Dunántúli Napló, 1974. szeptember (31. évfolyam, 239-268. szám)
1974-09-15 / 253. szám
4 PUNÁNTOll NAPLÖ 1974. szeptember 15. Mesterlevélhez kötik az Iparengedélyt A KPM véleménye: „átlagos minőség” Kocsimosás — inkább otthon Az új kocsi tulajdonosa a garanciális átvizsgálások során megismerkedik az állami és a szövetkezeti javítóipar szolgáltatásaival, a garancia lejárta után azonban szabadon választhat: kire bízza kocsija javítását... Az állami javítóipar kapacitásának fejlesztése a tervekben meghatározott ütemben halad, azonban ma még nagyobb a kereslek mint a kínálat. De nemcsak ezért, más okok miatt is — például végig lehet nézni a javítást, gyorsabb a munka, nagyobb a bizalom stb, — nagyon sokan javíttatnak magánkisiparosnál, s jónéhány kocsi mosását, zsírzását és olajcseréjét magánszervizek végzik el. Ötven kisiparos A Kisiparosok Országos Szövetségének Baranya megyei Szervezete kerek ötven gépjárműjavító kisiparost tart nyilván a megyében. Ezenfelül hatan vannak, akik kizárólag szerviz- munkákat — mosás, zsírzás, olajcsere — végeznek, ez utóbbihoz ugyanis nem kell mester- vizsga, úgynevezett szabad iparnak minősül, A szerviztevékenységgel foglalkozók a szerkezeti elemekhez nem nyúlhatnak, csak apróbb javítási munkákat — például zsírzógomb- csere, akkumulátor töltés — vállalhatnak. Az autó és motorszerelést magasszintű szakmai ismeretekhez és gyakorlathoz kötik. Csak az kaphat iparengedélyt, aki mestervizsgát tesz, azaz szó szerint is mestere a szakmáénak. Pécsett 25 ilyen szerelő működik, a megyében ugyancsak 25. Bolyban például egy, Dunaszekcsőn és környékén ' egy, Komlón és környékén négy, Mohácson három, a Pécs környéki falvakban három, Pécsvárad környékén kettő — de Pécsváradon egy sem — Sásdon egy, Sellyén és Siklóson egy, környékén három, Szentlőrincen három. Szigetváron kettő, Vajszlón egy, Villányban egy kisiparos rendelkezik a gépjárműjavításra jogosító iparengedéllyel. Gyakorlatilag tehát minden 30—40 kilométeres körzetben működik szakképzett, többé-kevésbé jólfelszerelt autószerelő. „Mindenes" vagy típusműhely? A községekben dolgozó kisiparosok általában valamennyi típusú személygépkocsi javítását vállalják, sőt motorkerékpárt is javítanak. A ..mindenesség” amekkora előny, akkora hátrány is. Előny, mert ha mondjuk Sásdon csak Skodát javítana a kisiparos, a többit nem csinálná senki. Ugyanakkor hátrány, mert arra egyik szerelő sem rendezkedhet be, hogy sokféle típushoz sokféle alkatrészt tartson. így mindig azt vásárolják meg, ami éppen kell, emiatt azonban — pontosabban amiatt, hogy nem lehet kapni — sokáig készül a kocsi. Ilyenkor vagy csak úgy vállalja el a munkát a szerelő, ha a megrendelő alkatrészt Is hoz, vagy csak bizonyos „felvagy — s ez a gyakoribb — árral" tud szerezni Budapesten, egy héten többször is sorbaáll az AUTÓKER-ben. Amíg viszont sorbaáll, nem javít, s hogy ez mennyi időt vesz igénybe, senkinek sem kell bizonygatni, aki már járt az AUTÓKER-ben. Ezért lenne jó Pécsett is meghonosítani azt a rendszert, amelyet Budapesten követnek: a kisiparosokat nyitás előtt fél órával kiszolgálja az AUTÓKER. Pécsett viszont több olyan autószerelő működik, aki csak egy, esetleg két típus javítását vállalja. Két kisiparos például kétütemű motorokat javít, ketten Fiat típusokkal foglalkoznak, egy szerelő pedig Volkswagent vállal. Az a szerelő, aki egy típusig rendezkedik be, nyugodtan Autószerelő kisiparosok vásárolhat több alkatrészt, biztos nem marad a „nyakán", így gyorsabb a javítás, nem beszélve arról, hogy az ilyen szerelőnek a kisujjában van az a típus, s rendelkezik a megfelelő célszerszámokkal is. Szerszámok, árak Tavaly ősszel a Közlekedés és Postaügyi Minisztérium Baranyában is vizsgálta az autójavító ipar helyzetét. Az állami és a szövetkeze i szektor mellett sorra kerültek a magánkisiparosok is. A KPM megállapította: „A kisiparosok minden idevágó szakmával foglalkoznak. A műhelyek többsége megfelelő méretű. A kéziszerszámokkal és a műszerekkel való ellátottság azonban eltérő, bár az alapvető szerszámokkal minden kisiparos rendelkezik. A műszerezettség viszont a legegyszerűbb berendezésekre szorítkozik, elsősorban villamos műszerekre, s mindenekelőtt az önellenőrzést szolgálják. A munka minőségével kapcsolatban csak két főnél emeltünk kifogást, a többi kisiparos átlagos, illetve közepes minőségben dolgozik. Raktárkészletük általában 1000—5000 forint között váltakozik." A kisiparosok többsége tehát nem rendelkezik azokkal a jóminőségű, s ma már egyre több típus javításához elenged- he etlen, de drága célszerszámokkal, amelyekkel az állami és a szövetkezeti javítóipar. Ezen próbál segíteni viszont a KIOSZ. A kevésbé jól felszerelt autószerelőket — akik egyébként is a szakma mesterei — rendszeres szakmai továbbképzésben részesíti. A gépjármű- javító szakosztály havonta egyszer tart továbbképzést, s min- diq arról a témáról, amit a tagsáq igényel. Ismertetik az. új típusokat, szakkönyveket adnak I a kisiparosoknak. Emellett a j szakosztályüléseken az árkép- j zésről, a számlákról is szó esik. j A téma — legalábbis a köz- j vélemény számára — kényes, I mert sokan egy-két kirívó esetből általánosítanak, s valamennyi maszek autószerelőt dúsgazdaq embernek tartják. Ez persze nincs így,, mert a kisiparosok is szabott árakon dolgoznak, bármikor ellenőrizhetők. Azt is kevesen tudják, hogy a kisiparos ezer forinton felüli javításról köteles számlát adni, ez alatt pedig csak külön kérésre. A kisipari árjegyzéket pedig — ami alapján dolgozik — köteles megmutatni a megrendelőnek, ha kéri. Van persze a dolognak másik oldala is: sok kisiparos, aki műszaki vizsgára készít fel autót, el is viszi vizsgáztatni, de ezt nem számítja fel. Szorosan a témához tartoznak a maszek autószervizek is, hisz a mosás, zsírzás, olajcsere alapvető karbantartási munka. Mint már említettük, Baranyában hatan foglalkoznak kifejezetten szerviztevékenységgel: hárman Pécsett, hárman vidéken. Erre a munkára elég kevesen vállalkoznak, nehéz ugyanis olyan telephelyet kialakítani, ahol nem a hálózati vizet használják, s megoldható a víz elvezetése is. De a hat magán szerviz talán elegendő is. Ugyancsak a KÖTUKI felmérése szerint a felsőmosást, az utastér tisztítását a tulajdonosok 70 százaléka maga végzi, s csak mindössze 5 százaléka az, aki kizárólag ezért mindiq felkeresi a javítóipart. Balatoni Sándor szentlőrinci szerviz-kisiparos szerint is — ottjártunkkor egész délelőtt üres is volt a műhely — vidéken majdnem mindenki saját maga végzi ezt a munkát, hozzá is inkább Pécsről, Szigetvárról járnak kevesen. Fő a bizalom A kisiparosok szerint a legfőbb a bizalom. Akkor jön újra a megrendelő, ha elégedett a szolgáltatással. A szolgáltatás minőségének javításáért pediq egyre többet tesznek. A baranyai au ószerelő kisiparosok is csatlakoztak például a kongresszusi munkaversenyhez. Vállalták, hogy nyáron vasár- és ünnepnapokon ügyeleti szolgálatot tartanak kisebb, futójavítások elvégzésére. Az ügyeletet teljesí ők neve és címe minden benzinkútnál megtalálható. Októbertől táblákat helyeznek el a műhelyekben: „Kisebb javítást soron kívül vállalok", S ami szintén fon os szempont: a munkát jótállással végzik. Pánics György Főiskolát avattak Szombathelyen Üj főiskolával gazdagodott szombaton oktatási rendszerünk: felavatták az új Szombathelyi Tanárképző Főiskolát. A főiskolának közel 100 oktatója, 38 gyakorlóiskolai nevelője és a levelezőkkel együtt 1200 tanár, közművelő és tanító szakos hallgatója van. Elkészült a 16 tantermes új gyakorló iskola és a főépületben számos belső átalakítást végeztek a magasabbszintű képzés megteremtése érdekeben. Üj előadótermek, laboratóriumok, kabinetek, klub, étterem létesült. ^ közeljövőben bővítik a kollégiumot, a gyakorló iskolát és továbbfejlesztik a felszereltséget. összefogás a nagytőke ellen Tapasztalatok a finn szövetkezetekben — Kisbirtok — Géphasználat — Termelékenység Milyen a finn mezőgazdaság, egy magyar termelőszövetkezeti elnök szemével? Tanulhat-e a fejlett magyar szövetkezeti mozgalom hasznosat, megszívlelendőt, a finn szövetBóviilt a választék, nőtt a forgalom Áruellátás a falvakban Baranya — zömmel kis lélekszámú — falvait szinte kizárólag a fogyasztási szövetkezetek látják el. Feladatuk teljesítése rendkívül nehéz, hiszen a községek lakói is olyan színvonalú boltokat, áruválasztékot igényelnek, — mint a városi üzletekben. 1974 első felében eredményesen gazdálkodtak megyénk általános fogyasztósi- és értékesítő szövetkezetei. Az eredményeket jelző adatok, s a tagság véleménye szerint is javult az ellátás, csökkent a hiányzó cikkek köre. A vidéki üzletekben 5,8 millió forinttal nagyobb árukészlet várta a vásárlókat, mint az elmúlt év hasonló időszakában. Bővült a választék, nőtt a forgalom. Mindenütt arra törekedtek, hogy a fontosabb élelmiszerekből — még átmenetileg, rövid időre se legyen hiány. Több volt a tőkehús, bár így Is csak az igények 90 százalékát elégíthették ki. A fogyasztási szövetkezetek saját hizlaldáikból 2700 sertést vágtak és értékesítettek, s a töltelékárukból is kedvezőbb volt a kínálat Ugyanokkor az országos és megyei kampány eredményeként megduplázódott a tej értékesítése, 10 százalékkal több sajtot, egyéb tejterméket fogyasztottak a baranyai falvakban. Változatlanul gond a kenyér- és péksütemény ellátás. Egyes üzletekbe változatlanul csak délután szállít friss árut a sütőipar, s a minőséggel is baj von. A korszerűbb élelmiszerek megismertetése, megkedvelte- tése érdekében nagysikerű, kóstolással egybekötött árubemutatókat rendeztek a szövetkezetek. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy fokozódik az érdeklődés a konzervek, készételek iránt. A Gastrofol és más mélyhűtött kész- és félkész ételek, töltelékáru, hidegkonyhai készítmények, stb. értékesítését, a választékbővítést hátráltatja, hogy kevés a hűtőkapacitás, Nagy anyagi megterhelést jelent a szövetkezeteknek: szeretnék elérni, hogy a legkisebb üzletben is legalább 2 kisméretű, háztartási hűtőszekrény legyen. Ez egyben előírás is, hiszen csak így különíthetik el a tárolásnál a töltelékárut a tejtermékektől. A ruházati forgalom alacsonyabb volt a vártnál, ami a kedvezőtlen árurendeléssel, beszerzési gyakorlattal, de a bolthálózat elavultságával is összefügg. A szakképzett munkaerő hiánya, valamint a 44 órás munkahét bevezetése sürgetővé teszi: mielőbb vezessék be a ruházati boltokban a korszerűbb kiszolgálási formákat, önkiszolgálást, önkiválasztást. Megfelelő választékot csak akkor nyújthatnak a vidéki üzletek, ha az érdekelt nagykereskedelmi vállalatok gondosabban készülnek fel a szezonra, eleget tesznek a rendeléseknek. A nagykereskedelem okolható, hogy a nyár folyamán ellátási nehézségekkel küszködtek — egyebek közt —- női. szandálokból, férfi víkénd cipőkből, de nem volt elég kötött pulóver, fürdőruha, konfekcionált ágynemű, lakás-textilfa sem. Az ellátás további javítása érdekében, minden eddiginél gondosabban készülnek a szövetkezetek az őszi-téli szezonra. Több ÁFÉSZ „önvizsgálattal” tárta fel a hiányosságokat, alacsony, vagy eltúlzott raktár- készlet, stb. Szükségessé vált a készletek feltöltése, másutt az elfekvő áru engedményes értékesítése, Egyes szövetkezeteknél kötelezővé tették a boltvezetők számára a hiánykönyvek vezetését. Ilymódon várható, hogy kevesebb lesz a panasz a falu» boltok áruválasztékára. Korszerűsítik a mohácsi öntödét Sohasem volt könnyű dolguk az öntödében dolgozó munkásoknak. Erős fizikumú, edzett embereket követelt a szakma. Az öntödei Vállalat mohácsi gyáregységénél kettős céllal kezdődött meg az öntő, illetve formázó üzemcsarnok fejlesztése, korszerűsítése. Száműzni a fizikai munkát, egészségesebb környezet teremtése. A mohácsi gyáregység nagy üzemcsarnokában a gépek, a berendezések már készen állnak. A több mint 25 millió forintos fejlesztés építési munkálatait a Mohácsi Építőipari Szövetkezet végzi. ^ berendezéseket a Cserkúti Gépjavító villányi gyáregysége készítette, a technológiai szerelést pedig a palotabozsoki üzemegysége végezte. Az öntőcsamokban négy nagyteljesítményű, nedves leválasztó tisztítja a levegőt. A formázáshoz szükséges anyagot a zárt előkészítőből alsó, felső pályás futószalagrendszer szállítja, a nehéz fizikai munkát fogasléces emelőkkel szüntették meg. Az öntés az úgynevezett Monerer soron történik. A súlyos formázó szekrényeket pedig kézi erő helyett, gör- qősoros légemelőkkel továbbítják. A tervek szerint szeptember 30-ig befejeződik a korszerűsítés, de az építők és kivitelezők jól végzett munkája nyomán remény van a határidő előtti átadásra. kezetek munkájából? Ezeket kérdeztük Sziveri Kálmántól, a mágocsi Béke Termelőszövetkezet elnökétől, aki néhány napja érkezett haza Finnországból, ahova — mint a TOT elnökségének tagja — hét fős szövetkezeti küldöttséget vezetett. — A Finn Parasztszövetség meghívására utazott delegációnk Finnországba, a Termelő| szövetkezetek Országos Tanácsa és az ottani szövetség közötti jó kapcsolatok elmélyítése jegyében. A finn szövetkezetek nagy érdeklődést tanúsítanak a magyar szövetkezeti élet iránt, figyelemmel kísérik eredményeinket és kezdeményezik a kölcsönös tapasztalatcserét. Éppen elutazásunk előtt járt hazánkban a Finn Parasztszövetség egy csoportja, együtt .utaztunk velük vissza Helsinkibe. ök elmondták, hogy sok | magyar termelőszövetkezetet meglátogattak, tanulmányozták a termelési rendszereinket, a szakosított telepeket, és nGgy elismeréssel szóltak a látottakról. — Finnországban találkoztak termelési rendszerekkel, nagy traktorokkal, szakosított telepekkel? — Nem. Ott a kisbirtok mérete — 15—20 hektár, vagy ennél kisebb az átlag birtok nagyság — kizárja ezek elterjedését. Ez nem azt jelenti, hogy mezőgazdaságuk gépesí- tettségi színvonala alacsony. Fejlett d technikai színvonal, de a kisebb traktorok, erő- és munkagépek terjedtek el. Elterjedt szövetkezeti forma a közös géphasználati szövetkezet, mert az említett birtok nagyság a gépek gazdaságos kihasználását sem tenné lehetővé. Ezek jól működnek, a munka termelékenysége magas, két ember művel meg átlagosan 80 hektár területet. E téren nekünk van behozni valónk, hisz nálunk 10 hold megművelése jut egy főre. — Nagy állattenyésztő telepeket sehol nem láttunk. Általában 40—50-es tehenészeteket néztünk meg, amelyek ott nagynak számítanak. A kis üzemi keretek ellenére gazdálkodásuk igen szervezett, állattenyésztésük fejlett, a termelési szintjük magas. Az átlagos tejtermelés tehenenként évi 4—5 ezer liter. — Milyenek a finn szövetkezetek? m — A finn parasztsáq mintegy védekezésül tömörül szövetkezetekbe, hogy a nagytőkés vállalkozásokkal és monopóliumokkal szemben állni tudja a gazdasági versenyt Az értékesítést és a feldolgozást szövet- kezetesítették. Náluk is megkezdődött egy koncentrációs folyamat. Három tartományban jártunk. Mindenütt tapasztalhattuk, hogy a kis szövetkezeti feldolgozó üzemek egyesülnek és közös nagyüzemet hoznak létre. Jártunk egy olyan szövetkezeti tejfeldolgozó mammut üzemben, amely 20 szövetkezeti tejüzem társulásából jött létre. Az üzem méreteire jellemző, hogy Finnország egyharma- dát látja el tejjel, tejtermékekkel. A feldolgozásban a legkorszerűbb technológiát alkal- 1 mázzák, náluk már a dobozos csomagolású tej az általános. Megtekintettünk egy hasonlóan nagy szövetkezeti húsfeldolgozó üzemet is. üt nap nem hosszú idő, csak éppen bepillantást nyerhettünk a finn mezőgazdaságba és szövetkezeti életbe. Mégis hasznos volt ez az út nemcsak a kapcsolatok ápolása miatt. Nálunk a feldolgozás megszervezésében még sok a teendő, e téren tanultunk is a finn szö- vetkeztektől. — Rné — Tele polcok »ár jók a vásárlókat a lánycsóki kis óruhái élelmi szerosztályán. Nincs Hiány ruházati cikkekből, de gondot okoz egyes műszaki cikkek hiánya, . Erb János felvétele
