Dunántúli Napló, 1974. szeptember (31. évfolyam, 239-268. szám)
1974-09-08 / 246. szám
A Tömöri házaspár kedvelt “ szórakozása a „mozi *ás". Csaknem úgy játsszák, mint valamennyien tesszük: mi előtt alszunk, fantáziánk a mindennapok szürkeségében szí. nes filmeket vetít. A fontol i házaspár valódi kedvenc témája a szigetvári vár. Az asszony Szigetváron szüle tett, s csak rövid időszakokra szakadt el a várostól. Igaz, akkor nagyon messze. Jártak Azsi óban és Spanyolországban... — Dór luan sírjánál döbben tem rá, hogy tulajdonképpen, ha győztek is a törökök Zrínyi ellen, itt kezdték sírjukat ásni. Tömöri a felesége szavába vág: rengeteg janicsár elesett itt, s hát maga Szulejmán is . . A csata legop-óbb mozzanatairól, magyar és török harcosokról beszélnek. Név szerint ismerik a hőtöket, beavatottként rnesé'nek ruháik é , szokásaikról. Török készletben törökös kávét is'unk. Az előszobában néhány ágyúgolyó, a fogason régi haj dú szattya függ. A szoba sarkában keleti kávézóasztalka, bőrpuífal. fomoriék gyűjteményében Szigetvár ezernyi emléke árulko. dik a múltról. Az asszony, ha csak teheti, a padlásokat járja s közben tagokat toboroz a vár baráti körbe. A délutánt eltöltöttem náluk, gyújetményük századát sem láttam. Ök azonban inkább azt fájlalják, hogy nem tudják kifejteni, mennyivel nagyobb támogatásban kellene a várost részesíteni. Szigetvár nem egy vár a magyar végvárak közül, Szi getvár a szigeti csata színhelye ... • Négyszáznyolc esztendeje. Zrínyi: „...tegyünk hűségesküt az Istennek, a mi elöljáróinknak és ennek a meggyötört hazának. hogy hűségesek és kitartóak leszünk . . . Esküszöm nektek katonáknak, vitéz férfiaknak, akik itt egybegyűltetek, titeket soha el nem hagylak, veletek élek és halok és minden ami csak történik legyen jó, vagy rossz, veletek fogok elviselni..." — Úgy belegyönyörödtem, hogy tíz nop alatt lefordítottam. Molnár Imre, a Szigetvári Vár- baiátok körének titkára szinte simogatva lapozza Cserenkó Ferenc, 33 napos ostrom átélőjé- nek, Zrínyi belső inasának tudósítását, amélyet Budina Sámuel, a jótollú ljubljanai történetíró irt át Az évszázadok során többször Is kiadták a sokat és sokak által vitatott művet. Az idők folyamán azonban csak mind kisebb és kisebb körben forgatták, ma talán már csak a szakemberek ismerik. A várbarátok köre most megszerezte az 1776. évi bécsi kiadást, Molnár Imre latinból magyarra fordította, s a tervek szerint a kör hatodik kiadványaként rövidesen négy nyelven (magyarul, németül, latinul és horvátul megjelentetik. A titkár 1953-ban került Szigetvárra, s a várban kapott lakást. — Szégyeltem, hogy alig tudunk valamit a várról, az ide látogató csak az omladozó falakból, a várkertet felverő gazból sejthetett meg valamit a szigeti tragédiából. Szenvedélyemmé vált, nem tudom abbahagyni a történelmi emlékek kutatását.. . A vár bolondjának is szoktak nevezni. Molnár Imre beengedett a kuckójába. A vármúzeum egyik kicsiny, emeleti szobája. Mint minden történeti múzeum különleges, kissé avas illatú helyiség. Hozzányúlnom semmihez sem szabad. A sarokban kétszáz esz tendős libanoni cédrusból készült kávézóasztal. Dorfmeister világhírű freskójának fényképe, néhány metszet, zsúfolásig megtömött könyvszekrény. A féltett kincsek: a költő Zrínyi 436 kötetes könyvtárának katalógusa. Külön a politikai, hadtudományi, irodalmi, gazdasági, földrajzi, filozófiai munkák. Gróf Batthyány Kázmér, Kossuth későbbi külügyminiszterének a Védegylet első közgyűlésén elmondott beszédének kézirata. A gróf szálkás betűivel, törlésekkel —, javításokkal. A papír szinte törik, 1845. november 17-én volt a nevezetes gyűlés. Aztán egy dokumentum, amely a szigetvári járás nem zetőrségének számadása 1848 szeptember 10. és 20. között elköltött 500 pengőforintról. A Szigeti veszedelem első német fordítása, 1876-ból. Másodszor az OFFICINA 1944-ben adta ki. éppen a német megszállás előtti napokban. (!) Länderer és Várbarátok-patrióták Hol állt az egykori fővezéri tábor ? Szuleimán Heckenas kiadásában az 1847 48-as örvények . , . Aztán az első cenzúra nélküli bécsi könyv: 1848. március 13ról. Egy 1790 es francia nyelvű Török Áfium. Brasenivich Mária 1934-es, a Pécsi Tudományegyetemen megvédett disszertációja Z rí nyi egykori könyveit átlapozvo. kigyűjtötte a költő jegyzeteit. Kettőt jegyezzünk fel: „ha disz nó túrja is ki az embert, akkor is ember maradjon." „Elveszeti a csata, mert távol volt Zrínyi." nes, Szigetvárt ábrázoló mima- iura. A világ minden tájáról érkeztek Szigetvárra művészek a Zrínyi-ünnepségre: többek között Hugó Borenics zenetanál, Gáleis Bianka zperaénekesnő... Az ország számos felsőfokú .iktatási intézményében válasz otíák szakdolgozatuk témájául cigetvárt. Kovács István kecs eméti tanár nagy visszhang a talált szakdolgozatának cí ne: Szigetvár ipartörténete. Az ásmunkából kiderül — egyik bizonyítékát Tamoriéknál maMolnór Imre eddig több mint két évtizedet áldozott kutatásokra. Naivsóg lenne azt hinni, egy nap alatt töredékét is megismerhetem. A várbarátok körének több mint hatszóz tagja van — együttes munkájukat még kevésbé lehetséges. Tizenöt esztendeje alakult a Szigetvári Várba rátok Köre. Közben az omladozó várból hazánk egyik legszebb történeti emléke lett. A téglákkal együtt Szigetvár történetének szinte valamennyi mozaikja is helyére került. Éppen a várbanátok körének köszönhetően. Az ország egyik legnagyobb társadalmi egyesületének másfél évtizedes munkásságukat aligha lehet felsorolni, csak a legfontosabbra vállalkozhatunk. A Zrínyi-ünnepség felelevenítése talán egy kissé közrejátszott abban is, hogy nta Szigetvár város. Zrínyi és hős társainak emlékét ápolva szinte önmagától szereztek érdemeket a honvédelmi és hazafiui nevelésben. A Zrínyi-vár helyreállításának ösztönzésében, az idegenforgalom fellendítésében csakúgy szerepet vállalnak, mint a műemlék épületek védelmében, helyreállításában. Kiadványaik jelentősége messze túlnő a város, a megye, néha hazánk határain is. A „Szigetvár és környéke” c. útikalauz az idegenforgalomnak nélkülözhetetlen tájékoztatója. A „Szigeti veszedelem elemzése" a tanuló ifjúság egyik legkedveltebb olvasmánya. 1969-ben látott napvilágot a „Zrínyi a törökök réme” című kiadvány, amelyre többek között a londoni British Múzeumból, a pó- lizsi Sorbonne-ból is reagáltak a történészek. A „Szigetvári várkapitányok levelezése” ugyancsak számos külföldi mű forrásmunkájául szolgál. A kör összegyűjtötte a „Szigeti veszedelem” eddig megjelent példányait, illetve a címlapok fotóit. A világ minden tájáról érkeztek a várbaráti kör címére az értékes emlékek. Írországból például egy perzsa kódexből, nyolc szígam is láttam — hogy jól menő szivarkagyár is volt hajdan a városban, több más objektum mellett. S végül az ország távoli városaiból érkeznek az immáron 650 tagot számláló (Szigetvár lakosainak nyolc százaléka) a budai és az egri várbaráti köröknél is nagyobb egyesület címére a küldemények. Stan- csics Horváth Márk egy késői leszármazottja, Propper Sandámé 83 esztendős budai lakos például minden esztendőben 1000 forintot küldött, az idén kétszeresére emelte a támogatást • Az íktatókönyv tanúsága szerint a Szigetvári Várbaráti Kör első levele 1959. június 17-én tudatta Heves megye Tanácsával, Eger várának barátaival a szigetvári kör megalapítását. A világ minden tájára sokezer levél ment, s ugyanennyi érkezett az utolsó bejegyzésig. Ezen a 15 esztendős jubileumi emlékest meghívói mentek ki. Minden esztendőben szeptember 6-án, Zrínyi halálának előestéjén a kör ünnepi ülést tart Az iktatókönyvben szereplő má- zsányi aktakötegból egyet nyitok ki. A Szigetvári Vár és Múzeum Baráti Köre Alapszabályai című füzetecskét. Találomra belelapozok. A kör pecsétje: kettős körben Szigetvár címere, körülötte a felirat Szigetvári Vár és Múzeum Barátok Köre, a címer alatt: Vár utca 9. A kör működési területe egész Magyarország. A kör célkitűzései : a dolgozóknak a szocialista hazaszeretetre való nevelése, a Szigetvárhoz kapcsolódó haladó történelmi hagyományok felhasználásával... A kör bevételi forrásai: tagdíjak, rendezvények bevételei, a kiadványok árusításából származó bevételek, egyesületek, intézmények, közületek, magánosok támogatása ... Átnéztem a pénztárkönyvet Is, sírhelye Turbókon A kör pénzvagyona több mint ötvenezer forint, az értéktár- -yakkal közel nyolcvanezer Az ezüstjelvény. Ez külön fejezet — nagyobb elismerést aligha kaphat valaki a várbarátok körétől, mint ezt a jelvényt. Tíz esztendeje az Állami Pénzverde jelvényt készített a kör számára, melyből eddig 5000 darab fogyott el. Ugyanakkor a várbaráti kör két nagyon lelkes tagja felajánlotta a családjaik tulajdonában levő ezüstöt, amelyből 109 ezüst jelvényt készítettek. Ezekből a közgyűlés határozata alapján egy évtized alatt 58 jelvényt adtak ki, azoknak, akik kimagasló érdemeket szereztek Szigetvár múltjának feltárásában, jövőjének gazdagításában. Mozsgai József és Haraszti Sándor családi ezüstjéből készült jelvényeket nem adják ingyen. Az idén Mesut Ozer török tanár, örsi Ferenc író, dr. Zádor Mihály építészmérnök, dr. Merényi Ferenc, az Országos Műemléki Felügyelőség igazgatója kapott a jelvényekből. Korábban Venutti kőfaragó mester, aki a vár visszafoglalásának 285. évfordulóján az első kérésre gyönyörű emléktáblával ajándékozta meg a várost, s akit azóta elszólított a halál. Tömöri Károlyné lelkes szervező munkája jutalmául, Molnár József építészmérnök az Ankarában török és francia nyelven megjelent „Szigetvár török' műemlékei" című gyönyörűséges munkájáért kapta meg o jelvényt ... • A várban diáklányok csivítel- nek. Úgy tűnik, a szakállas hősöknél nagyobb sikerük van az ugyancsak szakállas, farmer- nadrágos fiúknak. A délutáni napfény megnyújtja az árnyékokat, kellemes a park. Hiába a komor hadifelszerelés a vár- kapun belül .. . hiába a múzeumban őrzött ezernyi ágyúgolyó, a félelmetes dárdák, kardok sokasága. A várfalon egy pillanatra megálló pár nem a négyszáznyolc esztendővel ezelőtti tragédiára gondol. Csókol óznak. A múzeuméi szobájából látjuk őket. Faragott korántartó, Los Angelesből küldött nemzetiszínű szalag, amelyre a tengerentúli bús magyarok rovásírással hímezték: „Becsülettel a hazáért”. Puszta y Gyufa tízesztendős kora óta, hatvan esztendeje él Szigetváron. Előbb telekkönyvvezető volt, aztán a nyugdíjba- vonulása óta, mint a váibaráti kör egyik alapító tagja, itt dolgozik. Végre megvalósult gyermekkori álma, régiségek között töltheti a nap nagyobb részét — Az idegenvezetést szeretem a legjobban. A magnószalag nem nagyon köti le a látogatókat, jobb ha mi mondjuk el a szigeti csata történetét... Érzelmeket ébreszteni magnóval nem lehet... A várfalon még mindig csó“ kolóznak. Most ezen a szeptember eleji napfényes délutánon, ebben a szépséges várkertben, meghatóan szép ez is.., Lombos! Jenő Szigetvái ostroma alatt, amint az köztudott, meghalt Zrínyi. Hogy Szulejmán megérte-e az ostrom végét, vagy már a győzelem előtt meghalt, nem lehet tudni, mert más a mohamedán időszámítás, mint a miénk, és az időpontokra utaló források is ellentmondanak egymásnak. Azonosak azonban abban, hogy amikor a szultán Sibolt, azaz Zsibót mellett el- jövet, Szigetvár közelében kíséretével letáborozott, egy tó. vagy mocsár mellett üttette fel a sátrát. Innen aztán védettebb helyre kellett visszhúzódni. Olyan helyet kellett keresni, amelyet már nem érhettek el a szigetvári ágyúgolyók, de ahonnan azért jól szemmel lehetett tartani a várat és környékét. A szultán ekkor már öreg volt, súlyos betegségek gyötörték. Amikor meghalt, a szultáni udvari szokások szerint eltitkolták halálát. A trónörököst ezúttal is nagy titokban vitték az isztambuli Ejub-mecsetbe. Az ottani szertartások a nyugati értelemben vett koronázásnak felelnek meg. A felkent uralkodó első ténykedése, az volt, hogy fiútestvéreit és annak fiúgyermekeit megölette, nehogy később párt- ütésekre kerülhessen sor. Szulejmán halálát a seregnek nem volt szabad megtudnia. Hogy halálhíre ki ne szivárogjon, titokban mumifikál- ták a holttestet és átmenetileg a vezéri sátorban temették el. Ekkor már úton voltak a bizalmas futárok is, akik a szultáni udvarba vitték a hírt, amelynek gyors következményeként a trónörököst az Ejub-mecsetbe vitték. Egyben kérték az új uralkodót, hogy induljon el Szigetvár felé ... Negyvennapos idézés után Szulejmán csapata is dél felé vonult. A szultán mumifikált holttestét zárt kocsiba tették. Haláláról még ekkor sem volt szabad tudniok a katonáknak. Hogy a titok mégis kiszivár-, gott*e,v vagy sem, ezt egészen pontosan nem lehet megállapítani. Mendemondák valószínűleg szárnyrakaptak ekkor már... A halottaskocsi elindult. A holttest mellett az uralkodó egyik főembere foglalt helyet. A főember egy megtévesztő szerepet el is játszott a kocsit üdvözlő török katonáknak. Föltette Szulejmán turbánját, félrehúzta a kocsi függönyét, és kiintegetett az ablakon. Ezzel nyilván azt akarta elérni, hogy o török seregben fejét felütő nyugtalanság elcsituljon. Az Isztambulból induló menet és a halott szultánt kísérő csapat Belgródnál talákozott Csak ekkor lehetett közölni a nyilvánossággal Szulejmán halálát, és kikiáltani: „Meghalt a szultán, éljen a szultán I” ... A fenti kép, amely a források és az utóbbi időben intenzíven folyó kutatások eredményeképpen rekonstruálható — többé- kevésbé — pontos. Kováts Valéria, a Janus Pannonius Múzeum régésze, akitől a szultán halálának történetét hallottam, a közelmúltban mélyreható kutatást végzett az esemény feltételezett színhelyén és Turbókban, ahol Szulejmán lágy részeit eltemették. A Szigetvárról Kaposvárra vezető úton, a téglagyárral egyvonalban füves, bevetetlen, szántadon halmok emelkednek ki a talajszintből. A környékbeliek évszázadok óta parlagon hagyták ezt a területet, mível török temetőnek tartották. A „török temető" feltárása előtt olyan vélemények is elerjedtek, hogy ide temették el a szultán lágy részeit tartalmazó urnát is. Kováts Valéria kutatóárkai sugarasan vágták át a területet. Sírokat, csontokat nem találtak. A terület temető semmiképpen sem lehetett. Talállak azonban edénytöredékeket, használati eszközök, tárgyak maradványait. Mindez egyértelműen bizonyítja, hogy a több ponton megerősített, körülsán- colt magaslaton tábor állott. A magaslatról még ma is jól látható a város. Annak idején, pedig, amikor a terület környékének nagy része tavas, mocsaras síkvidék volt, a kilátás még jobb lehetett.. . Az elhunyt szultán lágy részeit: szívét, gyomrát, agyát kiemelték a mumifikálandó testből, és egy aranyozott edényben helyezték el. Az egyik korabeli híradás szerint az edényt Szulejmán sátrának közelében temették el. és egy sírkápolrát, azaz türbét emeltek fölébe. A szultán utódai később mindig szépítették, mai szóval él/e, „felújították” ezt o kápolnát. A környékre érkező, vagy átvonuló török csapatok első útja a sírhoz vezetett Szent hely, zarándok-központ lett a türbe. azaz Turbék. A türbéhez később derviskolostort és janicsárlaktanyát illesztettek. Az első híradás az épületiól 1664-ből ered. A költő Zrínyi magyar csapatai feldúlják Turbékot is. Ekkor mondja Zrínyi — a pusztítást némiképpen túlzásbe vivő katonáknak — „Nem halottak, hanem élők ellen jöttünk hadakozni." Zrínyi téli hadjáratának Eszterházy Pál herceg a krónikása. A hadművelet mozzanatait naplószerűen megörökíti; leírja a Turbókon átvezető hadi- utat, sót egy pontos alaprajzot is készít a mai turbéki templom korabeli elődjéről. Az alaprajz szinte hajszálpontosan megegyezik a templom alapjával. Mikor a törökök visszajönnek, helyreállítják és a korábbinál még szebben felépítik a szultán türbéjét A kaposvári út melletti táborhelyről is maradt egy pontos helyszínrajz. 1688—89-ben Leonardo Ariguissola, olasz hadmérnök, császári műszaki tiszt készítette. A rajz is megörökíti a mocsaras, vizenyős területeket; amelyek a szultáni sátor és a város között húzódtak. A turbéki templomi ásatások közben rengeteg korabeli török tégla, építőanyag került elő a kutatóárkokból. Sőt a mostani templom falaiban is kimutathatóak a török téglák, faragott kövek. Közvetlenül az oldalbejáró mellett a jelenlegi szenteltvíztartó edény is török kézműves munka. A kutatások egyértelműin bebizonyították, hogy a korábban „török temetőnek" tartott területen Szulejmán fővezéri tábora állott. Ez egyben a szultán haláJhelye is. A türbét, vagyis az uralkodó mauzóleumát a turbéki templom helyén emelték. Itt helyezték el a 74 éves korában elhunyt Szulejmán belső, lágy részeit tartalmazó aranyozott edényt A türbe ezután szent zarándokhely volt. A mostani templom falán emléktábla őrzi a szultán emlékét. Előtte ma is lehajtott fejjel állnak meg a Törökországból érkező utasok, vendégek. Bebesr Károly I
