Dunántúli Napló, 1974. október (31. évfolyam, 269-299. szám)

1974-10-16 / 284. szám

W74. október 1«. DUN ANTOLI NAPLÓ 3 Operett a Pécsi Nemzeti Színházban Három a kislány A „Három a kislány" hetero­gén és ellentmondásos mű. Szá­mos értéke dacára voltaképp a művészi-zenei ízlés olyan téve­désének példája, mely maka­csul félreérti a művészet lénye­gét, amely meghamisította Schubert alakját és zenéjét is. A színpadi történés Schubert- figurája félszeg, gátlásosán mulya és ostobán szentimentá- Gs. Nem találja helyét környe­zetében, szavaival érzéseit, sze­relmét nem képes kifejezni. A Zenében él, muzsikájával tudja elmondani gondolatait, szerel­mét De — a darab története szerint — ezt a zenét környeze­te és a szeretett leány is meg­érti és értékeli. Boldogságához ez azonban nem elég; a sze­relemben, az életben csalódott zeneszerző vissza menekül a mu­zsikába. A színpad Schubert­jának összeütközése a világgal a muzsikus és a hétköznapi ember ál-konfliktusa. „Tragé­diája" felületes szerelmi bánat csupán. Talán volt Schubert életének ilyen epizódja is — mint arra Fényes Márta műsor­füzetben közzétett nyilatkozata utal — semmiképp sem volt azonban jellemző. A valódi, az élő, a zeneszerző és ember Schubert sorsa nem szentimen­tálisán szomorú, de mélyen tra­gikus sors volt Kora és környe­zete nem szavait, hanem éppen muzsikáját nem értette, az iga­zi Schubert nem zenéjéből ki­lépve, hanem zenéjében és ze­néjével ütközött össze korával; azért maradt egyedül, mert töb­bet látott környezeténél, mert másként látta és fejezte ki a világot Ez volt a zeneköltő, a művész Schubert és a hétköz­napi világ igazi konfliktusa. Az ő számára nem volt menekülés, könnyes-szentimentális, elzson- gító „happy-end". (Schubert műveinek csak kis töredéke, még az e darabban felhasznált dallamoknak is legfeljebb fele szólalt meg a szerző életében I) „Az igazat mondd, ne csak a valót” — erre intette Arany Já­nos a művészt. A darab Schu- bertjének története azt veszi komolyan, ami nem igazán ko­moly, a tényleges tragédiát fel­oldódó szomorúsággá kerekíti - egyszóval megkerüli az igaz­ságot! Köztudott, hogy a darab ze­néjét Berté, a sikeres operett­szerző állította össze Schubert különféle műveiből. (Elnagyolt tehát a színlap megfogalmazá­sa; ezt a zenét, ebben az ösz- szefüggésben nem Schubert ir­ta!) Kétségtelen, hogy gyönyörű dallamokat válogatott össze. De kitépte ezeket eredeti környe­zetükből és ráhúzta őket a tör­ténet szövegére. Ezzel Berté is megkerülte Schubert zenéjének költői igazságát Ezért a zene és a szöveg sokszor nem ugyan­azt az érzést történést fejezi ki. E dallamok azonban önmaguk­ban, még megcsonkítva, össze­'Iskolatáska 75 bemutatóján *e étbem Kt kiállítja az 1975-ben forgalomba kerülő tás- katípusokat, Kereskedelmi dolgozók és érdeklődők egyaránt MEGTEKINTHETIK: OKT. 18-AN 9—16 6RAIG, Pécs, Perczel u. 2. félemeleti helyiségeiben. fércelve és felhígítva Is, Igazak és szépek; ott van bennük, ha nem is a teljes Schubert-kép, de a zeneköltő néhány jellemző arcvonása. Ezért hallatlanul ne­héz ezt a darabot igazán jól előadni. El kell játszani Berté operettjét, de az előadók er­kölcsi kötelessége, hogy ki­emeljék a schuberti zene szép­ségét és igazságát is. E két feladat bizony sokszor ellenté­tes. Ezért e sorok írója úgy vé­li, hogy Berté darabját — Schu­bert érdekében! — önmaga el­len kellene megrendezni és előadni. Humorral és öniróniá­val tompítani lehet szentimen- talizmusát és fokozott zenei igénnyel kell a muzsika Schu­bert szelleméhez hű megszólal­tatását középpontba állítani. Az előadás, melyet láttunk, észrevehetően törekedett is er­re. Hogy e törekvés nem való­sult meg maradéktalanul, an­nak oka részben az lehetett, hogy Fényes Márta rendezői felfogása nem volt elég követ­kezetes, nem sikerült biztosíta­nia a színészi játék és szerep­formálás egységes, humort és iróniát egyesítő stílusát: e ren­dezői elképzelés helyenként en­gedett a szentimentalizmus és az operettsablonok csábításai­nak. Németh László karmester, az előadás zenei Irányításával nem sokban volt segítségére; nem volt képes megbirkózni a muzsika Schubert szelleméhez méltó megformálásának nehéz feladatával. Sokszor szerencsét­lenül megválasztott és mereven értelmezett tempói akadályoz­ták a muzsika belső lélegzését, azt a jó értelemben vett roman­tikus szabadságot, amely nem bombasztikus csattanók mérték­telen hangsúlyozása, hanem a dallam élő, kötetlen és szabad lejtése. Ez a vezénylésmód he­lyenként a színpad, az éneke­sek és a zenekar egységének felbomlásához vezetett, és az énekeseket is olyan keretbe kényszerítette, amelyben nem mindig voltak képesek a dalla­mok költői megformálására. Fenntartásaink ellenére tény, hogy az előadás átlagos zenei színvonala messze felülmúlta a Pécsi Nemzeti Színház korábbi operettelőadásainak szintjét. A jelzett nehézségekkel meg­birkózva igen színvonalas Ju­hász Pál énekesi és színészi teljesítménye. Médi szerepét Blaha Márta és Galántay Alics alakították — egyaránt vonzóan. Mindketten szép és hajlékony, csengő énekhang birtokosai, a zenei anyag muzsikusi megfor­málásában — az október 6-i és 13-i előadás összevetése alap­ján — talán Galántay Alice ju­tott közelebb a schuberti mu­zsika szelleméhez. Cseh Mária igen jól játszotta-énekelte a hisztérikus primadonna szere­pét Blaha Márta és Cseh Má­ria sokoldalúságát dicséri, hogy Grlsi és Edi szerepeiben is helytálltak. A humor és öniró­nia — melyet olyan fontosnak véltünk — leginkább Faludy László és N. Szabó Sándor ala­kításában érvényesült. Unger Pálma alakítása jó! illeszkedett a három kislány bájos együt­tesébe. Schubert sablonszerepét Mester István pontosan formál­ta. Az összhatásában kellemes előadás sikeréhez nagyban hozzájárultak Vata Emil szépen érvényesülő ruhatervei is. Bánrévy Antal Távoktatási kutatások Pécsett Az országban először Pécsett a levelező oktatás hatékonysá­gát segítő Távoktatás Módszer­tani Kabinetet hozott létre a Felsőoktatási Pedagógiai Kuta­tóközpont és a Pécsi Tanárkép­ző Főiskola. Az erről szóló együttműködési szerződést a két intézmény képviselője: dr. Zibo- len Endre igazgató és dr. Kál- mánchey Zoltán főigazgató teg­nap írta alá a Pécsi Tanár­képző Főiskolán. A legfontosabb cél, hogy Pécsett — ötéves ku­tatási ciklusban — kidolgozzák a leghatékonyabb távoktatási módszereket, eljárásokat, ame­lyeket később az összes hazai felsőoktatási intézményben be lehet vezetni. Ebben a tanévben felvett több mint 500 levelező hallgató körében végez vizsgálatokat hét tanszék. A jövő tanévben ismét elsőéves levelező hallgatókra terjednek ki a kutatások. Eddig az 500 hallgató részére 13 féle útmutató, segédanyag jelent meg, mintegy kétezer példány­ban, és ezeket el is küldték számukra. Az útmutatók feladat­lapokat és ellenőrző tesztlapo­kat tartalmaznak. A feladatla­pokkal otthon gyakorolhatnak a hallgatók, míg az ellenőrző tesztlapokat beküldik — egy fél­évben 2—4 alkalommal. A tesztlapokat a tanárok kijavít­ják, írásban értékelik és pos­tán visszajuttatják­Öt pécsi ötödik osztályban A matematika' oktatás élén £ Tizenegy éves gyerekek nalmazelméletet tanulnak I Számtan helyett matematika Tizenöt éve halt meg Fejér Lipót, a magyar matematika­tudomány egyik úttörője. Róla nevezték el oz orszáq egyik leg­eredményesebb matematika-ver­senyét. A pécsi Nagy Lajos Gimnáziumból kiinduló verseny az elmúlt másfél évtized alatt országos rangot szerzett előbb a pécsi, majd a baranyai ma­tematika oktatásnak. Bár Fejér Lipót mellett rend­kívül sok kiváló pedagógus ta­lálható a magyar matematika- oktatás történetében, sőt, maga Fejér Lipót még meglehetősen messze van a korszerű oktatás­tól, — úttörő szellemében még­is van valami, ami itt ebben a városban és ebben a megyében tovább él. Időszerű tehát a kér­dés: ma, amikor a számítás- technika, és egyáltalán a kor­szerű termelés fokozott mate­matika igényt jelent, hogyan ok­tatják az ifjúságot erre a tárgy­ra és hogyan nevelik a gondol­kodását ennek a tantárgynak a korszerű oktatása segítségével. Tanulói önállóság E tekintetben nem is egy tan­tárgy, vagy a tananyag maga az érdekes, hanem elsősorban a módszer, ahogyan azt meg­tanítják. Mégis, a matematika- oktatás reformjának a lényege: nem számtant-mértant, hanem matematikát oktatnak. A tan­anyagnak eqy eddiginél lénye­gesen kisebb része a számtan- mértan. Pécsett három általános iskolában láttak hozzá az új tananyag új módon történő ok­tatásához: a Jókai utcai, a 39- es Dandár úti és a Hal József utcai Általános Iskolában van­nak első osztályok és összesen öt ötödik osztály, ahol már más­fajta a „számtanóra". Ezekben az osztályokban a lényeg: a tanulói önállóság. En­nek megfelelően változik az órák szervezeti formája is. Elő­térbe kerül a csoportfoglalkozás és az önálló egyéni munka. Na­gyon fontos ebben a módszer­ben az úgynevezett manipulativ eszközök használata. Először is a lyukas tábláé, amely egy műanyag lap. Tizenegyszer ti­zenegy furat van rajta, * ezek­Négy évtized a falu közművelődésében Mozsgó népművelője Művelődési házakat 25 éve irányító igazgatókat tüntettek ki Békéscsabán, mint orvnak idején hírül adtuk. Köztük volt más baranyai népművelőkkel együtt Lengyeltóti János. Mozs- góról. Nála ez a negyedszá­zad nem szakítható el a ko­rábbi évektől, évtizedektől. A magyar néptanító társadalom­nak abból a generációjából való, amelyik a 30-as évek elején lépett a pályára és népművelői elhivatottságából jottányit se veszítve, ma is ugyanott teljesíti küldetését: egy magyar falu művelődését irányítja, Egyenestartású, mindig Jól öltözött, megjelenése nem­csak külsődleges tulajdonsá­gokat jelez. Lelkierőre és er­kölcsi tartásra is vall, hogy egyéni sorsán, személyes sé­relmein felülemelkedve, min­dig a közösség érdekeit, olap- vető célját tekintette. Negyvenegy éve munkálko­dik a falusi népművelésben. Negyvenegy éve ugyanazon a helyen. Már évekkel ezelőtt nyugdíjba kellett volna men­nie, de megkérték: maradjon még ... Ma is a mozsgói mű­velődési ház élén áll. Telve elképzelésekkel és megvalósuló tervekkel. Amivel a korabeli átlagos néptanító-népművelők közül is kitűnt, az egy fontos felisme­rése. A Pécsi Tanítóképzőből 1933-ban került a mozsgói négytanerős elemi iskolába. Itt azonnal megbízták az iskolán- kívüli népművelés szervezésé­vel is. A gyerekeknél kezdte, majd a fiatalokon át jutott el lassan a felnőttekig. Felmérve azt, hogy egy néptanító nem érthet mindenhez, következé­sül a téli esték népművelő­ismeretterjesztő előadásaira a legfontosabb témakörökben ügyvédeket, orvosokat, polgári iskolai tanárokat kért fel Pécs­ről, Szigetvárról. (És nem saját maga tartotta meg valameny- nyit...) Szervezte az előadá­sokat, énekkort, színjátszó és tánccsoportot alakított. Gene­rációkat nevelt iskolában és iskolán kívül hosszú évtizede­ken át. A háború és a hadifogság 5 évet nyesett ki az életéből, munkájából. 1946-ban ott foly­tatta, ahol abbahagyta, most már a felszabadult magyar falu légkörében és élményei­vel. Biztos, maga teremtette alapokon gyarapította Mozsgó lakóit szellemi és emberi ja­vakban. Hosszú ideig buzgól- kodott régi álmuk, a kultúr- ház megvalósításán, amely előbb a volt uradalmi kastély­ban, majd — oz egykori ver­senyistálló átalakításával — mai helyén nyert otthont. Szakköröket, ifjúsági klubot, réteg-klubokat szervezett. Az utóbbi 25 év eredményeit ok­levelek, díjak sokasága jelzi az iroda rolón. Elsőnek alakí­tott asszony-klubot ezen a vi­déken, ifjúsági klubjuk hosz- szú ideje példamutatóan mű­ködik a KISZ-szervezettel kö­zösen. A mozsgói művelődési ház körzeti jellegű, három község — Almáskeresztúr, Csertő és Szuiimán — össze­sen 2800 lakos tartozik hozzá. Lengyeltóti János ma is klubo­kat vezet, előadásokat, szőlé­szeti és kisállattenyésztési tan­folyamot szervez és sok egyéb közművelődési forma is szere­pel az intézmény tervei között. Jelenleg nagy lendülettel folyik a volt óvodahelyiségben az új ifjúsági klub kialakítása. A fel­szabadulás 30 éves jubileumán szeretnék átadni. Valamennyi szakmunkát és segédmunkát a falu fiataljai végzik el, a saját kezükkel, társadalmi munkában. Meleg hangon, szeretettel szói a mai fiatalokról, akik­nek még a szüleit is tanította, nevelte Mozsgón. S erre a hi­vatásra testben-lélekben fris­sen, reméljük még sokáig ké­szen áll a falu népművelője, Lengyeltóti János. A díszes bőrtokban átadott kitüntetést nála a négy évtizedes munka, helytállás és készenlét is jelképpé avatja. W. E be kis műanyag szegecsek tar­toznak, Segítségével geometriai, aritmetikai feladatokat tudnak megoldani. Gumigyűrűket is használnak hozzá, kerületszámí­tásnál, aztán területszámításnál, koordináta rendszer kiépítésénél, vagy pontok koordinátájának meghatározásánál tudják igen jól alkalmazni. Másik manipulativ eszköz a logikai készlet. Negyvennyolc lapocskából ólló kis játék. Fő­leg a halmazelméleti fogalmak kialakításánál használják. Az ötödikes gyerekek ugyanis már halmazmetszetekről tanulnak, sőt, már úgynevezett uniót is képeznek, vagyis halmazokat egyesítenek. A reform matemati­ka tantervet ugyanis halmaz- elméleti fogalmakra építik fel, függvénytannal is foglalkoznak. Ennek a felépítésénél szintén felhasználják ezeket az eszközö­ket. A színes rudak készletét szám- rendszerek fogalmához alkah mázzák, de ezen kívül a leg­különbözőbb geometriai prob­lémáknál, például a térfogat­számításnál kis egységkockák mellett különböző hosszúságú rudak alkotják ezt a készletet. Az egységkockával különböző test-modelleket tudnak kirakni. Ennek alapján igen jól és szemléletesen meghatározható a testek térfogata. Ezek nélkül az eszközök nél­kül szinte el sem lehet képzelni a matematikatanítás reformját Ezért a minisztérium ennek az öt osztálynak mindezt biztosítot­ta, Persze később még bővíteni is kell ezt az eszköztárat, mert, a komoly matematikát játékos eszközökkel akarják elsajátíttat­ni. Külföldi tapasztalatok A pécsiek tovább keresik a kapcsolatot, elsősorban szakiro­dalomban, a matematika-okta­tás korszerűsítése érdekében, így figyelnek többek között Die­nes Zoltán Ausztráliában élő magyar matematikus és Varga Tamás, az Országos Pedagógiai Intézet munkatársának tevékeny­ségére. E tevékenység lényege: a nemzetközi tapasztalatokat át kell ültetni magyar viszonyok kö­zé. Varga Tamás például össze­állította azoknak az országok­nak a névsorát, ahol a magyar oktatásnál korszerűbb módon tanítják a matematikát: Anglia, Franciaország, Lengyelország, a két Németország, a Szovjetunió. Ezeknek a tapasztalatai js meg­találhatók mór az említett pé­csi iskolák módszereinek sorá­ban. Varga Tamás határozta meg a régi oktatás számtan­központúságának és a mai ok­tatás matematikaközpontúságá­nak eltérését: „A számtan a matematikának a része. Szám­tan helyett matematika, ennek olyan értelme van, mint a ház­sarok építése helyett a ház épí­tésének". Vagyis, legyen annak a háznak sarka, de azért le­gyen teteje is. Most tehát a számtan mellett, függvénytant algebrát, geometriát, halmaz- elméletet, matematikai statisz­tikát is oktatnak matematika gyűjtőnév alatt. De a lényege: vajon meg­tanulhatja-e ezt az ismeret- anyagot az úgynevezett „átlag- gyerek”? Az öt osztály tanárai szerint megtanulhatja, hogyha valamennyi eszköz valamennyi tanulónak rendelkezésére áll. Azok nélkül azonban elképzel- i hetetlen ez a korszerű tanítás. Mint más alkalommal, ezúttal is elsősorban pénzkérdés tehát az oktatás. Mindenesetre szük- séq van ezekre az osztályokra, amelyekben már nem is kísérleti jelleggel, hanem végleges mód­szerként alkalmazzák az újdon­ságokat. A matematika iránti igény megnövekedése miatt a Fejér Lipót és hozzá hasonló számtalan magyar matematika­oktató buzdító, újratörekvö szel­lemében, Földessy Dénes

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents