Dunántúli Napló, 1974. szeptember (31. évfolyam, 239-268. szám)
1974-09-22 / 260. szám
A munkásságnak társadalmunkban, az állami vezetésben elfoglalt helyzetének, életkörülményeinek megjavítása — mely pártunk és államunk kiemelt törekvése —, szükségszerűen megköveteli a munkásság egészségvédelmének további javítását. A munkásság egészségvédelmének ellátása a vállalatok és az egészségügy közös feladata. A vállalatok üzemorvosi rendelőket létesítenek és tartanak fenn, az egészségügy pedig az üzemorvosok és nővérek által az orvosi feladatokat látja el. Megyénkben abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy ipari és bányavállalataink vezetőinek döntő többsége megértette dolgozói egészségvédelmének fontosságát és szinte egymással versengve szebbnél-szebb, igen jól felszerelt üzemorvosi rendelőket létesítenek, mint pl. legutóbb Pécsett, a Gábor utcában átadott KISZÖV üzemorvosi rendelő komplexum. A vállalatok a rendelők létesítésénél elfogadták azon javaslatunkat, hogy az üzemorvosi rendelőket rutin laboratóriumi vizsgálatok elvégzéséhez szükséges felszerelésekkel és therápiás kezelésekre alkalmas gépekkel lássák el. Ezáltal a dolgozóknak a rendelőintézetekbe való küldözgetését, a hoszas várakozási időket és az ezekkel járó munkakieséseket nagymértékben le tudjuk csökkenteni, mely a dolgozóra és a vállalatra nézve egyaránt kedvező. A munkásság egészségvédelmének kialakításában nem hagyhatjuk figyelmen kívül az érdekelteknek, jelen esetben a dolgozóknak véleményét, kívánalmait. Ezért felkértük a megye jelentősebb bánya- és ipari vállalatainak vezetőit, hogy mondjanak őszinte véleményt az üzemorvosok eddigi működéséről, ismertessék kívánalmaikat, adjanak javaslatot az üzem- egészségügy továbbfejlesztésére. A megkérdezettek egyöntetűen hasznosnak ítélték az üzemegészségügyi szolgálat eddigi tevékenységét, igénylik annak mennyiségi és minőségi továbbfejlesztését, azonban — véleményünk szerint — a zavartalan üzemorvosi tevékenységet kedvezőtlenül befolyásolja az üzemorvosok nagyarányú fluktuációja és az ezzel járó helyettesítések. Valójában gyakori jelenség. hogy az üzemorvos pái év eltelte ufón, amikor már az üzemét, a dolgozókat, munkakörülményeket és a munkaár talmakat megismerte, előnyösebb orvosi állásba távozik. A legutóbbi évtizedekben a nagyarányú technikai fejlődés, gépesítés, vegyszerek felhasználása folytán lényegesen megnövekedtek munkásságunk egészségét károsító veszélyforrások, ártalmak. Az üzemegészségügyi szolgálat megnőveke- dett feladatai csakis alapos szó kínai tudással és hivatásszeretettel rendelkező orvosokkal tudja eredményesen ellátni. Kénytelenek vagyunk azonban megállapítani, hogy a fiatal orvosokat az üzemorvosi állások nem érdeklik, nincsen utánpótlásunk és így az üzemorvoslás napjainkban hiányszakmának számít. Országosan az összes állás 16—17 százaléka betöltetlen, ugyanakkor a né lünk három és félszer nagyobb Lengyelországban tizenötször több üzemorvos működik, üres állások betöltésénél — je entkezők hiányában — nincs kiválasztási lehetőségünk, mely feltétlenül színvonalcsökkenést eredményez. Márpedig régi igazság, hogy jó munka csakis jó szakembertől várható. Munkásságunk egészségvédelmének tevábbl javítása megkívánja, hogy az üzemorvosi állásokat a fiatal orvosok számára vonzóvá tegyük, élethivatásuknak tekintsék.- ez pedig csakis azon tényezők megszüntetésével lehetséges, melyek a hiányszakma okozói, s amelyeket nemcsak mi orvosok, hanem a vállalatok vezetői, NEB-vizsgálatok is megállapítottak: — Orvosegyetemeinken kevés súlyt helyeznek az üzemegészségügyi szolgálat feladatainak és működésének megismertetésére. örvendetes viszont, hogy a Pécsi Orvostudományi Egyetemen a 2 éve bevezetett új oktatási rendszerben már lényegesen több elméleti és gyakorlati munkaegészségügyi oktatás szerepel, mint azelőtt — Az üzemorvosok erkölcsi és anyagi megbecsülése mélyen elmorad feladataik fontosságától. — Az üzemegészségügyi szolgálat részére 23 évvel ezelőtt kiadott „működési szabályzat” ma már elavult, s így többek között tisztázatlan az üzemegészségügynek szocialista egészségügyünkben való hovatartozása, az üzemorvosok, üzemi főorvosok és megyei üzemi főorvosok jogi helyzete, feladataik pontos meghatározása. A hiányszakma okainak felsorolása egyúttal rámutat a tenivalókra is. Az üzemorvosok nagyarányú fluktáció- ja meggátolja a szakma alaposabb megismerését, így például a megye 45 főfoglalkozású üzemorvosa közül eddig csak heten szerezték meg az üzemorvosi szak- kéos5;”ést. Manapság, amikor a vegyszerek fe'használása, a műanyaggyártás mind nagyobb teret hódít, amikor a mecseki szénbányászat silicosis veszélyes, elengedhetetlen a jó szakmai felkészültség, a munkaártalmak megismerése, a további kutató munka, mindezt azonban csak állását élethivatásnak tekintő üzemorvostól kívánhatjuk meg. egészségvédelméért Szénbányászaink nagyon jól tudják, hogy a silicosis manapság korántsem olyan veszélyes, mint volt 20—30 évvel ezelőtt. Az elmúlt évben péfdául csak 3 friss silicosisos megbetegedett bányász került betegállományba. A szénbányászatban számos olyan intézkedést vezettek be, melyekkel lecsökkenihették a siliA rehabilitációnak módja lehetne még a más szakmára való átképzés is, azonban ez a dolgozók részéről jelenleg még észlelhető ellenállás miatt nem célravezető. Tanulók részére általános iskoláktól az egyetemekig, főiskolákig kötelező a test- nevelési órákon való részvétel. A rendcosisban megbetegedettek számát, illetve megakadályozták a betegek állapp- tának idő előtti rosszabbodását Haté kony intézkedéseket csak hosszas kutató munka után lehet kiadni, melyben bányamérnökök és üzemorvosok közösen részt vettek. A munkásság egészségvédelmének rgen lényeges, de még kevésbé megoPdott kérdése a csökkent munkaképességű dolgozók munkábaállítása, a rehabilitáció. Becslés szerint lakosságunknak 7—8 százaléka. csökkent . munkaképességű,, melyben a testileg, szellemileg fogyatékos gyermekek is bent szerepelnek. Felmérések szerint munkahelyeink 4—5 százaléka alkalmas a rehabilitációra szorulók foglalkoztatására, ami gyakorlatilag art jelenti, hogy az ipari és mezőgazdasági üzemeink rehabilitációs problémáikat vállalaton belül meg tudják oldani. Mór sokkal nehezebb a bányászok rehabilitációja. Bányaszságnál a rehabilitációnak súlyos anyagi háttere van. mely miatt a bányász inkább választja rokkantsági nyugdíjat, mint az eredeti munkakörénél lényegesen alacsonyabb illetményekkel járó felszíni beosztást. Rehabilitációs problémáink megáidé sónál azonban nem csak a balesetek vagy betegségek következtében esöklreet munkaképességű dolgozókra kell gondolni, hanem a szellemileg, testileg fogyatékos gyermekek és e még rendszeres munkaviszonyban nem foglalkoztatott csökkent munkaképességű felnőttekre tv Köztudott, hogy az iparilag fejlett országokban munkaerőhiány van, mely folyamatos iparosodásunk folytán nálunk is be fog következni, sőt egyes szakmákban mér most be is következett A rehabilitációra szorulókat mint munkaerőtartalékot kell szómba vennünk, melyet előbb vagy utóbb fel kell használni Kérdés, hogy erre milyen lehetőségeink vannofc. Testileg, szellemileg fogyatékos gyermekeket állapotuknak megfelelő szakmára kellene kioktatni. Hazánkban 11 rehabilitációs szakmunkásképző intézetben 700 testi fogyatékos gyermek szakmát tanul, megyénkben Komlón 48 mozgáskorlátozott leányt emelt szinten női szabó szakmára oktatnak. Ennek a hálózatnak a továbbfejlesztését megyénkben is szorgalmazni lehetne. Jelenleg 447 gyógypedagógiai intézményünkben, kisegítő osztályokban és iskolákban közel 30 000 testileg, szellemileg fogyatékos gyermeket oktatnak az általános iskolai ismeretekre. Ezen magas szómmal a 700 szakmunkás-tanuló képzése semmiképpen nincs arányban, ez is indokolja a rehabilitációs szakmunkás- képzés fejlesztésének felvetését. A fogyatékos gyermekek pályairányítása is rehabilitációs célt szolgál. A rehabilitáció járható útja lenne nagyobb üzemekben csökkent munkaképességűeket foglalkoztató műhelyeket, továbbá adómentes vagy legalábbis adókedvezményes rehabilitációs célvállalatokat, szövetkezeteket létesíteni és jellegük megőrzését ellenőrizni, megtartani. Betegség vagy koruknál fogva csökkent munkaképesséqűek foglalkoztatására megyénkben szép példát találhatunk, — melyet még a televízió is bemutatott —, a szociális otthonokban élő idősebb nők és férfiak foglalkoztatását szeres testgyakorlást, sportolást oz egészséges ember, a gyógytornát pedig az arra rászorulók igénylik. A sportolás az emberi szervezetet edzi, erősíti, felüdíti, de még szórakoztatja is. Századunk elején nem minden célzat nélkül alakultak munkás sport klubok. Azonban bármilyen sok üzemi sportkörünk is működik, a sportolással, mint tömegmozgalommal mégis csak baj van, mert a sportpályáinkat, tornatermeinket a versenyzők és nem pedig a tömegek birtokoljál. Éppen ezért munkás sport klubjainknak törekedni kell a tömegsport- lehetőségek, mint például a turisztika kiszélesítésére, a vállalatok, üzemek vezetőinek pedig a munka közben pár perces torná ás, „kimozgatás" népszerűsítésére. A szabadban való tartózkodás és a testmozgás igényét igazolja a kempingezés világszerte való elterjedése és a városok melletti kiskertmozgalom kiszélesedése, melyben a tanácsok a és váMaiatok sokat tehetnek a dolgozók érdekében, A dolgotok egészségvédelmét közvetlenül az üzemegészségügyi szolgálat végzi, mivel azonban az üzemegészségügy! szóig ólat szocialista egészségügyünk szerves része, annak keretein belül működik, ez egyúttal azt is jelenti, hogy munkásságunk egészségügyi ellátásé szocialista egészségügyünknek egyetem- leges fele dato. De még ezen túlmenően társadalmunk segítségét is igényeljük feladataink mind színvonalasabb ellátásához. Or. Puskás Ödön megyei üzemi főorvos A férfi dohányosokat különösen fenyegeti a szélütés A fért! dohányosok tőrében három szór olyan gyakori a szélütés, mint a nemdohányzók között Ez derül ki a bostoni egyetem egy kutatócsoportja vizsgálatából, amelyet San Franciscóban hoztak nyilvánosságra egy neurológiai kongresszuson. Különösen nagy veszély fenyegeti a 45 és 54 év közötti dohányosok azon csoportját, akik naponta több mint 20 cigarettái szívnak el. B csoporton belül a szélütés a hatszorosát is eléri e nemdohányosolf közötti aránynak. A vizsgálat a szélütés leggyakoribb formájára vonatkozott, amelyben az agy vérellátásának megszűnése az agysejtek elhalását idézi elő. Nagy szerepet játszik azonban az egybeesés más veszélyeztető tényezőkkel, a magas vérnyomással, a cukor- betegséggel vagy a magas koleszterintükörrel. A vizsgálat eredménye szerint az alacsony vérnyomású dohányosokat határozottan kisebb veszély fenyegeti, mint a magas vérnyomású nemdohányosokat. A 18 év alatt 5184 személyen végzett vizsgálat nem adott tájékoztatást a női dohányosok veszélyeztetettségéről, jelentette ki dr. Philip Wolf, a kutatás irányítója. Túlságosan kevés megfigyelt nő szenvedet szélütést és közülük túlságosan kevesen dohányoztak. Á munka filozófiája — napjainkban A szocializmus teljes felépítésének programjával egyidejűleg a munka fejlődésének számos új kérdése került napirendre o mai korban. Ezek az új- problémák tudományos elemzést igényelnek. Hogy feltárják a munka mai törvényszerűségeit, problémáit, ezek alakulásának tendenciáit. Az új tendenciák mindenekelőtt a munkának a szocialista termelési viszonyok általi determinóltságából fakadnak. Nem kis szerepet játszanak a munka új problémáinak keletkezésében b tudományos- technikai forradalomból -adódó új. -folyamatok. Különösen a technika szocialista típusú . felhasználásából adódnák i számunkra a legfontosabb kérdések, amelyek a munka szocialista jellegének kibontakozásával, erősödésével együtt elvileg szembeállnak a technika tőkés, profit-centrikus' alkalmazásából származó következményekkel A polgári felfogás Gyakran fogalmazódnak meg mostanában a-munkának a társadalmi és. egyéni életben játszott szerepével szkeptikus módón szembeforduló vélemények, mintha a munka elvesztette volna' — vagy nem is játszhatna egyáltalán — az ember léte és fejlődése szempontjából ..alapvető szerepét'. Különösen a technika elembertelenítő hatásával érvelnek sokat, mintha, a tudományos technikai forradalom — a munka szerkezetének valóban nagy jelentőségű átalakításával együtt — megszüntetné; lehetetlenné tenné a munka értékteremtő funkciójának érvényesülését „Most mór nem az ember, hanem a gép teremti az értékeket" — állítják, nem értve meg, hogy a gépben, a technikában — eltárgyiasulva — mennyire éppen az emberi munka testesül meg. A polgári körgazdaságtan évszázados, elcsépelt fogásával megkísérlik az ember kiiktatását a tárgy javára, a tárgyi-természeti viszonyokkal helyettesítve az emberi viszonyokat Sokszor fogalmazzák meg a technika, a gépek működésének azt az állítólagos következményét, mintha a gépek alkalmazásával az emberi kapcsolatok eleve kikerülnének a munka szférájából, s az ember csakis a munkán kívül találhatná mag saját emberi lényegét Nem értik meg, hogy a munka ismétlődő, rutin-mozzanatainak, monotóniát keltő oldalainak, mechanize fható élőméinek a technikai berendezések általi átvállalása, mennyire éppen a munka lényegének a terjedését testi lehetővé, megnyitva az utat az alkotói aktiválás szórnám. A saoctoBsto munka fejlődése az ember lényegét jelentő munkának, és legjelentősebb vonásának, az alkotói aktivitásnak összekapcsolódását, terjedését. általánossá válását hozza megával Éppen a munka fejlődése, a technikának szocialista Jellegű, embercentrikus, az ember s a társadalom fejlődését célzó alkalmazása teszi lehetővé, hogy a szocialista munka keretei között erősödjék annak alkotói Jellege, hogy majd Innen sugározzál át az alkotás minden más fajtájára, a művészi, tudományos stb. alkotásra Is. Azáltal, hegy a munka technikai felszereltsége fejlődik — bár ma Magyarországon « fejlődéssel korántsem elégedhetünk meg — megvalósulnak a munkában rejlő alkotói aktivitás technikai alapjai, felszabadítva az embert a monoton, rutin munkamozzanatok alól. Az algerftmizóIható mozzanatok gépesítésével, automatizálásával a tulajdonképpeni emberi tevékenységnek, oz alkotásnak a lehetőségei növekednek meg. Tehát nem a munka ellen hat a technikai forradalom , hanem éppen ellenkezőleg, a munka emberi-társadalmi tartalmának kibontakozását akadályozó gátaknak az elhárítására vezet, a munka fejlődését teszi lehetővé. A munka alkotó jellegének fejlődése nagy politikai fontosságú: a szocializmus gyorsabb, " hatékonyabb építésének jelentős tartaléka a szocialista, alkotó munka fejlődése, terjedése. Munka és érték A munkában . rejlő értékelt tisztázásához rna is, a ‘„tudományos technikai forradalom viszonyai között” is a munka marxi értelmezése adja meg a kiindulópontokat. A munka filozófiáját ma éppen a marxi munkd^koncepció alapján értelmezhetjük helyesen. A munka tette — és teszi ma is — az embert emberré. Ember-formáló erővel a munka olymódon hat, hogy ma is a munkából származik a sokféle emberi tevékenységben megtestesülő legemberibb mozzanat; Ez az alapja az emberi élet értékrendje tisztázásának is: az ember élete értelmét, célját meghatározó értékek közt a munka érték-volta dominál. Az érték-skálán a munka — meghatározó szerepe következtében — a legfőbb helyet foglalja el. Ez a társadalomban mindig érvényesül, de különösen a szocializmus viszonyai közt, „a munka társadalmában”, A marxi munka-koncepció megvalósulása a szocialista fejlődésben azonban olyan viszonyok közt vizsgálandó, amikor az érték-rendszeren — nem utolsó sorban éppen a tudományos technikai forradalom következtében — más értékek is előtérbe kerültek, A munkaidő csökkentésével előtérbe kerül a szabad idő, s ennek érték-volta. A munka érték-voltával szemben gyakran éppen a szabad időt játsszák ki, a „szabad idő társadalma” modelljét fogalmazva meg, mintha ennek jegyében a munka érték-természete elenyészne, s az ember számára elsősorban a szabad idő jelentene csak értéket. Még ennél is gyakoribb a munka érték voltával szemben a fogyasztásnak, a szerzésnek értékként való előtérbe állítása, még a szabad idő értékvoltát is alárendelve a fogyasztási civijjzá- dós, értékeknek. Ezen az alapon is nyilvánvalóvá válik a marxi munka-értelmezés időszerűsége: a munka az emberi lényeg megvalósításának ma is az alapvető eszköze. Ez a kérdés, a munka értékének megalapozott tisztázása a munka filozófiájának egy további fontos kéréséhez vezet el: a munka perspektíváinak a megítéléséhez. A munka jövője A mai viszonyok közt o munka megítélésének egyik legjelentősebb porblénrája: mi a jövője a munkának, s ebből adódik a munkához való viszony perspektívájának értelmezése is. A munka eltűnésének, a mun- kátlanságnak a perspektívájával szemben a munka értékvoltát hangsúlyozó marxi koncepció megalapozza a munka reális perspektívájaként a munka szükségletének fejlődését, végső soron elsőrendű életszükségletté válását Ehhez járulnak hozzá a munkában rejlő társadalmi ellentmondások megoldásának folyamatai — mindenekelőtt a szellemi és fizikai munka közti társadalmi ellentmondások fokozatos megoldódása, valamint a munka elidegenedésének a felszámolása. A munka elsőrendű életszükségletté válásához vezet a szocialista munka fejlődésével, a munka jellegének változásával, s ennek keretei között mindenekelőtt a munka alkotó jellegének fejlődésével együtt az ember tudatának fejlődése. A szocialista öntudat kibontakozása, az erkölcsi-politikai, világnézeti fejlettség előrehaladása jelzik a folyamatot Mindezek a tényezők fokozatosan alakulnak ki. Társadalmi fejlődésünk mai viszonyai között a feltételek megérleléséte kerül sor. A folyamat eredményei csak fokozatosan bontakozhatnak ki s válhatnak általánossá. Mindenesetre nem közömbös ennek felismerése, pontos megértése, a céloknak a tisztázása és a hozzá vezető utak meghatározása. Fukósz György A
