Dunántúli Napló, 1974. szeptember (31. évfolyam, 239-268. szám)

1974-09-13 / 251. szám

W74, szeptember 13. DUNÁNTÚLI NAPLÓ 3 Megyénk knkorica­termesztése Az abraktakarmányok közül a kukorica területileg, de hektá­ronkénti hozamát tekintve is a legfontosabb növényünk. Amíg a búza az ország kenyerét je­lenti, a kukorica a hús és az egyéb állati eredetű élelmiszer- termék előállításának képezi alapját. Termesztése elválaszt­hatatlan az állattenyésztéstől, eredményessége annak egé­szére kihat Ennek megfelelően kukoricatermesztésünk színvo­nala az állattenyésztés fejlesz­tését alapvetően meghatározza és az élelmiszergazdaság verti­kumában a hústermelés döntő anyagráfordítását jelenti. Hol far# ma Baranya mezőgazdasága? Elsők között az országban A Pécsi Állami Gazdaság üszögpusztai telepén nagy befogadó képességű acélszerkezetes tároló és o hozzá csatlakozó száritó berendezés várja az őszi termést. Erb János felvétele A húsellátás alapja Kukorica megyénkben min­denütt eredményesen termeszt­hető. Egy hektár vetésterületről — a többi energiadús abrak- takarmánynövényhez viszonyítva is — a legtöbb tápanyagot ad­ja még akkor is, ha a fehérje­koncentráció pozíciója azáltal nem javul. Népgazdasági és üzemgazdasági fontosságát tük­rözi termelési volumene is, az összes szántóterületnek 36,4 százalékát foglalja el, és mint­egy 420 000 tonna termést adva több mint egy milliárd forint termelési értéket képvisel. Hek­táronkénti átlagtermésének egy mázsával való emelése, vagy csökkenése 23—25 millió fo­rinttal emeli, vagy csökkenti a mezőgazdaság árbevételét, il­letve 18—20 000 sertéssel javítja vagy rontja a húsellátást Baranya megyében az utób­Atlamí gazdaságok Tormelőszövetkezetek Háztáji és egyéb bí években jelentősen növeke­dett a kukoricatermesztés terü­lete, a felszabadulás előttihez képest 38 százalékkal. Soha ilyen nagy területen még nem termeltek megyénkben kukori­cát De ennél még dinamiku­sabban fejlődött átlagtermése, ez évben várhatóan eléri az 1931—1940. évek átlagának 220 százalékát Annak ellenére, hogy me­gyénk szántóterületének arany­korona értéke alatta marad az országosnak, termésátlagban az utolsó hat évben Tolna megyé­vel együtt mindig az első hat megye között szerepeltünk, míg Fejér megye és Komárom me­gye ötször, Győr—Hajdú 2—2- szer, Vas, Szolnok, Csöng rád megyék 1—1-szer. 1973-ban 375 738 tonna ku­koricát termeltek megyénkben az alábbi szektor bontásban; 13 4M ha-on 13,1% 43,4 q ha átlagot 45 502 ha-on 52,3% 42,8 q/ha átlagot 24 113 ha-on 32,4% 40,4 q/ha átlagot mesztésében is, omelyek jól ki 1 tudják használni természeti | adottságaikat, a talajok poten- j ciális termőképességében, kon­centráltságában rejlő lehetősé­geket, és emellett alkalmazzák az újat, főleg a rendszereken belül mind technológiában, mind fajtákban. Ezek közül csak a főbbeket említem: Ma már nem lehet vita tár­gya megyénkben sem az őszi mélyszántás termést meghatá­rozó szerepe. Az istálló trágya jelentősége napjainkban sem csökkent, in­kább az üzemszervezés kérdé­seiben szükséges jobb megol­dásokat keresni. A hektáronként alkalmazott 380—400 kg hatóanyagú mű­trágya jelentősen segíti az ál­landó. — biztosabb termést és a talajok vízgazdálkodását is igen pozitívan befolyásolja még szárazabb évjáratokban is. Ja­vítandó viszont — a talajok tápanyagkészletéhez és a meg­tervezett átlagterméséhez való alkalmazása. alapvető tényező a fajták he­lyes megválasztása. A kettőt egymástól elválasztani nem le­het, a fejlődő, korszerű nagy­üzemi agrotechnika — bele­értve o vegyszeres gyomirtást is — együtt hatott a hibrid- kukoricák elterjedésével. A hib­rid kukoricák fajtaválasztása fokozatosan és törvényszerűen fejlődik az újabb fajták irányá­ba. Ebben sokat segítenek a megye különböző részein min­den évben rendszeresen bemu­tatott nagyüzemi fajtakísérletek. Ma már Baranyában 46,4 szá­zalék kettő-, 29,6 százalék há­rom, és 24 százalék négyvona­las hibridet termelnek és mint­egy 50 fajtából választhatnak az üzemek, főleg elismert mar- tonvásóri, néhány szegedi, de forgalombahozatalra engedélye­zett jugoszláv fajtákból is. A korán érők előnyei •7 04« ha 10« % 43,2 q/ha Osieim j Amellett, hogy a háztáji ku­koricák többségükben a jobb adottságú területeken kerülnek kiadósra, — úgy vélem, hogy ezekben az átlagtermésekben a területi koncentráció előnyei is szépen kirajzolódnak. Különbségek a termesztésben Amilyen örvendetes a kuko­ricatermesztésben 1961 óta — a nagyüzemek végleges kialakulá­sától, a hibrid vetőmagvak, vegyszerek általános alkalma­Rendkivül figyelemre méltó­nak ítélhető az eltérő termő­helyek hatékonyságot befolyá­soló szerepe is. Egyértelműen megállapítható, hogy a gyenge termőhelyű üzemekben, ahol rendszeres melioráció nem fo­lyik — (mint pl. Gödrén, ahol a megyei átlagot megha­ladó átlagtermést takarítanak be évente), vagy mert nem akarnak, vagy anyagi erejük nem teszi lehetővé, a kukorica zásának kezdetétől — az éven­kénti 10 százalékos fejlődés — az is megállapítható, hogy a megyei számok bizonyos hete­rogenitást is takarnak, elég nagyok a szintkülönbségek az egyes üzemek között. Ezeknek egy része objektív — vezetési, üzemszervezési, agrotechnikai problémákból ered és ezekben a gazdaságokban még a ku­koricatermesztés alapvető fel­tételeivel is baj van. Több esetben elemi károk okozzák a jelentősebb eltéréseket. Az elmúlt hat évben a leg­jobb üzemi eredményt elérő gazdaságok az alábbiak: termésátlaga 12—23 százalék­kal elmarad a megyei átlag­tól, az önköltsége viszont emel­kedik. A jó termés forrásai Tapasztalatunk az, hogy több­ségükben azok a gazdaságok járnak az élen e kukorica tér- 1 Az optimális áprilisi vetés meghatározója lehet a betaka­rítás idejének és a megfelelő vetőmagmennyiség, minőség a tőszám beállításának alapfel­tétele. Jó fajtaválasztás Üj korszakot nyitott a kukori­catermesztésben a gyomirtó vegyszerezés elterjedése. Alkal­mazásuk folytán egyszerre ki­került az erősen munkaintenzív növénykategóriából. Ma már a nagy gazdaságokban általáno­san, — de sok helyen a ház­táji területeken is használják. Bővült választékuk; a különböző elnevezésű triazin, atrasin és egyéb hatóanyagtartalmú sze­rek szakszerű alkalmazása tel­jes gyommentességet biztosít a kukoricában. Amilyen sorsdöntő a kukorica termesztésében az agrotechni­kai fegyelem betartása, olyan Fiatalok, figyelem! A Pécsi Fémipari Vállalat György-aknai üzemébe (revolver-eszterga gépekhez) ESZTERGÁLYOS SZAKMUNKASOKAT és BETANÍTÁSRA SEGÉDMUNKÁSOKAT KERES FELVÉTELRE. Begyakorlás után teljesít­ménybérezés, jó kereseti lehetőség. Jelentkezés; Pécs, Felsőmalom u, 13, sz., munkaügy. Helyezés 1968 1969 197» 1971 1972 1973 L Boly tsz Borjád tsz Szentlőrinc AG Szentlőrinc AG Szentlőrinc AG Szentlőrinc AG «0,3 74.7 70,7 71,9 *7,7 72,­IL Szajk tsz Szajk tsz Szajk tsz Sz.-király Szajk tsz Patapoklosi 39,8 71,2 4M é*a 64,— •8,1 in. Szentlőrinc AO Szentlőrinc AG Somberek Szajk tsz Báty tsz Szentdénes 37,7 69,7 «.* 82.2 60,8 «7,9 IV. Borjád tsz Sz,-király tsz lippá tsz Szentdénes te Szentdénes Sásd tsz tsz 33,2 <8,4 •1,3 60,6 •7,1 V. Uppő tsz Mohács Üj B. tsz Borjód tsz Bály te Pellérd te Bicsérd te 30,8 <2A *1,* 80,6 •4,9 VL Sz.-király tsz Bikali AO Lánycsók tsz Lippó te Lippó tzz Lippó tsz 50,2 •M 58,— 60,­59,4 •3.3 Javult a korai (22 százalék) és középkorai (58,8 százalék) faj­ták aránya és mintegy 20 szá­zalék a későbbi fajtáké. Te­kintve, hogy ilyen fajtaszortimen- tum áll rendelkezésre, az idei év tapasztalata óvatosságra int késői fajták nagyobb arányú vetésétől még akkor is, ha a gépekkel történő betakarítható- ság (nagyüzemekben 2200 ha/ 10 óra) megközelíti a 100 szá­zalékot és a Terményforgalmi Vállalat, valamint az üzemek saját kezelésében lévő szárító­kapacitás (mintegy: 1200 to/ó) a termés közel 80—85 százalé­kának folyamatos szárítását le­hetővé teszi. A későre elhúzódó betakarí­tás jelentős szénhidrát tartalom veszteséggel is jár, ugyanak­kor egy korai dér, vagy fagy jelentősen növeli a biztonságos kukoricatermesztés kockázatát. Igen pozitívnak ítélhető meg megyénk nagyüzemei részéről az a hozzáállás, hogy terüle­tüknek mintegy 63 százalékával csatlakoztak különböző kukori­catermelési rendszerekhez. A rendszerekben jól képzett szak­emberek, szakmunkások, a ter­melés folyamatának minden sza­kaszában a hozzáférhető leg­korszerűbb termelési elemeket (gépi, növényvédőszer, fajta, ' stb.) komplexen alkalmazzák, i Mindezek szoros összehango­lásával olyan technológiai rend­szerek jöttek létre, ahol minden tennivaló pontosan meghatáro- : zott. A kidolgozott technológia mind a rendszer-gazdától, mind ! a partner gazdaságoktól követ- j kezetes termelési fegyelmet fel- j tételez, A nagyhozamú fajták, a leg­korszerűbb termelőeszközök, a magas színvonalú technológiai l fegyelem betartása és üzem- szervezés lehetővé teszik az el­következő években a kukorica termelésének az eddigieknél még gyorsabb ütemű, hatéko­nyabb növelését. Dr, Borges József Baranya megyei Tanács mezőgazdasági és ! élelmezésügyi osztályvezető Eszmecsere a munkahelyi demokráciáról Az egyenes beszéd értéke Őszinte, nyílt szavak halla­tán mondjuk, ez egyenes be­széd volt. Ha valahol, akkor a munkahelyen nagy szükség van rá. Mert emlője a demok­ratizmusnak, bölcsője a jő lég­körnek. Mégis, keveset ér, ha , nem tudni, ki a címzett. A cle- ; mo'. ódának erős, tisztító a i sodra, de éppen azért, mert a folyam partjai szilárdak. Ha omiaáozna;: a partfalak, avaqy ki sem alakították azOKCt, gyengül a sodrás, örvények ke­letkeznek, gázlók bukkannak fel, a folyam vize szétterül. Nyitott kapuk Azt, aki szólni akar, nyitott kapuk fogadják. Fölkínálják a lehetőséget a párt-, a szak- szervezeti-, a KISZ taggyűlé­sek, a termelési tanácskozások, a brigádgyűlések. Mód nyílik a vélemény elmondására mun­kásgyűlésen — melyet egyre több helyen honosítanak meg —, törzsgárda értekezleten. S még mindig vannak további fórumok, képletes szószékek. A gond inkább az: kinek, mikor, miről mondja el véleményét a munkás? Gond ez? Az üzemi gyakor­lat ismeretében határozott igen a felelet. E következtetésre ju­tottak azok is, akik a Munka­ügyi Minisztérium és a Szak- szervezetek Országos Tanácsa számára tavaly részletes vizs­gálati anyagot készítettek. Tárgyszerűbben fogalmazva: a dolgozók tekintélyes része nem ismeri eléggé a munkahelyi demokrácia intézményeinek működését, jog, de mire? Sokan, sok helyen fölteszik ezt a kérdést. Tétováznak, örömmel hallgatják társuk okos fejtegetését az anyagto- vábbitás kiküszöbölhető aka­dályairól, de feszengenék, ami­kor a munkásgyűlésen azzal áll elő valaki, hogy nem kap­ják meg időben a kéztisztító- szert Bosszúság ez utóbbi? Persze. Csak éppen nem a munkásgyűlésre való eset. Az ésszerűség, az átgondolt­ság húzza meg a választóvo­nalat fórum és fórum, téma és téma között. Mindenről min­denütt beszélni? Ugyanolyan erőpocsékolás, mint ugyanar­ról valamennyi fórumon szólni. S akkor is baj van, ha az ösz- szes kérdés, vélemény egyet­len fórumra sűrűsödik. Létezik tehát — jobb kifejezés híján — ebben is munkamegosztás. Vagy léteznie kellene, éppen a munkahelyi demokrácia in- I tézményeinek hatékony műkö- ( dése érdekében. Talán e munkamegosztás ismeretlensé­ge, kétséges volta az oka, hogy egy-egy tanácskozáson összevegyül a lényeges, a lé­nyegtelen, elfogy a türelem, s a fontosra sem jut elég idő. A szavak ereje A vaktában elröpített nyíl­vessző aligha fúródik a célba. A szavak ereje is a célbaröpí- tésben rejlik. Abban, hogy megtalálják a címzettet, azt, aki cselekedni, intézkedni ké­pes és köteles. A brigádon be­lüli gondokat, személyes ellen­téteket tisztázhatja a brigáder- tekezlet, elsimíthatja e kis kö­zösség vezetője. A szerszámel­látás, a gépek állapota, az anyagbiztosítás elsősorban a művezető dolga, kötelessége. Ha újra meg újra baj van mindezekkel, akkor érdemes Asszonyok figyelem! A KESZTYŰGYÁR KÖZPONT! GYÁREGYSÉGE FELVESZ OTTHON VARRASRA DOLGOZÓKAT. Betanulási időre 1000,— Ft-os bért fizetünk. Megfelelő létszámú je­lentkezés esetén vidéken helyben is végzünk okta­tást Jelentkezés; Pécs, Sorház u, 36, j lépni egyet, megkeresni a mű- ! vezető főnökét. Kimondcúla- I nul, de „szolgálati utat" su- gaMnánk? Távol áll szándékainktól. A munKohsiyi demokrácia nem [ ti.Telhető a hivatalosság szigo­an m-.n3zc.b0t lépcsőfokaira. Mérlegelni azonban kell. Va- on ki intézkedhet gyorsabban, j eredményesebben a szerszá- I mok ügyében, a vezérigazgalá j vagy a szerszámk'adó vezető- i je? A rossz rajz miatt a fő­mérnök vagy a gyártmányszer­kesztési osztály főnöke? Érde- I mes. szükséges-e párttaggyű- . lésen előhozakodni azzal, hoqy a fürdőben töröttek a lábrá­csok, holott a gondnokságnak még nem .elentette senki? A vállalat több száz főre rúgó törzsgárdája előtt azt ecsetel­ni, hogy a műhelyben rossz a világítás? Nincs kétféle igazság Szándékosan köznapi példa- kát említettünk, apró eseteket, mert a munkahelyi demokrácia ilyen apróságokon is zátonyra juthat. Az igazság fényét mér­sékli. ha túl alacsonyan meg­áll, vagy túl magasra lendül a lámpást tartó kéz. Van, ami- j kor a méreg beszél az ember- ! bői — nem indokolatlanul —, s akkor még mérlegeljen is? Indulatokra szükség van, ha a jobbítás szándéka fűti azokat. A vak düh azonban rossz ta­nácsadó. A szónak nem a seb­zés, hanem a segítés a célja. Ezér nem szabad, nem lehet „összevissza” beszélni. Mert ennek semmi köze az igazi de­mokráciához. Bárhonnét nézzék is, nincs kétféle igazság. A tények té­nyek. A közösség akkor bizo­nyítja érettségét, ha nem mende-mondákra, folyosói, Öl­tözői szóbeszédekre ad, hanem a tényekre támaszkodik. S mindenkor. Abban az esetben is, ha nem a vezetést, hanem a közösség némely más, beosz­tott tagját kell bírálnia. Ló­gásért, silány munkáért, gon­datlanságból származó szer­számtörésért például. Ez ugyan­is nagyon-nagyon ritka ma még a demokrácia munkahelyi fórumain. Szilárdabb út Napjainkban már formáiód- ' nak azok az elképzelések és tervek, melyek szilárdabb utat építenek az egyenes beszédűek talpa alá. Egyebek mellett vi­lágosabbá kell tenni, kinek a kötelessége az egy-egy fóru­mon elhangzottakra felelni, időben, érdemben. Mód nyílhat a ra, hogy bizonyos kérdések­ben maguk e fórumok döntse­nek, azaz ne csak véleményt nyilvánítsanak. S előbbre le­het lépni abban is, hogy a személyesen eljáró, panaszte­vő dolgozó ne semmitmondó ígérgetést, hanem záros határ­időn belül kézzelfogható vá­laszt kapjon. Kinek, mikor, miről mondja el a véleményét a munkás — írtuk le a cikk elején. Fontos kérdés, de teljes pontossággal csak a munkahely körülményei­nek ismeretében dönthető el, o sémák veszélyesek. Egy-egy közösségnek kell kimunkálnia, kipróbálnia az utakat, módsze­reket. Nem könnyű ez. A leg­főbb segítséget hozzá a poli­tikai testületek, elsősorban is a pártszervezetek adhatják. E testületek, tagjaik példája le­het a forrás, melyből minden­ki meríthet. Mészáros Ötté GÉPÉSZMÉRNÖKÖT ÉS BÁNYAMÉRNÖKÖT keresünk üzemmérnöki munkakörbe Dél-dunántúli Köbanya Vállalat komlói üzeme,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents