Dunántúli Napló, 1974. szeptember (31. évfolyam, 239-268. szám)

1974-09-22 / 260. szám

4 DUNANTŰLI NAPLÓ 1974. szeptember 22. Az ezredforduló Mohácsa £ Duna-partot „le kell szedni” 0 lem épülnek magas házak A 'agy udvarok, sétálóutcák Egy panorámafotó van a fa­lon, amihez újra meg újra vjsz- sza kellett térni, amíg elkészült Mohács város központjának ren­dezési terve. A fotó a túlparton készült és a várost teljes Kiter­jedésében mutatja. Az első ne­gyedet szinte egészében a TE- MAFORG üzemi épületei ural­ják, attól kezdve az évszázadok során kialakult magyar síkvidé­ki városkép: alacsony — föld­szintes-egyemeletes — épületek sora, amiből csak a templom- tornyok törnek vékony tűként a magasba. Meg lehet-e ezt a vá­rossziluettet változtatni, meddig lehet a változtatásban elmenni, hogy ne boruljon fel minden, mit bír el a városkép?... Ezekre a kérdésekre már a ki­írt tervpályázatra beküldött pá- lyoműveknek is válaszolniok kel­lett, az igazi feleletet azonban Fortwingler Lászlónak, a BARA- NYATERV fiatal várostervezőjé­nek kellett megadnia, minthogy ö kapott megbízást a városköz­pont rendezési tervének elkészí­tésére. Az eredeti kiírás szerint a ren­dezési területet a Duna, a Ka­zinczy, a Tömöri, a Dózsa György, a Széchenyi és a Salloi utca határolta. A rendezési terv mór ennél nagyobb területre ké­szült: északon az Ady Endre ut­ca, délen a Terv utca a határ. A magyarázat egyszerű: itt van­nak azok a közelmúlt években tömbbelsőkben emelt épületek, amelyeknek szerves beillesztése c városképbe Mohács vezetői­nek egyik fontos, önmagukszab­ta feladata. A megbízásnál a város kívánsága az volt, hogy o tervező vegyen figyelembe né­hány újabb döntést. A tervpá­lyázathoz képest jelentős módo­sítást jelentett pl. az, hogy idő­közben eldőlt: mégsem lesz új kompkikötő. A pályázat kiírása­kor ugyanis úgy volt, hogy a mostanitól valamivel északabb­ra új, nagyobb kapacitású kixö- tő épülne... A pályaművek emiatt teljesen logikusan a Ka- zinczy utcát léptették elő főút­vonallá a jelenlegi Szabadság úttal szemben. Változott a vá­rosi művelődési központtal kap­csolatos elképzelés is. Vala­mennyi pályázó a Duna-partra helyezte a fontos intézményt, ami bizonyára jól is mutatott volna ott. Ma már tudjuk, hogy célszerűbb a meglévőt bővíteni, átépíteni, hiszen Mohács erejé­ből erre jobban futja. Mind­ezeken kívül ismertté vált meg néhány olyan dolog, ami szintén változtat a városközpont kiala­kítandó szerkezetén. • Térjünk most vissza a paio- rámafotóhoz. Milyennek láttatja ugyanezt a képet a tervező? — A Duna-partot le kell szed­ni— állapítja meg tárgyilago­san arról áz épületsorról, ami a víz sokévtizedes romboló munkája következtébe«! — el­vesztve a hajdani utcai traktust — a farát mutatja a Dunára, nem éppen elbűvölő látvány­ként. — Helyére nem egy me­reven egyenesvonalú épületsert képzelek, hanem valami szel- lösen áttört, mélységében és magasságában is hullámzó sorti amelynél figyelembe kell venni, hogy nincs hegykoszorús hát­tér, hanem csupán a városnak jellegzetességet adó néhány templomtorony. Három-négy jzintnél maga­sabb beépítést itt nem javasol, a panoráma érvényesülése ér­dekében pedig a tornyok kör­nyezetében ennél is alacso­nyabbat ajánl. A Duna-parti tájkép azonban csak egy része a tervnek, amely­nek tulajdonképpeni célja vá­rosiasabbá formálni Mohács központját. A Kazinczy és a SaIlai utcán túli területeken a tömbbelsők újfajta felhasználá­sát ajánlja a terv, amely ele­venen kívói.ja tartani Mohács egy érdekes specialitását: a tömbök belsejébe nyúló szűk kis utcácskákat, ŰJV. lakóközö­ket, Ezek mentén nagyon sok új magánépítkezésre kerülhet sor az évek folyamán. A terv átriumos csoportházakat ajánl. Egészen más léptékű a Ka­zinczy és a Salloi utca közötti terület rendezése. Itt kapnak he­lyet az új középületek, új funk­ciót nyer a Szabadság úton több épület, s a terv eleve szá­mol néhány intézmény kitelepí­tésével. A nagyon rossz helyen lévő tűzoltólaktanya helyére Is­kolát, a sütőüzem helyére pe­dig garzonhózot tesz. A város mostani bevásárló központjá­ban, a Szabadság út mindkét oldalán megnyitja a terv a töm­böket, amelyekben ezáltal új, korszerű üzlethózak építésére nyílik lehetőség. A legfontosabb kérdés azon­ban az, hogy a rendezési terv által lakásban mit nyer Mo­hács? A mai utcahálózat szerint elhelyezkedő tömbökben a je­lenlegi lakásmennyiség 6—7- szerese építhető meg. Összes­ségében a városközpontban 2— 3 ezer lakást lehet majd 15— 20 év alatt építeni. A mennyi­séget illetően azért nem lehet biztosat mondani, mert sem az alkalmazandó építési technoló­gia, sem a beépítési szintma­gaság nem tisztázott még. Ez utóbbiról csupán annyit: 3—4 emeletesnél magasabb épületek aligha épülnek. És ami épül? Egy-egy tömböt négy oldalról körülvevő össze­függő épületsor nagy udvart övez, ami kizárólag az épület­tömbben lakók pihenését és ké­nyelmét szolgálja. Egy iyen tömb egy-egy tervidőszak meg­határozható része alatt épülhet meg, ez ennek az elgondolás­nak az előnye. A mqi szűk utcák is átalakul­nak részben sétálóutcává, rész­ben parkolóutcákká. Mohács város központjának rendezési terve az ezredforduló Mohácsának képét vetíti elénk. A megvalósítás gyorsasága nagyrészt attól is függ, hogy a Duna nyújtotta lehetőségeket kihasználó tervezett iparfejlesz­tés mikor és mit nyújt a város­nak. Hársfai István Gazdag jubileumi program Évnyitó 2 pécsi Üttörőházban 23 szakkör, > 'u'-ok. tanfolyamok vetélkedők. műsorok, kiállítások A 20 éves fennállását ünnep­lő pécsi Szabó István Úttörő- ház szakkörei színvonalas be­mutatókkal, műsorokkal, kiállí­tásokkal köszöntötték a jubileu­mot az elmúlt hónapok során. Az irigylésre méltó produkciók, szakkörben készült munkadara­bok láttán igen sok pécsi álta­lános iskolás figyelt fel a jótsz- va-tanulást kínáló lehetőségre. Részben ezzel magyarázható, hogy a szakkörökbe, klubokba, tanfolyamokra még egyetlen esztendőben sem jelentkezett annyi úttörő, mint ezen az őszön. Szeptember elején kapták kézhez a gyerekek az Úttörő­ház 1974—75-ös tanévre szóló programját Eszerint 23 szak­kör folytatja munkáját, illetve kezdi meg ismét működését. A 4—7. osztályosok közül mind­azokat, akik már valamilyen fú­vóshangszeren játszanak — in­vitálták a fúvószenekarba. Szá­mukra a pécsi zeneiskolában biztosítják a zenei alapképzést és az. Üttörőház hangszerrel is ellátja a zenekar tagjait Já­ték, mese, szép beszéd, ritmus, jó mozgás, versmondás, szín­játszás. Mindezek mellett az irodalmi alkotások elemzése Is az irodalmi csoport munkájá­hoz tartozik. A képzőművész szakkörbe járó pajtások rézből, fából, kőből, ólomból készítenek majd kevésbé jól, vagy sikerült „alkotásokat”. A néptóneosok- nak kezdő és haladó csoportot is indítanak. Sorolhatnánk a szakköröket, iparművészet, szö- vészet, fotózás, könyvek, rajzo­lás és rádióépítés, repülő- és vasútmodellezés iránt érdeklő­dők egyaránt Tehetőséget kap­tak szabad idejük hasznos el­töltésére. Az eszperantó-, sí-, természetjáró-, bélyeggyűjtő-, vegyész- és ezermester-szakkör ugyancsak változatos program­mal várja a kisdiákokat Legdivatosabb téma a gép­jármű, az ilyen témákkal fog­lalkozó szakkörbe olyan sok út­törő jelentkezett, hogy kényte­lenek három csoportot indíta­ni. A különféle tanfolyamok kö­zül említést érdemel: ismét ké­peznek csapatzószlósokat, do­bosokat és kürtösöket. Hely­hiány miatt négy tanfolyamat „kihelyeznek”, másutt tartónak. Az idei Drogram gazdagabb minden e'őbbinél, felszabadu­lásunk 30. évfordulója jegyében állították össze. Az Úttörőház segítséget nyújt az úttörőcsapa­toknak az expedíciós feladatok további megoldásához, a fel- szabadulási láng-staféta meg­szervezéséhez. A Városi Úttö'ő- elnökséggel közösen rendezik Az én hazám című vetélkedő­ket, de számos egvéb versen­gésre, js sor kerül.. Ezen túlme­nően Otthonunk az Úttörőház címmel játékos foglalkozásokat tartanak, s hat hónapon át „Játsszunk mesét” műsoros, ak­tivizáló, játékos foglalkozást tartanak. Úgyanakkor ismét vár­ják az érdeklődőket az „Utazz velünk" vetítettképes barátság- délutánokra.' ötödik alkalommal kerül sor a Szabó István lövész vándor­kupa versenyeire, amelyen Pécs úttörőcsapatai vesznek részt. Újdonság a szabadtéri úttörő- színház, ahol — az Üttörőház Clarkjában — színjátszócsopor­tok, valamint az irodalmi szak­kör ad műsort. A házi rendez­vényeket — hagyományosan —- ráadásnak szánják, hiszen a pécsi Úttőrőházban két évtize­de sohasem maradt el a fenyő­ünnep, farsang, klubdélutánok, kirándulások. A rendezvények célja, kielégíteni a pajtások ér­deklődését, segíteni a tehetsé­ges fiatalokat, irányítani őket a megfelelő szakma, pálya ki­választására. A felszabadulási évforduló kapcsán kiemelt fel­adat a szocialista jellemvoná­sok, közösségi magatartás ki­alakítása, a hazaszeretet elmé­lyítése. A szabad idő hasznos eltöltésén túl a programok se­gítik majd a csapatok úttörő-, évi akcióit, a jubileumi felada­tok megvalósítását. Szombaton délután — ünne­pélyes külsőségek között — a Leöwey Klára Gimnáziumban tartotta évnyitóját a pécsi Üttö­rőház. Kóczián Erzsébet igaz­gató ismertette a tanév prog­ramját, szólva azokról az elkép­zelésekről is, amelyekkel az 1975-ös táborozást, nyaralást segítik. Eljöttek, s továbbra is látogatják az Úttörőhöz foglal­kozásait azok az egykori úttö­rők, akik ma már szakmunkás- tanulók, középiskolások, mégis „kötődnek" az Üttörőházhoz. „Milliós'' tanulságok Kormány Józsetnét, a Pécsi Fodrászipari Vállalat volt fő­könyvelőjét a Pesti Központi Kerüle i Bíróság májusban ho­zott ítéletében magánokiratha­misításért, folytatólagosan és különösen nagy kárt okozó sikkasztásért, 2 rendbeli, a devizagazdálkodást sértő bűn­tettért 7 évi szabadságvesztésre, 30 000 forint értékű vagyonának elkobzására í élte és 8 évre el­tiltotta a közügyek gyakorlásá­tól. Kötelezte a bíróság ezen kívül, hogy a Pécsi Vegyesipari Vállalat magánfélnek 946 225 forintot és meghatározott ka­matát fizesse meg. A vádlott és védője enyhítésért, az ügyész súlyosbításért fellebbezett. A fellebbezést q Fővárosi Bí- rósáq tárgyalta és a közelmúlt­ban hozott ítélete: 8,5 évi sza­badságvesztés és teljes vagyon­elkobzás I A büntetést szigorí­tott (egyházban kell letöltenie. A vizsgálat, majd a bíróság megállapította: Kormány József- né 1967-től letartóztatásáig 946 225 forintot sikkasztott és a a pénzt saját céljaira fordítot­ta. A fókönyvelőnő a vállalatnál közismert volt nagystílű költe­kezéséről. Rendszeresen vájá- rolta a legdivatosabb és leg­drágább ruhaneműket. Dq ked­velte az aranyékszereket is. Benne mindig vevőre találtak, akik arany nyakláncot, gyűrűt, fülbevalót kínáltak eladásra. A sikkasztott összegekből gyara­pította a családi vagyont is. Ju­tott pénz 1967-ben Pécsett öt­szoba összkomfortos családi ház, 1970-ben Pécsett 504 négy­szögöl szőlő, a múlt évben sze­mélyautó vásárlására. A szőlő­re felépült a kétszintes nyara­ló . .. Éveken át fosztogatta a tár­sadalmi tulajdont és csak a múlt évben lepleződött le. Felmerül a kérdés: milyen kö­rülmények segítették a bűncse­lekmény elkövetését? Nem el­lenőrizték munkáját, könyvelése­it? Minden tevékenységét — anélkül, hogy annak helyessé­géről, vagy helytelenségéről meggyőződtek volna — jóvá­hagyták? — A kérdésekre saj­nos igennel kell válaszolni I A főkönyvelőnő a vállalat ügyviteli és pénzgazdálkodási rendszerében olyan gyakorlatot alakított ki, ahol egyszemély- ben volt lehetősége a pénz utal­ványozására és könyvelésére is. önmagát ellenőrizte! Manipu­lációinak titkolásáért kezdő munkatársakat vett maga mellé, akiknek lehetőséget nem adott arra, hogy alapos betekintést nyerhessenek a pénzügyi gaz­dálkodásba, könyvelésbe. Vál­lalati felettesei pedig túlzott bi­zalommal voltak irántö. így ala­kult ki a belső ellenőrzés teljes hiánya. De nem volt hatékony a kül­ső, a felügyelettel megbízott pénzügyi szervek ellenőrzése sem. Vizsgálataikat csak főrmal- laq végezték, a tartalmi való­ságról nem qyőződtek meg. így történhetett, hoqy q főkönyvelő­nő „jó munkájáért” számos al­kalommá! még prémiumban Is részesült. Pediq akár a belső, akár a külső ellenőrzés, ha csak kicsit is alaposan megvizsgálja a bizonylatokat, a könyvelést, már a bűncselekmény kezdetén — például 1967-ben 80 000 fo­rintot sikkasztott — leleplez­hették volna. Mert — mint utölaq kiderült — korántsetm nehezen kimutat­ható „raffinólt” módszerekkel, hanem úgynevezett „durva”, eqyszerű módon követte el a sikkasztást. A számlákat meg­hamisította, a készoénzcsekk tő­szelvényeire valótlan adatokat írt, Már két papír adatainak összehasonlítása utón világos­sá kellett volna válni: hiba van a könyvelésben I De nem hasonlították össze. Kormány Józsefné az iránta tanúsított j túlzott bizalommal visszaélt. Bi­zalom és a megfelelő, haté- I kony ellenőrzés egymástól nem elválasztható, csak együtt lehet minden tevékenyséq alapja. Nem volt zárkózott magatar- tósú. Vásárlásaival szeretett di­csekedni, Gyakran hangoztatta: ő és férje is jól keresnek, ami­ből telik mindenre. Ami a jó fizetést illei, megfelelt a va­lóságnak. De ar is tény, hoqy j az öttagú csalód — a három ! ayermek közül kettő kiskorú — I hiánytalan ellátása tetemes [ költség. Még az átlagnál jó- I val magasabb fizetéseié mellett sem telhet százezreket érő in­gatlanok vásárlására, építkezés­re. Mértéktelen költekezésére környezetének, közvetlen mun­katársainak fel kellett volna fi­gyelni, szóvá tenni: honnan és miből? Már csak annál is in­kább, mert közismert volt „pre­cizitásáról” is. Ha egy törül­köző hiányzott a leltárból, — megfizettette. Éberen ügyelt a vállalói telefonok magáncélú használatára és megtéríttette a költségeket. Fe| kellett volna, hogy tűnjön: a „takarékoskodó” főkönyvelőnő ugyanakkor miért bánik olyan bőkezűen „saját” pénzével? Úgynevezett vállalati „folyosói beszélgetéseken" hal­kan és titokban „megpendítet­ték" néhányon a témát, de nyíltan nem ejtettek szót róla. A párttagok és a pártszervezet is közömbösek maradtak. Egy családban rendszerint mind a férj, mind q feleség ismeri a havonta rendelkezésre álló anyagiakat, az „összjöve­delmet”, amiből gazdálkodhat­nak. Ebben a vonatkozásban a Kormány család élete teljesen különbözött az általában kiala­kult gyakorlattól. A férj — aki az események utón válópert in­dított, majd nyugállományba került — feltétel nélkül rábíz­ta a csalód pénzügyeinek in­tézését feleségére. Nem érde­kelte az sem, honnan a ház, a szőlő, nyaraló, autó. Amikor fe­lesége bűncselekményét lelep­lezték, mint aki „álmából hir­telen ébred", csodálkozva döb- i bent a bizonyítékokra, A vizs­gálat nem állapított meq részé­ről bűncselekményt, így büntetó- jogilaq nem vonták felelősség­re. De még a család anyagi ügyei iránti nagyfokú közöm­bössége mellett is a nagymér­vű anyagi gyarapodásnak fel kellett volna tűnnie. Erkölcsi és politikai felelőssége a párt előtt egyértelmű. A Megyei Párt- Végrehajtó Bizottság kizárta a párt soraiból. Kommunistához méltatlan magatartást tanúsít az, aki nem törődik a vele egy fedél alatt élők helyzetével, kö­rülményeivel, akit, nem,,érdekel a pénz eredete, csak élvezi a bárhonnan származó anyagi javakkal járó előnyöket. Az ügy végére pont került. De tanulságai, a leszűrhető tapasztalatok ezután is állandó­an figyelmeztetőül szolgálhat­nak és kell is, hogy szolgálja­nak. A bűncselekmény elköve­tését segítő és leleplezését aka­dályozó körülményként nem elő­ször hangzott el a bírói íté­letben az ellenőrzés hiánya, el­hanyagolása, tessék-lássék vég­zése. Felmerül a vállalat veze­tőinek, a revízióval megbízott felügyeleti szervek felelőssege is. A vállalatok, üzemek, intéz­mények pénzügyi gazdálkodá­sát előírások, rendeletek hatá­rozzák meg. Ugyancsak írásban foglaltok a különböző beosztá­sokkal járó jogkörök is. Ezektől való eltérés, q lazaságok csak káoszt teremthetnek. A vállala­tok vezetőinek, felügyeleti szer­veinek jogaihoz és kötelességei­hez tartozik a törvények, ren­deletek, jogszabályok betartá­sa és betartatása. Élni kell ezekkel a jogokkal, A nyílt, őszinte és szókimon­dó légkör teremthet csak ered­ményeket, előzheti meq a bajo­kat. Ott ahol hiányzik ez a légkör, előbb-utóbb nagy árat kell fizetni. Tanulságok ezek, „milliós” tanulságok. $é€& ORöt Zalakarosra 1 napos túra, szeptember 24-án: Utazás panoráma autóbusszal, ebéd: Zalakaroson, fürdési lehetőség. Részvételi díj személyenként: 180,— Ft. Észak-magyar túra, X. 11—14-ig, 4 napos: Utazás panoráma autóbusszal, 4 napi teljes ellátás, városnézések, idegenvezetés. Részvételi díj személyenként: 990,— Ft Ormánsági túra, október 6-án, 1 napos: Utazás panoráma autóbusszal. Szolgáltatások: ebéd, idegen­vezetés, belépők. Részvételi díj személyenként 120,— Ft. Mecseki körjárat október 13-án, 1 napos: Utazás panoráma autóbusszal. Ebéd és fürdés Sikondán. Részvételi díj személyenként: 100,— Ft. Jelentkezni lehet a Pécs Turistnál, Széchenyi tér 1. sz. alatt. (x)

Next

/
Thumbnails
Contents