Dunántúli Napló, 1974. szeptember (31. évfolyam, 239-268. szám)
1974-09-19 / 257. szám
é DUN ANTOll NAPIÖ 1974. szeptember 19, Jó ízlés — harmónia hétvégi hazak a HARKÁNYI NYARALÖTELEPEN. — Szokolai felvételei Az oktatásügy története Baranyában (7.) A világon először általános tankötelezettség A kiegyezést követő hatalmas fejlődésnek egyik legfontosabb rendelkezése az Eötvös József vallás- és közoktatásügyi miniszter vezetésével létrehozott népoktatási törvény, az 1868. évi XXXVIII. te. Ez a törvény a világon először mondja ki büntető szankcióval az általános tankötelezettséget a 6. évtől a 12. évig, Anglia csak 1870-ben hozott hasonló törvényt, de még általános tankötelezettség nélkül. Olaszországban 1871- ben jött létre az általános tankötelezettség, Franciaországban 1882-ben. A pécsbányatelepi öreg iskola Eötvös első elgondolása Eötvös első elgondolása az egységes, államilag fenntartott népiskola lett volna. A politikai — de elősorban az anyagi — adottságok következtében azonban az iskola fenntartási kötelezettségei a politikai községet terhelték. Emellett megmaradt a hitfelekezetek iskolaállítási joga. Az állam csak ott szervezett, illetve állított fel népiskolát, ahol erre a politikai község anyagilag képtelen volt Az oktatás nyelvét a törvény nagyon liberálisan határozta meg. Eszerint azt az iskolafenntartó állapítja meg. így a politikai község, illetve egyházközség által fenntartott iskolákban a helybeli lakosság anyanyelve volt a döntő. Az állami iskolákban a magyar volt a kötelező nyelv. Ennek lett a következménye, hogy az állam elsősorban a Kárpátmedence peremterületein szervezett iskolákat. Az állami iskolák nyelv- használata aztán alapot szolgáltatott — sajnos, gyakran megalapozottan — a nemzetiségi izgatásoknak. Baranya megyében a lex Eötvös a fennálló helyzeten gyakorlatilag nem változtatott. Az iskolák többségét továbbra is ez egyházközségek tartották fenn. Az egyházközségek többnyire azonosak voltak a politikai községekkel. A politikai közséq viszont kötelezve volt az iskola fenntartásához megfelelő segítséget nyújtani. Ezt a célt szolgálták az úgynevezett községi iskolai alapvagyonok, amelyek többnyire ingatlanokból álltak. Népiskolák a kolóniákon Amíg a megyében elsősorban felekezeti iskolák voltak, addig Pécse't a népoktatás teljesen a város joghatósága alá tartozott, és valamennyi népoktatási intézmény — a zárda elemi iskolája kivételével — községi jellegű volt. A város egyik tanácsosa intézte a népoktatási ügyeket, illetve a pécsi népiskolák egy vezető igazgató alá tartoztak. A lex Eötvös az iskolafenntartási jogot megadta egyes társulatoknak, illetve magánosoknak is. Sőt, bizonyos számú tankötelezett megléte esetén az iskola anyagi fenntartására kötelezte is ezeket. Ezzel tulajdonképpen a régi kegyúri jognak iskolai vonatkozása élt tovább. így például a Pécs környéki szénbányák területén a Duna Gőzhajózási Társaság volt köteles iskolát fenntartani Kolónián (Pécsbányatelep), Sza- bolcsbányatelepen és Vasasbányatelepen. Kultúrtörténeti leg érdekes, hogy egy 1870-es évi hirdetése szerint a Kolónián működő népiskolához olyan tanítót keres a bányavállalat, aki tud németül és egy szláv nyelven kántorizálni és tanítani, és „jó ha kissé magyarul is tud." A lex Eötvös alaptétele volt, hogy lehetőleg minden másfél —négy kilométeres körzetben legyen egy népiskola, ahol legalább 20 család, vagy 30 mindennapi iskolaköteles lakik. Az iskola fenntartása azokra hárult — hacsak valamelyik felekezet nem tartott fenn iskolát, — akiknek ebben a körzetben ingatlanuk volt. így kötelezték az egyes uradalmakat is iskolatartásra. Nagyon jól felszerelt iskolák voltak a Biedermann féle Szigetvár környéki uradalomban, és a Mohácstól délre eső hatalmas főhercegi uradalomban. Az 1868. évi XXXVIII. te az elemi népiskoláknak 2 tagozatot szervezett: a 6 évig tartó mindennapi és g 3 évre terjedő ismétlő iskolát, mindkét tagozatot önálló céllal és külön tan- terwel. Ezeket az „ismétlő” iskolákat aztán az 1921. évi XXX. te. szervezte át úgy, hogy gazdasági irányú továbbképzés iskolák, illetve iparos és kereskedő tanonciskolák jöttek létre. Ez volt a helyzet 1940. XX. te. életbelépéséig, amely a kötelező nyolc osztályos népoktatás fokozatos bevezetését rendelte el. Tanítói képesítés A törvény a tanító személyére nézve, is — az eddigi gyakorlattól eltérve — képesítést ír elő. Ennek meglétét az állami gazdasági szervek — a kir. tanfelügyelőik — ellenőrzik, és csak olyan tanítók működését engedélyezik, akik az előírt képesítésnek megfelelnek. Egyébként is valamennyi iskola felügyelete állami feladat, és a megye kir. tanfelügyelője hatáskörébe tartozott. Az újonnan kinevezett, illetve választott tanítónak állami esküt is kellett tennie. Ezzel alkalmazása véglegessé vált, és állásából csak jogerős fegyelmi ítélettel volt eltávolítható. A tanító tekintélyének emelését szolgálta az 1907. évi XXVI. és XXVII. te. is, amelynek értelmében valameny- nyi tanító (az állami, felekezeti és községi is) köztisztviselő, és tanítói munkájában fokozottabb büntetőjogi védelemben is részesül. Megyénkben állami iskola kevés volt. A pécsi községi népiskolákat 1913-ban államosították. Állami iskola volt még Nagykozárban, Komlón a hányás zgyerekek számára, valamint Góricán, ahol adomába, illő módon épült egy kéttanter- mes szép tanítói lakással ellátott állami iskola. (A Baranya megyei Góricát a minisztériumban összetévesztették a szlavóniai Góricával, ahol Ferenc József királynak egy ottani hadgyakorlaton tett ígérete alapján kellett volna államj iskolát létesíteni.) Hosszú út az államosításig A megye többi iskolája kis- részben községi, nagyobb részben felekezeti volt. A felekezeti iskolák személyi és dologi viszonyai aztán az évszázadok során iqen összekeveredtek. Nehéz volt már elkülöníteni a vallásfelekezet/ kötelezettséget (pl. kántorságot, vagy egyes kis református iskolákban a lelkészséget) és az iskolai tanítói kötelezettséget. Ebből sokszor keletkeztek viták. Emellett az iskolák további fejlesztése is szükségessé tette, hogy egyes községekben a szétaprózódó külön kisiskolák helyett egységes vezetésű nagyiskofcj jöjjön létre. Történelmileg tehát szükségszerűvé vált egy újaÉ>b oktatásügyi reform, amely aztán forradalmi robbanással következett be az általános iskola megvalósításával, és ezzel szükségszerűen együttjáró iskolaállamosítással. Dr. tajezs Péter Tegnap 18 órakor nyitotta meg Gábor Péter művelődésügyi osztályvezető a mohácsi Kossuth filmszínház kiállítótermében dr. Szász János fotóművész kiállítását. Az érdeklődők az ismert művész kiállítását október 6-ig tekinthetik meg, 17 —20 óráig a mohácsi Kossuth filmszínházban A repülés századai (19.) Repülés új utakon Eddig megismerkedtünk — néhány kivételtől eltekintve —■ a repüiéstörténet nagy vonalakkal felrajzolt útjával. Ebben az utolsó előtti részben néhány olyan érdekes problémával foglalkozunk, amelyekkel egyre gyakrabban találkozhatunk a sajtóban, televízióban és fegyeb hírforrásokban. Az úgynevezett VTOL-vadász- gépek a repülés egy viszonylag új irányvonalát képviselik, a helyből felszállást. Köztudomású, hogy még a mai nagyteljesítményű hajtóművek által szolgáltatott energia is csak akkor válik repülő erővé, ha o pülőtestet igen nagy sebességre felgyorsítja és a gép szárnyain keletkezett felhajtóerő eléri. illetve meghaladja a gép súlyát. Minél nagyobb a repülőgép súlya, annál nagyobb sebességnél keletkezik elegendő nagyságú felhajtóerő. Ez azt jelenti, hogy ma már egy nagyteljesítményű repülőgép fel- és leszálló sebessége elérheti'az utazósebesség 20 százalékát, ami mintegy 500 km/óra gyorsaságot jelenthet. Képzeljük el, mekkora felszállópályára van szüksége egy repülőgépnek, hogy még a földön gurulva elérje ezt a nagy sebességet?! vált típusoknál külön hajtómű szolgál a függőleges elemelke- désre. illetve a leszállás biztosítására, s az ezen felül jelentkező emelőerő-igényt a fő hajtóművek torlósugarának részleges elirányításával biztosítják. A függőleges fel- és leszálló gépek tervezése, építése és konstrukciójuknak végleges kialakítása még folyamatban van. Egy bizonyos: üzemeltetésük rendkívül drága, szerkezetük kényes, karbantartási igényük nagy, előállításuk költséges — és jelenlegi kezelésük nehézkes. Mégis ez a jövő egyik fő iránya I A költséges repülőtérépítés megtakarítására tervezték az úgynevezett STOL gépeket E rövidítés jelöli a rövid fel- és leszállásé gépek családját. Ilyen STOL gép az úgynevezett variaszárnyú repülőgép, amely fel- és leszálláskor szétterpeszti szárnyait (ezzel megnöveli a felhajtóerőt), szuperszonikus re. pülésekor pedig teljesen a törzs mellé hajlítja, illetve behúzza azokat A leszállási sebességet, illetve a kigurulás hosszát rövidítik meg a fékernyők. Ezeket a fékernyőket (nagy teherbírású ejtőernyők) a leszálló gép kienA TU—144-es fékező ernyőivel Hozzávetőlegesen háromkilométeres repülőtéri betont igényel. A repülőtérépítés egyike a legdrágább építkezéseknek. Ugyanakkor a háborúkban néhány tucat bombával fel- és leszállásra alkalmatlanná tehető, pedig éppen ilyenkor a felszállásra fordított minden másodperc létkérdést jelenthet. Mi a teendő? Erre a kérdésre a tervezők adták meg a választ: VTOL-t, tehát függőlegesen fel- és leszállói képes gépeket kell tervezni. Nos, ilyen gépek épültek és szolgálatba is álltak. A két leginkább bevált típus a szovjet Jak Vtol vadászbombázó, illetve a Harrier vadászbombázó. A függőleges felszállást több módon meg lehet valósítani. Egyes típusoknál a szárny a motorokkal együtt 90 fokban elfordul és szabályosan felemeli a gépet a földtől, majd a kívánt magasságban visszafordul eredeti helyzetébe. A másik megoldású úgy éri el a függőleges fel-, illetve leszállást, hogy sugárhajtóművük kiáramló tolósugarát fordítják el a föld feié. Ez utóbbiak azonban a kiáramló gázsugárral egyrészt rongálják a felszálló pályát, másrészt ha terepről emelkednek fel, a felcsapódó homokszemcsék kárt okoznak a gép kényes hajtóművében. A VTOL gépek leginkább elfogadott technikai megoldása kompromisszumos jellegű. A hegedi és az ezáltal képződő több tonnányi fékezőerőt használja fel a leszállási pálya lerövidítésére. Fékernyőt használ leszállásához a többi között a szovjet szuperszonikus óriásgép, a TU—104-es is, méghozzá párosával. Ezt ábrázolja képünk. ' A leszállási sebesség csökkentésére kísérleteznek még a torlósugár megfordításával, nagyobb féklapok kibocsátásával is. A tervezők egyik konstrukciós szándéka a hajtóművek energiájának szembefordítása, amely azonban a jelenlegi megvalósítás szintjén több szempontból igen hátrányos. Az eddigi kísérletek során beváltak a repülőgépanyahajó- kon alkalmazott rugalmas gumiszalagok és műanyaghálók, amelyeket hidraulikus energia- elnyelőkkel kapcsoltak össze. Ezek egy bizonyos repülősúlyig beváltak. Ezzel a kis kitérővel jelezni kívántukt hogy a meglévő konstrukciók továbbfejlesztése még távolról sem merítette ki a műszaki-tudományos lehetőségeket. Hogy mit hoz a jövő, és hogyan repülünk majd a második évezredben — erre következő, s egyben utolsó részünk igyekszik választ adni. (Befejező része keddi számunkban.) Kő Tamás t A
