Dunántúli Napló, 1974. október (31. évfolyam, 269-299. szám)
1974-10-17 / 285. szám
1974. október 17, DUNANTCm NAPLÓ 5 Gyorson épül o komlói zeneiskola — de minek.,.? Üröm az örömben A Komlón épülő zeneiskola impozáns épületét már többször bemutattuk lapunk hasábjain: mint egy jövőben épülő kulturális központ első objektumát örültünk a hímek: az építők — o Tolna megyei Állami Építőipari Vállalat — egyre gyorsabb ütemben végzi a munkát s az illetékesek már arról beszéltek, hogy jó volna a hideg idő beköszöntése előtt átadni a létesítményt Mindenesetre a végső határidő — amelyet az aktákban rögzítették — 1974. december 31. Vajon azt jelenti-e ez — feltéve, hogy az építők állják a szavukat —, hogy január elsején költözködhetnek a zenészek? Koránt sem, NINCS PÉNZ A SZÉKEKRE Az a furcsa helyzet állt elő, hogy a komlói zeneiskola esetében nem sürgetni kell az építőket, hanem altatni. Csak semmi kapkodás: minél későbben adják át, annál jobb. Ugyanis annakidején állítólag valahogyan kimaradt a költségvetésből a berendezés — mások szerint valahogy elteltek a napok, hiszen olyan gyorsan repül az idő —, s feledésbe ment az a fránya bútorzat. (Hogy mért nem jók a régi bútorok, arról később lesz szó.) Még meg sem rendelték őket, hiszen hiányzik jó néhány forint; volt ugyan félmillió, de elvitte más. Na már most honnan lehetne előteremteni o bútorvásárláshoz szükséges pénzt — másfélmillió forintot? Ezen töprengenek a Komló városi Tanács művelődési osztályán. Fordultak a minisztériumba is, de onnan még nem érkezett válasz, így, az eredeti álmokat né- mileq módosítani kell: sem novemberben, sem januárban nem költözik a zeneiskola; jó ha jövő szeptemberben az új helyükön kezdhetik az oktatást. (Hacsak közben nem történik valami.) JUBILEUM ELön Húszéves a komlói zeneiskola — húsz éve folyik rendszeres zenei képzés a városban. A születésnapot 1975, március 1-én ünnepük, $ a zeneiskola nevelői joggal remélhették —• hiszen mindenünnen biztatták őket —, hogy a jubileumi ünnepséget az új épületben tarthatják majd. Ok így is készültek. Egyébként e honfoglalásra a megalakulás napjától, 1955. március 1 -töl vártak. Akkor egy felvonulási épületben kaptak ideiglenes otthont — a komlóiak által jól ismert „Keringő” nevű étté rém-borozó épületében. A nem a legideálisabb körülményeket egy felhőszakadás végképp megszüntette 1962- ben: az épület összedőlt A feHGYELEM! FIGYELEM I Értesítjük kedves ügyfeleinket hogy KERTVÁROSBAN (Varsány u. 20.) a 44-es számú fióküzletünk 1974. OKTOBER 18. ÉS 19-ÉN áthelyezés miatt zárva lesz, 21 -ÉN A BEREK UTCAI SZOLGÁLTATÓ ÜZLETSORON NYITJUK MEG. B. m. PATYOLAT MOSODA VALLALAT Egy forgalmi sáv kimarad az ünneplésből Pincehelyreállitás kezdődik a Rózsa Ferenc utcában Már 1969-ben - a felüljáró kiviteli tervei készítésének idején — tudták, hogy a Mecsek- vidéki Vendéglátó Vállalatnak a Rózsa Ferenc utca 2. alatti pincéit meg kell erősíteni. 1972- ben pedig szakvélemény is született, amely kimondta: a várható forgalmi terhelés miatt a pince veszélyessé válhat a környezetére. Mégis alig tíz nappal a felüljáró részleges forgalombahelyezése után adták csak ki a rendelkezést a pince aláfalazására. A pince talpa 6,9 méterre van az úttest színe alatt, egészében az épület alatt. Most még a Mecsekvidéki Pincegazdaság használja. Több egymásbanyíló ága van, az egyik a Rákóczi út 74. alá nyúlik, egy másik pedig dél néfkül maradt zene-rajongókat a Zrínyi Művelődési Ház befogadta, s itt vannak ma is. De milyen körülmények között? Az újságíró maga is egy zeneórát zavart meg, amikor Os- vóth Tiborné igazgatónőhöz bekopogtatott, hiszen az igazgatói Iroda próbaterem is egyúttal. Bár bérelnek a belvárosi iskolában is néhány tantermet: ösz- szesen 8 helyiségük van az igazgatói irodával együtt, s ebben a 8 tanteremben tanítják zeneszeretetre azt a közel háromszáz komlói gyereket, akik befizették év elején a tandíjat E tantermek többsége nem nagyobb egy átlagos lakószobánál; de nem is kell, hogy nagyobb legyen, hiszen főleg egyéni hangszeres- és énekképzés folyik az intézetben. Elképzelhető azonban, hogy milyen nehéz beosztani egyéni foglalkozásokra e tantermeket, (Amelyek akusztikai szempontból sem megfelelőek: ha filmvetítés folyik a művelődési ház túlsó szárnyában, a próbatermekben legjobb csendben ülni.) A tantestület — 19 nevelő — jobb esetben egy dohányzóasztal mellett tudna összejönni, mert nagyobb nincs. Szekrény hiányában a hangszerek egy részét a WC- ben tárolják (I) —, de nem is tudnának hova betenni szekrényt —, a magnetofont mint segédeszközt pedig csak a speciális — konnektorral felszerelt — tanteremben használhatják. így élnek tehát a zeneiskolások a Zrínyiben — 12 éve ideiglenesen. A mostoha körülményeiket a fentebb leírtak sem tükrözik kellőképpen, így hát csak a pedagógus kollektíva érdemeként kell elismernünk, hogy egészen kimagasló szintet értek el az oktatás terén. Az itt végzett diákok többségét megtalálhatjuk a hangversenydobogókon, a zeneakadémián, annak ellenére, hogy nem az o legfőbb céljuk, hogy „világhírű művészeket termeljenek". Szerényen fogalmazva: zeneszerető embereket nevelnek, zenei alap- műveltséget adnak óvodásoknak és felnőtteknek egyaránt, hiszen jól működő zenei óvodájuk van, ugyanakkor felnőttoktatás is folyik oz intézetben. Hús* évvel ezelőtt a komlói zeneiskola volt az első ilyen megyei létesítmény: a komlóiak hozták létre a később aztán önállósult fiókiskolákat Mohácson, Szigetváron, Siklóson; hírek szerint jövőre az egyetlen Komlóhoz tartozó fiókiskola, a pécsváradi is önállósulni fog. A komlóiak kezdeményezték először, és ezért kétévente Komlón rendezik meg a zeneiskolás magánénekesek fesztiválját, amely munkájuk legteljesebb elismerése. (Egyetlen gondjuk, hogy az érkező vendéqet nem tudják hely- lyel kínálni.) AZ UTOLSÓ ORABAN Éppen ezért lenne fontos, hogy minél előbb elfoglalhassák a rövidesen átadásra kerü- | lő új zeneiskolát. Igaz, az utol- ! só órában vagyunk, de vala- I hogy ki kéne talpalni, hogy már- j cius 1-én az ünnepi akkordok itt csendüljenek fel. A nevelők, 1 a diákok egyaránt megérdemel- ! nék. Nehéz elfogadni ellénvetés- ■ ként azt, hogy örüljünk, mert j végtére is biztosítottnak látszik | a — jövő .., 1 Kozma Ferenc Jobb együttműködést a tanácsok és üzemek kozott Bükkösd a fejlődés r . • r utján ötven emberért nem lehet tízmillió forintos utat építeni. Ez a kijelentés első hallásra kegyetlennek, részvétlennek hangzik. Az igaz, hogy az ilyen vélemény, vagy nevezhetjük döntésnek, nem az érzelmeken alapul. De hová jutnánk, ha a nosztalgia kedvéért milliókat költenénk a múltra? Azazhogy nem is egészen múlt, hiszen napjainkban is élő gond Baranya megye aprófalvas településszerkezete. Még ma is 316 község van a megyében. Baranya összlakosságának 90 százaléka él ezekben a községekben. Ha a közoktatásról esik szó: nagy gond az, hogy képesítés nélküli pedagógusokkal kénytelenek a kisközségek pedagógushiányát enyhíteni. Egészségügyi helyzet? Nem ritka, hogy egy körzeti orvoshoz négy-hat kisebb-nagyobb község tartozik. A mostoha időjárásbon nem tud bemenni a mentő a súlyos beteghez. Rendkívül sok energiát igényel az anya- és csecsemővédelem. Az alapvető szükségleti cikkek, élelmiszerek ellátása is probléma. Hi a jövő, a megoldás útja? A néhány házas kis települések megszűnése, a központi községek fejlesztése. Gyűrűfű már szimbólumnak is számít Gyűrűfűt nem ölték meg — az idő ítélkezett felette. A községi közös tanácsok szervezése gyakorlatilag befejeződött A megye távlati fejlesztési terve 23 alsófokú központot jelöl meg. Ezek további fejlesztése a cél, figyelembe véve vonzáskörzetüket és a társadalompolitikai célkitűzéseket. A Megyei Tanács tisztségviselői rendszeresen ellátogatnak az alsófokú központokba. Találkoznak a tanácsok, a helyi gazdasági egységek vezetőivel. Közvetlen, kötetlen beszélgetéseken tájékozódnak a helyi problémákról, közösen keresik a megoldás módjait Bükkösdre látogatott a közelmúltban dr. Földvári János, a Megyei Tanács elnökhelyettese, Bruck József, a Pécsi Járási Hivatal elnökével. Bükkösd is kiemelt alsófokú központ Községi közös tanácsához tartozik Cserdi, Helesfa, Dinnyeberki és Gorica. Adottságai mindenképpen a fejlesztést indokolják. A legfontosabb: itt a vasút Budapesttel és Péccsel közvetlen összeköttetése van a községnek. Területén működik egy sütőüzem, egy termelőszövetkezet, a Szentlőrinci Állami Gazdaság üzemegysége, egy kőbánya és három hete a Pécsi Cipész Szövetkezet üzeme. Ez utóbbi jelenleg hatvon főt foglalkoztat. A közeljövőben bővíteni szándékozik a szövetkezet az üzemet s akkor két-, háromszázan dolgozhatnak itt, többségűkben nők. Akik helyben nem találnak szakmájuknak, vagy érdeklődésüknek megfelelő munkahelyet azok Szentlőrincre, Pécsre, vagy Dombóvárra járnak dolgozni. A község dolgozóinak 50 százaléka ingázik. A jó vasúti és közúti közlekedés következtében ez sem okoz különösebb gondot. A beszélgetés során tájékoztatták a község vezetői a vendégeket a problémákról is. A kedvező lehetőségek ellenére a község még csak a fejlődés kezdeténél tart. Rendkívül sokat kell tenni, hogy valóban vonzó legyen a betelepülni szándékozók és az itt lakók számára. Égető probléma a belvíz. Évente átlagosan 250 hektár terület használhatatlan. Ha csapadékos az időjárás, akkor szinte az egész tanácsi költségvetést felemészti az utak, hidak karbantartása, a vízelvezető-árkok tisztítása. A környék vízrendezésének költségei azonban meghaladnák az ötmillió forintot. Háromszáz általános iskolás gyermek él Bükkösdön. Tornatermük nincs, a leánynevelő intézet tornaterme használhatatlan. Cser- diben mintegy ötven óvodáskorú cigánygyermek él, szeretnének ott egy cigányóvodát építeni. A centrumközség vízvezetékét két kút táplálja, de ha a fejlesztést veszik figyelembe, akkor szükségessé válik egy új kút fúrása. A jelenlegi művelődési ház alkalmatlan nagyobb rendezvények tartására, vagy akár valamilyen klubélet megvalósítására. Nincs egy presszója a községnek, pedig ugyancsak szükség lenne egy kulturált szórakozóhelyre. Goricán ötvennégyen élnek, évek óta könyörögnek bekötőútért. „Nagyon hasznosak az ilyen beszélgetések — mondta dr. Földvári János — mert vagy megerősítenek a véleményemben, vagy módosításra késztetnek. Itt van például Gorica esete. Sohasem lesz tízmillió forintunk arra, hogy oda bekötőút épüljön. Ezt az összeget inkább arra kell fordítani, hogy a centrumközségben teremtsük meg a kulturált, korszerű életmód feltételeit. Azt kell vonzóvá tenni, hogy szívesen települjenek oda az emberek. Akik vízvezetékes, fürdőszobás házakban élnek, a jó kereskedelmi, egészségügyi, oktatási ellátottság közvetlen közelében, művelődési és szórakozási lehetőségekkel, azok sohasem vágynak vissza a megszokott, de állandó küszködé- 1 sekkel teli életformába." Számítanak a lakosság összefogására Bükkösd fejlesztésre kijelölt község. Az ötödik ötéves terv költségvetése ezt már figyelembe is veszi. De addig is, és utána is a község összes lakójának közös erőfeszítésére lesz szükség. Jobb kapcsolatot kell teremteni azokkal a gazdasági egységekkel, ahol o lakosság dolgozik. Jó példa erre a leány- nevelő intézet és a MEV IV-es üzemének kapcsolata. Az üzem dolgozói több-tizezer forintos társadalmi munkával, anyagi segítséggel olyan mosdót, zuhanyozót építettek az intézeti kislányoknak, hogy egy elegáns szálloda is megirigyelhetné. Az ilyen kapcsolatok kiterjesztésével könnyebben meg lehetne oldani a tornaterem, vagy az óvoda építését A bükkösdi látogatás is bebizonyította, hogy a községi közös tanácsok el tudják látni a feladatukat. A hozzátartozó községekben elég egy kirendeltség, ahol a tiszteletdíjas megbízott el tudja intézni az apró- cseprő ügyeket. Tulajdonképpen csak egy centrumközség a 23 közül, egy látogatás, mégis rengeteg tanulsággal. Hiszen többé-ke- vésbé az egész megyében hasonlóak a gondok, hasonlóak a megoldás lehetőségei is. Kurucz Gyula állandóan víz alatt áll. A pince állapota egyre romlik, helyenként ácsolattal kellett már biztosítani, egyik különösen veszélyes részét pedig már korábban tömedékeltétr. Miért csak most látnak hozzá a megerősítéshez? Ez év április 19-én a Kerületi Bányaműszaki Felügyelőség elrendelte a munka elvégzését, a Mecsekvidókl Vendéglátó Vállalat fellebbezése után augusztus 15-én az Országos Bányaműszaki Felügyelőség emelte jogerőre oz elsőfokú határozatot Közben július 3-án a Dunántúli Naplóban is szóvá- tettük ezt, amikor még az augusztus 20-i határidőről volt szó. Ezt írtuk: „A Rákóczi és a Rózsa Ferenc úti csomópont térségében többségében pince- rendszer van, ami könnyen veszélyeztetheti a majdani nagy forgalmat. Ezeket a pincéket már most meg kellene erősíteni, nehogy később okozzanak problémát". Nos, erre akkor nem kerülhetett sor, hiszen még az sem dőlt ei, ki és miből fedezze a megerősítés költségét. Augusztus 30-án határozták el a Városi Tanács köz ben jöttével, hogy a Mecsekvidéki Vendéglátó Vállalat átadja a szóban- forgó pinceegyüttest a Pécsi Ingatlankezelő Vállalatnak, amely az időközben kapott kormányzati támogatás terhére végezteti el a munkát Ezután már csak a kivitelezés kérdését kellett rendezni. A nyár elején vott bizonytalan távlati kilátások miatt a Bányászati Aknamélyítő Vállalat pécsi kapacitását némileg csökkentette és a godisai vasúti alagút építéséhez csoportosított át erőket. Az emlékezetes augusztus 23-a után pedig - ekkor történt a Belvárosi Áruház alatti leszakadás — sorozatban következtek be a belváros különböző pontjain olyan omlások, amelyek helyreállítását szintéh nem lehetett halogatni. Ilyen előzmények után kérdéses volt, hogyan lehet gyorsan rendbetenni a Rózsa Ferenc úti pincéket, s egyáltalán: november 5-ig elvégezhető-e ez? Az aknamélyítők október 21- én vonultak fel, s a munka, amely mennyiségét tekintve megközelíti a Széchenyi tér és a Jókai tér sarkán az év első felében végzett munkát, az év végéig is eltarthat 400 köbméternyi új falazattal kell megerősíteni a pincéket, amelyek ugyan közvetlenül nem veszélyeztetik az új utat, az úttest egy forgalmi sávját mégis le kell zárni majd a forgalom elől, minthogy az az ún. szakadólapon belül - a pincék feletti homoktalaj természetes rézsűjében — van. így tehát az új Rózsa Ferenc út azzal debütál majd, hogy egy része a felüljáró ünnepélyes avatása után sem vehet részt a forgalomban. Három év alatt éré**tépi Technikusi oklevél Szakközép* iskolások a Dohánygyárban Kedvező lehetőséget kaptak a szakmunkások a továbbtanuláshoz. A Munkaügyi Minisztérium rendelete alapján azok a dolgozók, akik szakmunkásvizsgát tettek, most három év — munka melletti tanulás után — érettségi vizsgát tehetnek. Mód nyílik arra is, hogy a szakközép- iskolát végzettek — érettségi vizsga után — technikusi minősítő vizsgát tegyenek. Pécsett a Dohánygyárban ez év szeptemberében szakközépiskolát szerveztek, amelyben a gyár 10 munkása mellett még 20 helyet biztosítottak a Húsipari Vállalat, valamint a Pécsi Sörgyár dolgozói részére. Az oktatók a Szer.[lőrinci Mezőgazdasági és bieimiszeriparí Szakközépiskola pedagógusai, már szeptember 15-én megkezdték az oktatást a Pécsi Dohánygyárban. 4 A 1
