Dunántúli Napló, 1974. október (31. évfolyam, 269-299. szám)

1974-10-16 / 284. szám

1974. október 14. DUNANTOLI NAPLÓ 5 Elhunyt Rusznyák István Kedden, 85 éves korában elhunyt Rusznyák István aka­démikus, a Magyar Tudo­mányos Akadémia egykori elnöke, a szegedi, majd a Budapesti Orvostudományi Egyetem belgyógyászati kli­nikájának volt igazgatója, a Kísérleti Orvostudományi Kutató Intézet nyugalmazott igazgatója. Rusznyák István orvosprofesszort a Magyar Tudományos Akadémia sa­ját halottjának tekinti, te­metéséről később intézked­nek. Egységes mozgalommá szervezik ia tanácsi fenntartású müvésztelepeket 01SE ÚgCS tanáeskoEás a siklósi várban, z7 Pécsi professzorok —Bécsben i/ / A Pécsi Tudományegyetem Állam és Jogtudományi Kara baráti kapcsolatokat ápol a bécsi egyetem jogi karával. Ennek az együttműködésnek keretében dr. Földvári József egyetemi tanár, a Pécsi Tudo­mányegyetem Állam és Jogtu­dományi Karának dékánja és Herczeg Géza professzor, dé­kánhelyettes nagy sikerrel tar­tottak előadást az osztrák fő­város egyetemén a büntetőjog és a nemzetközi jog időszerű kérdéseiről. A látogatást és vendégelőadást még ebben az évben viszonozzák a bécsi pro­fesszorok. Kinevezések A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa dr. Juhász Ádámot és dr. Simon Pált ne­hézipari, Kovács Gyulát külke­reskedelmi miniszterhelyettessé kinevezte. Szovjet vendégek a Pécsi Kemzeli Színházban Tegnap délelőtt a Nemzeti Színházba látogatott az a szov­jet színészekből, színházi, te­levíziós és rádiórendezőkból, valamint kritikusokból állá cso­port amely jelenleg tanulmány­úton tartózkodik hazánkban. Az észt, lett és orosz vendégek Pécsett a Trubadúr és a Don Juan próbáját tekintették meg. Vendésíátáípsri kiállítás Pácsett A KPVDSZ Kulturális Napok keretében tegnap délelőtt Görcs Károly, a Baranya megyei Vendéglátó Vállalat igazgató­ja nyitotta meg az Olimpiá­ban a Budapesti Vendéglátó­ipari Múzeum anyagából meg­rendezett kiállítást Magyarországon az utóbbi években számos kisebb-nagyobb nyári művésztelep alakult helyi tanácsi kezdeményezésre, és ez a folyamat méq nem zárult le. Az alkotótelepeket széleskörű társadalmi igény hozta és hoz­za létre: szerepük jelentős le­het a közízlés alakításában, a közművelődésben. Működésüket azonban ma még nem szabá­lyozzák egységes irányelvek vagy feltételek. Különböző adottságaik révén egy részük csak néhány hétig, más részük hónapokig működik. Művészeti életünk fejlődése megkívánja, hogy ezek a mű­vésztelepek a jövőben egysé­ges elvek alapján, egységes célkitűzéssel működjenek. Ennek a lehetőségeiről, formáiról ta­nácskoztak tegnap a siklósi vár kongresszusi termében a Ma­gyar Képzőművészek Szövetsé­ge, a Kulturális Minisztérium, a Baranya megyei Tanács, vala­mint a tanácsi fenntartású mú- vósztelepek képviselői. A ta­nácskozást Bernics Ferenc, a Baranya megyei Tanács művelő­désügyi osztályvezetője irányi- j tóttá. Elnökségében helyet fog­laltak a minisztérium és a Kép­zőművészeti Szövetség képvise­lői, köztük Makrisz Agamemnon szobrászművész, a szövetség ke­retében megalakult öttagú szimpozion-bizottsáq elnöke. A tanácskozást a Képzőmű­vészeti Szövetség hívta eqybe a siklósi vár kongresszusi termébe, és mint a fenti bizottság előter­jesztéséből megtudhattuk, azzal a céllal, hogy itt valamennyi il­letékes részvételével összehan­golják a tennivalókat, és az egymástól függetlenül működő képzőművészeti szimpozionokat, művésztelepeket egységes, szer­vezett mozgalommá kovácsolják össze. Felmérve ennek a reális lehetőségeit és meghatározva a szükséges működési normákat A szimpozion-bizottsóg elő­terjesztése fontos közművelődési programnak tekinti a művész­telepek munkáját A szövetség feladatának érzi, hogy az élő magyar képzőművészet egészét bekapcsolja a művésztelep-moz- galomba, A művésztelepek nem művész-, hanem művészet-köz- pontúak legyenek. Közülük né­hány már évek óta nemzetközi kapcsolatokkal is rendelkezik. A nemzetközi színvonal elérésének különböző szociális, szervezeti és speciális művészeti-műszaki fel­tételeit biztosítani kell. A mű- vésrtelepek irányítása állami feladat A szimpozion-bizottsóg ez év végéig kidolgozza vala­mennyi művésztelep számára a külföldi és hazai meghívások rendszerét A működési Irányelveket a je­lenlévők megvitatták. Felszólal­tak a különböző tanácsi fenn­tartású művésztelepek, az eger­vári, a hajdúsági, fonyódi, kecs­keméti, nagyatádi, kiskunhalasi, nyíregyházi, villány—siklósi, szombathelyi és bajai mór mű­ködő, illetve ezután megalakuló nyári művésztelepek képviselői is. Az elhangzott javaslatokat és az előterjesztést a megyei ta­nácsokkal egyeztetve a szövet­ség fölterjeszti a Kulturális Mi­nisztériumhoz. Annak jóváha­gyása után a művésztelep-moz­galom egységes működési elveit a szövetség közgyűlése elé ter­jesztik. A tanácskozás után ünnepé­lyesen bezárult a villányi szob­rász alkotótelep-szimpozion, ahol az idei évben német, román, szlovák, lengyel és három ma­gyar művész alkotott egy-egy szobrot. A Baranya megyei Ta­nács nívódíját az idén Kovács Ferenc budapesti szobrászmű­vész kapta meq. Tíz hét nyereség a kongresszusi versenyben Üzembe helyezték az új hőközpontot '5^ A Pécsi Hőerőműben ked­den részlegesen üzembehelyez­ték az új hóközpontot, aminek eredetileg december 31-én kel­lett volna termelnie. A tíz hét előnyt a kongresszusi verseny­ben szerezték. Pécsett tizenkét éves múltja van a távfűtésnek, de a város közben kinőtte hőközpontját. Te­tézte a gondokat az új kertvárosi lakótelep terjeszkedése. A ha­táridő-rövidítéssel ezen kívántak segíteni, amikor a munkák gyorsítására szocialista szerző­dést kötött az erőmű, a gene­rálkivitelező Április 4. Gépgyár és a Vertesz. A részleges üzembehelvezés azt jelenti, hogy a hőigényeket már ki tud­ják elégíteni. Az új hőközpont tervezett ka­pacitása 112 millió kilokaló -a/ óra, másfélszerese az eddigi­nek. Ez elegendő ahhoz, hogy még az V. ötéves tervben ké­szülő új otthonok távfűtését is ellássa. A közeli hetekben üzembehelyezik az erőműtől ve­zető új 500-as távvezetéket. A két létesítmény beruházási költ­sége meghaladja a százmillió forintot II szocialista országok nőszervezetének tanácskozása Budapesten Kedden délelőtt Budapesten megkezdődött a szocialista or­szágok nőmozgalmi vezetőinek háromnapos tanácskozása, amelyen Bulgária, Csehszlová­kia, a Koreai Népi Demokra­tikus Köztársaság, Kuba, Len­gyelország, Mongólia, a Né­met Demokratikus Köztársaság, Románia, a Szovjetunió és a Vietnami E)emokratikus Köztár­saság nőszövetségeinek képvi­selői vesznek részt Közöttük van Valentyma Nyi- kolajeva-Tyereskova, a szovjet nőbizottság elnöke, a világhírű űrhajós. A Nemzetközi Demok­ratikus Nószövetséget Fanny Edelman, az NDN főtitká-a képviseli. A vendégeket a Ma­gyar Nők Országos Tanáéra nevében Erdei Lászláné, a MNOT elnöke üdvözölte. Vallomások a színek, vonalak nyelvén Érdy Győző tárlata a Puskin Művelődési Házban A színek, vonalak nyelvén jobban mondja el, amit érez, gondol. Érdy Győző 75 éves, Pécsett született, 3ó évet dol­gozott a Mecseki Szénbányák­nál, ahonnan mozdonyvezető­ként ment nyugdíjba. A tanult foglalkozása egyébként: bádo­gos és vízvezetékszerelő. — Már édesapám is, aki t(- mársegéd volt, vonzódott a fes­tészethez. Tőle örököltem a raj­zolási hajlamot Martyn Ferenc, Gebauer Ernő irányításával a mostani Doktor Sándor Műve­lődési Központban működött egy öntevékeny képzőművészeti szakkör: ennek tagja voltam 1920-tól. Ott rajzoltunk, festet­tünk néhányon munkások, mint Exner Lajos, Keszthelyi Károly, de jól emlékszem Őri Józsefre, Túri Nagy Sándorra, Remecz Bélára. 1©0 ittas vezető a siklósi járásban A tiUM fórás kázóŰ közlekedésé­nek gondjairól tanácskozott tegnap a megyei közlekedésbiztonsági tanács siklósi szakbizottsága. A baleseti sta- tiszika tanulsága szerint különösebb aggodalomra nincs ok, bár összeír légében valamelyest »melkedett a balesetek száma a tavalyi év hason­ló időszakához viszonyítva. Azonban az emelkedés nem számottevő és szerencsére a sérülés nélküli ún. koc­canásos balesetek száma szaporodott. A balesetek háromnegyed részét magántulajdonban levő személygép­kocsik és motorkerékpárok vezetői okozták. Baleseti okként a gyorshaj' — Könyvajánlat: Csehov: Aludni szeretnék (Európa—He­likon), Kellér: Zöld asztal, zöld gyep (Szépirodalmi), Steinbeck: Egerek és emberek —* Lement o Hold (Európa), Dumas: Há­rom testőr (Európa), Kalandos históriák (Európa), Perruchot: Gauguin élete (Corvina), Min­denki Lexikona, I—II. (Akadé­mia), Villon: összes versek (Európa), Móra: Rab ember fiai (Móra), Zengő ABC, Móra renc verses ábécéje (Móra). tás vent Ext legtöbb esetbe« eem a megengedett maximum túllépésére kell érteni, hanem az adott látási, forgalmi és útviszonyok helytelen megválasztására. A balesetet okozá járművezetők ugyanazzal a sebesség­gel közlekednek síkos, sáros útviszo­nyok között, mint a száraz, já áJlo- potú úton. Megfeledkeznek a sebes­séget csökkenteni akkor is, mikor Jár­művük reflektorai tágítását tompított» a váltják. A legtöbb baleset az 58-as álon Turony és Harkány között történik, de sok tragédia színhelye a Villány— Siklós, és a Sellye—Harkány közötti útvonal is. E balesetveszélyes útvo­nalakról a KPM Közúti Igazgatóság tanulmánytervet készít, mely hivatott lesit megállapítani a balesetek meg­előzésének lehetőségeit. A baleseti statisztika viszonylag kedvező alakulása ellenére nincs minden rendben a siklósi járásban a közlekedési morál körül — állapítot­ták meg a tanácskozás résztvevői. Ezt bizonyítja az is, hogy 1974-ben ez ideig 781 fő ellen kellett eljárni közlekedési szabálysértés miatt. Leg­több szabályszegést (190 eset) a szeszes ital hatása alatti járműveze­tés okozott. De rendkívül magas (129) a világítási szabályok megsze­gőinek és o vezetői engedély nélkül gépjármüvet vezető személyek szá­ma (99)* A fényt nem látják, csupán a melegét érzik Várják a fiatalok segítségét Tegnap, kedden 10 árakor a Fegyveres Erők Klubjában a Vakok és Csökkentlátók Ba­ranya megyei Szervezetének taggyűlését tartották. Mintegy 200 vak- és csökkentlátó fog­lalt helyet kísérőivel együtt a nagyteremben. Az évi tag­gyűlésen dr. Szigeti György, a Baranya megyei és Pécs városi szervezet titkára szá­molt be a szervezet egész éves munkájáról. Hangsúlyoz­ta a Megyei Tanács, valamint a szociális intézmények és az egészségügyi szervezet nagy­fokú segítségét a Vakok és Csökkentlátók gondozása te­rén. A beszámoló után Szin József, a Megyei Szervezet el­nöke a szociális bizottság munkájáról számolt be, mely­ben nagy súlyt fektetett a csa­ládlátogatásra, a segélyek fo­lyósítására, valamint o sze­mélyi járadék emelésére. A mintegy 20 hozzászóló köszö­netét fejezte kf a pártnak, a kormánynak, a Vakok Orszá­gos Szövetsége Elnökségének és a Megyei Szervezet vezető­ségének azért a messzemenő gondoskodáséit, amelyet • vakok érdekében tettek. A Vqkok és Csökkentlátók Országos Szövetségének fő­titkára dr. Bódi István többek között elmondta azt is, hogy nagyobb segítséget várnak a szocialista brigádoktól, vala­mint a KISZ-fiataloktól, mert csak az ő segítségükkel érhe­tő el, hogy minden egyedül­álló vakhoz eljuthassanak és különböző problémáikban se­gítséget nyújtsanak. Miben is segíthetünk? Sok egyedülálló vak él Pécsett és a megyében, akinek igen hasznos segítséget tudnának nyújtani, ha meglátogatnák őket, segítenének ügyes-bajos dolgaik elintézésében. Felol­vasnának, tájékoztatnák őket a napi eseményekről. Képein felfedezhetjük az or- fűi tavat, Pécsbányatelep őszi hangulatait, az abaligeti és mánfai öreg házakat, a palko- nyai, a villónykövesdi pincesort, vagy Pécsudvard udvarait. — Örökké járom az erdőket, mezőket Reggelente vagy dél­előtt vonattal megyek. A meg­figyeléseket vázlatok őrzik, az­tán itthon a részletek kidolgo­zása következik. Visszatérek ugyanarra a helyre ugyanab­ban oz időben, mint először és ellenőrzőm az élményeket. Szenvedély ez, a táj csendje, békéje, romantikája kényszerít erre. Készített játékokat, agyagbó- búkat, megfaragta kicsiben András-aknát és többezer to­jást faragott fából húsvétra. Mindezt munka után. Elsősor­ban Pécs nőtt szívéhez. A vá­ros utcáit, a gazdag témák le­lőhelyeit kifogyhatatlanul sorol­ja: Haviköz, Zidina, Tettye, Vin­ce utca, Felsőputurluk. A kül­város gyorsan pusztuló házait finom- és filctollal, pasztehal és néha olajjal, akvarellel menti meg az utókornak, ahogy ő mondja. A Pécsi Janus Panno­nius Múzeum elfelejtett, ódon hangulatú pécsi városrészlete­ket ábrázoló képei közül többet megvásárolt Mecénása — ter­mészetesen a legnagyobb — a Mecseki Szénbányák. A válla­lat tárlatokon mutatta be mun­káit Pécsbánya, Szabolcs, Me­szes, Komló, Vasas szinte min­dén művelődési házában. Kedden a Puskin Művelődési Házban Vízhányó Imre, a Me­cseki Bányász felelős szerkesz­tője nyitotta meg az újabb ki­állítást, immár a tizenhatodikat, amelyen megjelent Schwarcz József, a Mecseki Szénbányák pártbizottságának titkárhelyet­tese. Főleg tájakat ábrázoló 58 képet láthatunk a tárlaton, de a vásárjelenetek figurái, pi­henő és dolgozó emberek is megjelennek a képeken, vala­mint a bányarészletek is ott so­rakoznak: Széchenyi-akna ud­vara, állomása, az Alsóbánom paladombja. A tárlatot két héten át te­kinthetik meg a látogatók. Milyen lesi Szekszárd 2000-ben? Szekszárd, Tolna megye székhelye fejlesztésére a kö­vetkező negyedszázadra ki­terjedő általános városren­dezési tervet készítettek, □ lapos felmérés, vizsgálat, társadalmi megvitatás, is­mertetés és átdolgozás után. A városfejlesztés keretét húsz-harminc évre megha­tározó tervet, amelyet ked den a városi tanácsülés el­fogadott, két ütemben való­sítják meg. Mintegy kétezer esztendős múltú, az utóbbi évtizedben rendkívüli fejlődésnek indult város, melyet o kelta és ró­mai Alisca nevű település nyomán, 913 évvel ezelőtt alapított I. Béla király a tol­nai dombság peremén. A becslések szerint Tolna me­gye jelenleg huszonhétezer lakosú székhelye 1985-ig negyvenötezres, a század- fordulóra pedig hetvenezres lélekszámú lesz. Szekszárd területe a ter­mészeti adottságokhoz al­kalmazkodva alakult ki, s az általános rendezési terv a város fejlődését a jelenlegi településszerkezet tovább­fejlesztésével valósítja meg. Mivel a közeli Sió hajózha­tóvá válik, a terv nagyobb kikötő helyét is feltünteti, s a nagy területigényű, illetve szennyező ipari üzemek ré­szére a csatornától északra jelöl ki terepet. A tervben tizenkét új lakóterület, to­vábbá a városközponton kí­vül két középfokú ellátást biztosító északi és déli al­központ, valamint új útvo­nalak és vasúti felüljárók építése is szerepel. A terve­zők még légi kikötőre is gon­doltak, azt időszerűvé teszi majd a forgószárnyú repü­lőgépek fejlődése. A város­ban az első fejlesztési ütem­ben körülbelül 28 000, a második ütemben pedig 10 000 munkahelyről kell gondoskodni, 425 hektárnyi iparterületen. Mozgókiállítás a pécsi vasútállomáson A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió között megkötött gazdasági és műszaki-tudomá­nyos együttműködési egyez­mény aláírásának 25. évforduló­ja alkalmából a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium vasúti főosztáya a két vasút együtt­működését bemutató kiállítást szervezett. A két vasúti kocsiból álló ki­állítás tegnap megérkezett a pécsi főpályaudvarra s a mai naptól október 21-ig tart nyit­va (szombat délután és vasár­nap kivételével). Reggel nyolc órától délután öt óráig tekint- * hetö meg. f

Next

/
Thumbnails
Contents