Dunántúli Napló, 1974. szeptember (31. évfolyam, 239-268. szám)

1974-09-29 / 267. szám

♦9>íífe?r'.6ir.jc. ... DUNÁNTÚLI NAPLÓ Horváth Lajos, a Megyei Tanács elnökének beszámolója az új tanácstörvény végrehajtásáról, hatásáról Az ú; tanácstörvény a me­gyénkben is gyorsította a taná­csi munka fejlődését. Az eltelt 3 év alatt a tanácsok jelentő­sen segítették társadalompoliti­kai célkitűzéseink megvalósítá­sát, eredményesen munkálkod­tak a szocialista demokratiz­mus fejlesztésén. Ebben döntő része van a tanácstestületek meghatározó szerepe növekedé­sének, jó hatású a tanácsi és nem tanácsi szervek közötti kapcsolatok szélesedése, az ön­állóság és a felelősség fokozó­dása, az egyre jobban kibon­takozó öntevékenység. A tanácstörvény végrehajtá­sát megyénkben ugyanakkor né­hány sajátos körülmény befo­lyásolja: az egyoldalú iparszer­kezet kedvezőtlen hatása, — a lakosság életkörülményeinek alakulásában mutatkozó színvo­nal különbség az egyes telepü­lések között, — a településszer­kezet sok gondot okozó apró­falvas jellege. A helyi tanácsok tevékenysége Az új tanácstörvény megkü­lönböztetett * figyelmet fordít a lakossággal közvetlen kapcso­latban álló helyi tanácsok tevé­kenységének javítására. Ennek nyomán a helyj tanácsok mun­kája az elmúlt időszakban je- Jon.ősen fejlődött. Erősödött tár­sadalompolitikai szerepük is: jól képviselik a terület és a lakó­hely igényeit tevékenységük és kapcsolataik szelesebb társadal­mi bázisra épülnek, önállósá­guk növekedése kedvezően hat munkájukra. A kis községek ta­nácsai azonban méq nem ér­tek el a nagyobb községek és városok tanácsaihoz hasonló fejlődést. Tapasztalat azonban a* Is. hogy több helyi tanács­nál o tanácstestületek helyett méa a végrehajtó bizottságok nllnak a munka középpontjában s o végrehajtó bizottságok nem reg (tik kellően o tanácsi tes­tületek meghatározó szerepének növekedését. A tanácsi bizott­ságok többsége jól segíti a tes­tületek munkáját A kisebb köz­ségi tonácsok bizottságainak azonban gyengébbek az ered­ményei, viszonylag sok község­ben még nem rendszeres mű­ködésűk. A tanácstagi csoportok tevé­kenységei nagyon hasznosak voltak mind a testületi munka kibontakozása, mind g tanács­tagok területi munkája fellendü­lése szempontjából, Pécsett és Komlón például úgynevezett te­rületi csoportokat alakítottak a tanácstagok munkájának segí­tésére. E kezdeményezések hoz­zájárultak a tanácstagok széle­sebb tájékoztatásához, a tanács- tagak és o népfront szervek kapcsolatainak további erősíté­séhez. Nőtt a tanácstagok aktivitása. Több helyen hasznos vita elő­zi meg az érdemi döntéseket, •— jobban élnek interpellációs jogaikkal is. A községekben pél­dául az elmúlt évben közel ezer interpelláció hangzott el, főként kommunális kérdésekről. Jelen­tős eredményeket értek el a tár­sadalmi munkák szervezésében is. Á közös tanácsok működésének tapasztalatai A falusi lakosság 90 százalé­ka községi közös tanácsú te­lepüléseken él. A községi közös tanácsok tervszerűen, egyre cél­ratörőbben foglalkoznak a kö­zös tanács területének fejlesz­tésével, a lakossáq életével ösz- szefüggő legfontosabb társada­lompolitikai ügyekkel. Fejleszté­si célkitűzéseikben törekednek a siékhely.-településekben a körze­Az országgyűlési .képviselők Baranya megyei csoportja a napokban tartott tanácskozásán Horváth Lajos, a Baranya megyei Tanács elnöke adott tájékoztatót a tanácstörvény vég­rehajtásának Baranya megyei tapasztalatairól. A téma köz­érdekű, — ezért a megyei tapcsztalatokról szóló írásos beszá­molót az alábbiakban rövidített formában közöljük. t| ellátást nyújtó intézmények fejlesztésére, a társközségekben pedig az alapellátás biztosítá­sára. A községi szakigazgatási szer­vek tevékenysége eredménye­sebbé vált, munkájuk színvo­nala növekvő. Helyesnek bi­zonyult számos hatáskör közsé- j gi szintre adása, ami a helyi körülményekhez jobban igazo­dó munkához vezetett. Gond: kisebb tanácsoknál az új ha­táskörök qvakorlása az anyagi források szétforgácsolódásához vezet. A községi közös tonácsok többsége együttműködik a nem tanácsi szervekkel és jól hasz­nálja kj az ebben rejlő lehető­ségeket. Például 1970—1974 években a községi közös taná­csok és nem tanácsi szervek mintegy 220—240 millió forint értékben kötöttek gazdasági jellegű együttműködési megálla­podást Ezek eredményeként a terület- és településfejlesztés céltudatosabbá vált. Közösen lé­tesítettek különböző intézménye­ket — támogatták fenntartásu­kat — társadalmi munkát vé­geztek ... Van azonban az együttműködésnek néhány hát- táItató tényezője is. Nehezíti az érdekek egyeztetését például, — különösen a termelőszövetkeze­teknél, — amikor a gazdaság több tanács működési körére terjed ki. A tervszerű településfejlesztés érdekében a székhely községek rendezési terveiket átdolgozták. A kiemelt alsófokú központok a vonzáskörzet hatását is figye­lembe véve, részletes rendezé­si tervet, házhelyrendezési és közmű-tervet is készítettek. A IV. ötéves terv fejlesztési eszközei­nek közel kétharmadát 15 ki­emelt település fejlesztésére for­dítjuk. Gondjaink közé soroljuk azonban, hogy a jelenlegi köz­ségi tanácshálózatunk nem iga­zodik teljesen a települések funkcióira épített településháló­zati kerettervhez. A település- fejlesztési koncepció 75 alsófo­kú községet jelöl, a községi ta­nácsok száma pedig 98. Együttműködés más szervekkel A tanácsok a nem tanácsi szervekkel együtt törekszenek az alapvető politikai, társadalmi és gazdasági feladatok megoldá­sára. Több helyen azonban fel­lelhető, hogy az együttműkö­désre vonatkozó kezdeményezé­sek leszűkülnek a gazdasági kapcsolatok létesítésére. Sokoldalú és tartalmas az együttműködés a Hazafias Nép­front szerveivel. A népfront szer­vei folyamatosan és mélyebben foglalkoznak a községpolitika időszerű kérdéseivel. Úgyszól­ván valamennyi tanács írásban rögzítette az együttműködés te­rületeit, módszereit a népfront­tal, a KISZ-szel, az MHSZ szer­veivel, nagyobb ipari üzemek­kel, ipari mezőgazdasági, fo­gyasztási és értékesítő szövet­kezetekkel. Gyakori azonban: a megállapodásokban csak az együttműködés elveit rögzítik és a konkrét feladatokat, illetve azok megoldásában a kölcsö­nös részvétel hogyanját eseten­ként nem határozzák meg. A tanácsok a tanácsi és a nem tanácsi szervek tevékeny­ségének összehangolásával jól töltik be koordinációs szerep- j körüket. Az együttműködések • eredményességét reprezentálja: | 1971. óta több mint 150 közös i beruházásról tárgyaltak, 119 ‘ esetben, megállapodtak és en­nek értéke meghaladta o 750 ! millió forintot. Kapcsolat a lakossággal A tanácstörvény egyik alapve­tő célkitűzése a szocialista de­mokratizmus szélesítése. A ta­nácstörvény megjelenése óta a tanácsszervek és a lakosság kapcsolata határozott fejlődést mutat. Több mint százezren vet­tek részt a jelölőgyűléseken, és több mint tizenháromezer vá­lasztó mondta el véleményét a jelöltről, a tanács munkájáról, tett javaslatot a helyi problé­mák megoldására. Több mint kilencezer volt a közérdekű be­jelentés, javaslat, lók a tapasz­talatok a falugyűlésekről is, — a községek 60—80 százaléká­ban rendszeres ez a fórum. A tanácsok napirendre tűztek fon­tos társadalompolitikai kérdé­seket, mint például a nőpoliti­kái és ifjúságpolitikai határo­zatok végrehajtását. Ennek kö­vetkeztében javultak a városok­ban a nők elhelyezkedési le­hetőségei, mozgalom indult a gyermekintézmények fejleszté­sére. A KISZ támogatja a ta­nács kezdeményezéseit, mozgó­sítja a fiatalságot egyes fel­adatok végrehajtására. A jelen­legi időszakban a lakossággal való kapcsolat fejlesztésének központi kérdése a munkásosz­tály helyzetére vonatkozó hatá­rozatok végrehajtása. A beszámoló tájékoztat a társadalmi munka szervezésé­nek eredményeiről is. A koráb­bi évek 22—24 milliós átlagá­val szemben tavaly a társadal­mi munka értéke megközelítet­te a 33 millió forintot A tanácsi szervek és a lakos­ság kapcsolata szempontjából is döntő jelentőségű a tanács­tagok és a tanácsi állandó bi­zottságok. albizottságok tevé­kenysége. A tanácsok — külö­nösen az új választások óta — fokozott figyelmet fordítanak a tanácstagok területi munkájá­ra, annak támogatására, a ta­nácstagok megfelelő informá­lására. Az új tanácstörvény megjelenése óta a tanácsok nagyobb figyelmet fordítanak az interpellációkra, azok megvála­szolására, a problémák megol­dására. Tartalmasabb és rend­szeresebb a tanácsi szervek és a különböző társadalmi bizott­ságok, illetve társadalmi szer­vek kapcsolata. Városi szinten igen jelentősek az újjászerve­zett lakóbizottságok, amelyek az összekötő kapocs szerepét töl­tik be a tanácsi szervek, a ta­nácstagok és a lakosság között Fejlődés tapasztalható a taná­csi szakigazgatási szervek és a lakosság kapcsolatában is. Például 500 társadalmi ellenőr vesz részt a kereskedelem el­lenőrzésében, sokan dolgoznak a gyermek- és ifjúságvédelmi munkában, egész üzemi kollek­tívák támogatják a szociálpo­litikai tevékenységet Az ügy­félszolgálati irodák szervezése is a kapcsolatok javítását szol­gálja. Az általánosnál lassab­ban fejlődik viszont a tanácsi ügyintéző apparátus és a lakos­ság kapcsolata. A Negyei Tanács Y. B. munkája A Megyei Tanács végrehajtó bizottságának munkájában szerepének helyes felfogása és érvényesítése tükröződik. Gon­dot fordít a kormányzati intéz­kedések helyi végrehajtására is, például kidolgozta a végrehajtó bizottság a zöldségtermesztés helyzetét és helyi feladatait, a szolgáltatás helyzetét és helyi feladatait, az építésügyi igazga­tós javításának helyi teendőit is. . Megkülöifböztetett módon törődik Pécs megyei város to- nácsszerveinek működésével. A Megyei Tanács végrehajtó bi­zottsága Pécsen kívül elsősor­ban a városi és a nagyközségi tanácsi szervek munkájának se­gítésére összpontosít, részlete­sen foglalkozik a megoldásra váró feladatokkal is. Területfejlesztési politikánk tulajdonképpen kettős. Egyidó- ben kell differenciálnunk a kü­lönböző nagyságú települések között és szintkülönbséget mér­ni az azonos szerepkörű tele­pülések között Az igényektől el­maradó pénzügyi lehetőségek is arra figyelmeztetnek, hogy a jö­vőben sem lehet minden tele- pülésen azonos ellátási szintet biztosítani, mert a pénzügyi esz­közök is szétforgácsolódnak és a fejlődés üteme is lassúvá vá­lik. A településhálózat fejlesz­tési koncepciójában meghatá­rozott települések kiemelt fej­lesztésben részesülnek. A na­gyobb települések kiemelt fej­lesztése kedvezően hat a la­kosság ellátási színvonalának javítására, az életkörülményei­nek alakulására. A területfej­lesztési elképzeléseink össz­hangban vannak a gazdaság- fejlesztési programokkal. Ki­alakulóban van az együttmű­ködés a környező megyékkel Is a területfejlesztés hatékonyabbá tétele érdekében. Tervezés, gazdálkodás A tervezés, a gazdálkodás helyzetét elemezve megállapít­ható: a tanácsszervek lényegé­ben teljesítették a terveket A tanácsok többsége kellő gon­dot fordított a tervben előirány­zott feladatok és az anyagi esz­közök összhangjának biztosítá­sára. A pénzügyi egyensúly megteremtése mégsem haladt zökkenőmentesen számos to- nácsszeivnél. Ennek egyik oka: helyenként mór a tervezéskor aránytalanság keletkezett az anyagi lehetőségek, a helyi és a központi igények között Elő­fordult, hogy a terveken árvál­tozások, rossz költségvetések miatt kellett változtatni Me­gyénkben — az országos ten­denciától eltérően — 1973-ban továbbra is megfigyelhető volt o beruházási tevékenység csök­kenése, ami különösen a köz­ponti döntési körbe tartozó be­ruházásokra vonatkozik. Javult a hatósági munka. Ezt szolgálta a tanácsok s ezen be­lül a helyi tanácsok jogkörének növelése is: 15 tanácsot felru­háztunk egyes kereskedelmi, 10 községi tanácsot egyes ipari, 14 községi tanácsot egyes épí­tési hatáskörök gyakorlásával. Feladat: az állami felügyelet és a hatósági ellenőrzés színvona­lának növelése, valamint az építésügyi, az ár- és adóható­sági feladatok teljesítésének magasabb szintre emelése. Javult a személyzeti munka, a vezetés színvonala, erősödött az apparátus. Az apparátus 71.8 százaléka rendelkezik a szükséges képesítéssel, a to­vábbképzés szervezettebb. A közelmúltban több központi és helyi intézkedés javította a ta­nácsi dolgozók életkörülmé­nyeit, növelte erkölcsi és anya­gi megbecsülésüket. A Megyei Tanács elnöke a képviselőcsoport ülésén vázolta azokat a tennivalókat is, amelyek a tanácstörvény to­vábbi eredményes végrehaj­tását segítik Kitüntették a legjobbakat Pénteken és szombaton ünne­pi egységgyűléseken emlékeztek meg a pécsi helyőrség és a társ-fegyveres testületek alaku­latai g 48-as honvédsereg pá- kozdi győzelmét idéző fegyve­res erők napjáról. Tegnap este a Fegyveres Erők Klubjában el­ső alkalommal rendezték meg az alakulatok összevont diszün- nepségét Baranya megye és Pécs város párt, állami és tár­sadalmi vezetői részvételével. Az ünnepségen megjelent dr. Jerszi István, a Megyei Pártbi­zottság titkára. Miski Béla alez­redes, a helyőrség parancsnoka, dr. Hazafi József, a Megyei Tanács végrehajtó bizottságá­nak titkára, Petóházi Szilveszter, a KISZ Baranya megyei bizott­ságának első titkára. A honvédelmi miniszter, a belügyminiszter és a munkásőr­ség országos parancsnoka ün­nepi parancsának ismertetése után a fegyveres testületek pa­rancsnokai kitüntetéseket adtak ót A Haza Szolgálatáért Ér­demérem arany fokozatát kap­ta Simon Mihály alezredes. Til- hoff lózsel őrnagy, Tóth Ferenc határőr-őrnagy, Klucsik Béla rendőr-őrnagy és Rezsdovics Károly rendőr-őrnagy, az ezüst fokozatot kapta Brózik Ferenc őrnagy, Szalay László őrnagy, Andirkó Sándor őrnagy, Kiss András határőr alezredes és Szombath Ferenc rendőr-száza­dos; a bronz fokozatot kapta Gáspár István hadnagy, Kriz- monies lános törzsőrmester, Szentes István törzsőrmester, Bogdán István alhadnagy, Sza­bó Imre büntetés végrehajtási főtörzsőrmester. Fürtös János, Kreisz György és Henrik Erik rendőr-főtörzsőrmesterek. A Közbiztonsági Érem arany fokozatát kapta Toronyi Tibor rendőr százados. Homályos Imre rendőr főtörzsőrmester; az ezüst fokozatot kapta Boros Jó­zsef rendőr törzsőrmester és Tóth Nándor rendőrségi polgá­ri alkalmazott; a bronz fokoza­tot kapta Fazekas Zoltán határ­őr hadnagy, Kuczi Péter határ­őr törzsőrmester, Wascher Nán­dor határőr őrmester, Czukoli István II. osztályú szaktiszt, Sí- pár Zoltán rendőr hadnagy, Li- pusz András rendőr alhadnagy és Márta János rendőr törzsőr­mester. Szolgálati Érdemérem kitüntetésben részesült 25 éves szolgálat után Takács István al­ezredes, Vagyóczki László szá­zados és Túrós János őrnagy, 20 évi szolgálat után heten, 15 évi szolgálat után egy fő, 10 évi szolgálat után pedig né­gyen. A kitüntetetteket a me­szes! általános iskola úttörői virágcsokrokkal köszöntötték. Ezután Miski Béla alezredes, helyőrségi parancsnok fogadást adott a kitüntetettek és család­tagjaik, valamint az ünnepség­re meghívott vendégek tisztele­tére. Pohárköszöntőjében sok sikert, erőt és egészséget kívánt a kitüntetetteknek további mun­kájukhoz, majd Baranya megye, Pécs város és a fegyveres tes­tületek szoros kapcsolatáról mondott méltató, szavakat. A j fogadás után a Pécsi Nemzeti ! Színház művészei és a Mecsek Fúvósötös adott műsort az un- j népség résztvevőínek. J ünnepségen emlékeztek meg a Fegyveres Erők Napjáról a Polgári Védelem megyei pa­rancsnokságán Megy aszal Jó­zsefnek, a Megyei Pártbizottság osztályvezetőjének és dr. Föld­vári János megyei tanácselnök­helyettesnek a jelenlétében. Bánkúti István őrnagy ünnepi beszéde után Skrobák Ferenc ezredes, megyei törzsparancsnok jutalmakat adott át a polgári védelem területén eredménye­sen tevékenykedő 17 személynek. A Pécs városi polgári védel­mi parancsnokság ünnepségén Wieder Béla tanácselnök adott át kitüntetéseket. Dr, Rugási Endre, a Pannónia Sörgyár igaz­gatója 15 éves szolgálatért, dr. Somogyvári Róbert, a pécsi Sü­tőipari Vállalat igazgatója pe­dig 10 éves szolgálatért kapott Honvédelmi Érdemérmet A belügyminiszter eredményes munkájuk elismeréseként a Ffo- za Szolgálatáért Érdemérem aranyfokozatát adományozta Garamvölgyi Miklósnak, a Pécsi Postaigazgatóság vezetőjének, Balatonyi Dezsőnek, az OTP Ba­ranya megyei igazgatójának és Dobol Józsefnek, *a pécsi Nagy Lajos Gimnázium igazga­tójának. A kitüntetéseket dr. Ne­mes Alaios rendőr vezérőrnagy, a Megyei Rendárfőkapitányság vezetője adta át. ünnepi megemlékezést tartott a Magyar Honvédelmi Szövet­ség Baranya megyei szerveze­te js. Vértes József megyei tit­kár mondott ünnepi beszédet, majd kitüntetéseket és jutalma­kat adott át A Haza Szolgála­táért Érdemérem aranyfokozatót kapta Tiszai András szigetvári járási titkár. Honvédelmi Érdem­érmet kapott 25 éves szolgála­tért Léva Károly, 20 éves szol­gálatért Nyárádi János, 15 éves szolgálatért Ambrus András, Balogh Tibor és Matesz Rudolf, 10 éves szolgálatért pedig Se­bők László és Köves István. Töb­ben megkapták az MHSZ kiváló munkáért érem arany-, ezüst- és bronzfokozatát A honvédelmi miniszter a me­gyei szállító szolgálat és a pol­gári védelem területén végzett eredményes munkájuk elismeré­seként Honvédelmi Érdemérem kitüntetéseket adományozott a Volán 12. sz. Vállalat alábbi dolgozóinak: 20 éves szolgála­tért Herke Gyula üzemigazgo- tónak, 15 éves szolgálatért Ha­raszti Gyula főosztályvezetőnek, 10 éves szolgálatért Fűzi Árpád igazgatónak, Pazsitka Emil osz­tályvezetőnek, Kertes Vilmos te­hergépkocsi-vezetőnek, Galla Rezső távolsági autóbuszvezető­nek, Kerekes Balázs szerelő cso­portvezetőnek és Burján Géza autóbuszvezetőnek. A Mecseki Szénbányák K1SZ- bizottságának 32 fős küldöttsé­ge pénteken este Lvovban em­lékezett meg a Fegyveres Erők Napjáról. Klepah Ottmár, a KISZ-bizottság titkára ajándékot adott át Takács Imre rendőrnek, a Csertetői Emléktúra II. helye­zett csapata tagjának. Arany­koszorús KISZ-jelvényt kapott Appel István, a komlói szénelő­készítő Ifjú Gárda rajparancs­noka, a KISZ KB dicsérő okleve­lét kapta Hornyik lános mun­kásőr, Molnár György ifjúsági szocialista brigádvezető és Szőke Károly, a KISZ-bizottság politi­kai munkatársa. í ÍEÉESspptritBSiiÉ je'eniesen segítik | íárssdalompolitikai célkitűzéseink valóra váltását Ünnepségek a fegyveres erők napja alkalmából

Next

/
Thumbnails
Contents