Dunántúli Napló, 1974. október (31. évfolyam, 269-299. szám)

1974-10-13 / 281. szám

Klimó püspök pécsi vonatkozású kulturális tevékenysége Kétszáz éves r az Egyetemi Könyvtár A mai Egyetemi Könyvtár két­ségkívül Kiírná egyik legjelentő­sebb alkotása és erre maga is sűrűn hivatkozott hivatalos föl- terjesztéseiben. Jelentősége csak növekszik, ha figyelembe vesszük, hogy hosszú idő után ez volt hazánkban az első nyil­vános könyvtár, hozzá egy tel­jesen újonnan emelt épület­ben. De a könyvtár mégiscsak szelete, töredéke a püspök nagy tervének. Az eredeti terv a régi pécsi egyetem visszaál­lítása volt. Ennek járuléka lett volna a könyvtár, több ezer darabra rúgó éremtár, 300 da­rabból álló középkori oklevél, csillagászati torony a megfele­lő műszerekkel, nyomda és pa­pírmalom. Csak növeli Kiírná érdemét, hogy az egyetem meggótlása után is megvalósí­totta a fenti járulékokat. Alap: az iskola Az egyetem, könyvtár csak a nemzet kisebb, felső rétegét érintette közelebbről. Kiírná szeme lejjebb is, messzebbre is tekintett. A felépítmény nem állhatott fenn megfelelő alap- építmény nélkül. A népoktatás érdekében kifejtett buzgalmáról az alábbi számok tanúskod­nak. Amikor elfoglalta püspöki székét, csak 72 helyen volt Ba­ranyában (Pécset nem számít­va) népiskola. Halála után ez a szám 134-re emfelkedett. Ha hozzá vesszük, hogy 1760-ban csak 47, 1782-ben 84 plébánia volt a megyében, kitűnik, hogy megyénk megelőzte a Ratio educationis-t, mely elsősorban plébániákon és nagyobb fiók­egyházakban írta elő iskolák szervezését. Kiírná anyagilag is támogatta a falusi tanítókot, de ajándékaiban részesültek a jelesebb tanulók is. Pécsett, a Mátyás király utcai épület ma is őrzi Klímó címerét és tanú­sítja, hogy leánygyermekek ok­tatására is figyelmet fordított Megyénk akkor egyetlen gim­náziuma nem az ő vezetése alatt állt de a legjobb viszonyt ápolta az ott működő tanárok­kal. A jezsuiták eltörlése után (1773) ő vette kezébe a gimná­zium ügyét ő gondoskodott ta­nárokról, az ő érdeme, hogy a tanítás simán folyt tovább, és neki köszönhetjük, hogy a gim­názium lényegében ma is ab­ban az épületben működik, melyet Klímó jelölt ki számára. A jezsuiták idejében ugyanis a gimnázium a mai Belvárosi is­kola helyén volt. Az átvétel után Klímó tüstént jelentette a Helytartótanácsnak, hogy azaz épület nem megfelelő, ezért a gimnáziumot áthelyezte a kü­lönben lakásoknak szánt régi rendházba. Ma Nagy Lajos Kol­légium. Klímó már korábban foglal­kozott a tervvel, hogy a gimná- zisták sikerültebb dolgozatait, verseit nyomtatásban megjelen­teti. Alig múlt el az átvétel óta egy év, örömmel küldte meg Nitczky soproni főigazgatónak a pécsi tanulók kinyomtatott költeményeit A fiatalok könyvtára Sok szó esett mór o könyv­tárról. de még senki sem ve­tette föl a kérdést tulajdon­képpen kikre gondolt a püs­pök, amikor könyvtárát nyilvá­nossá tette? Abban az időben még nem voltak tudományos kutatók: idejükkel szabadon rendelkező értelmiségiek, nyug­díjasok száma sem volt akko­ra, hogy a püspök ezeket tar­totta volna szem előtt, Egyhá­ziak, szerzetesek legföljebb val­lási könyvek után érdeklődtek, de hidegen hagyta őket a könyvtár orvosi, természettudo­mányi, klasszikus irodalmi rész­lege. Véleményünk szerint a püspök főként az ifjúságra gon­dolt Gondolt a gimnázium fel­ső osztályainak, a retorika, poé­tika tanulóira, akik Koller 1774. őszi jelentése szerint oly nagy számban jártak a könyvtárba, hogy alig győzte őket ellátni papírral, íróeszközzel. Nem kell csodálkoznunk ezen, mert ak­kor még nem volt sport, nem voltak gyakorlati Irányú tech­nikumok, a tanuló ifjúságot az akkori tudomány, a történelem, filozófia kötötte le szabad ide­jükben. Különben ezek a tanu­lók nem voltak azonos korúak a maiakkal, mert a gimnáziu­mot régebben 12—13 éves ko­rukban kezdték meg, tehát 18— 19 éves korukban látogatták a felső osztályokat. De gondolt a püspök ezeknél az idősebbek­re, az általa szervezett kétéves magán filozófiai tanfolyam hallgatóira, mely tanfolyam nyilvánossá tételét Klímó 1776. jan. 29-én kelt felségfolyamod­ványában kérte az uralkodónó- től. Végeredményben ma is ez a korosztály látogatja o legsű­rűbben a könyvtárt Köztudomású, hogy Pécs és Baranya neves történetíróit, Szalágyi Istvánt és Koller Jó­zsefet, Klímó indította el a pó­lyájukon. Szalágyi 7 könyvben írta meg a Pannónia! egyhez helyzetét, míg Koller nyolc kö­tetben adta ki a rengeteg kö­zépkori oklevelet tartalmazó Pé­csi püspökség története című munkáját. Közülük 459 oklevél Rómából származik!!! A művészek sem nélkülözték Klímó támogatását. Hogy Dorf- meiszter Pécsett, Szigetváron, Nódasdon, Himesházán dolgoz­hatott, Klímának köszönhetjük. Az ő támogatásával készítene el a pécsi Speth Ferenc szob­rász, Polacsek András és Schwe­rer József asztalosok, Herberth József lakatos, a székesegyházi sekrestye pompás rokokó bér­rendezését, illetve a régi ka- nonoki stallumokat 1766—72. között. A földrengés által meg­rongált palotát milánói és bé­csi mesterek építették újjá. Történelmi szeminárium Klímó legtágabb körű tevé­kenysége a megyére vonatkozó régi források, oklevelek gyűj­tésére irányult. Koller maga is beismeri a Prollegomena elő­szavában, hogy munkáját Klímó parancsára készítette, ő gyűj­tötte össze a vonatkozó forrá­sokat Valóban, Koller még ta­nuló volt amikor Klímó ilyen irányú nagy levelezést folyta­tott. Irt Rómába, Nápolyba, Fi­renzébe, Milánóba, Grázba, Melkbe, Salzburgba, Prágába, Zágrábba, Kolozsvárra, Kassá­ra, ahonnan az 1499-ben ki­adott Pécsi Miszde-t szerezte, minden magyar püspöki és szerzetesi székházba az akták érdekében. Hogy külföldi meg­bízottai tájékoztatva legyenek a fölkutatandó anyagról, elkül­dött® nekik a megye püspökei­nek, helységeinek névjegyzékét Jellemző, hogy a híres firenzei Medici könyvtárból ‘ még a ne­ves Bandini-katalógust, mely többek között Janus Pannonius műveit is föltüntette, 1767-ben lemásoltatta. És most jön a meglepetés: az így összegyűj­tött anyagot feldolgozás végett átadta a Koller vezetése alatt álló Collegium Historicumnak. Szóval: történelmi szeminárium Pécsett 200 évvel ezelőttül Ez a Collegium ugyan a könyvtár egyik szobájában működött, de nem volt azonos a könyvtárral. A jelek szerint a Collegium már 1770-ben dolgozott, mert ekkor írta Klímó a zágrábi Ker- cselicbnek, hogy már dolgoz­nak itt az egyházmegye törté­netén. Klímó leveleiben, fölter­jesztéseiben mindig éles kü­lönbséget tett Bibliotheca és Collegium között. így 1775-ben Mamachi, római döméshez irt levelében, 1776. jan. 29. kelt felterjesztésében a Helytartóta­nácshoz. Amikor 1776. szeptem­berében leírta Garampi, bécsi pápai nuncius pécsi látogatá­sát, külön kiemelte, hogy a nuncius, korábban a vatikáni könyvtár igazgatója, a pécsi gimnázium könyvtár, székes- egyház mellett megtekintette a Collegium publicum Historicu- mot is. Kik lehettek Koller mellett e Collegium tagjai? Bizonyára ér­deklődő kispapok, szerzetesek és felnőttebb korú diákok. És most újabb meglepetés! Mek­kora bölcsesség lappang a Helytartótanácshoz küldött 1776. évi jelentés e szavai mögött: a Collegiumban dolgozó ifjak közül nem mindegyik lesz a tu­dományok művelője, de mird- egyik becsülni fogja azokat, akik szellemi téren dolgoznak. Mert írónak, irodalomnak egy­aránt szüksége van megbecsü­lésre! A természettudományok iránti érdeklődésére fényt vetnek a kővetkező tények: hozzáértéssel gondozta a nádasdi vadasker­tet és arborétumot, felujjongott, amikor meghallotta, hogy Ná- dasdon kihajtott az olajfa egy alkalommal Pozsonyból egy lá­da palántát küldött Nádasdra, köztük ananászt, meghagyva a kertésznek, hogy a melegház­ban ápolja azokat Nem hagyom el soha... 1763. júliusában, mikor Klímó Pozsonyban tartózkodott, bor­zalmas földrengés rázta meg Komáromot és környékét Ennek kapcsán br. Révai József érte­kezést készített a földrengés okairól és tanulmányát elküldte a püspöknek. Klímó erre hosszú­hosszú levélben válaszolt. Meg­dicsérte a szerzőt hogy Koper- nikus nevét magáévá tette, de megjegyezte, hogy neki tanul­mányai alapján más nézete van. A föld belsejében hatal­mas üregek vannak, az ott ösz- szegyűlt víz a hő hatása alatt gőzzé változik és fölrobban. Mindent, a kísérő szeleket a folyók áradását, a fejfájásokat figyelembe kell vőhnie annGk, aki a földrengések okait kutat­ja. 1765-ben elterjedt a hír, hogy Klímó lesz az esztergomi érsek. Mikor Klímó ezt meghallotta, csak annyit mondott: Tizenhá­rom év óta dolgozom e megye művelődése érdekében, nem hagyom el soha. Petrovich Ede halálig-ot. Fésülködök az öltö­zőben, amikor rámkopog eny kiskatona. Azt mondja, a vezér­őrnagy elvtárs küldte, kint áll a kocsi, ha egy percre is, de ta­lálkoznunk kell. Kutika Károly várt, meg Stadler János, mind­ketten tábornokok, s mindketten lampartosok, mint én ... De ugyanez van a gyárban is. Ami­kor megkaptam annak idején a Munka érdemrendet, ki kellett mennem a gyárba, ott volt az egész vezérkar, s persze a ré­giek. Az asztal megterítve, ren­geteg virág, s mindenki csókolt, ölelt. . . Azok is, akik már utá­nam jöttek, s csak hírből ismer­nek . . . Hát erre én nagyon büszke vagyok .. . Békés Sándor SZEREP — Nehéz megkerülni a kér­dést: miről beszélgetnek? — Mindenről, mindenről, ami fontos! Nem azt mondom, hogy színházi, szerepalakítási ügyek­ben a férjem a legfőbb tanács­adóm, de merem állítani, hogy higgadt, figyelemreméltó véle­ménye van még ezekről a dol­gokról is. Egyébként ő is köz­életi ember, szakszervezeti tit­kár, pártvezetőségi tag, tehát tulajdonképpen azonos gond­jaink vannak... Minden haj­nalban ötkor kelek, akkor kel ugyanis a férjem, hogy beérjen időben, s én felkelek vele, hogy segítsek neki, s közben beszél­getünk, mert este gyakran nincs erre a színház miatt idő... A beszélgetés csodálatos dolog... — Hogyan él Bódis Irén, a színésznő, ha otthon van, egye­dül? — Hogyan élek? Mint bár­melyik asszony! Mosok, takarí­tok . . . Mindennap főzök, me­leg ételt teszek az asztalra . . . És aztán, ha van egy kis időm, persze a könyv az első . .. .Na­gyon szeretem a veseket. — Két lánya van. — Az egyik már asszony ... *— És a kicsi? — ö tizenkét éves, éppen most kapott valami szép rangot az úttörőknél. — Pártszervezet — színház™ — Huszonnégy párttagunk van ... Színművészek, műsza­kiak, jegyszedők . .. Piciben egész társadalmunk, egyszóval: itt aztán tényleg nem könnyű a pártmunka . . . De van, s ha las­san is, de változik minden. Kor­szerű, népszerű és eredeti szín­házat akarunk, s ebben benne vannak, sőt az élen vannak a kommunista színészek . . . De van más is: éppen most alakult például meg az énekkar szocia­lista brigádja. Szerintem ilyen még nem volt a színházi világ­ban. Mindjárt tettek egy válla­lást is: öregeket patronálnak. Szóval, megéri . .. — Mire a legbüszkébb? — Hát, nem is tudom . .. Ta­lán arra,' hogy sikerült egyez­tetnem a hivatást és a csalá­dot . . . Feleség vagyok, anya . . . Volt az én életemben is zsák­utca, de a család számomra mindig az alap volt . . . Aztán itt van a múltam, a Lamport... 19A6-tól 49-ig dolgoztam itt, ne rendszeresen visszajárok ... is­mernek, várnak . . . Elmondok egy kis történetet. Székesfehér­váron játszottuk a Légy jó mind­Baranyában is: KOTA? Interjú a Kórusok Országos Tanácsa főtitkárával Néhány évvel ezelőtt az ak­kori művelődésügyi miniszter tanácsadó-javaslattevő testüle­téként hozták létre a Kórusok Országos Tanácsát. A testület (a továbbiakban KÓTA) 150 tagból áll. Tagjai a miniszté­rium és annak főosztályai, a KISZ, a SZOT, a Népművelési Intézet, a Zeneművészek Szö­vetsége, a felsőfokú zeneokta­tási intézmények, és az egyes megyei kórusszervezetek képvi­selői. A tanács létrehozását köve­tően rendre megalakultak a Kórusok Országos Tanácsa me­gyei kórusszervezetei. Három megye: Komárom, Zala és Ba­ranya megye kivételével. A me­gyei kórusszervezet hiánya ná­lunk bizony régóta — kihagyott lehetőség. (Hírlik, a KÓTA Ba­ranyában hosszabb ideje ala­kulóban va n ...) A KÓTA rendkívül fontos tár­sadalom küldetést teljesít. Eb­ben jelentékeny feladatok há­rulnak a vidéki aktívahálózatra: a megyei kóruszervezetekre. Er­ről a tevékenységről, valamint a KÓTA szerepéről a magyar kórusmozgalomban, Maróti Gyulától, a KÓTA főtitkárától kértünk tájékoztatást: — Főtitkár elvtárs, milyen célkitűzéssel alakult meg és milyen funkciót teljesít immár ötödik éve a Kórusok Országos Tanácsa? — A kórusmozgalom társa- dalmosítósa Magyarországon évszázados hagyomány. Ennek különben Pécs és Baranya egyik legrégebbi fellegvára volt: Pécsett több, mint 100 éve ala­kult meg az első kórus. A múlt századtól kezdve a megalakuló énekkarok, dalárdák önálló szervezeti életet éltek, tagdíjat fizettek, rendezvényeik voltak — jelentékeny társadalmi ki­hatással. A felszabadulás után alapjaiban megváltozott a kó­rusok fenntartása, szervezeti élete. Bebizonyosodott azonban, hogy társadalmi mozgósításuk lehetőségeiről nem mondhatunk le. Felnőtt kórusaink mintegy 100 000 főnyi tagsága jelentős tömeg. Orientálásuk, rendsze­res tájékoztatásuk, saját ered­ményeikről, csakúgy, mint tár­sadalmilag hasznos tevékeny­ségüknek a tudatosítása nem nélkülözhető tovább. Ehhez kel­lett egy megfelelő szervezet, amely immár harmadik éve ön­álló folyóirattal is rendelkezik. Az évente ötször megjelenő KÓTA számai tájékoztatják a százezernyi, énekkari tábort a kórusmozgalom helyzetéről, ak­cióiról, eredményeiről, stb. — Az már korábban világossá vált, hogy a régi daláregyleti mozgalom formája elavult, az idő túllépett rajta és a művészi követelmények is mások, mint 1945 előtt. A legmegfelelőbb­nek egy minisztérium melletti szaktanácsadó testület létreho­zása mutatkozott. így alakult meg 1970 júniusában a Kóru­sok Országos Tanácsa. Funk­cióját illetően egyfelől szakta­nácsadó testület, másfelől se­gíti a kórusmozgalom irányel­veinek, időszerű feladatainak területi, azaz helyi megvalósí­tását is. Ehhez természetesen állandó kapcsolatban kell áll­nia az ország minden tájegysé­gével, illetve megyéjével. A KÓTA négyéves működését sum­mázva, csak azt mondhatom: * bámulatos, milyen rendkívüli társadalmi energiák szabadul­tak fel itt — közcélra. Vannak megyék, ahol 300—400 aktíva áll tettre készen, hogy megva­lósítsa saját kezdeményezéseit és a kórusmozgalom soron levő feladatait. A KÓTA megalaku­lása, működése révén felnyíl­tak bizonyos anyagi erőforrá­sok szelepei is ... Borsod me­gyében például a KÓTA kéré­sére nemegyszer százezer fo­rintokat is előteremtettek — kóruscélokra. — Az énekkari mozgalom tár­sadalmasításán túl milyen ope­rativ törekvései voltak a KÓTA- nak és milyen fontosabb ered­ményeket hoztak ezek? — A tavaly lezajlott Vándor Sándor Kórus szemle és feszti­vál hatására országosan mint­egy 100 ifjúmunkás kórus jött létre. Ez hallatlanul nagy je­lentőségű. több okból. Ismert, hogy a szervezett énektanítás sokfelé hiányos, kevés a szak­tanár... A Vili. osztályból ki­kerülő szakmunkástanulók vi­szont már szinte semmiféle szer­vezett esztétikai nevelésben nem részesülnek. A Vándor- szemle felhívását követő hóna­pokban a megyei kórusszerve­zetek lelkes aktívái végigjárták a szakmunkástanuló intézeteket és az igazgatók jószándékú se­gítségével illetve a minisztérium külön anyagi támogatásával alakulhatott meg egy év alatt ez a mintegy 100 ipari szak­munkástanuló kórus. Erre más intézkedési forma nem volt, ez az akció a KÓTA nélkül nem lehetett volna sikeres. — Azután — a Páva-körök™ Emlékszünk még a tv-adások hatására. Azóta kb. 600 ilyen népdalkor alakult az országban. Mindegyik Páva-kör nyilván nem kerülhet a képernyőre, ugyanakkor nagy baj lenne, ha emiatt elveszítenék a kedvü­ket ... A KÓTA parasztének­kari bizottságaival tudtuk meg­oldani ezt a gondot: programot dolgoztunk ki működésük se­gítésére, házi bemutatók tartá­sára. A TÓT segítségével kotta­anyagot adtunk a kezükbe: egy­szerű, de többszólamú kórusmű­veket, kezdő énekkarok számá­ra, amikkel négy hónap alatt közönség elé állhatnak. Pályá­zatot hirdettünk szerkesztett kis műsorokra — a Páva-körök­nek ... A Pest megyei Tanács segítségével megrendeztük a Páva-körök első országos talál­kozóját. Mindez újabb és újabb ösztönzést adott a kis falvak népdalköreinek, parasztkórusai­nak. — Ogy gondolom, a Központi Bizottság közművelődési hatá­rozata után legalább ilyen hangsúllyal vetődnek fel a fel­nőtt munkáskórusok léte, mű­ködése, eredményei. Munkáskó­rusainkban az elmúlt évtizedek alatt átrétegződési folyamat ment végbe. Változott az össze­tételük: a „tiszta" munkáskórus ma már meglehetősen ritka. Sajnos több munkás együtte­sünk fel is oszlott, vagy éppen a fizikai dolgozók kisebb, illet­ve elenyésző aránya miatt fenn­tartóik megszüntették őket. Mit tehet a KÓTA a munkáskóru­sok fejlődése érdekében? — Az átrétegződési folyamat valóban végbement. Munkás­bizottságunk a SZOT-tal közö­sen pályázatot hirdetett a fel- szabadulási jubileum alkalmá­ból olyan művekre, amelyek eszmei tartalma tükrözi a meg­tett három évtizedes utat, a munkáshatalmat, s amelyek igényesek, de jól énekelhetőek: a munkásénekkarok adottságai­ra épülnek. Másfelől nagy súlyt helyezünk a műsorpolitikára, örvendetes, nagyszerű dolog, tisztelet érte, hogy munkáskó- rusaink jelentős része meg­újult, változatos — sok esetben a kórusirodalom teljességét át­fogó — műsorpolitikát alakított ki. Hangsúlyozni szeretném azonban, hogy az arányokra fo­kozottabban kell ügyelni. Egy munkásénekkar nagyobb fele­lősséggel tartozik műsorában is a munkásosztály forradalmi ha­gyományainak —, mint például a pécsi Nevelők Háza Kamara­kórusa. — Milyen fő feladatok áll­nak a Kórusok Országos Taná­csa, illetve a megyei kórusszer­vezetek előtt 1974—75-ben? — Jövőre ismét megrendez­zük a Vándor Sándor Kórus­szemle megyei válogató verse­nyeit. Változatlanul fontos oda­figyelnünk a működő — vagy éppen szereplési, tartalmi gon­dokkal küszködő — Páva-körök­re és parasztkórusokra. Szeret­nénk ezután is minél több ilyen együttest bemutatni a legszéle­sebb közönség előtt. Tovább folynak az Éneklő Ifjúság és a Kóruspódium megyei felvételei. A legjobbakat stúdiófelvételre is meghívjuk. Kiválasztásukban fontos szerepet vállalnak a.me­gyei kórusszervezetek. A karve­zetőktől nagyobb igényességet várunk. Ehhez gyakorlati segít­séget is szeretnénk adni: az elő­adásra nem került rádióműso­rokat magnószalagon megkap­hatják a kórusvezetők a bírá­lattal együtt: mi volt a hiba, min kellene javítaniok . . . Wallinger Endre A S itt

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents