Dunántúli Napló, 1974. augusztus (31. évfolyam, 209-238. szám)
1974-08-10 / 218. szám
I ( s Révbe ér a Feszty-körkép A múlt szazad kilencvenes ] éveiben, Párizs egyik kiállítási csarnokában látta meg Fesrty Árpád a két francia festő, Detaille és Neuville óriási vásznát, amely Napóleon számos ütközeteinek egyikét ábrázolta. Fesztyre olyan nagy hatással volt a kép lenyűgöző mérete, hogy elhatározta: ő is fest hasonlót. Témának a vízözönt választotta. Itthon, családi körben megvitatták a nem mindennapos művészi elgondolást A feleség, Jókai Róza mérsékelt lelkesedéssel fogadta c merész tervet, Jókai Mór azonban — akinek Róza nevelt lánya volt — csak a témaválasztással nem értett egyet, különben tetszett a gondolat. — Szép, szép ez Árpád, de gondold meg: pár év múlva Milléniumot ünnepiünk. Azt tanácsolom, hogy az évfordulóra fesd inkább meg a „Magyarok bejövetelét". Feszty őrömmel fogadta az ötletet. A kivitelezésbe pedig bevonta Mednyánszky Lászlót Üjváry Ignácot, Spá- nyi Bélát, Olgyay Ferencet, akik a háttér tájainak megfestését vállalták. Pállva Celesztin a táborozási, sá- torverési jeleneteket, Vágó Pál a lovakat vetette vászonra. A vezérek lovait Feszty festette, ugyancsak az 6 munkája a gyönyörű felhőkkel ékes égbolt, s az előtérben levő nagy alakok sokasága. A 126 méter hosszú, 15 méter széles egybeszőtt vásznat egy belga gyár készítette. A három éves munka anyagi fedezetét egy ke- ! reskedelmi társulás adta, s ennek ellenében jogot kapott arra, hogy a mai Szép- művészeti Múzeum helyén épült ideiglenes csarnokban a kész képet belépődíj ellenében bemutassa. A gigantikus alkotás fél évvel a szerződésben kikötött idő utón készült el. A társaság, amely óriási ösz- szegeket szedett be a körkép nézőseregétől, nem vállalta a többletköltséget Ezt Feszty saját zsebéből fizette ki, s így a munkába bele- rokkqnva, tízezer korona adósság is terhelte a „Magyarok bejövetele” miatt Egy másik pénzügyi vállalkozás viszont csaknem jóvátehetetlen fordulatot hozott a kép sorsában. Az eredeti vállalkozók ugyanis a századforduló körül eladták a körképet egy londoni kiállítónak, s azt csak 1910- ben vásárolta vissza az akkor erre a célra alakult részvénytársaság. Az RT. az egykori plasztikum melletti téren építette fel az újabb körcsarnokot a „Magyarok bejövetele" bemutatására. Amikor a második világháború bombázásai miatt a mű ott veszélybe került, a főváros felajánlotta, hogy 200 000 pengőért megveszi és a Citadellában biztonságosan elhelyezi. Az RT. azonban ragaszkodott a negyedmilliós vételárhoz, s az elhúzódó alkudozások alatt amerikai szőnyegbombázás érte a körképet a Városligetben. A súlyosan megsérült vászonban a háború alatti és utáni nehéz raktározási viszonyok további károkat okoztak. Végül a Nemzeti Galéria vette pártfogásba. Egy kisebb részletét — Mednyánszky aranyszínek- ben pompázó Verecke-kör- nyéki domboldalát — azóta helyreállították e Galéria restaurátorai. A hányatott sorsú alkotás most végre révbe ér: a Pusztaszeri Országos Emlékbizottság úgy határozott, hogy történelmünk első ország- gyűlésének, továbbá a felszabadulás utáni sorsfordító eseménynek, a földosz- | tósnak a színhelyén, a Pusz- j 'aszeri Nemzeti Emlékparkban állítják ki teljes restau- , rélós utón a „Magyarok be- i 'zvetelét'’ i Csorna Béla OUVANTOll NAPIO / 1974. augusztus Ifl. Mesebeli kincsekért adták-vették Univeizál-iecept Nem sok példány lehet már belőle. Hiánycikk lett, mint a mammutagyar. Pedig másfél századdal ezelőtt legalább tíz pécsi família mondhatta magáénak e minden betegséget zsongító gyógystermixtura egy- egy előiratát Ezeknél ■ a jeles családoknál rendszerint o kész orvosság maga is ott állt különleges üvegében a kulcsos kre- denc mélyén, hogy valamelyik családtag vagy a titkot tartani tudó bizalmas szomszéd azonnal kaphasson belőle, ha rászorul. Nem fogyhatott ki soha, hiszen a Család egészségének biztosítéka, szinte szimbóluma volt. Ha a tiszteletre méltó, féltett fluidum az üveg alján utolsót sóhajtani készült, a családfő azonnal az öregpatikába sietett, hogy újból elkészíttesse a százszorjó csodaszert. Pedig nem volt olcsó mulatság, de nobile officiumnak számított. Megfizethetetlen jámbor kegyességnek, hogy mint első segély, díjtalan védőangyal legyen a szenvedés ágya mellett. Még megköszönni sem lehetett, mert akkor nem használt Ezer év drogjai Túlságosan egyszerű lenne azt mondani: kit érdekel ez manapság? A receptszöveg, a bonyolult készítési mód s az előirat egyszerű vagy összetett gyógyszeranyagai? Kit érdekel az elsüllyedt kincses hajó a tengerfenéken vagy a 2000 méter mélységbe rejtett olajmező? A pókhálós, rozsdás recipe, amelyből már első pillantásra a gyógyulás illata száll, ezer év orvoslásának drogjairól mesel. Sokszínű, gazdag, homályos múltról. Távol- és Közel-Kelet medicinális örökségét erre a zeneműre gyúrta egyetlen masz- szába a hajdani magiszter, hogy mindent meggyógyítson, ami fájt. Vegyük szemügyre ezt az ősi postát, e vén „univerzál receptet", amit Karpolai-Kilius Gyula prezentált nekem, hogy okosodjam rajta. Kétlapú, hatalmas ív, enyhet ígérő Veronika-kendő. Merev, akár a pergament s elborítja az asztallap felét. Barnálló, merített, legtisztább papirosmatéria, a hajtogatás mentén másszínű papírral pántolva. Az árkus éle csaknem ép. Világosságnak tartva fölsejlik a patinás papír koronás címerű vízjele. Ez árulja el a szakértőnek, hogy legalább 1820-ban vagy ennél korábban készítették a Felvidéken. De hadd szólaljon meg a Kópia maga! Kópia, mert ez az írás csak másolat egy sokkal régebbi, legalább háromszáz esztendős, eredeti ereklyéről. Kitűnő toll rótta, ma is frissnek ható növényi tintával. Jól olvasható a német szöveg, a gótikus német betűk: „Beschreibung von einer Elixir”. Doctor Irrent Megtudjuk, hogy a sokhasznú gyógyszerkeverék előirata nemzedékek során egy svéd család birtokában rejtőzködött, míg Doctor Irrent, aki jussként jutott hozzá, világra nem tárta, hogy nagyatyja a 130, atyja pedig a 120 életévét ennek az elixirnek köszönhette. Maga a doktor, aki 117 éves korában halt meg, ugyancsak ezt fogyasztotta. Reggel és este 12 cseppjével, levesben vagy cukrozott teában. A medicina hasznát 33 betegség felsorolása illusztrálja: „Reiniget den Magen von Schleim", vagyis megtisztítja a gyomrot a nyalkától. — Aztán: gyógyítja a szívdobogást, az idegek reszketését, a testtagok gyengeségét. — Podagra ellen. — Kisepri a salakot a testből, a vért frissíti. — Megöli a gilisztákat, kihajt homokot és követ, elirtja a fejtetűt, gyógyítja a skorbutot és a fülzúgást (lágy gyolcsra cseppentve a fülbe vezetni). — Régi és új sebekre gyorsan hat. — Az asszonyi nemnek meghozza a tisztulását. — Néhány percen belül szünteti a gyomor és a bél kólikáját. — Tisztítja a mellet és gyógyítja a tüdőbajt. — A könnyű légzést biztosítja. — Elfolyósítja a nyálkát és elősegíti a kiköpését. — Hajtja az epét és vizeletet. — Daganatot lohaszt, egészséges arcszínt ad. — Kúrál minden lázat és minden öröklött bajt. — Fogfájós ellen külsőleg. — A gyógyszert megelőzés céljából fogyasztva az ember friss és egészséges marad s vigasztalhatja magát a szilárd öregség állapotával. Az előirat közli ezután a más-más panaszoknál való kivételes adagolást, majd maga a recipe-szöveg következik német nyelven. Az anyagok neve és mennyisége lat, könti.ng, drachma és grán súlyegységben. így sorolja egymás alatt a 13 anyagot, a hódpézsmót, vérontó-gyökeret, kurkumót, áloét, enciánt és rabarbarót, fehér cserfataplót, sáfrányt, citromot, angyélikát, mirrhát, borkősavat és a Theriakot. A Theriak külön egyéniség itt, ágyúhang a lélekharangok csengésében. Maga is keveiék s magyarázatot kíván. A nagyeszű poniusi király VI. Mithridates Eurpator ,a nagyeszű pontusi király (i. e. 132—63) Róma esküdt ellensége és hatalmas vetélytársa, lelkesen művelte a gyógyító tudományt, fél életét erre áldozta. A családi és udvari intrikák s külföldi kémek miatt mindig attól rettegett, hogy elteszik láb alól. Ezért akart egyre többet tudni a mérgekről és ellenmérgekről. Folyton emelkedő adagokban heroikus szereket szedett, hogy szervezetét a méreg hatásával szemben ellenállóvá tegye. Hozzá is edződött, állítólag annyira hogy mikor az utolsó csatában országát elvesztette s öngyilkos akart lenni, a méreg már nem fogott rajta. Ez u Mithridates gondolta ki, ő állította elő a később olyan nagy hírű theriakot, az Antidotum Mithridaticum-ot, mely 64 anyagból készült és jócskán tartalmazott ópiumot, illetve mák- fej-kivonatot is. A mithridat hírére, népszerűségére jellemző, hogy a XVIII. sz. német gyógyszerkönyveiben is szerepelt. Minthogy hamisították, hatóság előtt, ünnepi formák között, nyilvánosan kellett összekeverni. A leghíresebb theriak Velencében készült, a keleti medicinák drága piacán. Ide igyekeztek a királyi és főúri udvarok rangrejtett követei (a magyarok is), akik 100—200 aranyforintért „valódi velencei terjék"-et hoztak a Silvestrini patikából. Maga az előirat nem volt sehol, emberi szemnek láthatatlanul bújt meg egy biblia titkos írású szövegében vagy az al- kémisták csillagjelei között. Nagy varázslók, gazdag uralkodók mesebeli kincsekért adták-vették vagy ajándékozták, akár a felséges budoárok legújabb vagy legrégibb illatszervényeit a felséges feleségek vagy szeretők. A theriak javított formája, az Orvietán — elektuárium, a XVII. században jelent meg. Orvieto városáról nevezték el, ahonnét Christophe«© Contugi hozta divatba. Állítólag Moliére is segített a hírverésben, mikor vígjátéka egyik jelenetében a szatírpofájú sarlatán felsorolja a „grande puissance de l’Orvietan” csodába illő erejét Univerzális Elixir A pépállományú theriakhoz a mi univerzális elixirünk növényi anyagainak főzetét keverték, így lehetett cseppenként, kanalanként vagy ^borogatónak használni, Készítésé napokat igényelt, de akkoriban még volt ideje bőven orvosnak, patikusnak meg a betegnek is. A keletiek bölcs türelmét csak később varázsolta hajszává a Nyugat A beteg emberi szervezet kívánságait ma sem lehetne hívebben, sokrétűbben ábrázolni, mint ahogyan azt az Univerzál Recept tükrözi. Az Elixir úgy tündöklik benne, mint az egészség uralkodója, mint egy női szoprán-szóló a klasszikus körű sműben. Hadd tegyem ezt az ősi, ritka és drága éneket a születendő Baranyai Gyógyszerész Múzeum márvány asztalára. Baranyai Aurél így látja a pszichológusi Nyári veszélyek Mi a „túlvezetés" ? Vigyázat: úthipnózis Ha szembe süt a nap... A közlekedési szakírók általában többet foglalkoznak a gépjárművezetés téli veszélyeivel, mint a nyári problémákkal. Feltehetően azért, mert az út- ; viszonyok és az időjárási felté- ! telek télen lényegesen kedvezőtlenebbek. A balesetek többsége viszont mégis nyáron történik ... Ne csak vezessen, pihenjen is! ! A nyári autós kirándulások, i túrák egyik legnagyobb veszé- I lye a „túlvezetés”. Sokan j órákig vezetnek, megállás nélkül, mert csak az úticél elérése [ lebeg előttük. Súlyos hiba. j Szakértők szerint minden veze- j tési óra után öt perces, két ; óránként 10—15 perces aktív I pihenőt kellene tartania a gépkocsivezetőnek, hogy fenntartsa teljesítőképességét. Soj- nos, az a tapasztalat is csak szakmai körökben ismeretes, hogy az autóbalesetek ötven százaléka a fáradtság miatti figyelmetlenség következménye. A közfelfogás figyelmetienség- í nek tulajdonítja a baleseteket, ! pedig a figyelmetlenség csupán magatartási tünet, amely a : fáradtságállapot következmé- | nye. Mit tegyen tehát a járművezető? Útközben, legalább 2—3 óránként tartson 10—15 perces pihenőszűneteket, s közben végezzen lazító mozgást. Fogyaszthat frissítő italokat, — ] természetesen, nem szeszesitalt . .. Hasznos tehát, ha termoszban tejet, üdítőitalt visz magával az útra. A kocsi belse- , jében legyen mindig friss le- I vegőáramlás, mert a bőséges, j friss oxigén biztosítja az inten- | zív figyelmet. Ha az úthipnóz'S- j nak a legkisebb jele is megmu- j tatkozik — azonnal pihenőt kell I tartani. (Úthipnózis az a jelen- [ ség, amikor a hosszú, egyhan- I gú menetnél a vezető már csak I az útszakasz egy pontját látja, I s az oldalsó mozgásokat nem j észleli.) Hőártalom — vérj sűrűség A nyári hőség fokozottan | igénybe veszi a vezető szervezetét Tudjuk, hogy a 18—26 j Celsius fok közötti hőmérsék- ; let jelenti a gépjárművezető- | nek a kényelmes hőmérsék'eti zónát, mert ha magasabb vagy I alacsonyabb, már zavarja a ■ szervezet hőszabályozásának működését. A szervezet saját 1 hőmérsékletét a környezet hőfokának változásai ellenére Is megtartja, de ez nagy megterhelést jelent. A gépjárművezető hőtermelése vezetés közben óránként 2—300 kilokalória. Ugyanennyi hőt a szervezetnek le kell adnia, különben felmelegszik. A gépjármű belsejében a külső hőmérsékletnél 5—10 Celsius fokkal magasabb hőmérséklet is előfordul. A kedvező légáramlás a kocsiban, a vezetőn pedig a könnyű, nyári öltözék ezért rendkívül fontos. Porréteg a szélvédőn Gyakori nyári veszély _ a tűző nappal szembeni vezetés. Ilyenkor a kocsiból való kilátás korlátozott, főként ha a szélvédőt enyhe porréteg is takarja. (Ilyenkor tűnik fel hirtelen, „szinte a semmiből" előttünk a másik kocsi...) Használjuk tehát a kocsiban lévő napellenzőt, mert megvéd, hogy közvetlenül az izzó napkorongba kelljen néznünk. Az útfelületen és a szélvédőn keletkezett, visszatükröződő napsugárzástól máf nem. Ettől — pontosabban a balesetveszélytől — csupán az óvatosság védi a vezetőt. És a nagyobb megértés — a másik iránt. Ha a naptűzésnek háttal vezetnek, gondoljanak arra is, hogy aki szembe jön, azt elvakítja a fény. Nekem kell tehát jobban vigyáznom ... Dr. Réti László pszichológus Röviden | Felülvizsgálja a KPM Pécsi Közúti Igazgatósága a megye útjain az útburkolati jeleket, s ahol szükséges, újjáfesti. Pécs városa, a 6-os út városi átkelőszakasza a jövő héten kerül sorra. A festőbrigád vállalta, hogy a I munkát éjszaka végzi, a forgalom zavarása nélkül. ♦ Év vége, az eredeti határidő előtt jóval korábban, augusztus 20. tiszteletére átadják az erdősmároki bekötőutat. A műszaki átadás augusztus 17-én lesz, az ünnepélyes útavató pedig 1 24-én. Komolytalan rovat Csoda-káderek Csodakáder nem lesz, hanem születik. Na már most az ember vagy elviseli, vagy eladja. Elküldeni ebben az országban soha senkit nem küldenek e(. A csodakáder különleges találmány. Mindent tud, ami ott és akkor felesleges. Tehát művelt De minek? Dolgozni nem tud. Az országot én mindenesetre elláttam velük.' Vegyük őket sorra. Az első mélylélek volt. Kicsi volt szemüveges és vállalkozó kedvű. Tudott franciául, törökül, eszperantóul és lengyelül. Magyarul nem. Nem volt olyan tanulmányi verseny, ahol első ne lett volna, de három cédulát nem tudott sorbá rakni. Ha erre sor került, rémülten maga elé nézett és elment panaszra. Ha nem panaszra ment akkor máshová. Mindegy, hogy hová, valahová, ahol bemutatkozhatott, hogy honnan jött. ő soha nem rühellte anyaegyesületét Ez utóbbi már igen, de ez nem változtatott semmit a dolgon. Ajándékként kaptuk, tehát maradt az elajándékozás ravasz formája. Egyszer az egyik nagy intézmény vezetője Pesten azt mondja: — Elvtársi Bajban vagyok! Egy állás megüresedett és nem tudom betölteni. Pedig igen sokirányú érdeklődő ember kellene. Itt az isten ujja! — futott át rajtam. Mindenesetre megkérdeztem: — Azt akarja, hogy segítsek? — Igen! Azért szóltam! — Nehéz lesz! Maga mihez ragaszkodik, hogy szép fiú legyen, vagy érdeklődő? — Az utóbbihoz! — Na, akkor szerencséje van. Akit én ismerek, az nem valami előnyös külsejű, (ez egyébként igaz volt) de minden iránt érdeklődik. (Ez is igaz volt, hajajj I). — Hogy hívják? — A név nem mond sokat az értékről, de tessék. És megmondtam. Felsivalkodott: — Az hülyéi — Ja, ha így viszonylik ehhez a fontos kérdéshez! Szóval járt már itt? Akkor tárgytalan. Kicsit csúnyán nézett rám, de mit tehettem? Én is úgy kaptam. Ajándékot nem illik megőrizni. Azt tovább kell adni! Legközelebb már az egyetemi tanárjánál próbálkoztam. Nem lehetett panasza, kiváló tanuló volt Egy zavart mindössze. Az egyetemi tanár feltűnően okos fickó volt és az ilyenektől félek. Mindenesetre a levelet megírtam. „Kedves Barátom! Itt van ez és ez. Te tanítottad, tehát tudod, hogy nem akarok senkit a nyakadra lőcsölni. Te, az I emberi lélek mély ismerője, í belátsz az emberekbe. (Adja meg az a nagy űristeni Épp ez hiányzik!). Ez az ember nősülni akar. Ott a menyasszonya I Nekem itt megszakad a szívem. Ami egyébként mindenhogyan megszakad. Ha nem lehet a menyasszonyáé, akkor azért, ha elviszik tőlünk, akkor azért. De az ember elsősorban humanista! Terajtad ugyan segítünk, mi meg bennmaradunk a bajban. De mit tehetünk?! A neve egyébként ez meg ez. Segíts rajta I” Nem segített! Mégcsajr nem is válaszolt. Sejtettem, hogy az okos fickóval baj lesz. Az isten nem ver bottal. Valami csoda folytán az okos fickó vállalata írt egy érdeklődő levelet, hogy a mélylelket alkalmazni kívánja. De a mi véleményünktől teszi függővé. A mi véleményünket simán megkapta. Köszönő levelet nem írtak, de őszintén szólva, nem is vártunk. Mindenesetre a proffal találkoztam. Szemrehányást tettem: — öregem, Te egy ilyen és ilyen vagy! Én itt a lelkem kiíe- szem, hogy segítsek egy emberen, Te meg mégcsak nem is válaszolsz. A szemembe röhögött. Mikor kivigyorogta magát, azt mondta: — Na, sikerült ellőcsölnöd? Méltóságteljes lettem: — Mi embereket nem lőcsölünk el! Ha egy emberi sorsát egyenesbe akarja igazítani, akkor segítünk. — Szóval eladtad! Hová? — Hozzátok! — Szentisten! Ez nem lehet igaz! Hát mi azt nem vehetjük meg! — De igen. Csak Te éppen szabadságon voltál. Levélre nem válaszolni, egyébként is disznóság! Ez az utóbbi kérdés láthatólag hidegen hagyta, minden érdeklődését az eladás tényére fordította, hogy mikor, hogy nem lehetne-e ' visszacsinálni, meg más ilyen reménytelenségekbe bonyolódott. Alig tudtam megvigasztalni. Kénytelen voltam valami égé* szén jó vörösbort beletöltení, amíg használható állapotba került Nem volt módom komolyabban megsajnálni. Ki sajnált engem? Szőllősy Kálmán t
