Dunántúli Napló, 1974. szeptember (31. évfolyam, 239-268. szám)

1974-09-06 / 244. szám

DUNANTÜL! NAPLÓ 1974. szeptember $. 24 őrá a nagy világban Or. Raúl Roa látogatása a Duna-kanyarban Dr. Raul Roo kubai külüaymi- nisztei és felesége csütörtökön Púja Frigyes külügyminiszter és felesége társaságában — a Du- na-konyort kereste fel. Kísére­tükben volt dr. Meruk Vilmos, a Magyar Népköztársaság havan­nai nagykövete és Floreal Cho- mon, a Kubai Köztársaság bu­dapesti nagykövete. A vendégek elsőként Szentendrével ismerked­tek meg, ahol többek között megtekintették Kovács Margit kerámikusművész gyűjteményét. Visegrádon a Mátyás-palotai ásatásokat és a Salamon tornyát keresték fel. Ezután Esztergomba folytatták útjukat, ahol Brunszkó Antal, a Városi Takács elnöke és Rócz Béla, a Városi Pártbi­zottság első titkára fogadta a vendégeket, majd elkísérték őket városnéző körútjukra. Ennek során a Bazilikát és a kincstárát, vala­mint a Keresztény Múzeumot te­kintették meg. A vendégek a ko­ra esti órákban hajóval tértek vissza a fővárosba. •4 LONDON: Makariosz érsek „jelenleg" nem szándékozik Athénba utazni — közölte csü­törtökön Londonban a ciprusi elnök szóvivője. A szóvivő e be­jelentéssel reagált bizonyos saj­tójelentésekre, amelyek szerint Makariosz „egy héten vagy tíz napon belül" a görög fővárosba utazik, hogy ott kapcsolatba lép­jen Karamanlisz' görög minisz­terelnökkel, valamint Kleridesz ciprusi ügyvezető elnökkel. 4 VARSÓ: A LEMP Politi­kai Bizottsága legutóbbi ülé­sén megtárgyalta a lengyel mezőgazdasági és élelmiszer- ipari gépgyártás 15 éves — 1976-1990-re szóló — fejlesz­tési tervét. A PB jóváhagyta e Köfiölltávú terv irányelveit, amelyek a mezőgazdasági és jIslütifzeripari gépgyártást ki­emelt ágazatként kezelik. 4 BARCELONA: Barcelona régi városnegyedében — ed­dig ismeretlen okokból — ki­gyulladt és leégett csütörtö­kön egy háromemeletes épület. A legfrissebb jelentések sze­rint 50 személy eltűnt. MTA Csütörtökön Lisszabonba érkezett a Líbiai Arab Köz­társaság kormányának jó- szolgálati küldöttsége. A de­legáció tagjait Goncalves portugál miniszterelnök fo­gadta. * Az etiópiai fegyveres erők koordinációs bizottságának utasítására csütörtökön első ízben államosítottak egy olyan vállalatot, amely Hailé Szelasszié császár tulajdo­nában volt. * Mavrosz göröfc| miniszter­elnök-helyettes, külügymi­niszter csütörtökön délután Jean Sauvagnargues francia külügyminiszterrel tárgyalt. Az AFP értesülése szerint a tárgyalás homlokterében a ciprusi kérdésén kívül Gö­rögország és az EGK viszo­nya, valamint a francia— görög kétoldalú kapcsolatok álltak. 4 Az amerikai külügyminisz­térium előbb megtagadta, majd megadta az engedélyt Jacob Javíts és Claiborne Pell szenátornak ahhoz, hogy Kubába látogasson. Bár az utazás elől ezzel elhárult az akadály, a külügyminiszté­rium még így is hangsúlyoz­ta. hogy nem helyesli a sze­nátorok látogatását. ' * Londonban csütörtökön megalakult a chilei szolida­ritási bizottság. Első ülésén a résztvevők azt követelték, hogy az angol kormány sza­kítsa meg a diplomáciai kapcsolatokat a fasiszta juntával. % Waldheim lementése az ENSZ éves ‘tevékenységéről A főtitkár véleménye a világpolitika nagy kéraéseiről Ünnepi ülés a Parlamentben A nagy világpolitikai kérdé­sek széles skálájáról fejtette | ki véleményét Kurt Waldheim, az ENSZ főtitkára a világszer- j vezet éves tevékenységéről ; csütörtökön New Yorkban nyil- j vánosságra hozott jelentés 19 ! oldalas bevezetőjében. Waldheim e bevezetőben — amely a hagyományoknak megfelelően a világszervezet főtitkárának következtetéseit, ajánlásait és politikai gondol­kodását tükrözi — a Közel- Kelettel kapcsolatban a genfi békekonferencia 1 mielőbbi fel­újítását sürgeti. Emlékeztet a közel-keleti kérdéssel kapcso­latos „pozitív és biztató tények­re” a két- és többoldalú dip­lomácia kombinálására, vala­mint az ENSZ szerepére, majd hangoztatja, hogy „mindezek csak előzetes intézkedések" voltak. „A probléma lényege to­vábbra is megoldásra vár — írja a főtitkár. Folytatni kell a, kontaktusokat és az előkészü­leteket hogy Genfben mielőbb ismét összeülhessen a béke- konferencia. Ha elmaradnak az eredmények és lankad a közel-keleti béke megvalósítá­sát célzó lendület, akkor ha­marosan keserűségbe és csa­lódottságba csaphat át a közel- keleti probléma rendezésere irányuló törekvés... Ez eset­ben a Közel-Kelet lakosságát és a világ közvéleményét egy­aránt sújtó szörnyű következ­ményeivel együtt hamarosan újból erőszak törhet ki." Az ENSZ főtitkára szerint a legutóbbi közel-keleti háború pusztításai és veszélyei után néhány új elem kerül felszínre, amelyek feljogosítanak a béke reményére. Mint megállapítja az érintett kormányok felújítot­ták erőfeszítéseiket a tartós rendezés érdekében, s eközben előrelátó, realisztikus magatar­tást tanúsítottak Az izraeli— egyiptomi, valamint az izraeli —Szíriái csapatszélválasztós elejét vette a katonai konfron­tációnak, megszilárdította a fegyvernyugvást és megterem­tette az eredményes tárgyalá­sok elengedhetetlen feltételeit. A főtitkár Portugáliáról szól­va rámuíat: a lisszaboni kor­mánynak tengerentúli területei­vel kapcsolatos politikai irány- változása „javította az afrikai dekolonizációs folyamat mielőb- ; bi sikeres betetőzésének kilátá­sait". Mindenkit nagy elégedett­séggel töltött el — fűzi hozzá — a bissau-guineai konfliktus beszüntetése. Waldheim „sajnálatosnak" minősíti, hogy Rhodesia belpoli­tikai helyzetében nem mutat­kozik javulás, s hogy Namíbiá­ban rosszabbodott a helyzet. Dél-Afrikában nem enyhült a fa­ji elkülönítési politika szigorú alkalmazása. A világszervezet főtitkára em­lékeztet arra, hogy az ENSZ-t nem vonták ugyan be az indo­kínai béke megteremtését célzó erőfeszítésekbe, de a világszer­vezetnek teljesítenie kellene a rászorulók összes emberbaráti segély-kérelmeit. Reményét fe­jezi ki, hogy eljön az az idő, amikor az ENSZ aktívabban együttműködhet mindazokkal, akiknek érdekei és törekvései a dél-kelet-ázsiai tartós béke meg­teremtésének fontos tényezői. Waldheim Ciprusról szólva ki­fejti véleményét: d rendezés megvalósítását csak az érdekelt felek politikái akarata és az az elhatározott szándéka teszi le­hetővé, hogy tárgyalás útján si­mítják el ellentéteiket, eddig azonban hiányzott ez az azarat. A főtitkár végül megállapít­ja, hogy az iparilag fejlett or­szágok többségének fizetési mérlegében mutatkozó súlyos deficit a rohamos inflációval együtt a világgazdaság egész- I ségét és működését veszélyez­tető súlyos probléma. Tárgyalások Mozamblk politikai jövőjéről A Mozambiki Felszabadítási Front (FRELIMO) elnöke, Ngudu Sa- mora Machel Daar-es-Salamban sajtókonferenciát tartott, mi­előtt megkezdte volna tárgyalásait a portugál kormánnyaí. L A portugál kormány és a Frelimo küldöttsége csütörtö­kön Lusakában Kenneth Ka- unda zambiai elnök jelenlété­ben megkezdte a tárgyaláso­kat Mozambik politikai jövőjé­ről. Repülőtéri sajtóértekezle­tén Mario Soares kifejezte azt a reményét, hogy hamarosan sorkerülhet a megállapodás aláírására a Frelimo képvise­lőivel. A portugál diplomácia vezetője nem volt hajlandó részletekbe bocsátkozni, csu­pán azt tanácsolta az újság­íróknak, hogy legyenek türe­lemmel „néhány óráig, vagy néhány napig". A külügymi­niszter úgy nyilatkozott, hogy szombaton kíván elutazni a zambiai fővárosból és emlé­keztetett arra, hogy jövő ked­den részt vesz a Bissau-Gui­nea Köztársaság hivatalos el­ismerése alkalmából rende­zendő ünnepségeken. Mario Soares egyébként ki­fejezte az a reményét, hogy Portugália és Zambia hama­| rosan diplomáciai kapcsolatra lépnek egymással. Lusakában tudni vélik, hogy az új ideiglenes mozambiki kormányt szeptember 25-én — a Frelimo vezetésével folyó felszabadító harc megindítá­sának tizedik évfordulóján — iktatják be tisztségébe és a délkelet-afrikai terület való­színűleg a jövő éviben nyeri el teljes függetlenséget. A lusakai tárgyalások meg­kezdésének időpontjában több mint húszezer mozambiki gyűlt össze Lourenco Marques sta­dionjában, hogy köszöntse a függetlenség megadására vo­natkozó tanácskozások meg­kezdését. A rendőrség közlése szerint ez az eddigi legna­gyobb tömeggyűlés a mozam­biki fővárosban. A résztvevőket külön buszok és vonatok szállították a sta­dionhoz: a hivatalnokok és számos ipari vállalat dolgozói szabadnapot kaptak. Az üzle­tek jórésze zárva maradt. A Lourenco Marques-i rádióban csütörtökön elsőízben hangzott fel a Frelimo himnusza. (Folytatás az 1. oldalról) A magyar és a szovjet inté­zetek és vállalatok között ki­alakult kutatói-fejlesztői mun­kában számos, nemzetközileq is kiemelkedő találmány szü­letet. s g közös alkotást meg­testesítő gép, berendezés, vagy műszer gyártására egy-egy magvar vagy szovjet gyár sza­kosodott. Az első sikerek kö- j zé tartozik a „Barátság" a j „Druzsba" rádiórelé-hólózat I kifejlesztése, amelynek, korsze- I rű nagyteljesítményű berende- . zéseit a magyar ipar készíti és I szó'lítja a Szovjetuniónak. | A kétoldalú tudományos- j műszaki együttműködés ered- j menyei a mezőgazdaságban I is kiemelkedőek. A nagvhoza- mú szovjet búzafaiták megho­nosítása is jelentősen hozzá­járult ahhoz, hogy kenyérga­bona-termelésünk 1960. évi 16 mázsás hektáronkénti átlag­hozama több mint kétszeresére emelkedjen. Számottevő a Szovjetunió segítsége a fosz­for- és kálium-műtrágya igé­nyeink fedezésében, s jellemző az együttműködésre, hogy a magyar mezőgazdaság traktor- I állományának 40, kombájn- ! parkjának 90 százaléka szov- j jet gyártmányú gép. Gyumo'csozo tudományos kapcsolatok Gyümölcsöző kapcsolatok bontakoztak ki a két ország akadémiai tudományos intéze­tei között. Jelenleg a termé­szettudományok és a társa­dalomtudományok körében több mint 80 témában folytat­nak közös kutatómunkát. A széleskörű tudományos programok kialakítását segítet­te az oktatásban és általában a szakemberképzésben létre­jött hatékony együttműködés. A jelenleg dolgozó, alkotó ma­gyar értelmiségből több mint háromezren a Szovjetunióban kapták diplomájukat, vagy ott szereztek tudományos fokoza­tot, csaknem 700 szovjet szak­ember pedig a magyar egye­temeken és főiskolákon vég­zett. Az atomenergia békés felhasználását szolgáló tudo­mányt teljes egészében a Szovjetunióban tanulta a ma­gyar tudósgárda. Az izotóp­technikához, a korszerű vegy­iparhoz, a számítástechniká­hoz, a félvezető-iparhoz, az alumínium-kohászathoz szük­séges alapvető ismeretek nagy részét is a Szovjetunióban sajá­títhatták el tudósaink, kutatóink. Az általános technikai és tu-, dományos haladás, a szocialis­ta gazdasági közösséq orszá­gaiban megteremtett fejlett gyáripar, a szocializmus, a kom­munizmus építésének közös és időszerű feladatai alapján a nemzetközi munkamegosztás tervszerű fejlesztése lett a szo­cialista országok fejlődésének alapvető feltétele. Ezt a felada­tot foglalja össze ®s irányozza elő hosszabb távra a KGST XXV, ülésén 1971-ben elfogadott in­tegrációs komplex program, A Szovjetunió Kommunista Pártjának XXIV, kongresszusa és az MSZMP X. kongresszusa egy­aránt hangsúlyozta e folyamat rendkívüli jelentőségét a szocia­lista világrendszer további fej­lődésében, amikor a nemzetkö­zi munkamegosztásban rejlő va­lamennyi előny maximális ki­használására hívta fel a figyel­met. Ennek jegyében egyeztetik már a hosszabb távot felölelő terveket, s ezt a munkát teszik hatékonyabbá a tagországok közötti gazdaság-politikai kon­zultációk. A komplex program céljai valósulnak meq a magyar— szovjet kétoldalú kapcsolatok­ban is, a kétoldalú integrációs folyamat menetében, A kétoldalú kapcsolatok kere­tében vált lehetővé, hogy a ma­gyar ipar átlépje azokat a kor­látokat, amelyeket a viszony­lagos nyersanyag-szegényséq és az aránylag szűk piac állított országunk fejlődése elé. Nyers­anyag-importunknak ugyanis több mint 40 százalékát, ener­gia- és energiahordozó impor­tunk döntő részét kapjuk a Szovjetunióból, s a hosszúlejá­ratú államközi egyezmények alapján ez a segítség nagy mértékben csillapítja o világ­piac konjunkturális változásainak I magyarországi hatásait. Ugyan­akkor a szovjet ipar a magyar j gazdasáq legfőbb gépellátója, s nemcsak a termelőeszközök és I komplett ipari üzemek, jármű- ^ vek és munkagépek szállításá- ! ban első, hanem vezető helyen ál| az ipari fogyasztási cikkek magyar importjában is. Jelentős kétoldalú egyezmények A kétoldalú gazdasági kap­csolatok dinamikus fejlődésé­ben rendkívül jelentősek a kü­lön szakosítási és kooperációs egyezmények. Az alumíniumter­melésben létrejött magyar— szovjet kooperáció lehetővé tet­te, hogy a legésszerűbb és né- j pünket legjobban gyarapító I módon gazdálkodhassunk a i magyar ezüsttel. A nagyszabású ! gépkocsiipari kooperáció kere- ; lében az Ikarus tíz év alatt csaknem húszszorosára növel- I hette az autóbusz-termelést, ty j Zsiguli-program pedig módot nyújt,* hogy, mindjobban kielé­gíthessük a gyorsan növekvő hazai gépkocsi keresletet. A magyar—szovjet olefin-megál­lapodás alapján mindkét or­szág olcsóbb végtermékhez jut, mintha csak saját szükségleté­re hozott volna létre kisebb termelői kapacitásokat. A hosz- szúlejáratú, államközi egyez­mények szerint kialakított ter­melési együttműködés tehát szilárd alapot nyújt egy-egy' ágazat fejlesztéséhez és haté­konyan Szolgálja az anyagi és szellemi erők koncentrációját. Ezekben a nagyszabású terme­lési kooperációkban a tudomá­V. A. KIRILLIN: nyos és a termelői együttmű­ködés már nem választható ket­té, egyetlen folymattá olvadt a kutatás és a termelés, a tudo­mány közvetlen termelőerővé vált. Huszár István elmondotta, hogy a kétoldalú terv-konzultá­ciók alapján most már kibon­takoznak a magyar—szovjet gazdasági és műszaki tudomá­nyos együttműködés legközeleb­bi jövőjenek, az 1976—80-as tervidőszaknak, sőt az 1990-ig terjedő időszaknak fő irányai is. így a Szovjetunió fedezi kőolaj­szükségletűnk nagy részét, s ezenkívül 1980-ban már 3.8 mil­liárd köbméter földgázt is ka­punk. Nem kevésbé fontos, hogy növekvő villamosenergia szükségletünket is biztosítja a Szovjetunió. Ugyanakkor eldőlt már az is, hogy 1980-ig 2.5 millió tonnára növeli — fém­tartalomban a vasérc szállítá­sát, s így szükségletünket tel­jes mértékben fedezzük. Tisz­tázzuk az együttműködés lehe­tőségeit a legnagyobb gép­ipari üzemekre vonatkozóan, a gépipar, vegyipar minden fon­tos ágában, a feldolgozó ipar csaknem valamennyi területén. . Ez a munka tehát feltárja és megalapozza a két ország kö­zötti gazdasági kapcsolatok fejlődésének távlatait és szilárd alapot nyújt ahhoz, hogy a magyar1—szovjet műszaki-tudo­mányos kapcsolatok továbbra is töretlenül bővüljenek és hazánk egész fejlődésének szilárd pil­léréül szolgáljanak. Huszár István beszéde után V. A. Kirillin, az SZKP Központi Bizottságának tagja, a Szov­jetunió Minisztertanácsának el­nökhelyettese szólt az ünnepi ülés részvevőihez. „Hz egyiiUmükíMés a szocialista világrendszer erősödését is elősegíti” V. A. Kirillin bevezetőül rámu­tatott, hogy a 25 évvel ezelőtt aláírt megállapodás a proletár­internacionalizmus elvein alapul és a két nép barátságának erő­sítését szolgálja. É megállapo­dás tette lehetővé, hogy széles körben kibontakozzék a tudo­mányos-műszaki és termelési ta­pasztalatok cseréje, hogy a két ország tudósai, szakemberei egyesítsék erőiket a tudomány és a technika, legfontosabb prob­lémáinak megoldására. Ez az együttműködés mind szélesebb körre terjed ki, érezteti hatását a színesfém-kohászatban, a vegyiparban és a híradástechni­kában ugyanúgy, mint az ener­getikában, a mezőgazdaságban, az építőiparban vagy a könnyű­iparban. Az utóbbi években a két or­szág tudományos—műszaki együttműködésében már a komplex programban ajánlott új szervezeti formák is kialakultak. Kormányközi és főhatóságok kö­zötti egyezmények alapján egy­re több olyan közös munka van folyamatban, amelyek különféle népgazdasági problémák komp­lex megoldását szolgálják a ku­tatástól és a műszaki tervek ké­szítésétől egészen a termelési kooperációig, a szakosításig, sőt sok esetben a termékek kölcsö­nös szállításáig. Egész sor tudo­mányos kutatási és tervezői együttműködés alakul ki szerző­déses alapon. Közösen dolgo­zunk ki tudományos—műszaki prognózisokat, s általában bő­vülnek a két ország minisztériu­mai, főhatóságai és egyéb szer­vezetei közötti közvetlen kapcso­latok. Napjainkban már gyakor­latilag Magyarország és a Szov­jetunió valamennyi minisztériu­ma és főhatósága közvetlen kap­csolatot tart fenn. Az együttmű­ködés új formái lehetővé teszik, hogy a szocialista munkameg­osztás alapján jobb hatásfokkal dolgozzunk. A szovjet tudomány fejlődésé­ről szólva elmondotta, hoqy az ország tudományos kutatóintéz­ményeiben és főiskoláin jelenleg több mint 1 millió 100 ezer tu­dományos munkatárs és előadó dolqozik. Közülük több mint 300 000 a tudományok doktora, illetve kandidátus. Különösen a matematika különböző ágazatai­ban, a magfizikában, a szilárd­test és plazmafizikában, a kvan. tummechanikában és az űrkuta­tásban értek el igen jelentős eredményeket a szovjet tudósok. A tudomány és a műszaki hala­dás a termelés fejlesztésének legfontosabb eszközeivé váltak, a tudomány egyre nagyobb mér­tékben válik közvetlen termelő­erővé. A tudományos kutatások gya­korlati eredményei tették lehető­vé a munka termelékenységének gyors növelését. 1960-ban még j 267 munkaórát fordítottak a ' Szovjetunióban 1 millió rubel ér­tékű bruttó társadalmi termék előállítására, ugyanennyi érték megtermeléséhez 1970-ben már csak 150 munkaóra volt szüksé­ges, 1975-ben pedig várhatóan 110 órára csökken a ráfordítás. Ez a fejlődés egyébként elen­gedhetetlen is, hiszen 1975-ben 32 millió új dolgozóra lenna szüksége a Szovjetuniónak a ter­vek teljesítéséhez, ha a terme­lékenység 1970 óta változatlan maradt volna. — Reálisan értékelve a szov­jet tudomány és technika ered­ményeit,' nagy lehetőségeinket, azt is világosan látjuk —, mon­dotta — hogy erőinket egyesítve sokkal nagyobb eredményeket érhetünk el a tudományos-mű­szaki haladás valamennyi ágá­ban, Ezért hasznos a magyar— szovjet együttműködés is, még- pediq mindkét orszáq számára, mert meggyorsítja a tudomá­nyos kutatásokat és egyben az eredmények gyorsabb gyakorla­ti alkalmazására ösztönöz. Ezért mindkét országnak érdeke, hogy tudósaink, szakembereink to­vább mélyítsék együttműködésü­ket, s ezzel a szocialista orszá­gok integrációs programjának megvalósítását is segítsék elő. Ez a szocialista világrendszer további erősítésének közös ügyét is szolgálja. , Az ünnepi megemlékezés Lá­zár György zárszavával, majd az Internacionálé hangjaival ért véget. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa a magyar— szovjet tudományos-műszaki együttműködési megállapodás aláírásának 25. évfordulója al­kalmából ezután fogadást adott a Parlamentben. U r

Next

/
Thumbnails
Contents