Dunántúli Napló, 1974. szeptember (31. évfolyam, 239-268. szám)
1974-09-21 / 259. szám
Világi proletárjai, egyesüljetek! Dunantu napio A TARTALOMBÓL XXXI. évfolyam, 259. sióm 1974, szeptember 21., szombat Ára: 80 fillér Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Közös érdekeltség A mankó anyagi ösztönzésének nemcsak egyéni formája létezik, hanem a kollektív formája is, amely az anyagi és az erkölcsi ösztönzők szorosabb egységét biztosítja. A kollektív anyagi ösztönzés — mint például a nyereségrészesedés — közvetlenebbül növeli az egyes dolgozók érdekeltségét oz egész üzem munkájának magasabb színvonalra emelésében. Itt az üzem minden munkása közvetlenül érdekelt a gazdaságos termelésben, a terv teljesítésében vagy túlteljesítésében, hiszen csak a közös, odaadó, fegyelmezett, jó munka biztosíthatja a nagyobb arányú egyéni nyereséget is. ^ kollektív anyagi érdekeltje j fejlesztése az egyéni anyagi érdekeltség alkalmazásának olyan formája, amely az anyagi ösztönzők fokozatosan erkölcsivé alakulásához vezet el. Az anyagi ösztönzés fejlődése tehát általában nem vezet — helyes alkalmazás mellett — az erkölcsi ösztönző szerepének csökkenéséhez, épp ellenkezőleg. Ahogyan a munka közvetlen .célja egy-egy közösség anyagi érdekének biztosítása lesz, ennek arányában az anyagi ösztönzés új minőségbe csap át: egyre inkább er-, kölcsivé válik annak megfelelően, ahogyan fejlődik az a közösség, amelynek közvetlen érdekében dolgozik az egyes ember. Ennek eredményeképpen tűnik el az egyéni szűklátó- körűség, az egoizmus, a munkakerülés, a naplopás, o fegyelmezetlenség. De a fejlődéssel együtt eltűnik a csoportegoizmus és szűkláiókörűség is o kollektíva életéből, munkájából, amely egyre közvetlenebbül össztársadalmi érdeket és célokat foglal magában. Ahogyan e fejlődés alapján közvetlenül magáénak érzi az egyén a társadalmi célokat és feladatokat, úgy szűnik meg a munka kényszerjellege és vele csupán egyéni életet fenntartó eszköz-szerepe is, és lesz valóban az egyéniség sokoldalú formálásának legfőbb céljává. Ezzel kezdődik meg a munka igazi alkotó jellegének kibontakoztatása is. Ilyen helyzetben az emberek már nem közvetlenül természeti szükségletektől vezetve végzik munkájukat, hanem emberi lényegüknek: szakképzettségüknek, tudományos ismereteiknek, érdeklődésüknek, képességüknek megfelelően, közvetlenül a társadalom jovára. Mindez természetesen feltételezi a régi munkamegosztás megszűnését is. Ebben a folyamatban igen nagy jelentősége van a szocialista brigádoknak mint erkölcsi tényezőknek. A szocialista munkobrigádok elsőrendű szerepet játszanak a szocialista jellegű munka és élet kialakításában. Ahol a munkát kollektiven vállalják és végzik, ott a munkaidőt is jobban kihasználják, ennek következtében egyenletesebb ütemű a munka is. A brigádban végzett, szervezett munka erősíti a kollektív felelősségérzetet, o tudatos fegyelem és összetartozás szükségességét Ahol a közös feladatot szervezetten oldják meg, ott inkább igyekeznek arra, hogy mindenki erejéhez, tehetségéhez és tudásához mérten lásso el munkáját, hogy másokat ne csapjon be, hogy segítsen nemcsak a lemaradóknak, hanem általában társaiknak, A munka kollektív elveken alapuló szervezése közvetlenebbül segíti az erkölcsi ösztönzők fejlődését és megerősítését. Közvetlenül a kollektíván keresztül segíti az egoista és individualista ösztönzések lenyesegetését és kiküszöbölését. Formálja, alakítja a munkán kívüli élet, a szabadidő kulturált felhasználását. A brigád újabb szakmák elsajátítására ösztönöz. Ebben a törekvésükben is a kollektíva érdeke vezeti oz embereket, az, hogy nem nézhetik tétlenül, ha egyesek váratlan hiányzása, kimaradása miatt kárt szenved a közös ügy. A szocialista munkabrigádok tehát o személyiség sokoldalú formálódására közvetlenül, láthatóan is hatást gyakorolnak. Ennek o folyamatnak eredményeként egyre több olyan munkás lesz, aki széles szakmai ismeretekkel és látókörrel rendelkezve önként akarja maximálisan működtetni képességét a társadalom és a mago javára, és éppen az lesz terhes számára, ha képességeit nem megfelelő munkakörben kell kifejtenie vagy éppen nem használhatja ki azt. Igényli o nagyobb szellemi és erőráfordítást a munkában. Magasrendű jellembeli és erkölcsi tulajdonságok fejlődnek ki benne: a társadalmi felelősségérzet, harckészség, rátermettség stb. Ilyen emberek számára a szocializmus körülményei között a munka erkölcsi kielégülést és megelégedettséget nyújt. Új szellemi alkotóerőket hoz létre, amely újító, feltaláló tevékenységre ösztönöz. Ilyenformán a munka alkotó jellege fokozottan előtérbe lép. A szocialista munkabrigádok legnagyobb jelentősége abban van, hogy a nagyobb termelékenységért, a legújabb technika bevezetéséért, a szakmai továbbképzésért, a kulturális politikai színvonal emeléséért folyó harcot összekapcsolják az új emberi viszonyok, a szocialista erkölcs megszilárdításának folyamatával. Egyre következetesebben valósítják meg azt a követelményt, hogy „semmiféle munkától ne húzódj, akár nehéz, akár kőny- nyű, akár előnyös, akár nem”. Segítenek a fizikai munka rangjának felemeléséért folytatott harcban. Szervezett küzdelmet folytatnak a lelkiismeretlen munka, a munkafegyelem megsértése ellen, fellépnek a társadalmi tulajdon hanyag kezelése és herdálása, általában mindenféle gondatlanság ellen. Kis István Városnézés Budapesten, gyárlátogatás Lábatlanban i * A finn miniszterelnök vacsorát adott a Gellértben Kaleví Sorsa, a Finn Köztár- ! saság miniszterelnöke és felesége, valamint kísérete pénteken Budapest nevezetességeivel ismerkedett. A vendégeket a városnézésre elkísérte Szépvölgyi Zoltán, a Fővárosi Tanács elnöke, Nagy János külügyminiszterhelyettes, Rónai Rudolf, a Magyar Népköztársaság helsinki nagykövete. A városnéző út a Baross téren kezdődött, ahonnan Metrószerelvénnyel a Deák térig, majd a Batthyány térig utaztak. Útközben a Fővárosi Tanács elnöke és Bíró Lajos, a BKV vezérigazgatóhelyettese a földalatti gyorsvasút működésével, a főváros közlekedésével kapcsolatos egyes kérdésekről tájékoztatta a vendégeket. A Deák téren megtekintették a Metró forgalomirányító és energia diszpécserközpontját, amelynek munkáját Balogh László Metró-üzemigazgató ismertette. A vendégek érdeklődéssel hallgatták, hogy a Metró naporlto mintegy 550 ezer utast szállít, s a szerelvények a menetrend szerint 99,6 százalékos pontossággal közlekednek. A Batthyány téren megtekintették a szentendrei HÉV csatlakozását, majd rövid időt a tér nevezetességeinek szenteltek. Ezt követően o Budai várban' megtekintették o Mátyás templomot. Visegrádrál a Lábatlan! Finompapirgyárba vezetett a vendégek útja. Itt Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke, Keserű Já- nosné könnyűipari miniszter és a vállalat vezetői fogadták őket. Manek Gyula, a Papíripari Művek vezérigazgatója tájékoztatta a vendégeket a magyar- finn kooperációban épült lábat- lani gyár munkájáról, ahol 1967- ben kezdődött meg az építkezés és 1970-ben indult meg az első gép. A gyárban 36 000 tonnás termelést értek el. A tájékoztatót követően Kalevi Sorsa több kérdésben érdeklődött a vállalat gazdálkodásának, irányításának egyes vonatkozásairól, majd üzemlátogatás következett. Ennek során a finn miniszterelnök elbeszélgetett a dolgozókkal, s emléksorokat írt a gyár vendégkönyvébe. Kalevi Sorsa és kísérete a délutáni órákban visszautazott a fővárosba. Este o Finn Köztársaság mi- j niszterelnöke és felesége vocso- j rát adott Fock Jenő, a Minisz- j tertanács elnöke és felesége tiszteletére a Gellert Szállóban. A vacsorán részt vett Huszár István, a Minisztertanács elnök- helyettese, Benkei András belügyminiszter, Bondor József építésügyi és városfejlesztési miniszter, dr. Horgos Gyula kohó- és gépipari miniszter, Púja Frigyes külügyminiszter, s a politikai. a gazdasági, a kulturális élet több vezető személyisége. Részt vettek a vacsorán a finn miniszterelnök kíséretének tagjai is. A szívélyes, baráti hangulatú vacsorán Kalevi Sorsa és Fock Jenő pohárköszöntőt mondott. FORD-GROMIKO TALÁLKOZÓ Pártéletünk dsmokratizmusáról SZAKMA A GÉPKOCSIVEZETÉS Döntőbizottsági elnökök tanácskozása DÉL-VIETNAMI VENDÉGEK LATOGATASA A fiatalkorúok nyári bűncselekményeiről ESTI BESZÉLGETÉS A Pécs városi Tanács V. B. tárgyalta Elfogadták Nagyárpád rendezési tervét fi felszabadulás: esslého építéséért Cipruson szabadon bocsátják a foglyokat A ciprust görög és o törők közösség vezetőinek pénteken, Nicosiában megtartott negyedik találkozóján megállapodás született a harcok során foglyul- ejtett összes személyek szobádon bocsátásáról. A megállapodás értelmében September 23-ávaí megkezdik a mintegy 4200 fogoly fokozatos szabadonbocsátását; nevezetesen azokét, akik nem esnek a múlt heti megállapodásban rögzített, ugyancsak szeptember 23-i határidővel kicserélendő fogva tartottak — sebesültek és betegek — kategóriájába Kommunista műszakok Helyszíni munka Újabb társadalmi munka és anyagi hozzájárulás felajánláséval támogatják o megye és Pécs város dolgozói a Felszabadulási emlékmű építését. A Szigetvári Cipőgyár dolgozói ma, szombaton és a jövő szombaton is kommunista műszakban dolgoznak. A munkájukért járó összeget az emlékmű építésére ajánlották fel. Ugyancsak kommunista műszakot szerveztek mára és a következő szombatra o Pécsi Bútorgyár dolgozói. Mindkét alkalommal valamennyien — az alkalmazottak is — termelő munkát végeznek. A 216 dolgozó összesen 3300 munkaórájának bérét ajánlotta fel az emlékmű építésére, ami összesen 30—32 ezer forintot jelent. A Mohácsi Selyemszövőgyár dolgozói társadalmi munkával és önkéntes pénzfelajánlással akarják segí- , teni az emlékmű kialakítását. | Ugyancsak társadalmi munkát vállaltak a Tanácsi Magas- és Mélyépítő Vállalat KlSZ-szerve- j zetének tagjai, a MŰM 500-as Szakmunkásképző Intézet tanulói és a Pollack Mihály Műszaki Főiskola hallgatói. A felajánlások alapján ma délelőtt a Pécsi Kesztyűgyár és a Hőszolgáltató Vállalat dolgozói segítenek a terepelőkészítésben és a gallytalanításban. Vasárnap délelőtt a KISZ Pécs vári si Bizottsága Honvédelmi és 1 Sport Bizottságának tagjai és az Egyesült Izzó Sopiana Gépgyárának dolgoztál segítenek a Mecseken. Hétfőn reggel 8 órától délután 4 óráig a Társadalombiztosítási Igazgatóság, reggel 7 órától délután 5 óráig a személytaxi önkéntes rendőr csoportjának tagjai, délután a Komarov Gimnázium és Szakközépiskola 30 tanulója, kedden délután pedig a szociális otthonok 20 dolgozója tevékenykedik majd az emlékmű kijelölt helyén. — A rendezési tervvel kapcsolatos vizsgálódás során megállapítottuk, hogy Nagyárpád lakossága 1949 óta állandóan növekszik, az 1955-ös Pécshez csatolástól napjainkig megkétszereződött a lélekszóm, s oz 1970-es népszámlálás óta — akkor 1179-en laktak ott — évente mintegy 100 főre tehető a növekedés. A foglalkoztatottságot tekintve o keresőképes lakosság 65,2 százaléka nem a mezőgazdaságban dolgozik, nagy részüknek Pécs ad munkát. Nogyárpád alapfokú ellátása szegényes és rossz. Iskolája elégtelen, bölcsődéje, óvodája nincs, orvosi ellátása heti egyszeri rendelésre korlátozódik, s három egységből álló kereskedelmi hálózata sem felel meg az igényeknek. Ezekből a megállapításokból indultunk ki a rendezési terv készítésekor, figyelembe véve egyszersmind azt is, hogy ez a terület a város déli irányú terjeszkedése során a mostaninál nagyobb jelentőséghez jut Ezzel a szóbeli kiegészítéssel terjesztette tegnap a Pécs városi Tanács V. B. elé Tóth Zoltán építési és közlekedési osztály- vezető Nagyárpád összevont rendezési tervét, amelyet a Pécsi Tervező Vállalatnál Szentes Lászlóné készített el. A rendezési terv alapelve, hogy o nagyárpádi városrész továbbra is közép- és nagytelkes családi házas lakóövezet marad, amit úgy kell a jövőben továbbfejleszteni, hogy minél több új telket lehessen kialakítani a nagy telekigény kielégítésére, az alapfokú ellátás intézményei számára pedig lehetőleg szanálásmentes, vagy minimális szanálást igénylő területet kell kijelölni. A terv 470 új lakás elhelyezésére lót lehetőséget, s távlatban mintegy 3000 lakossal számol. Ennek megfelelően helyez el egy három munkahelyes orvosi rendelőt, egy úgynevezett gyermek- központban — a Hómon Kató utca északi oldalán — 12 tantermes iskolát, 150 személyes óvodát és 60 személyes bölcsödét Nagyárpád városi szintű ellátását o szomszédos Siklósi városrész lesz hivatott megoldani, o helyi alapfokú kereskedelmi és szolgáltatási ellátásra 1000 négyzetméternyi üzlettér létesítését látja indokoltnak a terv. A városrész mostani központján áthúzódó nagyméretű gondozatlan zöldterületet közparkká kell fejleszteni, több helyen pihenőparkot kell kialakítani, a tsz-majorokat, o tervezett iparterületet és a majdani M—6-os autópályát védőerdősávval ajánlatos elválasztani a lakóterülettől. Külön gondot jelent a vízellátás megoldása, amire a terv két javaslatot is tett A végrehajtó bizottság állásfoglalása szerint egyelőre — az építkezéseket lehetővé téve — engedélyezni kell a helyi kutak létesítését, távlatban azonban gondoskodni kell a vezetékes ivóvíz-ellátásról. A végrehajtó bizottság rövid vita után elfogadta Nagyórpád városrész összevont rendezési tervét, valamint az erre alapuló helyi építési előírásokat. A Felszabadulási Emíékmű mellett a Dél-dunántúli Vízügyi és Közműépítő Vállalat pécsi fő-* építésvezetőségének dolgozói a parkolót építik.
