Dunántúli Napló, 1974. szeptember (31. évfolyam, 239-268. szám)
1974-09-26 / 264. szám
é DUN ANTOLI NAPLÓ 1974. szeptember 26. Az egykori hirdi malmok Szokolai felv. A hirdi papírmalom A legrégibb pécsi malmok papírmalom tulajdonosa vette meg. Az anyagok közt található és az eperfából nyert, különböző technológiai folyamatokon átvezetett félkészanyagot azonban nem tudta felhasználni. Csupán a raktárban lévő rongy félkészanyagot. Ezeknek az adatoknak alapján nem feltételezés, ha azt ál- lítjuk, hogy Németh István Tolna megyei selyemtenyésztesi felügyelő és Lattner lános hrdi papírkészítő malom mestere a magyarországi kísérletezők közül először oldották meg az eperfa rostjainak felhasználását a papírkészítésben. A hirdi malomban készült pompás minőségű író- és nyomópapír mirő- sége messze kiemelkedik a kor finom papírjai közül és méltó versenytársai a legjobb osztrák és angol papíroknak. A hirdi papírmalom épülete, ha átalakítva is, de áll. Bár rendeltetése megváltozott, mégis igen jó lehetőségeket kínálna ipari emlékként megőrizni. Dr. Szita László levéltári igazgató Pécsett a legrégibb malmok vízi malmok voltak és a Tettye patak mellett helyezkedtek el, amely a török hódoltság előtt a Séd nevet viselte. Biztosra vehető, hogy e patak bő vize mái a középkorban is több malmot hajtott, nemcsak őrlő, hanem kalló és egyéb malmokat is, úgyhogy a Tettye patak környéke Pécs város ősi „ipartelepének" tekinthető. A török hódoltság idejéből már írásos adat is maradt fenn a tettyei malmok létezéserői. Ezt az adatot a Pécsi Disputa szövege őrizte meg, amely 1588- ban zajlott le a Tettye patak medre mellett emelkedő Mindenszentek templomában Válaszúti György pécsi unitárius és Skaricza Máté ráckevei ■e- formátus prédikátor között. A hitvita előtt a két reformátor sétálva ment felfelé a Tettye partján és Válaszúti az itteni malmokról beszélgetett Skari- czával. Olyan bővizű volt akkor a Tettye patak, hogy állítólag 40 malmot hajtott. A török után, közelebbről a XVIII. század második feléről már olyan térképeket is őriznek levéltáraink, amelyek pontos felvételt adnak a Tettye patak- | ról, annak felhasználásáról és A pécsi papírmalom a Tettyén, lebontás előtti állapotban. részletesen feltüntetik a működő malmokat E térkép a Tettye forrásától az Ágoston térig kilenc malmot tüntet fel: a puskapor malmot, a papírmalmot, a püspöki, a székesegyházi és a szemináriumi kallómalmokat, Teufelspaue- rék magánmalmát, valamint a püspöki, a káptalani és a szemináriumi őrlőmalmokat. Ha elfogadjuk azt a megállapítást, hogy a Tettye vize ezen a részen közvetlenül a török hódoltság megszűnése utáni időben ösz- szesen 15 malmot hajtott, a térképen és a helyszín bejárásával a még hiányzó 6 malom is elhelyezhető ezen a szakaszon. Ugyanis lehetett még egy malom a meder jobb partján a Bosnyák közzel szemben, lehetett még három malom a szemináriumi őrlőmalom alatt, közvetlen az Ágoston tér felett és egy malom elfért a Teufelspauer malom alatt A malomtartási jog a földesúri haszonvételek közé tartozott, s ez a jog érvényben volt nemcsak a feudális korban, hanem szinte a kapitalista kor végéig. Ha iparengedélyt kért valaki malom létesítésére, ezt az iparhatóság csak úgy adhatta ki, hogy ne sértse a földesúri jogot. Csupán a gőzmalmok létesítését tette szabaddá a kapitalista jogrend, s ezek alapításába nem szólhatott bele a világi vagy egyházi földesúr. Amíg azonban Pécsett is ez a fejlődés bekövetkezett, fontos szerepet töltöttek be a város iparában a tettyei malmok, amelyeknek ma már legfeljebb romjuk látható. A patak legfelső részén volt a puskapormalom négyzetes alakú épülete. Ma már csak alapfalmaradványai láthatók a tettyei romoktól északnyugatra. A török uralom alatt is működött, de utána 1714-ben felrobbant Romos falai még sokáig állottak. Ettől délre a malom domb legészakibb részén, a tettyei romoktól délnyugatra volt a pa- pirmalom, amelyet Klimó György pécsi püspök alapított. Az épületét 1895-ben bontották le. Sorrendben utána következett a három kallómalom, amelyek szappanos vízzel megnedvesített gyapjúból posztót és nemezt préseltek. A korábban Glavensi, maid Teufelspauer malmának maradványai és földbe süllyedt malomköve még ma is láthatók a Tettye utca 65. számú házzal szemben. A püspöki malom a Böck János utcával szemben a malmok dombjának legalsó részén állott. Egyirányban a Mindenszentek templomával, a Tettye paA Tettye-patak, 1837. évi felvétel. tak keleti partján volt a székes- káptalan malma. A térképünk szerint a mai kesztyűgyár telkén állott a papi szeminárium malma, amelyhez a vizet fából ácsolt széles vályúban emelték át a Gáspár utca felől a patak nyugati oldalára a meder felett. A Tettye forrása, amely Üyen bővizű patakot táplált, ma már a városi vízellátás céljait szolgálja. 1892-ben építették be a városi vízvezetékbe. A tettyei vízimalmok eltűntek, legfeljebb a helyeikre emlékeztetnek az rtt- ott látható romok, maradványok. Dr. Kopasz Gábor főlevéltáros Eredeti Vörösmarty-kézirat? ■— Amikor megláttuk a kézzel, fekete tintával írt vers alján, hogy Vörösmarty, mindnyájunk szavát elfojtotta a meglepetés. Az idős pécsi férfi, aki hozta értékes könyveit eladni, látszólag nyugodt volt A városunkat ábrázoló 18. század eleji térképét meg is vásároltuk. Az állítólagos Vö- rösmarty-verskéziratnál már elbizonytalanodtunk, hiszen a régi iratok között felfedezett kékes szürke színű két lap értékelésre, bizonyításra szorul — magyarázza Porges Tamás, a pécsi antikvárium vezetője. Ez alig néhány napja történt az antikváriumban. Két lapion, négy oldalon át a Fóti dal című költemény található, melyet Vörösmarty 1842. október 5-én írt. amikor Fáy Andráséknái járt szüreti mulatságon. A restaurált, fóliába préselt papír nagysága 18x26 centiméter: széle töredezett, az írás nagyon jól olvasható. Alkalmi, afféle házi kutatás kezdődött. Az Akadémiai Kiadó gondozásában megjelenő több kötetes Vörösmarty Mihály összes Művei-ben 1842. őszéről származó költemények után böngésztek. A kéziratok fotókópiái között nem találták a Fóti dalt Az összes Művek ugyanis nem jelez kéziratot, csupán közli, milyen folyóiratokban jelent meg a Fóti dal. Utal arra is, hogy Vörösmarty verseit általában szürkés-kékes színű piapírokra írta. Ezen kívül még a talált kézirat írásképe is a refomkor betűvetési formáira emlékeztet Jelenleg semmi más nem szól Vörösmarty kézírása mellett — Az azonos szavak írásképiét vizsgáltuk, sajnos szinte minden szót másképp formált az ismeretlen kéziratíró, másképp döntötte a betűket. A Vörösmarty-aláírás is nagyon furcsa, hiszen a reformkori híres költő aláírásában a v-betű bői egy olyan egyenes indul, ami az y-ig fedi a vezetéknevet Nálunk a v-ből hajlított vonal ellenben rendkívül rövid, sőt az első ö-betű hosszú, valamint az y-ra pont került A dalban előforduló nagybetűs istenszavak mind kis i-vel íródtak a felfedezett kéziratban. Vörösmarty rendszerint nem írt dátumot költeményeinek a címe fölé, míg itt a dátum jól olvasható a cím felett. S még egy érdekesség: a talált kéziratban váltakozva hol beljebb, hol kijjebb indulnak a sorok. A nyomtatásban megjelent Fóti dalban ez nincs. — mondja a boltvezető. Az idős férfi szentül hisz a kézirat eredetiségében. Az irat korábbi tulajdonosai is nagy becsben tartották a Vö- rösmarty-aláírású piapírt, mert restauráltatták, fóliába pré- seltették. Valószínűbb, hogy egy másolattal állunk szemben, amelyet még Vörösmarty korában egyik tisztelője készíthetett. A kézirat-rejtély még megoldatlan. A választ az Országos Széchenyi Könyvtárban és a Petőfi Irodalmi Múzeumban keresik, ahová a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat központjának egyik ontikváriumi szakértője felvitte a kéziratot A megoldás néhány héten belül megérkezik. Amennyiben ere- j deti Vörösmarty-kéziratról van I szó, úgy ennek a két lapnak { a kereskedelmi értéke megközelítheti az 5—6 ezer forintot is, míg irodalomtörténeti értéke felbecsülhetetlen. Csuti János Villanymotorok, háztartási gépek, villamos töltő-egyenirányító berendezések, hegesztő-dinamók, transzformátorok javítását rövid határidővel vállaljuk. Somogy megyei Finommechanikai és Gépjavító Vállalat tekercselő üzeme, Kaposvár, Május 1. u. 30. Ügyintéző: Kocsis Ferenc. története A hirdi papírmalom építésére nincsenek pontos adataink, az irodalomban megjelölt időpontok feltételezéseken alapulnak. Helyesebb ezért a hirdi papírkészítő mester által készített papírok vízjeleit vizsgálva közelíteni az alapítás idejéhez. Először 1823-ban találkozunk nagyobb számban vízjeles papírjaival. Első okleveles adat 1825-ből került elő. E szerint a malom tulajdonosa Lattner János. Hirden 1820-ban telepedett le, miután a pécsi papírmalom megszűnt, ahol korábban mesterlegényként dolgozott. A gazdaq Rothweller családba nősült, ahol 12 ezer forintot örökölt, amely igen jelentékeny vagyon, szerepet játszott a papírmalom alapításában, Ma is létezik A hirdi halotti anyaköny 1031, november 11-i bejegyzése szerint Lattner János mester elhunyt a hirdi papírmalmában, örrtfeiy „Hird ad Ecclesiam”, tehát a templomhoz közel, a falun kívül állt Terület-vizsgálataink és a levéltári adatok ösz- szevetése alapján megtaláltuk a papírmalmot, amely szerkezetileg 154 év után semmit sem változott A falun átfutó Békavíz nevű patak mellett áll az 1949-ig lisztőrlő malomként funkcionáló épület. A papírmalom a legfelső malom volt a faluban. A patakkal párhuzamosan és attól 300—450 méter távolságban mesterséges malomcsatornát építettek Ja, amelynek vonalai ma is igen jól láthatók. E vízépítési rendszerrel Hirden öt lisztőrlőt, egy kalló malmot és a papírmalmot működtették. A papírmalomnak kitűnő tiszta víz állt rendelkezésére, mert a patak felső folyásánál kb. 4—4,5 kilométer re nem használták a vizet iparj célokra. Az egykorú irodalom is tévesen 1840, mások 1845-re teszik a papírmalom megszűnését. Levéltári adataink alapján ma biztosan tudjuk, hogy 1832-ben szűnt meg a papírkészítés és a malmot lisztőrlővé alakították át. Szűkszavú forrásaink mellett is képet adhatunk gazdálkodásáról, fogyasztóiról. 1832-ben a mester halála után maradt két árvára jelentékeny összeget hagyott, a malmon semmi adósság nem volt. Papírjait Pécs város tanácsa és a megyei kan- céllária mellett elősorban Kne- zevich István pécsi nyomdája, továbbá Weidinger János pécsi könyvkötő és papírkereskedő használta fel. A magyarországi technológiatörténet igen érdekes kísérlete folyt a hirdi malomban. A papíriparban a 19. század elején fokozódott a kutatás oz új alap- és nyersanyagok után. A rongy-hiány a papírkészítés központi problémája Magyarországon is. Már a 18. században folytak sikeres kísérletek növényi rostok felhasználására hazánkban. A huszas években ismert volt a szalmából, kukoricaszárból nyert rostoknak, gyékénynek, a mocsári mohának, a csillagfürt rostjainak felhasználása a hazai papírkészítő mesterek között, Lattner János kísérleteiben •agy szerepet játszott az eperfa, amelyet az ősi kínai papír- készítés is már felhasznált alapanyagként. Papíripari felhasználhatósága ismert volt Francia- országban és Németországban is. Lattner figyelmét Németh István hívta fel erre, aki Tolna megye selyemtenyésztési inspektora volt. 1828-ban arról tett jelentést a közgyűlésnek, hogy a „Budai Német Újság" hasznos mulatságok rovatában egy német tudós felhívását olvasta, aki jutalmat tűzött ki olyan eljárás kidolgozására, amelyben az eperfa fiatal hajtásainak külső barna bőrét könnyű móddal el tudják belső bőrétől választani és puhaságát- enyvességének megszüntetésével elérni. Németh olyan alapanyag fel- használásáról számolt be, amely a legfinomabb bankpapíros elkészítéséhez is alkalmas volt. A papírokból mellékelt is jelentéséhez, amelyet azonban gondos kutatás után sem találtunk meg. Elkészüléséről azonban más forrásokból is értesültünk: 1829 őszén kelt újabb jelentéséből már pontosan kiderült, hogy: .......hirdi papírosfabrikánsnak i s találmányomat megmutatván, abból könnyű szerrel leendő finom papírt ajánlott készíteni..." Miután Hirden papírt készítettek az eperfa fiatal hajtásából nyert rostok felhasználásával, Németh a Helytartó Tanácshoz folyamodott privilégiumért Kísérleteit Falitzky Mihálynak, a „mezei gazdászat és természettan’’ professzorának adták ki bírálatra. Falitzky elutasította Németh István és a hir- di mester eredményeit mint olyan technológiát, amelyet már mások is kidolgoztak. Ez így nem felelt meg a valóságnak. A tudós professzor több olyan kifogást is megemlített, amely jelzi, hogy a már több száz technológiai újítást eleve elutasító Helytartó Tanács is politikai és gazdasági köröknek nyomására cselekszik. Az indokok között szerepelt pl., hogy az eperfa héjából nyert papír olyan sok enyves anyagot tartalmaz, hogy a lúdtollal írók nem használhatják, továbbá eperfa tulajdonságaiból sokat megőriz és ezért nem csak az eperfát, hanem az ilyen „ké születű paperost is megeszik a selyemhernyók”. Átlátszó érvelések között megmosolyogni való az is, hogy Magyarországon kevés az eperfa. A tények Németh eljárásának magyarországi átütő sikerét Lattner János váratlan halála, a hirdi papírmalom megszűnése akadályozta meg. A kísérletezés stádiumán túljutottak. Ezt a következő adataikkal látjuk alátámasztottnak: 1831-ben a malom összeírásakor a leltárban a következőket találjuk: „egy húsz akós hordó rothasztott ronggyal és epernek héla"; 7,5 akós hosszas kádforma eperfának hálával égiszben, egy 13 akós hordó epernek fahéla apróra töretve, zúzatva; egy hosszú fentálló hordó áztatott kevés ronggyal s epernek szálival keverve”. Lattner malmában talált alap-, félkész- és készanyagot Mailer Antal, a pécsváradi * i
