Dunántúli Napló, 1974. szeptember (31. évfolyam, 239-268. szám)

1974-09-06 / 244. szám

Huszár István emlékeztetett or­ra, hogy még a KGST megalakí­tásának évében, 1949 nyarán ír­ta alá a magyar és a szovjet kormány a két ország közös munkáját segítő tudományos- műszaki együttműködési egyez­ményt, amely a szovjet tudomá­nyos ismeretek és termelési ta­pasztalatok gazdag tárházát nyi­totta meg előttünk és biztos ala­pot adott a fiatal népi demokra­tikus ország nagyszabású tervei­nek megvalósításához. Az egyez­mény keretében az aláírás óta több mint 3000 műszaki doku­mentációt kaptunk a Szovjet­uniótól, s Magyarország mintegy 1800 műszaki leírást adott vi­szonzásként. Ugyancsak kezdet­től fogva érvényesült az együtt­működés másik hatékony for­mája, a szakemberek cseréje, kölcsönös látogatása. Napjain­kig több tízezer magyar szakem­ber, ipari, építőipari szakmun­kás, mérnök, kutató, növényter­mesztő és állattenyésztő vett részt szovjetunióbeli tanulmány­úton, és sok ezer szovjet szakem­ber szerzett személyes szakmai tapasztalatokat korszerű magyar technikai megoldásokról. A Szovjetenió rendkívül sok segítséget nyújtott hazánk szo­cialista nagyiparának megterem­téséhez. E támogatással Ma­gyarország mentesült a szellemi kapacitását meghaladó, sok időt és pénzt rabló kutatási, fejlesz­tési munkától. A berendezése­ket, a tapasztalatokat készen kapta a Szovjetuniótól, s így rö­vid idő alatt rendkívül gyorsan növelhette számos iparág tech­nikai, műszaki színvonalát A magyar nép életkörülmé­nyeit közvetlenül javító leg­nagyobb létesítmények megte­remtésében is közreműködött a Szovjetunió. Az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztéri­um vállalatainak kivitelezésé­ben épülő lakásoknak majd­nem a felét a Szovjetuniótól vásárolt házgyárak adják, évente jelenleg 14-^15 ezer lakást. Budapest közlekedésé­ben létfontosságú a Metró, amelynek építéséhez és üzem­behelyezéséhez a legfonto­sabb gépeket, szerelvényeket, a forgalomirányítás techniká­ját, és sokféle egyéb tudomá­nyos és technikai eredményt Pénleken iw;ples az Egyesült Izzóban, Eli g na íelszaüariulásának 30. évfordulója alkalmából javították a meghibásodott ra­kodókat és szállítóeszközöket. A rekonstrukció szerves része­ként tehát kicserélik a keskeny vágányokat, és azokhoz 600 milliméter nyomtávú csilléket biztosítanak, a jövő esztendő végére. Vasason jelenleg naponta 1400 tonna szenet termelnek. Ez a mennyiség a rekonstruk­ciót követően emelkedik, s a nyolcvanas évek elején a bé­tái és a vasasi mélyszintek 3000 tonna szenet küldenek a felszínre, S. Gy A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága, a Budapesti Pártbizottság és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa Bulgária felszabadu­lásának 30. évfordulója alkal­mából szeptember 6-án, pén­teken délután 3 órakor nagy­Huszonöt éves a magyar-szovjet tudományos-műszaki együttműködés mm Ünnepi ülés a Parlamentben gyűlést rendez az Egyesült Iz­zóban. A nagygyűlésen Lázár György, a Minisztertanács el­nökhelyettese és Sztoio Szta- noßv, a Bolgár Népköztársa­ság magyarországi nagykövete mond beszédet. Bulgária felszabadulása 30. évf ordulójának előestéjén o Duna menti Kozlodujban átadták rendeltetésének az ország első atomerőmüvét. A szovjet tervek alapján és szovjet szakembe­rek segítségével 59 hónap alatt elkészült erőmű két turbinája 440 megawatt teljesítményt ad. A Magyaf Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága és a Magyar Népköztársaság Mi­ni szteitanácsa a magyar—szov­jet tudományos—műszaki együtt­működési megállapodás aláírá­sának 25. évfordulója alkalmá­ból csütörtök délelőtt a Parla­ment kongresszusi termében ün­nepi ülést rendezett. A jubileu­mi megemlékezés elnökségében helyet foglalt Fock Jenő, a Mi­nisztertanács elnöke, Apró An­tal, az MSZBT elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai. Huszár István és Lázár György, a Minisztertanács elnökhelyette­sei, dr. Ajtói Miklós, az OMFB elnöke, Bognár Géza akadémi­kus, az MTA alelnöke, a Távköz­lési Kutató Intézet tudományos Igazgatója, a párt Központi Bi­zottságának tagjai, Osztrovszki György akadémikus, az OMFB elnökhelyettese. Ott volt Vlagyi­mir Alekszejevics Kirillin, az SZKP Központi Bizottságának tagja, a Szovjetunió Miniszter- tanácsának elnökhelyettese, az ünnepi megemlékezés alkalmá­ból hazánkban tartózkodó szov­jet küldöttség vezetője, M. £ Rakovszki, a Szovjetunió Tervbi- zattsógának elnökhelyettese, Gy. Alekszenko, a Szovjetunió Tudo­mányos és Műszaki Állami Bi­zottságának elnökhelyettese, V. J. Pavlov, budapesti szovjet nagykövet- A magyar-szovjet gazdasági és tudományos-mű­szaki együttműködésben végzett eredményes munkáért magas ki­tüntetésben részesített munká­sok, szakemberek képviseletében helyet foglalt az ünnepi ülés el­nökségében Armai István, az Al­másfüzitői Timföldgyár lakatosa, Csenterics Sándor, o Duna- menti Hőerőmű vezérigazgatója, Horváth József, a Bakonyi Bauxitbánya vájára, Kis Sándor- né, a Mechanikai Mérőműszerek Gyárának műszerésze, Paláko- vics István, a Siófoki Kőolajve­zeték Vállolat csószigetelő cso­portvezetője, Szatmár Istvánná, az Elzett gyár gépmunkása és Tancsa József, a Mecseki Ércbá­nyászati Vállalat csapatvezető vájára. A magyar és a szovjet him­nusz elhangzása után Lázár György mondott megnyitó beszé­det Lázár György- megnyitó szavai után Huszár István, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese mondott ünnepi beszédet Tudományos-műszaki kapcsolataink hazánk fejlődésének szilárd pillérei Huszár István ünnepi beszéde ugyancsak a Szovjetunió csátotta rendelkezésünkre. bo­Az együttműködésben az öt­venes évek második felétől mindinkább előtérbe került a közös kutatás, a kooperáció, a tudományos és műszaki is­meretek közös gyarapítása, amely lehetővé teszi, hogy az erőfeszítések egyesítésével lé­pést tartsunk a világméretű tudományos-technikai forra­dalommal. (Folytatás a 2. oldalon) Kádár János és Fock Jenő fogadta V. II. Kirillint Kádár János, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának első titká­ra csütörtökön a Központi Bi­zottság székhazában fogadta Vlagyimir Alekszejevics Kirillint, o Szovjetunió Minisztertanácsá­nak elnökhelyettesét. A szívé­lyes, boráti légkörű eszmecse­rén részt vett Övári Miklós, az MSZMP KB titkára, Huszár Ist­ván, a Minisztertanács elnökhe lyettese, I. N. Makarov, az SZKP KB osztályvezető helyettese és V. J. Pavlov, a Szovjetunió bu­dapesti nagykövete. A magyar—szovjet tudományos-műszaki együttműködés 25. évfor­dulója alkalmából jubileumi kiáliitás nyilik pénteken Budapesten á Technika Házában. A bemutató a Szovjetunió gazdasági és technikai eredményeiről ad áttekintést. Külön rész foglalkozik a Szovjetunió és Magyarország közötti együttműködés 25 esztendejé­nek eredményeivel. A képen: szputnyikok a kiállításon. Október közepére elkészül az új akna Meggyorsult a Petőti-bányai rekonstrukció A rekonstrukció egyik fontos része a külszíni csilleforgalom j korszerűsítése. Vasas-bánya ma az egyetlen a mecseki bányák közül, ahol keskeny, 488 milli­méteres nyomtávú csillékkel történik a szállítás, így eleve nem kapcsolódhatnak a válla­latnál már kialakított cseregé­pes forgalomba. Eddig maguk ♦ Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke csütörtökön hivatalában fogadta Vlagyimir Alekszejevics Kirillint, a Szovjetunió Minisz­tertanácsának elnökhelyettesét. A szívélyes, baráti légkörű esz­mecserén részt vett Huszár Ist­ván, a Minisztertanács elnökhe­lyettese, dr. Ajtai Miklós, az OMFB elnöke és V. J, Pavlov, a Szovjetunió budapesti nagy­követe K Brezsnyevfogadta Németh Károlyt r. ■ < leonyid Brezsnyev. az SZKP Központi Bizottságá­nak főtitkára csütörtökön fogadta Németh Károlyt, a Magyar Szocialista Mun­káspárt Politikai Bizottsá­gának tagját, a Központi Bizottság titkárát, aki az SZKP Központi Bizottságá­nak meghívására tartózko­dik Moszkvában. Leonyid Biezsnyev és Németh Károly között szí­vélyes, baráti beszélgetés folyt le, amelynek során megvitatták az SZKP és az MSZMP közötti együttmű- ! ködés továbbfejlesztésének néhány kérdését, valamint több, kölcsönös érdeklődés­re szá motto rtó Időszerű nemzetközi problémát. A vasasiak közel sem olyan borúlátóak, mint fél évvel ez­előtt Ebben az esztendőben meggyorsult a mintegy kétszáz- milliós beruházás építési üteme. Az aknamélyítők április óta a hétvégeken is dolgoznak, s eb­ben az esztendőben tizenöt mil­lió forint értékű munka elvégzé­sét vállalták. Csak példaként említjük, hogy két esztendő alatt húszmillió forintot fordítottak az akna korszerűsítésére. Már eb­ből is kitűnik, hogy Vasas-bá­nyán sok minden változott az el­múlt hónapokban. A két évvel ezelőtt megkez­dett rekonstrukció legfontosabb része a légakna átfalazása, kor­szerűsítése. Az aknamélyítők je­lenleg a hatodik szinti rakodó kialakításán dolgoznak, ezt kö­vetően kifalazzák azt a huszon­öt méteres szakaszt, amelyhez csak a rakodó megépítése után férnek hozzá. Ügy tervezik, hogy október közepétől megkezdődhet o légakna gépészeti szerelése, amelyet a kapcsolódó külszíni ki­szolgáló egységekkel együtt 1976 első negyedévére fejeznek be. A próbaüzem elhúzódik az 1976- os esztendő végéig, s 1977 ja­nuár elsejétől teljes kapacitás­sal termel Vasas-bánya korsze­rűsített aknája. Az aknához tartozó szállító- gépház szinte teljesen elkészült. Most folyik az épület klinkerbur i kolása, illetve a belső szerelés. I Kialakulóban van az új külszíni I szén- és meddőfeladási rendszer építése is. A töróépuletből csak a gépek és szállítószalagok hiá­nyoznak. A vállalat építési üze­mének munkásai a bunkerek és a szalagfolyosók zsaluzásán dol­goznak. Az Építési Özem, vala­mint a Gépüzem ebben az esz­tendőben több mint tizenhárom millió forint értékű munkát vé­gez Petőfi-bányán. A mélyszinti bányászkodás ter­mészetesen nagyobb veszélye­ket tartogat, mint a felsőbb szinteken való termelés. A mé- tánveszély csökkentése érdeké­ben gázlecsapolót építenek. A majdani állomás épületének falai már állnak. A bányaud­vartól északkeletre megkezdték a 35 kilovoltos trafóállomás építését. Jelenleg annak föld­munkáin dolgoznak. Szükség von az uj trafóállomásra, mert a korszerűsített bánya több energiát igényel. A korszerűt­len és elavult hőközpont ké­vés hőenergiát termelt. Ezért a rekonstrukció szerves réftp» ként azt is bővítik. Az üzemi fürdő és öltöző igen zsúfolt. A helyzet mái is megváltozott, hi­szen az építési üzem átadta a régi fürdőépületre húzott szo­ciális szárny egy részét. A bő­vített fürdő másik részébe i* beköltöznek az esztendő vége előtt A rekonstrukció megvalósí­tásával hosszú időre biztosí­tott Vasas-bánya jövője. A mélyszinti telepek feltárásával távlatokban több tízmillió ton­na szén válik hozzáférhetővé. Elkészült az a részletes feladat- terv is, mely az új ötödik szint, termelésbe állításával kapcso­latos tennivalókat szabja meg, Ebben a mélységben jóval na­gyobb a metánkoncentráció és tűzveszély, amellett természe­tesen melegebb is a bánya. Ezért a második és a harma­dik szint között megkezdték egy főlégereszke kialakítását, amely, megoldja a mélyszinti vágatok levegőellátását. Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXXI. évfolyam, 244. szám 1974. szeptember 6., péntek Ara: 80 fillér Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja

Next

/
Thumbnails
Contents