Dunántúli Napló, 1974. augusztus (31. évfolyam, 209-238. szám)
1974-08-10 / 218. szám
1974. augusztus tO. DUNANTOU NAPLÓ 5 Tájékoztatás a pincekérdéssel kapcsolatos intézkedésekről S86 engedély nélküli építkezés — másfél millió forint bírság Ülést tartott a pécsi Városi Tanács vb A pécsi Városi Tanács végrehajtó bizottságának tegnapi ülésén Wieder Béla tanácselnök napirend előtt tájékoztatta a végrehajtó bizottság tagjait a pincekérdés megoldásának legújabb fejleményeiről. Elmondta, hogy a dr. Timár Mátyás miniszterelnök-helyettessel folytatott tárgyalás eredményeként döntés született a pincekérdés megoldását koordináló tárcaközi bizottság létrehozásáról, elvi megállapodás történt a közlekedési és postaügyi minisztériummal a városi gyors- forgalmi út belvárosi szakaszának 1976-os megépítésére, legutóbb pedig a Központi Földtani Hivatallal állapodtak meg a város építésföldtani térképezésének elvégzéséről. Elfogadta a végrehajtó bizottság a tankötelezettségről | szóló törvény idei végrehajtásáról szóló jelentést, majd az engedély nélküli építkezésekről tárgyalt. Az előterjesztés elkészítését megelőző vizsgálat a város területén 986 engedély nélküli, vagy az engedélytől eltérő építkezést vett számba, ezek között 20 lakóház, 323 hétvégi ház jellegű építmény és 341 garázs van. Az építésügyi hatóságok az építésrendészeti eljárások során június 30- ig 1 502 804 forint bírságot vetettek ki, aminek nagy részét — 915 768 forintot — már be is fizettek, 106 ezer forintra pedig részletfizetési kedvez-- ményt adtak. A kiadott 119 bontási határozat közül 54-et már végrehajtottak. Az engedély nélküli építkezések egyebek között veszélyeztelhetik egyes területeken a rendezési tervek végrehajtását, ezért városi érdek is, hogy gátat vessenek ezek további elharapód- zásánok. Az építésügyi hatóság a mezőőrök bevonásával gondolja megtalálni az ellenőrzés célszerű módját, de vajon csakugyan ez a megoldás? A vitában elhangzott, hogy olyan hatékony megelőző intézkedésekre van szükség — az építési korlátozások csökkentése, az építtetők megfelelő tájékoztatása, stb. —, amelyekkel ténylegesen le lehet csökkenteni az engedély nélküli épít- i kezések ma valóban nagy számát. A végrehajtó bizottság elé terjesztették a többlet-lakástulajdonnal rendelkezők névjegyzékét. Az előzmény: a 32/ 1971. kormányrendelet intézkedett arról, hogy egy személy, illetve csalód egy lakással rendelkezhet, a többletet 1973. december 31-ig értékesíteni kell, vagy a tulajdont át kell ruházni. A névjegyzék szerint Pécs három kerületében jelenleg 408 tulajdonos 1122 lakással rendelkezik. A többség birtokában csak egy többletlakás van, de akad jócskán 3—4, sőt 6—7 többletlakás is. 1968. január 1-e óta működik jelenlegi szervezeti formájában a Pécs-Baranyai Beruházási Vállalat. Hat esztendő munkájáról számolt be a végrehajtó bizottság előtt Gádor András igazgató. Jelentése szerint a vállalat több mint 5 milliárd forint értékű beruházást bonyolított le ennyi idő alatt, s ebből a taná- esi beruházások értéke megközelítette a 4 milliárd forintot. A jelentés tájékoztatást adott a jelen tervidőszak beruházásai végrehajtásónqk eqyes problémáiról és az ötödik ötéves terv előkészítésének vállalati feladatairól, valamint a beruházások megvalósításában közreműködők kapcsolatairól. A jelentés feletti vitában a végrehajtó bizottság tagjai elismeréssel nyilatkoztak a vállalatnak a város beruházási politikájában vitt szerepéről. Kritikával illették azonban egyes tevékenységi köreit, így pl. az előkészítéssel kapcsolatos tevékenységét, ami sokszor nem elég hatékony és éppen ezért papirosizű. Szemléleti változást sürgettek, aminek egyebek közt abban is meq kell nyilvánulnia, hogy a vállalat szakembere^ bekapcsolódjanak egy-egy be ruházás tervezésébe is, észrevételeiket már menet közben tegyék meg, hogy nehogy a kész tervet kelljen elutasítani. Wieder Béla tanácselnök vitazárójában megállapította: a vállalat tevékenységének mércéje elsősorban az legyen, hogyan valósulnak meg az általa bonyolított beruházások. A továbbiakban a végrehajtó bizottság határozatot hozott a kovácstelepi — személyi tulajdonú épületben működő — óvoda megszüntetéséről, s a 39-es dandár úti óvodába való beolvasztásáról. 249 800 forintot szavazott meg a vb a közlekedési park idei üzemeltetésére. A szociális létesítmény megépítése és a közművesítés után kerülhet sor augusztus 20-án (az 1973. április 4-it követő második) avatásra. A közlekedési parknál három személyt alkalmaznak, lesz berendezett műhely és iroda, 150 ezer forintért pedig 60 különböző járművet szereznek be. Befejeződött a VI. Siklósi Kerámia Szimpoz on r Értékes müvekkel gazdagodtunk Halk felszisszenések kísérték tegnap délben a siklósi vár kongresszusi termében dr. Varga Gyula színes diavetítését. A villányi szobrász- és a siklósi kerámiaművésztelepről, az ott készült alkotásokról, a telepeken dolgozó művészekről készült igen magas színvonalú diasorozat vetítésével búcsúzott a redezőség a vendégekül, A villámgyorsan eltelt egy hónap utáni búcsúpercek természetes elfogódottságába különös feszültséget vitt Kircsi László oboaművész szép improvizációja, amely a diasorozathoz illeszkedett. Növényszociológiai kongresszus a világ legerdősebb országában A veszély nálunk is figyelemre méltó A világ legerdősebb országában, Japánban még a monszun-esők előtt, ez év május 15. és június 12. között az ember által szennyezett növényvilágot és talajt vizsgálta dr. Horvát Adolf Olivér, a Mecsek nemzetközileg elismert pécsi botanikusa. Az első Európán kívüli környezetvédelmi és növényföldrajzi világ- kongresszuson ö képviselte hazánkat Tokióban o rendező szerv: a Nemzetközi Növényszociológiai Társaság japán csoportjának meghívott vendégeként. Pécs a legszennyezettebb városok között — A nagyjelentőségű kongresszuson 57-en vettünk részt Európát Ausztria, Belgium, Csehszlovákia, Franciaország, Hollandia, Jugoszlávia, NDK, Norvégia, NSZK, Svájc küldöttsége képviselte. A rendezvényen argentin, ausztrál, Egyesült AI la- mok-beli és kanadai szakemberek is megjelentek. Előadások, referátumok megtartása mellett végeztük a veszélyeztetett vidékek terepjárósát Japán épp a 24. órában ismerte fel, hogy a szigetországban megbomlott az ember, az általa alkotott környezet és a természet kapcsolata, egysége. Komoly méreteket öltött a környezetszennyező- j dés. A veszély nálunk is figyelemreméltó. Levegőnk, vizünk, talajunk a nagy gyártelepeknél o legszennyezettebb, így a főváros, Tata, Miskolc és Pécs térségében. ■ Japán ipartelepein, főként a cement- és acélművek mellett sorra létesülnek a zöld övezetek. Számunkra is példamutató a törekvésük. Japán területének hetven százaléka erdő, így a földkerekségen erdőben a leggazdagabb. Mégis a sűrű lakosság miatt — százmil- lióan élnek a szigeten — az egy emberre jutó erdőrész a többi országhoz viszonyítva a legkisebb, alig 0,25 hektár. Tokió a Föld egyik legrosszabb levegőjű települése: nem a korom, pernye, füst, hanem a különböző gázok miatt. Főként kéngáz kerül a több milliós város levegőjébe. A gyórvidékek „füst- mérgei" esősorban a tűlevelű fákat sorvasztják: korán hull a levél, rohamosan megcsappan az életerő. Szinte menekülnek a „gázos" területekről a zuzmók és a mohák. Pécs levegője is a szén magas kénvegyület-tartalma miatt kénqázokkal szennyezett. Erre inkább a jegenyefenyők érzékenyek. Zöld övezetünk kialakításánál ezt figyelembe is veszik. Egyébként nem minden zuzmót és tűlevelűt visel meq a gáz megyénkben sem. Feketefenyónk, amelyből sok található a Mecsekben, jól tűri a levegőbe jutott „mérgeket". Bár ültetése nem kívánatos, mert nem tagja ősi növényzetünknek, hiszen a fenyők közül egyedül a gyalogfenyő (boróka) őshonos a Mecsekben. Ebben a témában a hazai vizsgálat már nagyon időszerű. Földünk második legnépesebb városában, Tokióban a nagy kertek hűvösebb légtömege és a meleg kőrengeteq magasabb hőmérsékletű levegője növényiállati életet pusztító körforgásban keveredik. Rohamosan csökken a parkokban az énekes- és rovarirtó madarak száma és az ^eredeti aljnövényzetet inkább Amerikából származó igénytelen gyomnövények váltják fel. A mikroklíma fenti törvényei Budapest parkjaira is érvényesek. Leggyakrabban a Városliget hűvös erdei mikroklímája érintkezik a kőrengeteg meleg légáramlatával. A Mecseki Parkerdőben, a szőlősökben, gyümölcsösökben legjobban bírja a városi zajt, a gyakran rossz levegőt a fekete rigó. A többi madárfaj viszont számban rendkívül megfogyatkozott. A levegő és o növények-álla- tok kapcsolatának helyi kutatása szükséges. Tokió eredeti növényvilágát templomkertek, parasztházak körül, meredek lejtőkön megmaradt ősi növényzetből rekonstruálják. Ebjpól következtetnek, hogy mi lehetett a pusztulás előtt. Említhetek hazai példát is. A jelenlegi pécsi szőlők, gyümölcsösök egykori növényzetét: a dús erdőket a II. József korabeli térképek, Kitaibel Pál naplója alapján bizonyítottam. Mecsekszentkútnál olyan tájat találtam, ahol a pécsi szőlőkhöz hasonló növényföldrajzi viszonyok uralkodnak, sőt méq felfedezhető a hajdani erdő. Mintául szolgálhat az őshonos flóra rekonstrukciójához. — Az egyhónapos terepjárás, előadássorozat utón határozatokat hoztak. Eszerint a szentélyek, templomok körüli nemzeti parkok megőrzése elsőrendű feladat. A még el nem tűnt, de erősen pusztuló tájakat megfelelő beavatkozással visszavezetik az eredeti állapotba. Nálunk ez például jól sikerült a kis-balatoni kócsagtelepnél és a Hortobágyi Nemzeti Parkban is. A csupán gazdasági okok miatt beültetett, idegen fafajokat, köztük a tűlevelűeket, fokozatosan eltávolítják. Nem ajánlatos a természet rendjétől eltérően egyféle fafajból kialakítani az erdők lombkorona- állományát. Korszerű vízgazdálkodással az ősi lápterületek megmenthetők. Itthon is fokozott figyelemmel óvjuk o hidegebb kor növényeit őrző Szabolcs megyei Bátor-liget lápjait Nyírbátornál, a Duna—Tisza- közén, a Dabas-környéki turján, vidéket, valamint Egerbakta, Kőszeg tőzeg-lápjait Az erdőirtást, a legeltetést ésszerű keretek között kell folytatni. Az új magashegyi utak építésénél a hegyomlások, a kőlavinák veszélyeztetik az úgynevezett alpesi régió virágait. Ennek elhárítására a megfelelő technikai intézkedéseket keresik. A legtöbb tartományban elkészítették a táj most meglévő, rontott, de eredeti, természetes állapotát is rögzítő térképeket. Ma már új utat, várost, gyárat, zöld övezetet csak a megfelelő, egykori növényzet felhasználásával hoznak létre. A vetítés után a rendezőszervek nevében Bernics Ferenc, a Baranya megyei Tanács művelődésügyi osztályának vezetője záróbeszédében értékelte az idei szimpozion munkáját. A szakmai és a tartalmi értékelés természetesen a művészettörténészekre, kritikusokra vár. — Ha most a záráskor — mondotta Bernics elvtárs — az itt dolgozó művészek közül néhányban felmerül a gondolat, hoqy szívesen maradnának, akkor jó a szimpozion mérlege, mert hazatérve önök a Siklósról kapott szálakat befűzhetik egyéni útjukba, életművükbe. — Országosan, sőt nemzetközileg is elismert tény már, hogy Siklóson egy modern kerámiaközpont jött létre. Az elmúlt években 76 művész dolgozott itt. Néhányon közülük több éven keresztül visszatéröek. Az alkotóműhely 13 országból 31 kerámiaművészt fogadott falai közé. Csaknem 800 művet készítettek el az itt dolgozók. A legfőbb ideje most már arra gondolnunk, hogy az elért eredmények és értékes órák ne röppenjenek el nyomtalanul, hanem közkinccsé váljanak. — Mint láthatják, a művésztelep udvarát kerítő várfalon, a Perényi bástyánál folynak már az ásatások. Az Országos Műemléki felügyelőség és a Megyei Tanács — a Művészeti Alap segítségét is igénybe véve — tervbe vették a kolostor és a mellette fekvő várrészlet régészeti kutatását és helyreállítását. 1977-ben az egész kolostor épületét és a hozzátartozó kerteket helyreállítva, a művésztelep céljára alakítjuk ót Speciális együttes lesz ez: mind a két társ-alkotótelep, a kerámia és szobrásztelep központja és a keramikusművészek műhelye és otthona. Ugyanakkor a kolostor XVIII, századi padlásterében egy zárt és a külső kertben egy szabadtéri kiállítóhelyiséget alakítunk ki. Véqeze'ül Bernics Ferenc és Csenkey Éva művészettörténész átadták a VI. Siklósi Nemzetközi Kerámia Szimpozion vendégeinek a részvételi okleveleket. A Baranya megyei Tanács művelődésügyi osztályának nívódíját idén Benkö Ilona keramikusművész kapta. Az oklevelek kiosztásával véget ért záróünnepség után a kerámia szimpozion vendégei délután méa megtekintették a j villányi szabadtéri szobormúzeumot, A részvevők közül néhányon már elutaztak, a többiek ma vesznek búcsút Siklóstól, Baranyától. Sokan közülük a visz- szatérés gondolatával távoznak. Viszontlátásra 1975-ben . . . B. K. Nem az Állami Biztosító jóvoltából Emelkedett a kártérítésekre kifizetett összeg A jóslat az év elején született az Állami Biztosító budapesti sajtótájékoztatóján: „az idén jóval több kártérítést fizet ki a biztosító a gépkocsi tulajdonosoknak”. Sajnos, a jóslat Baranyában bevált, de nem a biztosító nagylelkűsége, hanem a karambolozó, baleseteket okozó gépjárművezetők miatt. Ez esetben még az sem mentség, hogy évről évre növekszik a gépkocsik száma. De nézzük a számokat! Tavaly egész évben 11 millió 850 ezer forint kártérítést fizetett a Baranya megyei Állami Biztosító a kötelező gépjárműbiztosítás alapján. Cascóra pedig 5 millió 288 ezer forintot. Az összesen 17 millió 138 ezer forintot 4826 gépjármű tulajdonosnak fizették ki. Ez év első felében 2974 kár- bejelentés érkezett, s a kötelező és a Casco biztosításra 9 millió 522. ezer forintot kaptak a károsultak. Ugyancsak emelkedett a termelőszövetkezetek részere — állatkárok címén — kifizetett összeg nagysága. Az elmúlt év első félévben 11 millió 210 ezer forinttal szemben idén június végéig 12 millió 268 ezer forintot fizetett a biztosító. A növekedés tehát csaknem tíz százalékos. Az egyéni állattartóknak pedig csaknem 100 ezer forinrtal több kártérítést fizettek az idei első félévben, mint 1973 júniusáig. A mezőgazdasági nagyüzemek növénykára is jelentős: 93 ezer hektárnyi területet jelentettek ez idáig jégverés miatt károsodottnak. A vizsgálatok szerint 36 ezer hektárnyi területen nem volt megalapozott a bejelentés. Az 57 ezer hektárnyi valóban károsult termőterületből 28 ezer hektárt előszemléztek a szakértők. A kárbecslések tehát megkezdődtek, ám a végleges kárt csak az adott termény betakarításakor állapitiák meg. így tehát ez év első félében 29 ezer hektárra fizették ki a biztosítás alapján iáró összeget, s ez 76 millió forint. Tavaly egész évben 89 millió volt a kártalanítási ősz- szeg, s az előzetes számítások szerint 1974 végéig — az előszemlézett területekkel együtt többmillió forintot fizet még a biztosító. Jelentéktelennek minősü1 a téli kipusztulásokra és belvíz okozta károkra kifizetett ősz- szeg, viszont nőtt a háztartási balesetekre, műszaki károkra vonatkozó bejelentések és kifizetések nagysága. Különösen sok rongálódást okozott a május 22-i baranyai vihar. Az 1500 bejelentésre ez idáig 3 és fél millió forintot fizettek a károsultaknak. Jó munkát végeztek I Ünnepélyesen zárultak a Műegyetem nemzetközi építőtáborai I Pénteken, ünnepélyesen zárultak a Budapesti Műszaki Egyetem nemzetközi építőtáborai. A táborozó diákok — magyar, szovjet, lengyel, csehszlovák. bolgár, NDK-beli, francia és finn műegyetemi hallgatók. Budapesten, a többi között, a műszaki egyetem új kollégiumának, az Orvostudományi Egyetem elméleti tömbjének építésénél segédkeztek. Pakson, az atomerőmű építésénél vettek részt, Bóján a gimnázium és a kórház bővítésénél, lakóházak éoítéséné1. Kecskeméten tanműhely és lakások építésénél dolgoztak. Ezenkívül, Székesfehérváron különböző éoitőtelepe- ken, a műemlékek helyreállításánál végeztek értékes szak-, illetve segédmunkát. Polqárdiban a társadalmi erővel készülő 12 tantermes általános iskola befejezéséhez járultak hozzá. A tácí táborbeliek régészeti ásatásokkal, pontosabban Gór- sium feltárásánál jeleskedtek. Az egyetlen sátortábor részvevői a kiskunlacházi tsz-taaiainak seaitettek a gyülmölcsszedésben. Kabintűz a harkányi strandon. Tüzet okozott egy eldobott égő cigaretta a harkányi strand 221-es kabinjában augusztus 8-án reggel. A kabinban lévő 300 forint készpénz, egy pantalló és egy szatyor is tüzet fogott. A helyszínre siető siklósi önkéntesek idejében megfékezték a tüzet, így a keletkezett anyagi kár 2000 forint ♦ Égő nyílvessző a szénakazalban. Gyermekjáték okozta a tüzet augusztus 8-án Mattyon, | Józsa Imre portáján. Az indiá- nosdit játszó gyerekek égő nyílvesszőt lőttek a pajtában lévő szénakazalba, amitől a gyúlékony anyag lángra lobbant. A pécsi, a siklósi, valamint a maty- tyi tűzoltók gyors beavatkozás-' sál megfékezték a tüzet. A keletkezett anyagi kár így is 10 ezer forint. ♦ Major Péter szekszárdi lakos személygépkocsijával csütörtök reggel a 6-os főközlekedési úton, — Mecseknádasd közelében — megcsúszott, nekihajtott a szabályosan közlekedő . Bakkert János bátai lakos vezette tehergépkocsinak. Major Péter utasai, Kasler Ferenc és Kasler Zsuzsanna kiskorú szekszárdi lakosok könnyű sérülést szenvedtek. A gépkocsikban keletkezett anyagi kár 25 000 forint. ♦ A nedves úton megcsúszott a I ßökönyi László pécsi lakos vezette tehergépkocsi augusztus I 9 én reggel a Hunyadi úton a Mecsekre haladás közben. A jármű áttért a baloldalra, csak a kőkorlátnál állt meg. A tehergépkocsi utasa, Molvai Péter pécsi lakos könnyű sérülést szenvedett. ! Pótkocsis IFA j tehergépkocsira gyakor'ott gépkocsi- vezetőt elveszünk PÉCSI BÚTORGYÁR, Pécs, Somogyi Béla út 6.
