Dunántúli Napló, 1974. szeptember (31. évfolyam, 239-268. szám)
1974-09-15 / 253. szám
Egymillió tudós országa... G igászi vállalkozás a Budapesten most látható bemutató. Egy olyan hatalmas ország tudományos és technikai eredményeit bemutatni kiállítás keretében, amely felett 11 órán át „halad” végig a Nap, és melv ugyanakkor a világ egyik vezető politikai és tudományos hata'ma is, — mindenképpen óriási feladat. Márpedig ilyennek számít a „Szovjet tudomány és technika eredményei és a magyar—szovjet tudományos-műszaki együttműködés" című kiállítás, ahol a láttottakat a következőképpen summázhatnánk: fantasztikusnak tűnő látnivalók, reprezentatív rendezés, mely — a teljesség igénye nélkül —, a szocializmus vezető országa tudományos és technikai életének kereszt- metszetét adja. Néhány tudnivaló a nagyszabású bemutatóról: a rendező szervek 4000 négyzetméteres kiállítási területen ezer különféle tárgyat mutatnak be három helyen a fövárosbanA KGM Rákóczi úti Technika Házában a Szovjetunió ma, az atomenergia békés célokra történő felhasználása, az energia gazdálkodás, a rádióelektronika és lézertechnika, a világűr kutatása, valamint a két ország közötti együttműködés negyedszázados eredményei láthatók. Az Otthon Aruház melletti téren van a Lunahold 2. automatikus önjáró holdlaboratórium szcbadtéri kiállítóterme. A Szovjet Kultúra és Tudomány Házában pedig a „Tudomány és technika az ember szolgálatában” című kiállítást láthatják az érdeklődők. A Szovjetunióban folyó ha- talamas tudományos tevékenységet érzékelteti, hogy a kutató intézetekben és laboratóriumokban egymillió tudós dolgozik. S most röviden a kiállításon látottakról mely méltán tarthat számot látogatók igen nagy érdeklődésére. „A Szovjetunió ma” a címe a kiállítás bevezetőjének, amely a Szovjetunió lakosságára és területére, gazdálkodásra és kultúrájára vonatkozó fontosabb adatokat ismerteti. A kiállítás következő részén látható tablók, modellek és készülékek a szovjet tudósoknak az atomtudomány terén elért eredményeit és kísérleteit mutatják be. Két évtized telt el azóta, hogy a Szovjetunióban üzembe helyezték a világ első atomerőművét, ez idő óta az atomenergetika gyorsan fejlődő iparág lett. A gyártott atomreaktorok egységteljesítménye állandóan növekszik — például a most épülő Kó- la-félszigeti 800 MW, a No- voronyezsi 1500 MW, a le- ningrádi atomerőmű pedig 2000 MW teljesítményű lesz. A kiállítási anyag számunkra különösen érdekes és időszerű makettje azt az új reaktortípust, mutatja be, mely néhány év múlva az első magyar atomerőműben, Pakson villamosenergiát termel. A Szovjetunió szállította atomreaktor 400 Megawatt teljesítményű lesz. Néhány jellemző adat a reaktorról amely 20 méter magas lesz. és három méter vastag bar- rit-beton köpeny borít, —ez szolgálja a biológiai védelmet. A reaktor zónában 350 kazetta foglal helyet, melyek mindegyikébe 129 fűtőanyag elemet helyeznek el. A Szovjetunióban működnek a világ legnagyobb vízés hőerőművei. Jelenleg közülük a karsznojarszki vízierőmű a legnagyobb, de nem sokáig tartja vezető helyét, mert a kiállításon már láthatjuk a 6,4 millió kw teljesítményű Szajano-Susenszki vízierőmű működő modemjét, mely a világ legnagyobb vízierőműve lesz. A Jenyisze- jen épülő erőmű 120 ipar- vállalatot lát el majd energiával. A Dubnái atomvárcs jellemző képeit is ott találjuk a kiállításon, ahol a szovjet és magyar, valamint a szocialista országok tudósai a nagyteljesítményű részecske gyorsító berendezéssel végzik bonyolult kutatásaikat. A rádióelektronika és lézertechnika fejlődését bemutató anyag ugyancsak gazdag látnivalókkal szolgál, A lézer technikával működő berendezések közül ezúttal a lézer-szikét említenénk. A számítástechnika fejlődését demonstráló tárgyak között találjuk és működés közben is megfigyelhetjük a Buda- pest—Moszkva—Budapest számítógépes távadatfeldolgo zás mechanizmusát, mely o szocialista integráció kereté ben végzett együttes munka eredménye. Különösen érdekes és vonzó anyag mutatja be az űr kutatás legújabb eredményeit A Szovjet Kultúra palotájában levő kiállítás a látogatók legszélesebb körét érinti és érdekli, — itt ugyanis a szovjet emberek otthonát, a technikának a mindennapi életben felhasznált vívmányait, órákat, háztartási és szórakoztató elektronikai termékeit mutatják be. Láthatjuk például a több mint egy éve sorozatban gyártott 12 literes autóhűtőszekrényt, az ab szorbciós elven működő konyha levegőtisztító berendezést, az igen praktikus és kis helyet elfoglaló képmagnetofont A Technika Házában külön kiállítási terembe gyűjtötték egybe a 25 éves együttműködés magyar gazdaságban jelentkező eredményeit Ez esetben is a bőség zavarával kerültek szembe a rendező szervek. így e kiállítási rész csak szerény érzékeltetője közös eredményeinknek. A makettek, fényképek és grafikonok ennek ellenére híven mutatják a ne gvedszázados fejlődést. A két ország tudományos és technikai együttműködés»! például jól jelzik a szakemberek és szakértők cseréi. Az elmúlt időszak alatt több mint 700 tanácsadó jött hozzánk o Szovjetunióból, tőlünk pedig 30 szőkémbe- járt kinn. Közel 1300 magyar szakember vett részt a Szovjetunóiban tapasztalatcserén. Az eltelt negyedszázad alatt 3300 magyar szakembert képeztek ki a szovjet egyete mek és főiskolák, 543 magyar szakember pedig a tudományos fokozatot szerzett a Szovjetunióban. Szélesedő kapcsolatainkat bizonyítja az is hogy napjainkban 150 magyar vállalat és kutatóintézet 200 szovjet rokon profilú vállalattal, intézménnyel működik együtt műszaki fejlesztési témák megoldásában. A 25 esztendő alatt a két ország közötti árucsere forgalom a százszorosára nőtt, melynek értéke eléri a kétmilliárd rubelt (M) Körkérdés — műsorügyben Pécsi nyár, 1974 Ismét elmúlt egy nyár. Visszatértek a diákok, a pedagógusok, a színmű- szék, a muzsikusok, a falakon az új évad plakátjai hirdetik a közeledő új művészeti eseményeket. Megváltozik ilyenkor a város képe is, amelyben az eltávozott nyár csak mind jobban halványuló emlékképekben él egy darabig. Ezekben a képekben itt-ott felvillan egy-egy nyár esti hangverseny emléke is. Azoknál persze, akik nem vagy csak rövidebb ideig utazlak el Pécsről szabadsági a. Márpedig csak a diákság távollétében érezhető számottevően — az emberek túlnyomó többsége itt, a városban „tölti a nyarat” .. , Nekik joggal van igényük jó műsorokra, hangversenyekre, szórakozásra. Gond mindenütt Hogyan elégítette ki Pécs város ezt az igényt? Volt-e elegendő és meg- fefelő minőségű szabadtéri műsor, hangverseny, irodalmi est stb. 1974 nyarán? Adottságai révén ez c város nem lett, nem is lehetett nyári fesztiválváros. Sajátos nyári műsorformái részben kialakultak, részben kialakulóban vannak; itt még sok a tennivaló Körkérdésünkkel — őszinte válaszért — a műsorrendező szervek, intézmények vezetőihez fordultunk. — Több jó kezdeményezés gyümölcse beérett vagy érlelődik. A Zenélő udvar nívós nyári koncertsorozat; sok lehetőséget rejt a Tettyei esték is, ami ugyan most kevésbé sikerült. Hogyan vonhatnánk meg az idei nyár mérlegét? Várady Géza, Pécs megyei Városi Tanács Művelődésügyi Osztályának közművelődési csoportvezetője: — Minden városban -— a fővárosban — is gondokat jelent a nyári műsorellátás. Pécsett a korábbi években az Országos Rendező Iroda adott néhány szabadtéri műsort és egyet a Pécsi Nemzeti Színház. Azonban sorozatban 2500 néző jelenlétére számítani még a tánczene műsoroknál se sikerülhet tartósan. Ezért is születtek meg a különböző kamara jellegű műsorok, átlagosan 200 hallgatóval. így alakult ki a Tettyei esték, majd a Zenélő udvarok sajátos kamarest-soroza- ta. Ezekhez társult az utóbbi két évben az Ifjúsági Zenei Tábor több nyilvános hangversenye is a Barbakán várkertben; és hagyományos záró- hangversenyük is most már beépült a nyári zenei esték programjába. Nívós, értékes zenei események ezek is, kár lett volna kihagyni őket. . . Kitűnő programot ígért és adott a Zenélő udvar idei sorozata is; jó részben helyi erőkkel, pécsi művészek előadásában. Nagy sikert aratott például a Nevelők Háza Kamarkórusa és a jubiláló Mecsek Fúvósötös együttes hangversenye. Ehhez társult volna a pécsiek ka- maraopera-estje, amely sajnos elmaradt, helyette Gluck Orfeusz-a hangzott el a Budapesti Madiigálkórus és szólisták előadásában. Az öt est közül talán a legnagyobb sikert aratta a Collegium Musicum együttese. Sajnos a mostoha időjárás következtében ez volt az egyetlen, amit a tervek szerint a Hotel Turist kedves, ódon hangulatú udvarában sikerült megtartani. A többi „Zenélő udvar”- koncert a Leőwey Gimnázium nagytermébe kényszerült a hűvös, esős idő miatt. Ez a terem szükségmegoldás volt — jövőre, miután tavaszra felépül az Ifjúsági Ház, már ideálisabb kamaraterembe „menekülhet” a Zenélő udvar a rossz idő elől. IT! 1 r r* Tálán jovore... Bagossy László, a Városi Tanács Rendezvények Irodája vezetője: — A Tettyei esték-sorozat az idei évben nem a tervek szerint sikerült. Terveztük Sinkovits Imre és Major Tamás önálló estjét, de elfoglaltságuk miatt egyikük sem tudott jönni... Másrészt az iroda személyi átszervezése is épp ez időben kulminált A Tettyei estékből mindössze kettő hangzott el. Tám László diaporóma vetítése Pécsről 250 főnyi „közönség- csúcsot” vonzott a tettyei romok közé, egy szép langyos nyári estén. A másikhoz, Marczis Demeter egyébként nagy sikerű ária- és dalestjéhez azonban már „menetrendszerűen” megérkezett az eső. Ezt a Leőweyben tartottuk meg. Bizakodunk: személyes megbeszélésekkel a jövő nyálra megfelelő számú előadásokat, irodalmi-zenei műsort köthetünk le a Tettyei esték programjában. — Tavaly országos siket ű kezdeményezésként „startolt" a pécsi kamaraopera. Az idei program egy operako- médiót és egy Donizetti-vígoperát ígért Voltaképp miért maradtak el? Várady Géza: — A két egyfelvonásos opera szereplői pécsi művészek. Három előadás estén vállalták a darabok betanulását és ebben igazuk van, hiszen ez nagy munkát és rengeteg energiát jelent — egy előadás nem volna rentábilis. . . Mi a három közül egy bemutatót tudtunk vállalni erre a nyálra — a Városi Tanács csak itt, Pécsett lehet rendező szerv, másutt nem . . , Ezért maradt el. Jó lenne, ha az Országos Filharmónia jobban odafigyelne és felkarolná a pécsi operaénekesek fő kezdeményezését, amely legalább négy-öt előadást megérdemelne szerte az országban. A műsorigények szerint erre nyilván lesz lehetőség. — Hogyan lelietne színesebbé, gazdagabbá tenni a nyári műsorokat Pécsett? — Szerintem a meglévők színvonalát megtartva, több ifjúsági szórakoztató tánczenei műsort kellene biztosítani alkalmas helyeken, pl. Istenkú- ton. A nyári műsorszolgáltatás valamennyi művelődési háznak feladata lenne. Különösen, ahol kerthelyiség is van. A Szerzői Jogvédő kimutatása szerint alig rendeztek ilyen műsorokat az idén ... Ezenkívül a pécsi zenei élet valahogy érezze jobban a magáénak is ezt a nyári időszakot. A Zenélő udvarok sorozatot pedig valóban érdemes tovább bővíteni — elsősorban az idén elkezdett — dzsessz-hangversenyekkel is. Siker volt Erről már a dzsessz koncerteknek otthont odó intézmény, a pécsi Fegyveres Erők Klubja parancsnokát, Ybl Ernő tiszt elvtársot kérdeztük: — A Benkó-dixieland és a Pege Aladár-együttes szereplésével két dzsessz hangversenyt tartottunk — kísérletképpen — az idei nyáron. Mindkettő a vártnál jóval nagyobb számú közönséget vonzott; 200, illetve 230 látogatót. Ha figyelembe vesz- szük, hogy hőség volt és nyár, és a több ezer főnyi diákság távollétében, a 20 forintos belépőjegyekkel is eny- nyien eljöttek, meg kell állapítani, hogy Pécsett, főleg a tizen- és huszonéves fiataloknak igen tekintélyes rétegei igénylik a színvonalas dzsessz- muzsikát. Ezt az igényt szeretnénk kielégíteni a jövőben azzal, hogy a FÉK otthont adna egy újjászerveződő pécsi dzsessz-klubnak. Egy kisegyüttese lehetne a klub bázisa. Mi helyiséget, próba- és szereplési lehetőséget, valamint nagy tudású szakvezetőt tudnánk biztosítani. De csak amatőr együttest alakíthatunk, tehát „próbapénzt” nem fizethetünk. Ezenkívül: számos ismert hazai dzsessz-együt- test meg tudunk hívni év közben is pécsi fellépésre. Elképzelésünket több illetékes pécsi szervnél szívesen támogatják, rövidesen konkrétan is tárgyalni fogunk a pécsi dzsessz-klub- ról. Remiéjük, hogy még az idei évben megvalósulhat a gondolat... A Pécsi Szabadtéri Színpadon ösz- szesen hét műsor hangzott a nyáron. A hat beat-hangversenyen megtelt a nézőtér háromnegyede; a szept 3-i magyarnóta-esten mindössze ezren lézengtek a közel 2500 személyes nézőtéren. Milyen volt általában a színvonal, és miért csak beat-zenét hallhattak nyáron a pécsiek a szabadtérin? Erről dr. Fölöp Istvántól, a szabadtéri színpadot kezelő Mecseki Vidámpark igazgatójától érdeklődtük; • A szabadtéri színpad gondjai részbein közismertek. Az öltözők és a színpad alatt előbukkant két jókora pince. Ezek behúzódnak a nézőtér alá is. Megsüllyedtek a nézőtér betonlapjai is, emiatt csak kisebb együttesek fellépését engedélyezte a hatóság. Nagyzenekar, táncegyüttes nem léphet a színpadra. Elsősorban ez volt a nyári műsorok egyoldalú összetételének az oka. Hogy mi lesz a szabadtérivel a jövőben? A Városi Tanács megbízott egy szakértői bizottságot, az itteni pincerendszer teljes feltárásával, és rendbehozatalánok költségvetésével. Ettől a vizsgálattól függ: lehetséges-e, érdemes-e a szabadtérit felújítani. Ha igen, szükség van-e teljes felújításra, ami ránézéssel is, „szemre” legalább 400 ezer forint. Eddig százezret kaptunk, ez elment a legszükségesebb karbantartásra, pótlásokra ... Ha nem lehet felújítani, akkor szerintem a városnak valahol másutt, egy kisebb befogadó képességű új' szabadtéri színpadra less szüksége. Ezt a területet pedig szabadtéri múzeumi célokra hasznosíthatnák. Legalább tíz műsort... ■— Ami a műsorokat illeti: Az időjárás hozzánk kegyes volt Csak egy hagversenyt kellett másnap megismételni az eső miatt. A hat beat-hang- verseny általában zeneileg magas színvonalú és igényes volt, lelkiismeretes felkészültséget tükrözött valamennyi. Minden esetben azok jöttek, akiket a plakáton meghirdettek. Különösen nagy sikert aratott az Expressz, az Omega és az újonnan megalakult Fonográf együttes. Viszont a konferanszok elcsépelt, régi gyenge szövegeket mondtak, jópofáskodtak, különösebb felkészültség nélkül. (Tehetik, ugyanazt a gázsit kapják ezért is...) Kevés jót mondhatok a Vidám Park szabadtéri színpadára meghirdetett legutóbbi beat-műsorról, a bányásznap alkalmából. Egy jó képességű beat-zenekar lépett föl itt; a műsor viszont Zalatnai Sarolta nevével hirdették meg, aki mindössze eny- nyit táviratozott: „Berekedtem ...” Helyette senki nem jött. Komlón mintegy tizenötezres tömeg várta a szereplését, és Pécsett is szép számban joggal becsapottnak érzik magukat ... — A jövőben: az ideinél sokoldalúbb, színesebb műsort szeretnénk a szabadtéri rendezvényeken. Legalább tíz műsort tervezünk a jövő nyárra, és terveink közt szeretnénk, ha a Pécsi Nemzeti Színház is bekapcsolódna a nyár programjába — alkalmas, szabadban is előadható darabbal vgy műsorral. W. E,
