Dunántúli Napló, 1974. szeptember (31. évfolyam, 239-268. szám)

1974-09-18 / 256. szám

1971, szeptember 18, DUNANTOU NAPLÓ 5 Tegnap történt Kedden Szabó Ferenc főtit­kár elnökletével ülést tartott o Magyar Úttörők Szövetségének Országos Tanácsa. Egyebek között megvitatták az általános iskolák és az úttörőcsapatok kapcsolatának időszerű politi­kai, pedagógiai kérdéseit, és az új iskolai rendtartás végrehaj­tásának tapasztalatait Az ülésen ezután Nemes Pé­ter, az Országos Elnökség tit­kára tájékoztatta a tanács tag­jait az ifjúsági törvény alkal­mazásának lehetőségeiről, az úttörőcsapatok rendszeres anya­gi támogatásának tervezetéről, amelyet az Állami Ifjúsági Bi­zottság a közeljövőben terjeszt a Minisztertanács elé. A Magyar Tudományos Aka­démia dísztermében kedden délelőtt megkezdődött a ma­gyar—szovjet tudományos-mű­szaki együttműködési megálla­podás aláírásának 25. évfordu­lója alkalmából rendezett há­romnapos tudományos ülésszak. Erdey-Grúz Tibor akadémikus, az MTA elnökének megnyitója után A, M. Prohorov Nobel-dí- jas fizikus, az ülésszakra ha­zánkba látogatott szovjet aka­démikusok küldöttségének ve­zetője köszöntötte a találkozó résztvevőit és méltatta a kétol­dalú tudományos kapcsolatok eredményeit A nő és a munka, a munka és az anyai hivatás címmel kedd délelőtt a SZOT székhá­zéban nemzetközi konferencia kezdődött amelyen 14 európai ország szervezetének képviselői vesznek részt A tanácskozáson a Szakszervezeti Világszövet­séghez tartozó és az azon kívül­álló szakszervezetek képviselői megvitatják, hogy a különböző országok kormányai, szakszer­vezetei, vállalatai és maga a család hogyan javíthatja a dol­gozó nők, mindenekelőtt az édesanyák helyzetét A nemzetközi konferencia szerda reggel folytatja munká­ját Lisztharmat-járvány, madárkás, rothadó fürtök Terméskiesés a baranyai szőlőkben Klub nyugdija« dolgozók­nak. A pécsi Kesztyűgyár ifjú­sági klubját a KISZ-fiatalok több mint tízezer forint értékű társadalmi munkában kifestet­ték. Ezenkívül áthúzták a kár­pitokat, kijavították a bútorokat, térelválasztó elemeket, díszeket szereltek fel. Az átalakított klubban tartják ezentúl találko­zóikat a gyár nyugdíjasai Is. A „napfény” hiányzik a zamatból Mikor szüreteljünk? Bemutattak 16 új szőlőfajtát Dél-Dunántúl szőlősgazdáit az állami gazdaságok, termelőszö­vetkezetek, szakcsoportok kép­viselőit látta vendégül tegnap szentmiklósi és máriai telepén a Szőlészeti és Borászati Ku­tatóintézet pécsi kutatóállomá­sa. Amolyan szüret előtti ta­pasztalatcsere volt ez a ren­dezvény, ahol dr, Diófási Lajos kandidátus a kutatóállomás igazgatója összegezte az 1974- es év szőlészeti tapasztalatait, s adott tanácsokat a várható teendők szakszerű elvégzésé­hez. Biztató eredményt hozott a próbaszüret az intézet pécsi te­lepén. Bár korántsem várhatnak annyi termést mint tavaly, zsú­foltak a tőkék, a termés mind­össze 5—10 százaléka rothad. A korábban érő fajták cukor­foka máris meghaladja a 18-at, a cirfandli 17,8, a rizlingszil­váni 16,7, a Leányka 16,5 cu­korfokos. Sajnos nem mindenütt ilyen kedvező a helyzet, első­sorban a kisgazdaságokat — tönkretette a rendkívüli időjá­rás, Dr. Diófási Lajos részletesen Ismertette milyen tényezők be­folyásolták a termés alakulását, milyen tanulságokat kell levon­ni az ideihez hasonló súlyos károk megelőzése érdekében, A tavaly novemberi fagyok szerencsére csak kisebb prob­lémákat idéztek elő. Az enyhe tél, korai tovaszodás, virágzás láttán jó szőlészeti évadra szá­míthattunk. A szokatlanul hűvös nyár szinte példátlanul lassí­totta, vontatottá tette o virág­zást, megtermékenyülést, tö­megesen „madárkásodtak” a fürtök. Az átlagosnál 131 órá­val kevesebbet sütött a nap, hiányzott 2 heti verőfény, 160 Celsius fok meleg. Emiatt a szőlő, a bor zamata a közepes minőséget is alig éri el majd helyenként. Az augusztusi ká­nikulát esők, felhőszakadások kísérték. A sok csapadék, pá­rás idő kedvezett a gombás betegségek, így a lisztharmat elterjedésének. Évtizedek óta nem tapasztaltak megyénkben ilyen méretű, valósággal jár­ványszerű lisztharmatot — mint az idei, Korábban elég volt hatszor permetezni, most leg­Igények — gondokkal Az Autóker sajtótájékoztatója az alkatrészellátásról A gépjárműalkotrósz-ellótós helyzetét, az Autóker fejleszté­si elképzeléseit ismertették ked­den a vállalat vezetői a sajtó képviselőivel, s egyúttal meg­emlékeztek a vállalat fennállá­sának 25, évfordulójáról. Utaltak arra a közismert tényre, hogy az utóbbi időben rohamosan emelkedett a gép­járművek száma Magyarorszá­gon. Jelenleq csaknem százezer tehergépkocsi, tízezer autóbusz járja az utakat, s évente átlag 75—80 ezerrel több a gépko­csi tulajdonos is. E gyors üte­mű motorizáció következtében a vállalat forgalma az utóbbi 10 évben csaknem megháromszoro­zódott, s az idén eléri a 11.5 milliárd forint értéket. A hazai alkatrész ellátást be­folyásolja, hogy a gépjármű- gyártás fejlődésével méq nem tart lépést néhány országban az alkatrészgyártás —, bár a kö­vetkező években több új alkat­részgyár, üzem épül majd — s így alkalmanként alkatrészhi­ány lép fel. Különösen az utób­bi néhány évben ugrásszerűen növekedtek az igéyek, kielégí­tésük qyakran sok gondot okoz. A megnövekedett alkatrész-ren­deléseket a külföldi partnerek nem minden esetben , tudják visszaigazolni, teljesíteni, még a nagy hagyományokkal rendelke­ző olasz cégek sem. A tőkés­piacon jelentkező áremelkedé- Mk manipulációkhoz vezettek, így a megrendelőknek, köztük az Autóker-nek részleges hiány­nyal kellett számolni. Egyes gépkocsitípusoknál, például a Polski Fiat-nál, O Moszkvicsnál néhány alkatrész méq hiány­cikk, ugyanakkor q Skodánál és a Zsigulinál jobb az alkatrész- ellátás, bár a hiány egyes cik­kekből nem szűnt meg teljesen. Az alkatrészhiány csökkentésé­re a közeljövőben együttműkö­dési szerződést köt az Autóker többek között a Volánnal és az Afittal: létre kívánják hozni az alkatrészkoordinácíós irodát, amelynek feladata a még ki nem használt hazai öntő, ko­vácsoló, esztergáló kapacitás felkutatása bizonyos alkatrészek gyártására. A vállalat vezetői art Is el­mondták, hogy jelenleg Buda­pesten 18, vidéken 20 üzlet működik. Méq ebben az ötéves tervben a fővárosban további 4 szakbolt nyílik, s tervbe vet­ték egy személy- és tehergép­jármű alkotrész kiskereskedelmi áruház építését, valamint szak­üzletek nyitását a lakótelepe­ken. Vidéken 11 üzletet építe­nek, így például Győrött, Veszp­rémben, Salgótarjánban és Sop­ronban. Ezeken kívül tervezik, hogy a következő években to­vább bővítik a raktárakat. A közeljövőben pedig megkezdi működését az Autóker közpon­ti vevőszolgálati csoportja is. alább 10—12 védekezés bizo­nyult csak hatékonynak. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy két­szer annyiba került o termés megmentése, sok pénzt emész­tettek el a szőlők. A liszthar- mot miatt amúgyis gyengéb­ben fejlett fürtökön erősen rot­hadnak a bogyók. Azokban a nagyüzemi gazdaságokban, ahol kellően védekeztek, „megfürdet­ték" a fürtöket a permedében, átlagosan 10—15 százalékkal kevesebb csupán a termés, mint tavaly. Ugyanakkor a háztáji szőlőkben, kiskertek egy részén oliq van mit szüretelni. Ajánlatos — ahol erre szük­ség van — szakaszosan szüre­telni, fokozatosan leszedni a rotható fürtöket. A nagymérvű lisrtharmat fer­tőzés azokat a gazdaságokat sújtotta, ahol baj van a nö­vényvédelemmel, Legyen ez ta­nulság, hiszen jövóre is számol­nunk kell hasonló veszélyekkel. Követendő példa a Villány-Sik­lósi Állami Gazdaság irányításá­val működő, úgynevezett nö­vényvédelmi kooperáció, a he­likopteres permetezés. Az érin­tett gazdaságoknál, bortermelő szövetkezeteknél ilyen körülmé­nyek között is jó termés várha­tó. Az-ő sikerük igazolja, kel­lő beavatkozással másutt is megakadályozható lett volna a termés pusztulása. A tegnapi tapasztalatcsere szenzációja a fajtabemutató volt, amely során 16 új, hazai- lag előállított szőlőfajta „vizs­gázott”. Külön figyelmet érde­mel az a 8, úgynevezett re­zisztens fajta, amely a pero- noszpórávál szemben ellenálló, nem kell permetezni. Az új faj­tákat holnapi számunkban is­mertetjük. W. M. Tsz-egyesülés Villány, Vlllánykövesc’; Magyarbóly Villány székhellyel egyesült a villányi, a villánykövesdi és a magyarbólyi termelőszövetkezet, s ezzel egy 6653 hektáros nagy- gazdaság jött létre Dél-Baro- nyában. Az egyesülési közgyű lésen az 1003 fős tagság 76 szá­zaléka jelent meg és mondott igent. Az egyesült termelőszö­vetkezet termelési értéke várha­tóan meghaladja a 100 millió forintot. Ä fő profil a növény- termelés, jelentős szőlőtermesz­téssel és bőrfeldolgozással. Az állattenyésztési ágazatban a sertéstenyésztés jelentős. Az egyesült villányi termelő­szövetkezét 1975. január else­jén kezd1 meg a munkát. Az új vezetőség megválasztására szeptember 27-én kerül sor. Úttörők a kisrétl turístaparaJicssm 'jaiJ ii Erdők napja a Kisréten Alpesi házikó, épített tábor­hely, pihenő farönkök, pecse­nyesütő várja a turistát a me­cseki Kisréten. A közelmúltban készült el az eddig is népszerű kirándulóhely felújítása, több mint 400 ezer forintos költség­gel, A jól felszerelt túraközpon­tot szabadban rendezett ünnep­ségen avatták fel tegnap dél­előtt az Erdők napja keretében. Először rendezte meg a Pécs Városi Tanács Művelődési Osz­tálya és az Országos Erdészeti Egyesület Baranya megyei Cso­portja az Erdők napját A rend­hagyó ünnepséqen a Mátyás király utcai Általános Iskola út­törői szóló- és kórusdalokkal üdvözölték a jelenlevőket. Mű­soruk után Csanádi Béla, a Me­cseki Erdő és Fafeldolgozó Gaz­daság igazgatója átnyújtotta a szocialista szerződést az úttö­rőknek, akik ettől a naptól vé­dői, őrzői lesznek a kisréti tu­rista paradicsomnak. Az ünne­pélyes átadás után Beck Antal, a gazdaság dolgozója előadást tartott az Erdők napja jelentő­ségéről, a fiatalok erdő- és ter­mészetszeretetéről. Fejlesztik a Réka-YÖlgyi üdülőterületet Épít? Pécsi siker a BNV-n Tegnap délután Budapes­ten, a Nemzetközi Vásáron osztották ki a 400 beérke­zett pályázat közül az I—II— Ili. díjat. A Divat - Korsze­rűség 1974 — címmel meg­hirdetett pályázat egyik első helyezését pécsi tervező ve­hette át. Hidas Lászlóné, a Pécsi Kesztyűgyár tervezője Anikó elnevezésű gyermek­kesztyűjével aratott megér­demelt sikert. Nem épít? “ * - ^ W,!«, '**»*—: A festői Réka-völgy MA: I jét. A cél az, hogy a táj jelle­gét eredeti állapotában őrizzék meg és ennek fontosságát mind a hétvégi házak tulajdonosai, mind a környéket Felkereső tu­risták átérezzék. terfislés! urába a felüljárón A pécsi felüljáró befejező munkálatainak a részleges for- galombahelyezést megelőző fon­tos eseményére kerül sor a mai napon. A híd déli részének első három mezőjét terhelési próba alá vetik annak meqállapitására, hogy a szerkezet teherbíróké­pessége egyezik-e a műszaki számításokkal. A terhelési pró- [ ba alkalmával a majdani átla- : gos forgalmi terhelés többszörö- sét viszik o hídra, amelynek ki- I tűnőre kell vizsgáznia. Brüsszeli tapasztalatok A tánctechnika tökéletesítése mindennapos feladat Baranya egyik legfiatalabb üdülőterülete, Mecseknádasd mellett, a Réka völgyében talál­ható. Patak partján, erdők övezte tisztáson takaros víkend- házak sorakoznak, tulajdonosa­ik között pécsiek és szekszárdi­ak csakúgy megtalálhatók, mint közelebbi környékbeliek. Mind több az alkalmi vendég is A Mecseknádasd és Óbánya kö­zötti vidék szépségének híre sokfelé eljut, s várható, hogy az épülő bekötő út elkészülte után alaposan megnő a környék ide­genforgalma. Részben az erre való felké­szülést is szolgálta, hogy a me- cseknádasdi tanács tegnapi ülé­sének napirendjére tűzték az idegenforgalommal kapcsolatos feladatokat. A napirendi pont előterjesztője, Makk Adóm vég­rehajtó bizottsági titkár megál­lapította: „A község annak ide­jén a jelentkező igények kielé­gítésére alakította ki o Réka- völgyi nyaralótelepet, amelynek bővítése most van folyamatban. Megyei segítséggel ezután kerül sor a terület villamosítására, a jövő esztendőre pedig várható­an elkészül a nyaralótelep mel­lett elvezető óbányoi bekötőút is." A tanácsülésen felvetődött: a nyaralótelepen több mint egy esztendeje lejárt a telkek be­építésének határideje, jónéhány telek azonban még mindig be­építetlenül van. Utasította a ta­nács a végrehajtó bizottságot, hogy szólítsa fel az érintett te­lektulajdonosokat a nyilatkozat- tételre: hajlandók-e záros ha­táridőn belül építkezni? Ha nem, a tanács a telkeket az el­adási áron visszovásárolja. Ezt az intézkedést kényszerhelyzet­ben teszi a tanács, hiszen je- lenleq is mintegy 50-en szeret­nének telket vásárolni a Réka völgyében, de a terület bővíté­se során csak 30 telek értéke­sítésére lesz lehetőség. A községi tanács a közeljö­vőben rendeletileg kívánjo sza­bályozói az üdülőterület rend­Mahler IX, szimfóniájának záró akkordjai szűrődnek ki a balett-teremből, majd véget ér a zene, néhány perces pihenőt kapnak a táncosok. Ezt a rövid szünetet használjuk fel Tóth Sándor koreográfussal — aki most tért haza Brüsszelből —, hogy élményeiről, tapasztalatai­ról beszélgessünk. — A Flamand Zenei Fesz‘^- vál keretében két világhírű együttes balettestjeit néztem meg — mondta —, a Londoni Fesztivál Balett és az amerikai Harlem Balett produkcióit. Meg kell mondanom, enyhe szoron­gással és belső feszültséggel készültem az útra. Hiszen jelen­leg koreográfusi pályafutásom egyik jelentős állomása előtt állok — ez a Balettek fehérben című, Mahler zenéjére készült új estem bemutatója, mely egy­fajta koreográfusi útkeresés eredménye. Ha ebben a stá­diumban egy koreográfus meg­nézi két világhírű együttes pro­dukcióit, két eshetőséggel kell számolnia: a látottak hatása alatt vagy ősszeroppan, megre­ked, vagy éppen ellenkezőleg — lelkesen, új erővel és hittel fo/ytatja munkáját — Végül is melyik érzés ke­rekedett felül? — Hót nem roppantam ösz- sze. Kitűnően képzett, igen ma­gas technikai színvonalú tán­cosokat láttam ugyanis mindkét együttesben, a produkciók azonban nem voltak egyértel­műen meggyőzőek. A londonia­kat már tizenkét éve ismerem, s ez alkalommal is bebizonyo­sodott, hogy nincs egységes profiljuk, műsoraik egysíkúak, homogének, hiányzik a koreog­ráfiából az ötlet, a szellemes­ség, A Harlem Balett két — Balanchine zenéjére készült — estje nagyon tetszett, megraga­dott az eredetisége. Ez viszont csak a szakembereknek nyújtott élményt, a nagyközönség szá­mára — elvontsága miatt — kevésbé volt érthető. — A látottak alapján tapasz­talataiból mit tart a leglénye­gesebbnek? — Még jobban megerősödött bennem az a meggyőződés, hogy az együtteseknél a tánco­sok képzése, a technika tökéle­tesítése mindennapos, nagyon fontos feladat. A szünetnek vége, Tóth Sán­dor vezetésével folytatódik a próba, illetve elölről kezdik, új­ra meg újra, a tökéletességig formálva a mozdulatokat, míg csak harmonikusan össze nem állnak, s a test — a táncos tes­te — végül is beszélni kezd a tánc nyelvén. T, Simon litván I

Next

/
Thumbnails
Contents