Dunántúli Napló, 1974. szeptember (31. évfolyam, 239-268. szám)

1974-09-06 / 244. szám

T974. szeptember 6. DUNANTOll NAPLÓ •> Országos Szója Iroda Szentlőrincen Innen szervezik a hazai szójatermesztést Olyan szerényen, minden zaj és felfordulás nélkül és olyan katonás gyorsasággal költöztek be a szójások Szentlörincre, hogy a falubéliek május óta találgatják: mi is lehet az a kék faház az Erzsébet utca beszögcllésében. Pedig e szerény irodaház az ország iparszerü szójatermesztésének a központja. Szentlőrinc minden feltételt biztosított Az Országos Takarmányter­mesztési Kutató Intézet — mely bicsérdi kutató állomásán hosz- szú évek óta folytat szója kí­sérleteket, — eredetileg Pé­csett kívánta megnyitni szója irodáját. Az ügy igen sürgős volt már ez év tavaszán, hisz a hazai szója program nagy lendülettel indult be. — A dolog egyszerű — mondja Mohácsi Károly iro­davezető, — Szentlőrinc köz­ség azonnal biztosított min­dent, telket, no meg tetőt a fejünk fölé — ezt a tágas fa­házat a helyi ÁFÉSZ építő rész­lege boszorkányos gyorsaság­gal elkészítette és itt van Cros- bar-telefon, van telex, ami nél­kül mozdulni sem tudnánk. Egyszóval minden technikai eszköz a rendelkezésünkre áll. Két hét múlva aratják a szó­ját — két hetet késik ez is az időjárás miatt Magyarorszá­gon ez lesz az első nagy szó­ja betakarítás. Szinte a sem­miből kezdtük — két-három éve még ismeretlen volt ná­lunk ez a növény — és két hét múlva már 15 ezer hektár­ról takaríthatjuk be a termést, ami várhatóan — ez csak dur­va becslés — 2400 vagon szó­jabab lesz. Ez elenyésző kis része szükségleteinknek, — alig 4—5 százalék — de már van saját szójánk, nem kell a 100 százalékot importál­ni. És a magyar szója jövőjé­re nézve nagyon biztató, már az első évben a szója 80 szá­zalékát iparszerű rendszerben termesztik. Már von két szó­ja centrikus rendszer, az egyik Dunántúlon, a másik oz Al­földön. Szója rendszergazda lesz megyénkben a Bólyi Álla­mi Gazdaság, amely az ország legkorszerűbb vetőmagfeldol­gozó üzemét mondhatja ma­gáénak, szója vetőmagot Fel­dolgozni jelenleg hazánkban csak Boly tud. Ezért a szója vetőmag előállításának már ebben az évben is Boly a gesztora és országos felelőse. Folyamatos szaktanácsadás Az Iragszemcsei Takarmány­termesztési Kutató Intézet szentlőrinci Szója Irodája te­hát sem nem gesztor, sem nem rendszergazda, noha pillanat­nyilag olyan feladatokat is ellát, amit a jövőben a rend­szergazdák végeznek majd, szója szaktanácsot szolgáltat például üzemi mélységben. Te­kintettel a várható felfutásra — 1980-ra várhatóan 100 ezer hektár szóját termel az or­szág — ezt a munkát/ képte­len ellátni a hat fős — a vezető mellett mindössze öt mérnök dolgozik az Irodán — szentlórinci centrum, a lét­számot pedig nem kívánják felduzzasztani. A jövőben már csak a rendszergazdák­kal tartják a kapcsolatot olyan módon, hogy a rendszergazdák szakembereit látják el folya­matosan szaktanácsokkal, az üzemi szaktanácsadást pedig a gesztorok végzik. Az öregebb gazdószok emlé­keznek még a szójára a há­borús évekből, amikor a né­metek Magyarországgal, Ro­mániával és Bulgáriával ter­meltették meg katonaságuk élelmezésére ezt a fontos fe­hérjét. A szójabab fehérjetar­talma ugyanis 38—40%-os és fehérjéjének biológiai értéke a világon fellelhető valamennyi növény közül a legjobban kö­zelíti meg a teljesértékű állati eredetű fehérjéket, a tej és a hús tápértékét Nálunk ma még humán fel- használására közvetlenül nem gondolnak. Annál fontosabb szerepet tölt be a szója az iparszerű telepeken tartott ál­latok takarmányozásában. A tápetetés az utóbbi 10—15 évben hazánkban is általá­nossá vált, s a tápok 13 szá­zaléka szója dara. Egy mázsa sertéshús előállításához 400 ki­logramm tápot használnak fel, s ebből 50 kilogramm a szó­ja. A világ szója exportjának 90 százalékát az Egyesült Ál­lamok bonyolítja, s ma egy sor európai ország felismerte a helyzet tarthatatlanságát. A modern állattartás parancso- lóan veti fel a szója meghono­sodását és elterjedését Euró­pában, de iparszerűen — te­hát kézimunka felhasználása nélkül — pillanatnyilag csak az Egyesült Államokban és hazánkban termesztik. Nagy szerencse, hogy a szója nein igényel feltétlenül speciális gépeket, hogy a hazai kuko­rica rendszerek gépsoraival tö­kéletesen termelhető, betaka­rítható. Új olajgyar A szentlőrinci szója Irodát az OMFB — Országos Mű­szaki Fejlesztési Bizottság anyagi támogatásával, és a MÉM jóváhagyásával hozta létre az intézet, azzal a cél­lal, hogy a hazai iparszerű szójatermesztést szervezze és koordinálja, s e tevékenysé­gével transzmissziós feladatot lásson el o kutatás és a gya­korlat között. Feladata még a minőségi vetőmag szaporí­tást végző termelő hálózat ki­építése, a feldolgozás és for­galmazás megszervezése, a bázis üzemek — Boly — irá­nyítása, szaktanácsadása, a szójatermesztés iperspektivikus vetőmag igényének kialakítá­sa, a vetőmag import megha­tározása. Fontos feladata az irodának "a már említett köz­termesztési szaktanácsadás az iparszerű szójatermesztés- sel kapcsolatos feladatok — fajták, gépek beszerzése — stb» ellátása. Végül az iroda feladata a szója hasznosítási és feldolgozási technológiák kidolgozása, vagyis a teljes szójamag üzemen belüli fel­dolgozása, és tömegtakar­mányként való hasznosítása. Az első év szója termését teljes egészében a hazai olajipar vásárolja fel, a vető­mag kivételével. Nos, olajipa­runk tároló kapacitása 4 ezer vagon. Távlatilag a feldolgo­zást sem győzi majd pgy gyár. A SZEPTEMBER HÓBAN 50 °/o árengedménnyel árusítjuk nyersszeletet következő ötéves tervben ezért határozták el. Vannak első és másodosztályú szója termő helyek az országban. A Du­nántúlon, száraz körülmények között az Alföldön, a Tisza II. térségében öntözéssel termelik a szóját. Hazánk legjobb szó­ja termőhelye Tolna és Bara­nya, e két megyében várható a legnagyobb területfejlesz­tés is. Az iroda vezetője sze­rint az új olajgyárat csak két helyen indokolt felépíteni, vagy itt, vagy a Tisza II. mel­lett — Rné — Bányabiztonsági konferencia Tegnap délelőtt a hazai bá­nyavállalatok, tervező és kuta­tó intézetek minteqy száz szak­emberének részvételével Bala- tonfüreden megkezdődött a bá­nyaépítés-bányabiztonság című országos konferencia. A kétnapos tanácskozást a Gépipari Tudományos Egyesü­let pécsi szervezetének bánya­gépész szakosztálya, valamint az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület bányabiz­tonsági szakcsoportja rendezte. A konferenciát Mátrai Árpád, a Mecseki Ércbányászati Vállalat műszaki igazgató-helyettese nyi­tóba meq. A nap folyamán hat előadás hangzott el; Késő dé­lután pediq kerekasztal beszél­getést rendeztek a nem tűzve­szélyes hidraulika folyadékok bányabeli alkalmazásáról. Megérkeztek Mohácsra az új tépőgépek A korszerűsítéssel ötszörösére növelhető a fonodái teljesítmény Márciusban csupán az volt kérdéses, hogy a központ, vagy pedig a TEMAFORG mohácsi gyára által javasolt rekonstruk­ciót hajtják végre a Duna men­ti üzemben. Annak idején na­gyon helyesen, a két tervből öt­vözött megoldás mellett döntöt­tek. S mégis ahelyett, hogy ezt az elképzelést valósítanák meg, éppen a napokban szüle­tett döntés arról, hogy más megoldáshoz nyúlnak. Felvethető. Vajon megalapo­zott volt-e a tavasszal hozott vezetői döntés! Persze nem egé­szen erről van szó. Ugyanis a TEMAFORG által gyártott fonal Az engedményes ár 14%-os szárazanyagtartalom esetén 5,30 Ft/'q. KAPOSVÁRI CUKORGYÁR A TEMAFORG mohácsi gyárának épülő új tépőüzeme Felejthetetlen napokat töltöttünk önöknél Zebeljevék Cservonográdból A. Ny. Zagorszkij: „Legfőbb célunk a bányaszállítás korszerűsítése** Egy hétig vendégeskedtek a cservonográdi szénmedence képviselői a mecseki bányavidéken. Részt vettek a komlói és pé­csi központi bányásznapi ünnepségeken, megismerkedtek Bara­nya és Pécs nevezetességeivel, néhány napot a Mecseki Szén­bányák bélatelepi üdülőjében töltöttek. Búcsúzóul, a cservonog­rádi küldöttség két tagjával beszélgettünk. P. I. Zebeljev, a VI. számú bánya fejtési brigádvezetőjétől benyomásairól kértünk tájékoz­tatást. — Először jártam Magyar- országon, így a Mecseki Szén­bányáknál is. Vendéglátóink felejthetetlen programot állítot­tak össze. Meglepett, hogy önöknél a bányásznap nem csupán a bányászok, hanem az egész város ünnepe. Ezt lépten- nyomon tapasztaltuk. — Kérem, beszéljen a mun­kájáról. — 1957-ben, a Komszomol felhívására kerültem a bányá­hoz, a leszerelést követően. Több fantáziát láttam benne, mint a paraszti munkában. A VI. számú üzemben tizenegy éve dolgozom, amióta /neg- nyílt Brigádom negyvenöt fős, ebből huszonnégyen dolgoznak a szénfalon, a többiek kisegí­tők, illetve karbantartók. Mű­szakonként nyolc ember irá­nyítja a K 87-es kombájnt, öt­száznegyven méter mélység­ben. Tavaly napi 1840 tonna szénét küldtünk a felszínre, de vállaltuk, hogy ebben az esz­tendőben 2500 tonnát jövesz- tünk huszonnégy óra alatt. Él­brigád vagyunk. így hát na­gyobb követelményeket támasz­tunk magunkkal szemben. Csak így tudjuk teljesíteni a vállalá­sunkat, miszerint ebben az esz­tendőben ötszázezer tonna sze­net termelünk ki a telepünk­ből. — Mire büszkét — Először is a munkánkra. Aztán a családomra. Két fiam • van: a nagyobbik is vájár akar j lenni, a kisebbik meg űrhajós. I Nálunk most minden kisgyerek ezt a gondolatot dédelgeti. Majd elválik, mi lesz belőle. — Hogyan alakul a kere­sete, hiszen a családi költség- vetés minden bizonnyal az ön fizetésére épít leginkább. — Havonta átlagosan négy- százötven rubelt viszek haza. Tizenöt éven át otthon volt a feleségem, addig a kevesebből kellett gazdálkodni. De most egy modellházban dolgozik, így két éve elkezdhettünk gyűj­teni a kocsira. Most már együtt van a pénz Ladára. Hamarosan megvesszük, hatezerhétszáz ru­belbe kerül. Egyébként nálunk a bányász soronkivül megvásá­rolhatja az autót. — Az gnök bányáinak gépe- sitettségi foka nagyobb, mint a mecseki üzemeké. Mégis, mi az, ami a cservonográdi bányászt foglalkoztatja. Milyen gond­jaik vannakt — A jövesztőgép teljesítmé­nye napi ötezer tonna, de a hozzá kapcsolt kaparok és szál­lítószalagok ezt a teljesítményt nem bírják el. Ezért nem tud­juk kihasználni kombájhjainkaL Ezt kellene megoldani... — Hány órát dolgoznak? — Három műszakban napi hét órát, hétfőtől péntekig. Nálunk minden szombat sza­bad. — S ha lejár a műszak? — Hazamegyek és a kaná­riaim énekét hallgatom. Hallott már kan ári füttyöt? Mert az gyönyörű. Órákig elnézem, hall­gatom őket. A cservonográdi medencé­ben tíz bányaüzem működik. Évi termelésük mintegy tizen- négymillió tonnára tehető. Az első üzem építését' 1954-be« kezdték meg, négy év múlva már termelt, ma pedig rekonst­rukció alatt áll. Aszkold Labu- tyin, a küldöttség vezetője a Vasas bányai látogatás alkal­mával meg is jegyezte, hogy a korszerűsítés, a rekonstrukció náluk is az idegek harca. A cservonográdi bányák jelenéről és jövőjéről A. Ny. Zagorszkij, a Zapad Ugoj Kom­binát biztonságtechnikai osz­tályvezetője a következőket mondotta. — A mi medencénk is góz- és porveszélyes, de nincs gáz­kitörés. Telepeink szintesek, a szeletvastagság általában más­fél méter. A kitermelt szén fe­lét kombájnokkal jövesztjük. Ez egyben megszabja a to­vábbi feladatokat is. Vannak olyan bányáink, ahol jóval meg­emelhetnénk a termelést, de annak egyelőre a vágányos szállítás szab gátat. Eddig négy üzemben oldottuk meg ezt a problémát. Ezekben a bányák­ban már csak kaparok és szál­lítószalagok továbbítják a sze­net az aknához. Ez tehát a leg­fontosabb feladatunk manap­ság. — £s a jövő? — Jelenleg húsz évre bizto­sított a zavartalan termelés. De perspektíváink tágak, mert további tizenkét bánya nyitá-: sát tervezzük. Szén tehát van bőven, csak felszínre kell hozni. — Van-e elegendő bányá­szuk, s mikor mehet nyugdíjba önöknél a vájár? I — Nálunk nincs létszám- hiány. Emellett, mint említettem, a gépesítés, a fizikai munka csökkentése a legfőbb célunk. A kérdés második felére pedig a következőket mondhatom, ötven éves korban kérheti a nyugdíjaztatást a bányász, de ennek feltétele az egy évtize­des földalatti szolgálat Salamon Gyula iránt igen erőteljesen megug­rott az érdeklődés a nyugati országokban. így az egyébként várva várt profiltisztítást előbb végrehajthatják Mohácson, mint ahogy abban reménykedtek. A budapesti központú válla­lat egy nagyobb gyárat vásá­rolt a fővárosban, s ez ad le­hetőséget arra, hogy vállalati szinten és a gyárakban is tisz­tább termelési profilt alakítsa­nak ki. A központi döntés any- nyira friss, hogy a mohácsi gyár dolgozóinak többsége méq nem is ismeri a legújabb terveket. De vegyük sorra azokat. Mint ismeretes a kora ta­vasszal megkezdett tépőüzem építése adja a rekonstrukció első szakaszát. Azóta már tető alá került a több mint ezer­kétszáz négyzetméter alapterü­letű új üzemrész a Budapesti úton. Most folyik a csarnok üvegezése, néhány gépalapot kell méq elkészíteni, s szep­tember végén — egy kis csú­szással — megkezdődhet a technológiai berendezések sze­relése, beállítása. Ezt a mun­kát a gyártó eéq szakemberei irányítják. A francia Laroche cégtől már meg is érkeztek a nagyteljesítményű tépőgépek, az új csarnokban fólia alatt várják, hogy mielőbb a gépala­pokra kerüljenek. Azt tervezik, hogy az új tépőüzemben még az év vége előtt beindítják a termelést. Ezt követően foko­zatosan leszerelik a központi gyár tépő üzemrészében eddig használatos és elavult öreg gé­peket. így termelés kiesés nem lesz, sőt! Az új berendezések üzembe helyezésével közel a duplájára nő a feldolgozás: évi ötezer tonna alapanyagot ké­szítenek elő ... Ennyit tehát a rekonstrukció első szakaszáról, amely több, mint hatmillió fo­rintba kerül a TEMAFORG-nok. A korszerűsítés második üte­me, az új tépőüzem termelésbe állítása után kezdődhet meg. De mór a módosított kiviteli tervek alapján. Elmarad a ko­rábban tervezett kiszerelő üzem- rész átalakítása. Ehelyett bőví­tik1 a fonalgyártó kapacitást. Szó van arról, hogy legalább tíz gyűrűs fonógépet vásárolnak, azok többségét a régi tépő­üzemrészben állítják munkába. A korszerű berendezésekkel mintegy ötszörösére növelik a fonalgyártást A gyűrűs fonók főleg kézimunka fonalat állíta­nak majd elő. A tervezett pro­filtisztítással, a rekonstrukció második ütemének méq az év vége előtt való megkezdésével a mohácsi üzem lehetőségei megsokszorozódnak, amely nagy minőségi ugrást és biztos jövőt jelent az üzemnek. A fonoda átalakítása, az új berendezések beszerelése várhatóan a jövő esztendő végére fejeződik be. S. Gy. r Uj fényképész­műterem nyílt! RÓKUS U. 5. SZ. ALATT az üzletsorban. Portréfotók, igazolványképek, esküvői és családi felvételek FEKETE-FEHÉR ÉS EREDETI SZÍNES FILMRE Amatőrfelvételek kidolgozása. Filmárusitás. Nyitvatartás : naponta 9—18 óráig. 8. m. FÉNYSZOV, Pécs.

Next

/
Thumbnails
Contents