Dunántúli Napló, 1974. szeptember (31. évfolyam, 239-268. szám)

1974-09-29 / 267. szám

Előkerült' Jelky András testamentuma 1872-től napjainkig nagyon sok kiadást ért meg Hevesi Lajos könyve; Jelky András bajai fiú rendkívüli kalandjai ötödfél világrészben. A re­gényesen feldolgozott életírás Jelky András (1730—1783) vi­lágutazó „Geschichte des Herrn Andreas Jelky, eines gebornen Ungarns" címen megjelent, németül megírt önéletrajzán alapul. Az eredeti német szö­veget egyébként 1794-ben ma­gyarul is kiadták Győrött Sán­dor István fordításában. „Jelki Andrásnak egy született ma­gyarnak történetei. A’ki, mi­nek utánna sok szeretsétlen eseteken, majd töréseken, ra- boskodáson, és a’ vad embe­rek között életének különféle veszedelmein által ment vol­na, végtére Batáviában neve­zetes tisztségekre hágott" — ez a terjedelmes cím olvasható a győri kiadás címlapján. Évtizedeken át Jelky önélet­írása volt az egyetlen forrása annak, amit a világjáró sza­bólegényről tudni lehetett. Amikor a harmincas években Baja város elhatározta, hogy neves fiának emlékét szoborral örökíti meg, helyénvalónak lát­szott felkutatni, hiteles adatok alapján mi állapítható meg Jelky életéről, kalandjairól. „Hallatszottak olyan han­gok is, hogy Jelky csak afféle Háry János volt, aki csavargóit valahol a nagyvilágban, és itt­hon szédítette az embereket csodálatos kalandjaival" — ír­ja tanulmányában Sólymos Ede kandidátus, a bajai Türr István Múzeum igazgatója. Erősítette e hangokat, hogy a kutató munka nem járt ered­ménnyel. Baja akkori polgár- mestere felkérte külföldet járó barátját. Kollár Kálmánt, hogy Hollandiában és Ho!land-ln- diában (a mai Indonéziában) gyűjtsön Jelky-adatokat Kol­lár azonban egy nagy holland könyvtárban, ahol a kelet­indiai holland gyarmatokról szóló szinte minden nyomta­tott betű megvan, Jelky cím­szó alatt semmit sem talált. Japánban Muto professzor, a ncgaszaki könyvtár igazgató­ja kereste eredménytelenül Jelky nevét az okmányok, fel­jegyzések között. Ismeretes azonban, hogy Jelky 1783. október 31-én, nem sokkal halála előtt kelt vég­rendeletét Joannes Jelieke név­vel írta alá. Ebben az okirat­ban Consilíarius Hollandicus szerepel, mint polgári állása. A név Jelieke változata tökéle­tesen megfelel a holland fone­tikának. Mindezek alapján Sólymos új kutatást kezdemé­nyezett Djakartában, az egy­kori Batáviában. Felkért egy djakartai kutatót, Mária Th. Veent, hogy az 1700-as évek második felében Jelieke néven kelt okmányok után kutasson. A próbálkozás alig remélt sikerrel járt: M. Th. Veen meg­küldte Bajára Jelky, valamint felesége, Elisabeth Seguin tes­tamentumát, amelyet az ottani nemzeti levéltár körbélyegzője hitelesít. Az okiratban Jan Andries Jelieke és felesége a halál bizonyosságának és a halál órája bizonytalanságának tudatában végrendelkeznek. Minden vagyonukat kölcsönö­sen egymásra hagyják azzal a kötelezettséggel, hogy a túlélő házasfél köteles hitvestársát méltó körülmények között elte- mettetni. A testamentumban Jelky mint a nyugati oldali pol­gárőrség hadnagya szerepelt A batáviai testamentum tehát az első külföldi okirat, amely bizonyítja, hogy Jelky valóban élt, tevékenykedett és jelentős tisztséget is viselt Hol- land-lndiában, továbbá hogy önéletrajza reális történéseken alapszik. Hozzátehetjük: a budai vég­rendelet, amelyben a Jelieke név szerepel, sajnos néhány évtizeddel ezelőtt eltűnt a Fő­városi Levéltárból. Érdemes lenne felkutatni az értékes ha­zai okiratot is, mint a most előkerült kultúrhistóriai jelen­tőségű okmány hazai keltezésű párját Csorna Béla A S Á R N A P IELLÉKIET A z asztalka — amelyen a gép áll — kecses és arányosan kisméretű. — Nőknek való. A felső fiókban van a géppapír, indigó és néhány kihegyezett puhaceruza. Az alatta lévőkben; kistükör, fésű, rúzs, púderdoboz, gem­kapcsok, néhány szem cukorka, elnyomorított tubusragasztó, cigaretta, öngyújtó, gépszala­gok, tabletták, kis üvegben par­tom, vonalzó, ceruzahegyező, radírgumi és fél tasak Omnia- kávé .., Hajnali öttől fél kilencig in­dulnak az irodákba, zöme busz- szal vagy gyalog, nagyon keve­sen személyautóval — férjem- uram a volánnál —, bakfisok, középkorúak, idősek, szőkék, barnák, feketék, frissek és illa­tosak, kezükben kézitáskák és műanyag reklám-szatyrok. Csi­nosak és ízlésesen öltöznek, el­mennek az új divatig annak mértékében, ameddig — álta­lában soványka — pénztárcájuk engedi. Van még néhány perc. Felte­szik a kávét, átöltöznek, vagy köpenyt húznak magukra, a tük­röt a gép betűsorához támaszt­ják, fésűvel igazítják hajukat; elkészült a kávé, utána csöpp­nyi rúzst méq a szájra, ajkukat beszívják, komikus grimaszt vág­nak. Kész. Kezdődik a műszak, az írógépek kopognak, csattog­nak, csengetnek. Városi Tanács, munkaügyi osztály: — Hány gépirónő dolgozik Pécsett? — Pontos kimutatás nincs er­ről. A hetvenes statisztikai ada­tok szerint az irodai n ő i dol­gozóik száma közel négy és fél ezer, de szakalkalmazottak nél­kül. Az a véleményünk, hogy körülbelül ennek kétharmada gép- és gyorsírónő. — Keresett szakma? *— A munkáltatók részéről igen. A 60-as évek elején még meglehetősen sok gépírónő ke­resett állást, ma éppen fordí­tottját tapasztaljuk. Vállalatok, intézmények naponta érdeklőd­nek nálunk gépírónők után. — ... És mennyi fizetést ajánlanak fel? — Velünk nem közlik, de biz­tos, hogy többet, mint a koráb- bi években szokásos volt. Kon­junktúra van ebben a .szakmá­ban”. ... Ezt tegye idézőjelbe. — Miért?- A magyar szakmunkás- lista a közelmúltban bővült a gépkocsivezetői munkakörrel 188-ra. Ezen nem szerepel a mai napig sem a gép- és gyors­írás ... Nem tartják szakmának. Gépíró és Gyorsíró Iskola Pé­csett, a Szabadság úton. A nappali tagozat I. osztályának létszáma 116, II. osztályának létszáma 101 fő. Mindegyik év­folyamon négy-négy osztály van. Az esti tagozaton két osztály in­dul, körülbelül 60—65 hallgató­val, fele lemorzsolódik év köz­ben és a II. évfolyamon mór csak egyetlen osztály fejezi be a szakmai ismereteket Túlje­lentkezés ma is van, de közel sem olyan mértékben, mint évekkel ezelőtt, öreg, kopott általános Iskola volt ez az épület, feltöredezett olajos padlás termeivel, vécé- szagú folyosóival. Később reno­válták, a tantermek világos szí­nű parkettát kaptak, at előnyö­sen megváltozott környezet jó hatással van a tanulókra. Tu­lajdonképpen három tantárgy van: magyar helyesírás, gép­írás, gyorsírás. A negyvenöt író­gépből harminc folyamatosan üzemképes. Nyúlánk, bájos kislány, K, Bri­gitta: — Hoyan került ide? — Többféle elképzelésem volt. Jelentkeztem kereskedelmi tanulónak, sokan voltunk, nem vettek fel. Gondoltam azt is, hogy tornaszakos középiskolába megyek, az sem sikerült Végül ezt választottam. —- Megkedvelte? — Azt hiszem, igen. Az za­var, hogy nem szabad a gépre nézni, amikor másoljuk a betű­ket, de közben hangosan ki kell mondanunk a betűket, például így: Jé-, vissza, G-, vissza-. GÉPÍRÓNÖK Há-, vissza ...” — szóval sok­felé kell ügyelni. — Mi az, hogy „vissza"? — ... E| ne felejtsük, hogy a kézfejet visszaállítsuk alapál­lásra. Igazgatónő: — örvendetes tapasztala­tunk, hogy a korábbi rossz szo­kástól eltérően ma már a lá­nyok többsége önállóan dön­tött, amikor ezt a pályát vá­lasztotta. Régebben a szülők szinte erőltették ezt a „szak­,„. . Nyolcadikos koromban voltunk üzemlátogatáson . .. Láttam a Zsolnay-gyárat ... aztán egy cukrászüzemet is, de legjobban az tetszett, amikor egyik társam mamájával talál­koztunk egy üzemi irodán. Ránk nézett, beszélt is velünk néhány szót és közben pillanatok alatt teleírt egy oldalt a gép­pel ... Ekkor határoztam." 1 „ .. . Filmen is láttam, hogy a gépírónőket mindenki szere­ti .. ..... Azért iratkoztam be. mert tanulni jobban szeretek, mint dolgozni.. .’■ vélni. Persze... ha szereti az ember azt, amit csinál. — ön szerint megbecsülik ezt a hivatást? ■ — Az én munkahelyemen na­gyon is. Háromezer forint a fi­zetésem. Nem hinném, hogy ezt manapság oly sok gépírónő megkapja. Tisztelnek, becsülnek és ez igazán nagy öröm szá­momra. Ezt semmi mással nem is tudom viszonozni, minthogy igyekszem kitűnő munkát végez­ni. De engem régebben gyak­ran éjjel is felcsengettek a la­kásomon, mert sürgős és na­mát”, mert divatosnak találták, szép, tiszía iroda, „tisztviselő lesz a lányom miegymás...” Tetszik érteni, ugye? Ma, vi­szont amikor megkérdezzük a tanulókat, hogy választásuknál a szülői akarat érvényesült-e, elképedve csodálkoznak. — Miért nagy a lemorzsoló­dás az esti tagozaton? — Fárasztó. Nyolc órát dol­goznak, délután beülnek az is­kolába, vagy otthon gyakorol­nak, külön megterhelés, arról nem is beszélve, hogy legtöbb­jüknek családi, háztartási elfog­laltságuk is van. De sokat kell tanulniuk a nappalosoknak is. A politikai, gazdaságpolitikai, kereskedelmi, pénzügyi szakki­fejezéseknek legalább az alap­jait el kell sajátítaniuk, tizenöt- tizenhatéves fejjel, hiszen nem tudják még, hogy két év után hol, milyen területen vállalnak állást — Önök Is tapasztalják a konjunktúrát? — Nagyon isi Már április végén, május elején érdeklőd­nek a vállalatok, tudnánk-e ajánlani nekik gépírólányokat? Sokhelyütt már a kezdőknek is megadják az ezerhatszázat, vagy méq többet. De hozzánk fordulnak elég sűrűn akkor is, — számítva ismeretségi kö­rünkre —, ha gyakorlott gépírót keresnek. Mj igyekszünk meg­győzni őket, hogy legjobb, ha a végzős növendékeinket állít­ják be munkára, mert fiatalok, könnyebben megszokják a mun­kahelyi légkört, néhány héten belül nagyszerűen begyakorol­ják magukat akár a gépírás­ban, akár gyorsírásban. — A munkahelyeken a gyors­írás mintha háttérbe szorul­na... Mi az oka? — Volt hallgatóink Is erről panaszkodnak. Nem akarom megsérteni az irodai dolgozó­kat, vezetőket, de megmondom őszintén: diktálni tudni kell. Lehetőleg folyamatosan, kerek mondatokkal, jól átgondolva a mondanivalót. Ez nem minden­kinek sikerül. Az I. évesek első dolgozatá­nak témája: „Miért választot­tam ezt o pályát?'' A válaszok jelzik a „tinédzserek” kedvesen naiv világát. „... Sokféle írószerrel firkál­tam, irkáltam, de írógéppel még nem .. . Nagyot ugrottam örö­mömben, amikor megtudtam, hogy felvettek...* «... Ha Jó helyet csíp ki az ember, sok okos dolgot megta­nulhat abból, amit leír...” „... Láttam, hogy a titkárnők milyen gyorsan verik a gé­pet ...” ..... Apám tizennyolc - éve dolgozik műszaki irodán, sokat mesélt arról, mit és hogyan dolgoznak..." Egy neves Intézmény óriási lépcsőházát járom, az emelete­ken rengeteg szoba, a folyosón leállítok néhány férfit, nőt: „Mit gondol erre a szóra: gépírónő?" — Én is gépírónő vagyok. Egész nap ülök a gépnél és be szakad a hátam... Férfi, sietve egy rakás aktá- val: — Gépírónők? Pcícsék kávét főznek... Idős férfi: — Egy iroda nők nélkül, sivár pusztaság .., Fiatalember: — ügyvitel nélkül van mo­dern gazdasági és közigazga­tási élet? Nincs. Gépírónők nélkül van ügyvitel? Nincsl Egy ügyfél, férfi: — Háromszor megkérdez­tem, hol az osztályvezető, mind­három gépírónő csak csipogott, rám sem hederített... Kimért úriember-féle aktatás­kával, ernyővel: — Kérem I Ez nem oiyon egy­szerű kérdés. Az első feleségem gépírónő volt, fölkaroltam, el­vettem, utána a munkahelyén egy férfi kollégája karolta fel. El sem eresztette. Hát ezek ilyenek. Most már rákérdezek: — És a második felesége? — Szintén gépírónő. Együtt dolgoztunk, egy szép napon rá­jöttem, milyen csinos és sze­rény. Elvált aztán a férjétől és hozzám jött. Parancsol még va­lamit, szerkesztő úr? Harminchét esztendeje van a pályán, jelenlegi munkahelye életében a második. Az első, egy ügyvédi iroda volt, mind­össze fél évig, azután, hogy el­végezte Pécsett a Pillich-féle gép- és gyorsíró iskolát. — Pillich nénit nem lehet el­felejteni. Kitűnően és szigorúan veze te az iskolát. Ma is jó szív­vel emlékszem rá, — Szakmának tartja a gép­írást? — Nem. Hivatásnak tartom! Ezt is lehet magas szinten mí­gyon fontos munka várt rám Szó nélkül mentem. — Ilyen tekintetben nem csa­lódnánk a mai fiatalokban? — Ugyan miért? Én egyetlen tanácsot adnék a kezdőknek: mindegy, hogy milyen területen dolgozik, ne mechanikusan, ha­nem értelemszerűen írjon, akár gyorsírással, akár gépen. Még azt is megkockáztatnám: ne bíz­za magát teljesen a diktáló Kol­légára, hiszen az is tévedhet. Persze — mondom — ehhez az kell, hogy a gépírónő értse is azt, amit ír. Nem megy köny- nyen, de lassan — ha akojo — megtanulhatja azt a szakte­rületet, ahol tevékenykedik, Visszatérve a kérdésre: engem megbecsülnek. De vannak mun­kahelyek, ahol a gépírórőt „gépnek” tekintik. Valahogy nem tartják egyenértékűnek a szakalkalmazottal. Pedig szelle­mileg is és főként fizikailag, hal­latlanul erős igénybevételnek vannak kitéve. Kérdezze csak meg bármelyiket: panaszkod­nak, legtöbben ínhüvely-gyuüa- dásra, látásgyengülésre... de nézze meg az én csuklómat és a kezemfejét, az izom és az ín összecsomósodott Harminchét esztendeje írok, de a' kéz- és hátfájást soha nem lehet meg­szokni. De ez csak hagyján. Fi­gyelje csak meg: egyes munka­helyeken a szakalkalmazottak- nek van nevük, csuprán a gép­íróknak nincs. Akár osztályve­zető, akár csop>ortvezető, vagy éppen főkönyvelő, a következő­ket mondják: „Hívják be azt a kis gépírónőt! Kérem, adják ki a gépírónőnek:..." „Kérem, kér­dezze meg a gépírónőt, mi van azzal a másolással?!” Nem így van? Eltűnődöm, fgy van. M agyarországon — ha jól emlékszem egy adatra — több mint százötven- ezer gépírónő dolgozik. Délután kettőtől ötig lépcsőzetesen fe­jezik be a munkát Von még néhány perc hát­ra ... Átöltöznek, levetik a kék- piros-lila-szürke köpenyeket... a tükröt a gép betűsorához tá­masztják ... fésűvel igazítják hajukat... egy cseppnyi rúzs a szájra ... ajkukat beszívják ... bájos grimaszt vágnak. Kész. Vége a napnak. Rab Ferenc Októberi pécsi esték SZÍNHÁZ A Pécsi Nemzeti Színház műsorán szerepel továbbra is Illyés Gyula Dupla vagy semmi, azaz két életet, vagy egyet sem és Schubert Há­rom a kislány^ című alkotása. Októberben mutatják be Be­nedek András Csudakari­kását, valamint Tarbay Ede Gyere velünk Betlehembe című művét. A két egymást kiegészítő darab: egyik ör­dögűző, a másik pedig sze­retet varázsló játék, egy elő­adásban kerül bemutatásra a Gyermekszínházban. „Ba­lettek fehérben - Gustav Mahler zenéjére" című est koreográfusa Tóth Sándor, aki naplójában így vall munkájáról: „... A három balett a Mahler-művekkel való találkozásaim megfo­galmazása a tánc nyelvén”. FILMSZÍNHÁZ A színes, amerikai film, az „Üvegház" nyilvános perbe­fogása a hatalmasok gyáva­ságának, közönyének és cin­kosságának. A „Sötét folyó" drámai lengyel film. Egy új, színes, magyar filmben, a „Jelbeszéd"-ben megismer­jük a súlyos betegek kór­házát, orvos és beteg, egészségesek és betegek kapcsolatának problémáit is. „Bredow lovag nadrágja" színes, szinkronizált NDK, történelmi kalandfilm, Willi­bald Alexis regényének mo­tívumai alapján készült: az érdekes, romantikus történet színhelye a 16. századi Né­metország, ZENE A Pécsi Nemzeti Színház­ban és a Liszt Ferenc-terem- ben 13-14-én a Pécsi Filhar­monikus Zenekart Erdélyi Miklós vezényli, közreműkö­dik Tamila Mahmudova (Szovjetunió - zongora), ok­tóber 27—28-án a Pécsi Fil­harmonikus Zenekart Remus Georgescu (Románia) diri­gálja, közreműködik Fellegi Ádám (zongora) és Schubert János (trombita). Új műsorát mutatja be az Illés együttes 21-én, a Nemzeti Színház­ban. KIÁLLÍTÁSOK A Doktor Sándor Művelő­dési Házban 4-én Edwin W. Russ fotóművész kamarakiál- ■ lítása nyílik. Schubert Péter grafikusművész tárlata nyitja kapuit 14-én, a József Attila Művelődési Hóban. A Ság- vári Művelődési Házban Für­tös György keramikusművész kiállítását nyitják meg 16-án. RENDEZVÉNYEK A Pécsi Kamaraestéken 21-én a szegedi József Attila Tudományegyetem színpada adja elő Sarkadi Imre Kőmí­ves Kelemenjét. A Tanárkép­ző Főiskola Baranya Nép­táncegyüttese önálló estjét tartja meg a Nemzeti Szín­házban 7-én. A Doktor Sán­dor Művelődési Házban 14- én rendezik meg a Mecsek Táncegyüttes önálló estjét. A József Attila Művelődési Házban 22-én a Pajtás fo­lyóirat szerkesztőivel talál­koznak. Ugyanitt 28-án a művelődési ház vendége Ip- per Pál lesz. A pécsi Röpülj Pávakör 5-én a Ságvári Endre Műve­lődési Házban, majd 8-án a MÉV Munkásszállón szere­pel. A Ságvári Művelődési Házban 28-án Komlós János és a bányászok „csatornán kívüli” találkozóját bonyolít­ják le. „Játszik a klub" cím­mel 15-én és 26-án a Stein­metz Művelődési Házban módszertani foglalkozást tar­tanak. Az Úttörőhózban 25- én „Tudod-e mi leszel?" cí­mű rendezvényen a Megyei Pályaválasztási Tanácsadó a vasas szakmát mutatja be. A „Pécsi költők estje" ren­dezvénysorozat vendége ez­úttal Bárdosi Németh János 28-án a Városi Könyvtárban. Októberben 13. alkalommal rendezik meg 9—31-ig a mű­szaki könyvnapokat A hó­nap kiemelkedő jelentőségű eseménye a Múzeumi-Mű­emléki Hónap című rendez­vénysorozat k

Next

/
Thumbnails
Contents