbé modern tüzelési technikákra, ha az olcsóbb. Ezzel együtt arra is kell gondolnunk, ha ilyen drágák az alapanyagok, akkor minél több ötletet adjunk bele, mi­nél több munkával dolgozzuk fel, hogy magas minőségben, jó áron eladhassuk a belőlük készült termékeket. Különö­sen exporttermékeinknél igye­kezzünk, olyan áron állítsuk elő és olyan áron adhassuk el, mint a külföld hasonló termékeit, hiszen sok esetben éppen a külföldtől drága pénzen vásárolt nyersanya­gokat dolgozzuk fel és adjuk el nekik. Most lesz csak iga­zán kényszer a hulladékok hasznosítása. Illik majd a sze­métben turkálni, mert azért is pénzt kapunk. Mindent fel kell dolgoznunk. A siker persze akkor lesz teljes, ha a takarékossági igyekezet nem merül ki az anyag- és az energianormák felülvizsgálatában, hanem ki­terjed mindenre — minden költséghelyre, minden költ­ségnemre —, s a költség­megfogást szervezetten vég­zik. Programokat, intézkedési terveket kell kidolgozni, fele­lősöket kijelölni és rendszere­sen beszámoltatni. Ott van az újítómozgalom is, rá kell irányítani az újítók figyelmét erre. Lehet ötletnapokat tar­tani a gyárakban, az épkéz­láb javaslatokat pedig anya­gilag is honorálni. Az olcsó nyersanyagok kor­szakának vége. Észrevehettük, ma már úgyszólván minden nyersanyag megkapja azt a bizonyos jelzőt. Fekete arany, fehér arany, zöld arany és így tovább. Az aranynak pe­dig ugye nemcsak a mor­zsáit, de porszemecskéit is össze szokták seperni. A Föld nyersanyagkészletei egyre fogynak, a nyersanyagok egyre drágulnak, s bizony, sajnos lesznek még „fekete dátumok". Erre nem lehet azt mondani, majd lesz valahogy, itt nem segítenek a mankók és a pénzügyi hidak, legke­vésbé szabad ennek terheit automatikusan a hazai fo­gyasztókra hárítani. A pazar­láson végső soron mindnyá­jan veszítünk. Egyedüli meg­oldás: egy morzsáját sem hagyjuk veszendőbe menni az anyagnak, energiának. Egyre többet termelünk, ami­lyen nagyvonalúak vagyunk ebben, olyan kicsinyesek le­gyünk a kiadásokban. Nem kell várni január elsejéig. Már most! Mikiősvári Zoltán r családdal kapcsolatos felada­tok többsége, még a legfejlet­tebb államokban is. még min­dig a nőkre hárul. A héten összegyűlt házi munka elvég­zése a szabad szombatokon le­hetővé teszi a nőnek, hogy a vasárnapot valóban pihenőnap­ként hasznosítsa. Ebből a szem­pontból teljesen érthetőek azoknak a nőknek e válaszai, akik eqy ankéton vettek részt, hogy még akkor sem egyeznének bele a 48 órás munkohét visz- szaállításába, ha ugyanakkor 30 százalékkal növelnék a fize­tésüket. A megkérdezettek 14— 15 százaléka viszont örömmel elfogadta volna, hogy — akár fizetésének 15 százalékos csök­kentésével is — minden szom­batja szabad legyen. A Magyar Tudományos Aka­démia Szociológiai Intézete felmérést végzett a Csepeli Vasműben, hogy megállapítsa, mivel töltik az emberek szabad idejüket az ötnapos munkahé­ten. A felmérés eredményeinek összehasonlítása a múltbeli szabadidő felhasználási struk­túrával mutatja, hogy ezen a területen még nem történtek lényeges változások. Nem új, hogy a szabad idő kitöltésében a fő helyet a televízió foglalja .el. Figyelmet érdemel azonbanj hogy mbst a televízió után a rádióhallgatásra és az újság- olvasásra fordított idő kerül második helyre. A legnagyobb figyelmet mégis az a jelenség érdemli, hogy messze nagyobb azoknak a száma, akik pihe­nésképpen passzív házi mun­kával foglalkoznak. Az ötnapos munkahét mellett fennmaradó szabad idő hasz­nosításának elemzésekor egy elgondolkoztató tény is felszín­re került Magyarországon, s ez az önképzés kérdése. Bár a szakirodalom, a szakmai folyó­iratok figyelemmel kísérése ma egyre inkább sürgős és kötele­ző program nemcsak a mér­nököknek és szerkesztőknek, da az egyszerű technikusnak és végrehajtónak is, a kutatások mutatják, hogy ez a fajta ér­deklődés még mindig háttérben marad. Nem kerülhető meg egy má­sik tény sem. Sok felmérés adatai bizonyítják, hogy az em­berek nagy része szabad ide­jének bizonyos részét jövedel­mének növelése céljából mel­léktevékenységre fordítja. A megkérdezettek jelentős része nem válaszolt a kérdésre, ami önmagában is érdekes tény: „maszek” munkát végeznek jö­vedelmük növelése céljából. Ezek százalékaránya a férfi technikusok között 18, az értel­miségiek között 26 százalék. Felmerül g kérdés, hogy elíté­lendő-e ez a jelenség, vagy elfogadható, mint a szabad idő lebecsülésének kifejeződése. E- mellett azt is hangsúlyozzák, hogy ennek több objektív oka van, mint például a munkaerő­hiány sok területen, a szolgál­tatások színvonalának és az irántuk megnyilvánuló keres­letnek az aránytalansága, a vásárlóképesség elmaradása a kívánalmaktól. Mindebből világossá válik, hogy még korai lenne következ­tetéseket levonni az ötnapos munkahét bevezetésének eddigi tapasztalataiból Magyarorszá­gon. Sok esetben az emberek még nem alkalmazkodtak pszi- chikailaq a megváltozott élet- feltételekhez. Függetlenül ettől, vitathatatlan tény, hogy a két szabadnap széles körű távlato­kat és lehetőségeket nyit ahhoz, hogy az emberek életét kultu­ráltabbá tegyék.

Next

/
Thumbnails
Contents