Dunántúli Napló, 1974. szeptember (31. évfolyam, 239-268. szám)

1974-09-26 / 264. szám

1*74. mpt«mbet 26. OUNÄNTOLI NAPLÖ 5 Szennyvíztelepi változások Akadályokkal halad a bővítés A Pécsi Vízmű évek óta át­lagosan négymillió forint szennyvízbírságot fizet, mert a Megyeri úti szennyvíztelep mel­lett elfolyó Pécsi vízbe engedi a biológiailog magas szennye- zettségű iszapot, illetve szenny­vizet. A városból érkező szenny­vizet oz elavult telep képtelen feldolgozni. Naponta húszezer köbméter víz tisztítására képes, ugyanakkor ma már nem ritka, hogy negyvenötezer köbméter háztartási és ipari szennyvíz ér­kezik a telepre. Ezért vált sür­getővé a telep rekonstrukciója. A munkálatokat ° közelmúltban kezdte a DÉLVIÉP. A negyven­ra készül el a teleptől a Hő­erőmű zagytaváig húzódó iszapvezeték, amellyel megolda­nák az iszap elhelyezését. A telep harmadik bővítése egyben az utolsó. Ugyanis vég­leg eldőlt, hogy a Megyeri úti telepet tovább nem fejlesztik. A tervezett napi százezer köb­méter háztartási szennyvíz fel­dolgozására képes új telep meg. építése után o Megyeri útra csak ipari szennyvíz érkezik. Az új szennyvíztelep helyének kijelölése még nem történt meg, de a következő ötéves terv ja­vaslataiban napirenden lévő feladat Salamon Gyula Vizsgálat a Balaton mentén A megállapítás szerint a szán­tóföldek 20 százaléka 5—12 szá­zalékos lejtésű, s ez az arány a szőlőterületeknél még nagyobb. A lejtőre merőleges művelési irány utat enged az eróziónak, talajtömeg zúdul le az esőzé­sekkor, és a tóba jut. A foszfor es a kálium műtrá­gyák kevés veszéllyel fenyeget­nek, de a nitrogén műtrágya használata túlzott, az igények és az ésszerűség határait jóval felülmúlja. A Balaton vízgyűj­tő területén — számítások sze­rint - évente 2000—3000 tonna nitrogén mosódik ki. A mezőgazdasági szerviztele­peken a gépek figyelmetlen ápolása miatt, esőzés alkalmá­val olajjal szennyeződnek a te­lepekhez közeli vízfolyások. Újabb veszélyforrás a koncent­rált állattartó telep. hatmilliós beruházás próbaüze­me várhatóan a jövő év köze­pén elkezdődhet. Levegőztetők és utóülepítő A rekonstrukcióra biztosított összegből két levegőztető és egy utóülepítő építésére futja, amelyhez recirkulációs szívaty- tyúsházakat építenek. Ha o biz­tosított összeggel jól gazdál­kodnak megépíthetók az üzemi utak, a tereprendezés is elvé­gezhető. A telep déli részén végzik a bővítést. A meglévő két leve­gőztető mellé építik ° biológiai tisztítási kapacitást növelő két levegőztető medencét. Az egyik vasbeton „teknő” földmunkáit befejezték. A leendő levegőzte- töt átmetsző vezeték kiváltása van méq vissza: már építik a kerülő vezetéket. Az eddigi munkálatokat nehezítette, hogy ezen a területen igen rossz az altalaj, s a tervezettnél néhány méterrel mélyebbre kerül majd a medence alja. A DÉLVIÉP fő­építésvezetője, Nagy Miklós, el­mondta, hogy a vasbetonváz szerelést e hónap végén kez­dik, addigra a helyszínre szállít­ják a már kész fenéklemezeket is. Az első levegöztetőt decem­ber elején adják át technoló­giai szerelésre, a másodikat várhatóan jövő márciusban. A gépi berendezések szállítását és azok beépítését a tatabányai VIDUS cég vállalta. Medencén­ként 9 Abta-aggregátor biztosít­ja majd a megfelelő levegőbevi­telt. amely a~ biológiai bomlást segíti elő. A medencék üzembe helyezése februárban, illetve jö­vő májusban várható. Útban van az iszap A tervezett utóülepítő építését még nem kezdhette meg a DÉLVIÉP. Helyének egy része „belog" a jelenlegi iszapta­vakba. A munkálatokat akadá­lyozza, hogy a tó leengedését még nem végezték el. Elképzel­hető, hogy ezen a területen ta­lajcserét kell végezni, mert nem bírja majd el az utóülepítőt. S hg már a gondokról szóltunk, ide kívánkozik a következő is. A Baranya megyei Talajerő Gazdálkodási Vállalat és a Pé­csi Vízmű között évek óla vita folyik arról, hogy a talajerőé, vagy pedig a vízműé-e a telep melletti iszapszikkasztó. Amíg e fölött elmélkednek, a kiépítendő üzemi út munkálatait a kivite­lező nem kezdheti el, mert a Talajerő Gazdálkodási Vállalat nem üríti kj g szikkasztót. Hol­ott a Pécsi Vízmű papírokkal bizonyítja igazát. Mindenesetre furcsa, hogy az érdeken a jó­zan belátás évek óta nem tud felülkerekedni. A Megyeri úti telepen folyó rekonstrukció nem ad végleges megoldást, A napi negyvenöt- ezer köbméter szennyvíz azt is jelenti, hogy ha kész lenne a húszezres bővítés, már akkor is kevés lenne, A gondokat növe­li, hogy a telep iszaprothasztói üzemképtelenek: azok rendbeté­tele több mint egy éve húzó­dik. Nincs tisz'ázva — pedig erre többször is hgtározott ígé­ret hgngzott el — hogy mikor­Vajszló kiemelt a'sólokú központ megoldósa. Mindössze hat tan­terem áll rendelkezésre, és a művelődési otthon egyik helyi­ségét is igénybe kellett venni, így is délelőtt és délután kell tanítani. A Vajszló környéki 11 községből több mint 400 gyerek ide jár felsőtagozatba. A gon­dok enyhítésére tervezik 4 új tanterem építését 1976-ra. A két éve létesített törpe-víz­mű megoldotta a község víz­ellátását. Következő lépésként a szennyvízcsatorna hálózatot építik. Segítenek ebben a köz­ség intézményei és a Baranya megyei Tanács egymillió forint­tal. De még így sincs együtt a szükséges összeg. A község központjában a ta­nácsház szomszédságában az utolsó simításokat végzik a kö­zeljövőben átadásra kerülő ABC áruházon. Az 1000 négyzetmé­teres eladóterülettel rendelke­ző üzletben élelmiszert, háztar­tási, vas-műszaki cikkeket, pa­pírt és írószert árusítanak. Az Ormánság legnagyobb és leg­szebb áruháza nemcsak a vajszlóiak igényeit elégíti mujd ki, de a közös községi tanács­hoz tartozó Pápród, Luzsok ke­reskedelmi ellátásán is sokot javít — A 20-as, 30-as években Sellye és Vajszló rivalizált, mindegyik község magának vin­dikálta oz „Ormánság főváro­sa” címet — mondja Sovány István, Vajszló tanácselnöke. — Rég túl vagyunk ezen, mind Sellyének, mind Vajszlónak megvan a maga feladata a te­lepülés-hálózat kialakításában, fejlesztésében. Építkezés Vajszló státusát a megye te- település-hálózati térképe ki­emelt alsófokú központ jelleg­ben határozza meg. A község 1800 lakóval, központi fekvésé­vel, jó közlekedési lehetőségei­vel misid nagyobb vonzerőt gya­korol körzetére. A rendezési ter­vek bő lehetőséget nyújtanak a lakásépítkezésre. Üj utcasorokat kellett nyitni az igények kielégí­tésére, most pedig újabbak áll­nak építés alatt: 16 lakást az OTP, 12-t a lakásszövetkezet épít. Úgyszólván nincs elván­dorló a községből, ellenben Zalátáiól, Adorjásról, Piskóról jönnek a betelepülők és vásá­rolnak családi ház építésére tel­keket. Milyen élet- és munkakörül­ményeket kínál Vajszló a lako­sainak és vonzáskörzetének? Nagy, ipari üzemei nincsenek, ellenben számos kisebb intéz­mény és üzem nyújt megél­hetési lehetőségeket: a fűrész­üzemben, az ÁFÉSZ kereskedel­mi egységeiben, a Dél-Dunón- túl* Vízügyi Igazgatósághoz tar­tozó ár- és belvízvédelmi tele­pen dolgoznak o legtöbben, de a Cserkúti Gépjavító is számos vajszlóit foglalkoztat A terme­lőszövetkezetnek több mint 100 vajszlói tagja van. A takarék- szövetkezet betétállománya mintegy 10 millió forint. Leg­utóbb az ÁFÉSZ igazgatói ülé­sén tényként állapították meg: nem növekszik a kereslet számos tartós fogyasztási cikk iránt — mint például mosógép, centri­fuga, televízió, rádió. Indok: egyre jobban telítődnek a ház­tartások ezekből a cikkekből. Az, hogy mennyi rádió, televí­zió, mosógép van egy-egy köz­ségben hovatovább nem „külö­nös mutatója" az életszínvonal növekedésének. A fejlődést ta­lán jobban reprezentálja: má­jusban 72, most pedig 95 sze­mélyautót tart nyilván a község adóügyi csoportja. A motorke­rékpárok száma 74. Több az autó, mint a motorkerékpár. Hunkaa'kalom A munkalehetőségek bővül­nek: korszerűsítik a fűrészüze­met, hozzákezdenek egy — a távlatokban 2000 vagonosra fejleszthető — burgonyatároló építéséhez, ahol kezdetben bur­gonyacsomagolással, később burgonyafeldolgozóssal foglal­koznak. A létesítmény lehetősé­get nyújt majd a Vajszló és vonzáskörzetéhez tartozó női munkaerő foglalkoztatottságá­nak javításához. Már tető alatt van a napi 8 tonna kapacitású kenyérüzem, amely Vajszló és környéke lakosságát látja el. Még ebben az évben átadják a KIOSZ új székházát is. A távlati fejlesztési terv Vajsz­ló lakosságának (1985-ig 2000- re) növekedésével számol. A község vezetői szerint ezt min­den valószínűség szerint elélik, sőt túlhaladják. A szüietések száma évről évre növekszik. Az óvodáskorúak elhelyezése jelenleg nem okoz gondot, el­lenben mind sürgetőbb az álta­lános iskolai tanterem-hiány Szakmunkás lehet egy év alatt! Az EIVRT Sopiana Gépgyára kellő létszámú jelentkező esetén 1974, OKTOBER 1-VEl tanfoiyamot indít marós szakmában A tanfolyamra jelentkezhetnek betanított munkások és 8 általánost végzett segédmunkások. BETANULÁSI IDŐRE 8,50—9,— FORINT KÖZÖTTI ÓRABÉRT BIZTOSÍTUNK. Utána teljesítménybérezés, jó kereseti lehetőség. Jelentkezés; PÉCS, SZALAI ANDRAS UTCA 8. SZÁM, — Munkaügy, Orvos kellene A legalapvetőbb lakossági szolgáltatásokban — fodrász, cipész stb. — lényeges hiányos­ságok nincsenek. A további fej­lődést jelenthetné, ha a GELKA- szerviz helyben végezné a javí­tásokat. Most egy begyűjtő he­lyisége működik, a javítaniva'ó- kat innen Sellyére szállítják. Az egészségügyi ellátás jelenleg hiányos. Vajszlón a körzeti or­vos július 1-én nyugdíjba ment. Helyét — pedig már pályáza­tot is hirdettek — eddig nem sikerült betölteni. Megfelelő la­kás, orvosi rendelő várja az új körzeti orvost. A fogorvosi állás is betöltetlen — lakás, rendelő itt is „kiadó". A körzeti orvos hiányát megérzi nemcsak Vajsz­ló, hanem Vejti, Piskó, Hirícs, Luzsok, Pápuád összesen mint­egy 4000 lakója is. Egyike a le­hető leggyorsabban megoldás­ra váró feladatoknak. Könyvtár, szélesvásznú film­vetítésre is alkalmas mozi, mű­velődési otthon jelenti a szóia- kozási, művelődési lehetősége­ket. Tervezik az Ormánság nagy kutatójának, Kodolányi János­nak emlékét, munkásságát is bemutató múzeum létrehozását. Vajszló helyzete, fejlődési le­hetőségei megfelelnek egy ki­emelt alsófokú központ iránt tá­masztott követelményeknek. Fej­lődése a vonzáskörzetéhez tar­tozó 12 község fejlődését, jobb ellátását is segíti. Goroy Ferenc Heívenháromszor adott vért Ötször cserélődött a vére A csecsemő már legényke A harmincszoros véradás jubileumi kitüntetést ado­mányozta 23 önkéntes vér­adónak a Vöröskereszt Ba­ranya megyei Szervezete. Papp Sándor, a MÁV Pécsi Igazgatóságának hivatalsegéde. A kék munkaköpeny felső zse­bében szemüvegtok és golyós­toll. Mosolyog, kissé elórehajtja fejét, a szemüvege fölött néz rám: — Tényleg jól bírom magam. A kollégák is kérdezik, hogy a csudába győzöm ezt a sok lép­csőt szaladva. Hát még visznek a „csikók" — szerencsére. — Hogy kezdődött a véradá­som? Ezelőtt 21 évvel, pontoson augusztusban egyszer azt kér­dezték tőlem, hogy adnék-e vért? Adtam szó nélkül. Egy de­ciliter véremért 25 forintot fizet­tek. Arra is emlékszem, hogy oz első alkalommal megszédültem, elkábultam, kivert a víz. Akkor egy pécsi borbélynak kellett a vérem. Műtötték. Aztán hosszú ideig havonta adtam 2—3 deci­litert Igaz, volt rá példa, hogy alig adtam, már megint jöttek hozzám. Jó vérem van és ritka csoport, AB-s RH negatív. — Amikor elkezdődött a té­rítés nélküli véradás, csináltam tovább. Egyszer — már nem tu­dom pontosan, hogy melyik év­ben, csak azt, hogy márciusban történt — taxival jöttek értem. Egy asszonyka szült császárral és a kis gyereknek kellett a vér. A vágóhídon dolgozik az az asz- szony, akivel együtt mentünk fel a klinikára. Megvártuk, míg megszült a kismama, levették a vérünket és jöttünk haza. Ügy hordta a szél o havat, hogy alig láttunk. Kutya hideg volt azon a tavaszon. Most már legényke lehet oz a kisfiú. — A múlt hónapban, amikor szabadságon voltam, akkor is jöttek értem a lakásomra. Mű­téthez kellett a vérem. Az utób­bi években már elég szépen tu­dok adni, általában 4 decilitert vesznek tőlem. Ha jól számolom, akkor az utolsó véradásomig, ez év augusztus 24-ig ötször vet­ték el tőlem az egész vérem, így apránként — Hogy miért csinálom? — Kérem, én egészséges ember vagyok, jó a vérem. Egy másik ember élete, egészsége nem múlhat azon, hogy nincs vér. Én nem vagyok beképzelt, de úgy gondolom, hogy ezt a gyógyszert, amikor nagy szük­ség van rá, nem lehet pénzzel megfizetni. Ezt csak adni lehet. Ha nekem kellene, biztos én is kapnék. Persze van valami, ami izgatja a fontáziám. Sokszor szerettem volna megtudni, hogy kinek adtam a vérem, de ezt sosem mondják meg. Úgy tu­dom, csak akkor IsmerMAném meg őket, ha ők akarnának velem találkozni. De ezidáig még senki sem kérdezte az or­vosokat vagy ha kérdezte is. hozzám már nem jött el. Pedig örülnék neki, — Többször elismerték már, hogy vért adok, sok jelvényem, oklevelem van. Most az arany­koszorús kitüntetést várom. A múltkor olvastam a „Magyar Vasutas” újságban, hogy a deb­receniek közül többen megkap­ták 45—60-szoros véradásért Én ezidáig hetvenháromszor ad­tam vért! A vért adók és a klinikák kö­zött a Baranya megyei Vér- transzfúziós Állomás az „össze­kötő”. Az igényeknek megfele­lően kéri a Vöröskereszt aktí­váit a véradók mozgósítására. Az első önkéntes véradás 1961 őszén volt megyénkben — Szentlőrincen. Akkor egész év­ben 67 liter vért adott a lakos­ság. Egy évvel később 905, majd 1965-ben 4700, 1972-ben pedig már 8100 liter vért adtak az ön­kéntes véradók. Hogy mennyire szükség van erre a mennyiségre, azt egyet­len példa is bizonyítja: éven­ként 180—190 csecsemőnél kell vért cserélni, tehát átlagosan minden második nap cserélnek vért újszülöttnél. Ugyancsak kell a vér az új gyógyító eljárások­hoz, a szív- és veseműtétekhez, szülésekhez, balesetes betegek gyógyításához. Ma már szinte nincs olyan üzem, vállalat, gazdaság, szö­vetkezet o megyében, melynek dolgozói között ne lenne ön­kéntes véradó. Kiemelkedő a Hirdi Kenderfonó Gyár, Pécsett a Kesztyűgyár, Bőrgyár, a 12-es Volán, a bányák és Komlón ugyancsak a bányák dolgozói­nak segítőkészsége. Szerencsére egyre több, de még mindig nem elegendő azoknak az önkéntes véradók­nak a száma, akik állan­dóan készenlétben vannak, ha friss vérre van szükség. Az vi­szont már a pillanatnyi igények ismerete alapján is egyértelmű, hogy a friss vérrel kapcsolatos igények a gyógyítás fejlődésével párhuzamosan emelkednek. Török Éya i i A

Next

/
Thumbnails
Contents