Dunántúli Napló, 1974. szeptember (31. évfolyam, 239-268. szám)

1974-09-19 / 257. szám

T974. szeptember T9. DUNANTOLI NAPLÓ Biztosítják a korszerű városfejlesztést Misiéi millió forint rendbírság • Melléképületekben 800 — 1000 forintos albérlet • Intézkedések készülnek az engedély nélküli építkezések visszaszorítására Június végéig másfélmillió tíorint összegű építésrendészeti bírságot vetettek ki Pécsett engedély nélküli építkezések miatt, l ebből közel egymillió be is (olyt a város számlájára. Két dolog­ra lehet ebből következtetni: a hatóság kemény kézzel kezdett a rendcsináláshoz, az építtetők pedig a fennmaradásért vállal­ták a sokszor nem is csekély összegű birság megfizetését (bár voltak, akik inkább bontottak ...). A városi építési osztály a kö­zelmúltban vizsgálta az enge­dély nélküli építkezések ügyét s a tapasztalatokról tájékoz­tatta a végrehajtó bizottságot. Nagyon időszerű volt ez, mert az utóbbi években igen elsza­porodtak az ilyen építkezések: közel ezret vettek számba, s ezek között mindössze 20 la­kóház volt, a többi egyebek között hétvégi ház és gyümölcs- tároló (323), mellék- és tolda­léképület (236), valamint ga­rázs (341). A végrehajtó bi­zottság nem tett pontot az ügy végére. Utasította az osz­tályt, hogy gondoskodjon a megelőzésről, ami ebben az esetben különféle hatósági in­tézkedéseket jelent — nem egyet az ügyfél érdekében is. Első fokon... A vizsgálat szerint a H. kerü­letben létesült a legtöbb en­gedély nélküli építmény. — Nagyon sok ún. mellék- épületet építettek a régi kert­városban igénytelen kivitel­ben, mosókonyhának, szerszám­kamrának, vagy egyébnek ál­cázva — albérlő-tartásra 800— 1000 forintos bérleti díjért — mondta dr. Somfai Csaba mű­szaki osztályvezető, akitől a kerületben szerzett tapasztala­tok felől érdeklődtünk. — Itt az engedély nélküli építkezés mellett a fennmaradási enge­dély megadása után az en­gedélytől eltérő használattal lehet számolni, ami miatt ismé­telten kiszabható a rendbírság. Ez azonban folyamatos ellen­őrzést tételez fel, amire alig van lehetőség. — Kirívó esetekf ... — Nagyon „fellendült" az építkezés a temetőtől keletre, a Nagyárpádi és a Postavölgyi út közötti területen. A Kertvá­rosból kiszorult állattartó fu­varosok vetették meg a lábu­kat. Ahogy visszapergettük a dolgokat, az egész egy bontási határozattal terhelt épület el­adásával kezdődött. A vevő nem tudott a határozatról és beköltözött... Néhány gyor­san felépült házban most mór nagy családok laknak ott, akik­kel ugyan mit is csinálhat a hatóság?... Néhány év múl­va olyan kolónia lesz ott, ami komoly gondokat jelent majd nekünk. Húsz nap „ráadás" A hatóságok a rendbírság­tól várják a visszatartó erőt. Mi volt a korábbi gyakorlat? Az igazgatási osztályok rutin­szerűen lefolytatták a szabály­sértési eljárásokat, kivetették a szokásos 500 forintos bírságot (amit fellebbezésnél esetleg csökkentettek is) és ezzel rendben is volt minden. Ez egyenesen csábított a hossza­dalmas engedélyezési eljárás megkerülésére. Ezzel szemben most az építésügyi hatóság bírságolhat az összes körülmé­nyek — városrendezési tervek, helyi építési előírások stb. — is­meretében. A bírság pedig az építményérték 10 százaléka, ami csak akkor csökkenthető, ha ezt az értéket netán helytele­nül — túl magasan — állapí­tották volna meg. A bírságolás azonban nem lehet az egyedüli célravezető mód. A hatóságok­nak is van mit 'tenniök a ma­guk portáján. A városi építési osztály az tngedély nélküli építkezések felmérése után célvizsgálatot tartott a III. kerületi műszaki osztálynál, s ennek során ki­derült, hogy az előírásos 30 nap helyett általában 50 napig tart az építkezéseknél az en­gedélyezési eljárás és félő, hogy még így is formális a hatósági eljárás 14 fázisának egyik­másika. A közeljövőben a má­sik két kerületnél is megvizs­gálják az eljárás menetét, hogy intézkedni lehessen a gyorsí­tásról, s hogy az előírt 30 nap valóban 30 vagy valamivel ke­vesebb — legyen. Másodfokon... Az engedély nélküli építkezé­sek elburjánzó folyamata hova­tovább hátráltatja a tervszerű városfejlesztést. Intézkedésekre van tehát szükség. De milye­nekre? Erről beszélgettünk dr. Buzánszky Béla városi építési főtanácsossal. — Segítséget kapunk a fe­lettes hatóságoktól is — mond­ta. — Október 1-én lép életbe az új Országos Építési Szabály­zat, amely a korábbi 2000 négyzetméter helyett 720 négy­zetméterben állapítja meg azt az alsó területi határt, amikor külterületi zártkertben a mű­veléshez szükséges felépít­ményt — hétvégi házat, szer- szómkamrát, gyümölcstárolót — meg lehet építeni. Ez nálunk sokat jelent, hiszen engedély nélküli építkezéseink mintegy harmada ebbe a kategóriába tartozik. — £s m/t lehet tenni hely­ben f — Legelőször is szőkítenünk kell a tilalommal terhelt terü­leteket, mert a sokszor indo­kolatlan, vagy kevéssé indokolt tilalmak fölöslegesen hozzák nehéz helyzetbe az állampol­gárt, aki építeni akar. A helyi építési előírások ebben nyúj­tanak segítséget a hatóságnak és az építtetőnek egyaránt. Szükségesnek tartjuk a folya­matos ellenőrzést is, hogy az engedély nélküli építkezések­kel szemben már a _ kezdeti szakaszban fel tudjunk lépni, ami bizonyos mértékig szintén az építtető érdekét is szolgál­hatja. És természetesen meg kell gyorsítani az engedélyek kiadásával kapcsolatos eljárást is. Tömören összefoglalva ezek a legfontosabb teendők, ame­lyekben az építési hatóság a közeljövőben előbbre kíván lépni. Hársfai István Akik a hírekben szerepelnek Morber János Komló Város Tanácsa szeptem­ber 12-i rendkívüli ülésén Mór- bér Jánost, a Baranya megyei Vízmű Vállalat igazgatóját vá­lasztotta tanácselnökké. Amikor a tanácstagok szava­zásra emelték a kezüket, hir­telen nagyon elevenen, szinte élő valóságában felrémlett előt­tem egy jellegzetes régi komlói férfi. A „kulcsos ember” - így neveztük — a Vízmű dolgozója volt, motorkerékpáron járt, gu­micsizmát, kék overált, ha esett viharkabátot viselt. A hátán át­vetve madzagra kötött, jó mé­teres T-alakú kulcsot hordott. Pontos menetrend szerint jött — tudtuk, mikor kell előkészíteni vödröt, fazekat, minden sza­baddá tehető edényt —, s az ablakból lestük, hogy megáll a sarkon, kulcsával kinyitja a to­lózárat és rövidesen csobogott a víz a csapokból. Aztán úgy egy óra múltán ismét végigro­bogott a városon, hogy újból elzárja a vizet. Hol van ma a „kulcsos em­ber”, nem tudom. Lehet, hogy nyugdíjba ment, vagy megbe­csült törzsgárda-tagia a Bara­nya megyei Vízmű Vállalatnak, s néhány száz társával együtt sajnálja, hogy meg kellett vál­Vandálok A ugusztus 20-án múlt " egy esztendeje, hogy Orfűn, a Sárkánykutat övező, mindig félhomályos erdő mé­lyén szobrot avattak. Az alko­tó: Melocco Miklós, az alko­tás: SárkánykúL A szobor egy régi népi mondát jelenít meg: a sárkány gyilkos ölelésében kínlódó embert ábrázol. A hegy gyomrában sárkányt sej­tett a néphit, holott egy rop­pant egyszerű természeti je­lenségről van szó, amikor elő­tör a felgyülemlett víz a föld­alatti üregekből. A szobrot egy sziklapárkányra helyezték a forrás fölé, látszólag nehe­zen hozzáférhető helyre, kör­nyezetében pedig szép erdei sétautat építettek, pihenőpa­dokat helyeztek el. S a szobor ma már romok­ban hever a sziklapárkányon! Egy hete? Egy hónapja?... Al’itólag két hónapnál ezelőtt már igy látták, fé!be‘örten, darabjait szétszórtan. Nehe­zen képzelhető el, hogy mi válthatja ki azt a vandál dü­höt, ami egy embert (vagy embereket) meredek sziklafal megmászására késztet, hogy ott aztán neki essen (vagy es­senek) egy senkinek nem ár­tó szobornak, s addig verje (vagy verjék), mig szét nem esik darabjaira. Persze az is lehet, hogy egyszerűen csak a szobor he­lye ingerelte a tettest a pusz­tításra. Az erdő mélyén nyu­godtan, módszeresen lehetett „dolgozni", de ha az út köze­lében van a szobor, több fél­nivaló lett volna. Félnivaló? Vajon félt-e az, aki néhány éve Herman Ottó mellszobrát csonkította meg? Az újabb szoborrongálás is­mét felveti a régi kérdést: hogyan lehetne nagyobb és hatékonyabb védelemben ré­szesíteni közterületi értékein­ket? H, I. nia az Igazgatójától. Mert bi­zony a vízművesek — akik Mor­ber János irányításával tizenkét év alatt a mélypontról hozták fel vállalatukat a mai szintre, amikor már nem csak Komlót, de Baranya két másik városát és félszáz községét is folyama­tosan és biztonságosan ellátják jó ivóvízzel - nagyon vegyes érzelmekkel fogadták a tanács­elnök-választás eredményét. — Nem titkolom, az én szá­momra sem volt egyszerű a döntés — mondja Morber Já­nos. - Hetekig gyötrődtem, hogy vállaljam-e a jelöltséget, s eközben sok mindent számba- vettem, végiggondoltam. A ta­nácsi munka tulajdonképpen közel áll hozzám, a nagyobb fe­lelősségtől sem félek. De negy­venhat évem eddigi legküzdel­mesebb és legeredményesebb szakaszát töltöttem a Vízműnél. — Említette, hogy a tanácsi munka közel áll önhöz. — Igen, ez a harmadik „visz- szatérésem" a tanácshoz. Tu­lajdonképpen tanácsi gyakor­nokként kezdtem a pályafutá­somat 1948-ban Kunbaján, a szülőfalumban, miután a keres­kedelmi középiskolában leérett­ségiztem. Valószínű ott is ma­radtam volna, a szüleim ma is ott élnek, ha katonakoromban nem hallok Komlóról. — M int az „ígéret földjé­ről"? — Valahogy úgy, A barátaim készülődtek ide, nagy lehetősé­gekről beszéltek és ez engem is csábított. — És a valóság? — Egy ideiq segédmunkás­ként dolgoztam. Néhány hónap után az erdészet mecsekjánosi fatelepének vezetője lettem. A bányákat és az építkezéseket szolgáltuk ki faanyaggal. Ké­sőbb, ez már ötvenhatban volt, a lll-as aknai fatelepet vezet­tem. Itt kerültem közelebbi kap­csolatba a bányászokkal, aki­ket ma is végtelenül tiszte­lek.. . ötvenkilencben aztán a Komló városi Tanács pénzügyi oszólyára kerültem, különbözeti vizsgával megszereztem a köz- gazdasáqi érettségit és eqy év múltán kineveztek az adócso­port vezetőjének. Ami ezután következett, arról már beszél­tem. — 5 ami most következik? Megválasztása után kész „prog­rambeszédet" mondott. — A személyes programom csak annyi, hogy miután elvál­laltam ezt a felelősségteljes megbízatást, minden erőmmel azon leszek, hogy o tanács előtt álló feladatokat minél job­ban megoldjuk. A teendők adottak. Komló bányászváros és a bányászat küszöbönálló újabb fellendülése, a bányászok lakáshelyzetének és életkörül­ményeinek javítása sok felada­tot ró ránk. Eközben be kell fe­jeznünk a belváros rekonstruk­cióját, foly'atjuk a kulturális beruházásokat, további erőfe­szítéseket teszünk a szolgálta­tás és a vendéglátás színvona­lának javítására. Most is vallom, hogy az emberek élet- és munkakörülményei meghatá­rozó jelentőségűek. Berklcs János Háztartási cikkek A Mechanikai Művek „kikiál­tó" embere hatásos termék­propagandát fejt ki o vállalat legújabb típusú konyhai ózonizá. ló berendezésével kapcsolatban. Az érdeklődők legfurcsább kér­déseire is türelmesen válaszol: a mikrofont órákon át o kezé­ben tartva ... Kell is a propaganda az új terméknek, hiszen hamarosan a hazai üzletekben is kapható lesz q művek konyhai elszívója. Arról nem is szólva, hogy a Hajdúsági Iparművek is meg­kezdte az elszívók gyártását, amely legalább ezer forinttal olcsóbb, mint a Mechanikai Művek ózonizálója. Konkuren­cia ide, vagy oda, persze ez a^ fogyasztót nem érdekli. Aiz őszi BNV-n igen gazdag választékot mutatnak be a ha­zai és külföldi cégek a háztar­tásoknak szánt legújabb termé­kekből. Kezdjük a magyar ki­állítókkal I A VIDEOTON a mór sorozat­ban gyártott színes televízióit hozta el a vásárra: ezek a ké­szülékek a PÁL és SECAM rendszerű színes adás vételére egyaránt alkalmasak. Az ORION a hét állomás beprogramozásá­ra alkalmas legújabb televíziós készülékeivel lepte meg a láto­gatókat, amelyekhez fülhallga­tó és magnó adapter is csatla­koztatható. Ügy tűnik, hogy a teflon, amely nem is oly régen kezdte meg hódító útját, újabb „terü­leteket" sajátít ki magának. Az Alumíniumgyár a már ismert tef­lon bevonatú edényeken kívül teflonozott késeket, vasalókat és mindenféle, a háztartások­ban használatos eszközöket ajánl a látogatóknak: hallatlan előnye o bevont eszközöknek, hogy nem rozsdásodnak, s ta­szítják a vizet: gyártásuk meg­kezdése csupán megrendelés függvénye. Szintén a háziasz- szonyok munkáját könnyítik meg a bemutatott új fazonú kukták, amelyek már két füllel és zo­máncozva készülnek. Követke­zésképp tisztántartásuk is köry- nyebb. A Villamos Berendezés és Készülék Művek szakemberei állítják, hogy a jövő fűtőberen­dezése a villamosárammol táp­lált hőtárolós kályha lesz. A készüléket éjszakai árammal lehet felfűteni, s nappal annyi hőenergiát ad le, amilyen ér­tékre a szabályzót beállítottak: nem kell tehát tüzelőanyag, nincs égéstermék, nem használ­ja el a helyiség oxigénjét. A VBKM villamos és gáztűzhelvei közismertek: most programoz­ható sütő. és főzőlapokat állí­tanak ki, de nem hiányzik a bemutatóról a tűzhelybe szerel­hető grillsütő sem. A hazai üz­letekben még nem kaphatók a vásárdíjat nyert beépíthető fő­zőfelületek, amelyet először lát­hat a nagyközönség. Ezek az üvegkerámiás főzőlapok a kony­haszekrénybe szerelhetők be. A Hajdúsági Iparművek ha­gyományos termékeit mindenki ismeri. A magyar háztartások­ban használatos mosógépek, centrifugák és forróvíztáro'ók teljes egésze, a porszívók fele — mintegy négymillió készülék — HAJDÚ gyártmány. A válla­lat ebben a tervciklusban tevé­kenyen bekapcsolódott a lakás­építési kormányprogramba: az ipari háttér bővítésébe. Soro­zatban gyártják a két típusú konyhai elszívót, s megkezdték a lapradiátorok előállításálf'is. Helyigényük jóval kevesebb, mint az öntöttvasból készült radiátoroké­BUDAPEST S 80. Ez a neve a Jászberé­nyi Hűtőgépgyár legújabb nyolcvanliteres abszorpciós hű­tőszekrényének. A BNV-re mind­össze nyolcat hoztak, de töhb talán még nem is készült belő­lük, annyira újak: a negyedik negyedévtől láthatók az üzle­tekben. Belső kiképzésük igen ízléses, a zománchatású borítás egyhangúságát sötétkék mű­anyagprofillal ellensúlyozták, ötletes megoldás, hogy a hűtő- szekrény ajtaja tetszés szerint áthelyezhető: jobbos, vagy ba­los nyitású. A gyár bemutatóját különböző szifonok, Alupán ra­diátorok, és alumínium sörös­hordók egészítik ki. A háztartási edények több­sége a vásárváros legnagyobb pavilonjában található. A Fi nomkerómia Ipari Művek gyá rainak bemutatója szinte meg egyezik a nemrég Pécsett ren dezett első hazai kerámiapará dé kollekciójával. A különbséj mindössze annyi, hogy jóval ke vesebb terméket mutatnak be A Zsolnay Porcelángyár méHó helyet kapott a FIM bemutató jón: eozin dísztárgyai, porcé lánfajansz készletei nagy kö zönségsikert aratnak. A haza üveggyárakat az ajkai, a var cagi, valamint q Salgótarján üzemek képviselik a kiállításon hutakész vázákat, fátyolüvegbőf formázott dísztárgyakat mutat­nak be többek között. Az étkészletek közül ismét az olaszok aratják a legnagyobb sikert. Edényeik tűzvörösek, ké­kek, és csontfehérek. Vonalve­zetésükre a lágy kerekítések o jellemzők. Teljes képet adni a háztar­tási' cikkek bemutatójáról szinte képtelenség. Igy a külföldi cé­gek közül felsorolásszerűen csak néhányat említünk. A szov­jet Maspriborintorg 11 féle tás­karádiót, ötféle színes tévé- készüléket, a Raznoexport ház­tartási elektromos gépeket nov zott Budapestre. A bolgár Par- machim Külkereskedelmi Válla­lat mintegy százféle kozmetikai készítménnyel, parfümökkel, krémekkel, valamint arc- és haj­ápoló-szerekkel szerepel az őszi BNV-n. De gazdag háztartási ter­mékskálát mutat be a csehszlo­vák, a lengyel, valamint a ju­goszláv ipar is. A tőkés kiállí­tók közül a következők érdemel­nek figyelmet. A francia cégek több mint fele, köztük a Par­füms Christian Dior kozmetikai és háztartási cikkeket, valamint illatszereket mutat be. A Phi­lips cég híradástechnikai készü­lékekkel és villanyborotvákkal érkezett Budapestre. A japán Mitsubishi Corporation ugyan­csak magas műszaki színvonalú híradó s* - eh ni1- a i le rn*1- ekkel szervvel a fogyasztási javak szakvásárán. 5, Gy, t

Next

/
Thumbnails
Contents