Dunántúli Napló, 1974. augusztus (31. évfolyam, 209-238. szám)
1974-08-08 / 216. szám
1974. augusztus 8. DUNANTOll NAPIO Bővülő kínálat, korszerűbb termékek Beszélgetés dr. Bakos Zsigmond könnyűipari miniszterhelyettessel Jólétünk emelkedésében, életkörülményeink — mondhatjuk így: közérzetünk — javulásában fontos szerepet játszik a könnyűipari termékek kínálata, s így természetesen előállítójuk: a könnyűipar. A népgazdaság fejlesztésének negyedik ötéves terve egyben a könnyűipar újjászületésének szakasza is. Megindult a nyomda- és papíripar, végéhez közeledik a bútoripar rekonstrukciója. A ruházati ipar (ezen belül a textil-, a textilruházati, a bőr-, szőrme- és cipőipar) megújulása két ötéves terv feladata. Az eddig eltelt évek máris látható, lemérhető eredményeket hoztak. Ezekről az eredményekről és természetesen a munka közben adódó gondokról kértünk tájékoztatást dr. Bakos Zsigmond miniszterhelyettestől. Fejlesztés, termelés, gazdálkodás — Milyen tapasztalatokkal, eredményekkel járt a ruházati ipar eddigi rekonstrukciója, mindenekelőtt a vidék iparosításának szemszögéből? — A ruházati ipar kormány- döntéssel két ötéves tervre előirányzott rekonstrukciójának első szakaszából eddig három és fél év telt el. A negyedik ötéves terv időszakára meghatározott: fejlesztési, termelési és gazdálkodási célok eddig lényegében megfelelő ütemben megvalósultak. Egyes részcélokat az időközben megváltozott körülményekhez kellett igazítanunk. Gondot okozott többek között, hogy a tőkés világpiacon a textil- és ruhaipari gépek ára 1970-től gyorsuló ütemben, átlagosan havonta 1 százalékkal emelkedett. Emiatt a rendelkezésre álló pénzügyi forrásokból a tervezettnél valamelyest kevesebb gépet és berendezést tudtunk vásárolni. Az a körülmény, hogy a ruházati ipar negyedik ötéves tervre előirányzott fejlesztése nagymértékű gépcserékkel járó rekonstrukcióként valósult meg, gyakorlatilag meghatározta a vidék iparfejlesztésével ösze- függően kitűzhető célokat. Az elmúlt három és fél év alatt — és a negyedik ötéves terv időszakára előirányozva — a következő néhány, teljesen új létesítmény jött létre, illetve valósul meg: a Kenderfonó- és Szövőipari Vállalat nagyhalászi szövődéje, a Pamuttextilművek tolnai szövődéje; a Győri Pamutszövő és Műbőrgyór fertő- szentmiklósi szövődéje; a Kőbányai Textilművek zalaegerszegi szövődéje; a Rico Kötszerművek és a Lőrinci Vatta- gyár hajdúböszörményi vatta- gyára; a Kalapgyár jászfény- szarui tompgyártó részlege és a Fővárosi Kézműipari Vállalat barcsi kötőhurkoló üzeme. A felsorolt létesítmények a fejlesztés kisebbik részét képviselik. A még hátralévő időszakban a kormány döntése alapján elkezdődik, de csak az ötödik ötéves tervben fejeződik be a kiskunhalasi és a Debrecenben, illetve Mátészalkán létesülő két új kötöttárugyár. A tervben szerepel — egyelőre még helykijelölés nélkül — valamelyik megyében, illetve megyei városban — egy új harisnyagyár létesítése is. Mindezek a fejlesztések — és több kisebb új létesítmény hozzájárultak a foglalkoztatottság növeléséhez az ország többé- kevésbé iparosított területein. Hatékony intézkedések a munkások megtartásáért — Néhány éve a magyar gazdaságban általánossá vált a munkaerőhiány. Hogyan érintette ez a ruházati ipart és milyen intézkedésekkel igyekeznek enyhíteni a gondokat? — A ruházati ipari fejlesztés negyedik ötéves tervidőszakra előirányzott program céljai a munkáslétszám növelését illetően valósulnak meg a legkevésbé. Az előzetes becslésektől és a tervektől eltérően az ötéves terv első két éveben erőteljesen, a harmadik évében mérsékelten csökkent a foglalkoztatott létszám a ruházati ipar legfontosabb területein, mindenekelőtt a nagyvárosokban. A múlt évi minimális növekedést azzal sikerült elérni, hogy vidéken új konfekció- és kötöttáru-üzemek jöttek létre. A IV. ötéves terv időszakára előzetesen elképzelt több ezres létszámnövekedéssel szemben megközelítően csak az 1970. évi létszámra számíthatunk. A ruházati ipar egyes szakágazatiban, ezen belül elsősorban a pamut- és a gyapjúiparban folyamatosan és számottevően, helyenként több mint 10 százalékkal csökkent a létszám. A vállalatok, az iparvezetés, — a kormányzati szervek hatékony közreműködésével — folyamatosan intézkedéseket tettek e helyzet megváltoztatására, a munkáslétszám stabilizálására. A kormány a most már evenként juttatott bérkedvezményekkel sietett a textil- és az egész ruházati ipar segítségere e gondok megoldásában, E döntésekkel sikerült elérni, hogy ne legyen nagyobb a távolság a könnyűipari, pontosabban a textil- és a ruházati ipari bérek és az ipari átlagberek között, mint amekkora 1970-ben volt. Ugyancsak a munkaerő megtartásának irányában hat, hogy a IV. ötéves terv során a rekonstrukcióval összekapcsolva a vái'a'atok sok százmillió forintot fordítanak a munkafeltételek, a szociális körülmények erőteljes javítására. E célra az elmúlt három év alatt megközelítően 1 milliárd Ft-ot használtak fel a ruházati ipari vállalatok. Az előttünk álló tervcélok megvalósításához, az új, nagyértékű gépek kapacitásának optimális kihasználásához e munkát az eddiginél is intenzívebben kell folytatnunk. Nagyobb választék — Az újjászülető ruházati ipar mennyire képes az eltérő fogyasztói igényeket kielégíteni; kínálata mennyiben van (és lesz) összhangban a lakosság különféle rétegeinek igényeivel, változó, de mégis sajátos logy osztói szokásaival? — Újabb haladást tesz lehetővé a méretválaszték bővítése. Széleskörű társadalmi akciók indultak a különféle rétegek igényeinek pontosabb megfogalmazására, majd fokozatos kielégítésére. Biztató, bár még kezdeti eredményt értünk el a csecsemő- és gyermekruházati ellátásban, továbbá a kismamák öltöztetésében. Rendszeresen — szükség esetén utasítással is — gondoskodunk arról, hogy az alacsonyabb jövedelmi kategóriák igényeinek megfelelő áruk folyamatosan kaphatók legyenek. Az iparvezetés a bel- és a külkereskedelmi szervekkel együtt fokozatosan arra ösztönzi a termelő- vállalatokat, hogy a választékot bővítsék, a minőséget javítsák, gondoskodjanak arról, hogy a legújabb divatnak és minden jövedelmi szintnek megfelelően alakítsák termelési profiljaikat. Mindezeket úgy kell végrehajtani, hogy közben a tervezett, a párt életszínvonal-politikájának megfelelő árszínvonalat tartani lehessen. S. G. Hangulatos pihenőhely sok virággal Fo'ytatják a Barh* környékének rendezet Az idén folytatjqk Pécsett o Barbakán környékének terep- rendezését a körbástyától az Aradi Vértanúk utcáig terjedő szakaszon. A városfalak helyreállítását már befejezte a Műemléki Felügyelőség. A Landler Jenő utcai külső városfalat hatvan centiméter magasságban meghagyták. A környék rendezésére, parkosítására a Kertészeti és Parképítő Vállalat készített terveket. E szerint a körbástyánál hídbejárót alakítanak ki, melyen át a Landler Jenő utcába lehet majd jutni. Az Esze Tamás és a Landler Jenő utca sarkánál pedig gyülekezőhelyet létesítenek bazalt kiskockakőből. Ettől keletre lesz a már említett kishíd s ez alatt lehet majd besétálni a várkertbe, amely a megle* ( 5* vő várkertnek lesz folytatása. A külső várfal mellett, c töltésen alakítják ki a zú:o- lékos sétányt. A sétány észak felé kettéágazik: fel lehet menni az Aradi Vértanúk utcába, illetve a várárok északi részéhez, ahol pihenőhelyet létesítenek. Számos egynyári virág, cserje, díszfa és évelő ültetésével teszik hangulatossá a várkertet s a pihenőhelyeket így például dháliát, petúniát, verbénát, fügét, jázmint, t>a- bérmeggyet, madárbirset, illetve teltviiágú mandulát, díszgalagonyát, szelíd gesztenyét, valamint thu'ó' úszóiét és junipzrust ül'e!n«''. A növények szabod e e a sok pcd. a tetszel o; en *s- e alkalmas park kialakítását szolgálja. A munkákat várhatóan a iövő évben fejezik be. A teljes rendezéshez szükssoes több, mint nyolcszázezer 'o- rintot részben az országos, részben a helyi idegenforgalmi szervek adták. A Barbakán rendezésével eqyidőben kezdik az Aradi Vértanúk utca házainak bontását és a régészeti kutatásokat. Központi község Himesháza gazdasági egység Pécsvárad felől szépívű dombok hajlatain keresztül vezet az út a gömbakácokkal „parkosított'’ Hímesházóra. Gondozott házaival a mai magyar falu jellemző képét mutatja. A község különösen kedves színfoltja: csaknem valamennyi ház udvarában néhány sor szőlő, amit nem is elsősorban a terméséért, hanem hangulatáért ültettex. A tizedik éve, hogy Hímes- háza, Erdősmárok, Szűr és Szé- kelyszabar egy tanácsi igazgatós alá tartozik. A négy község 3200 lakásának fele német ajkú. Péter János — 20 éve tanácselnök — mintegy dokumentumként fényképekkel teli taolót mytat meg, hogyan nézett ki Himesháza a felszabadulás előtt és hasonlítsam össze a község mai képével. Rendezetlen, az egész település, ven- dégmarasztaló sár a templom előtti téren ... De nem is szükséges részletezni ennek a falunak sem a régi helyzetét, az akkori magyar falu jellemző képét mutatta. — Évek hosszú során a mi községünk is jelentősen fejlődött — mondja. — Nincs panasz az üzlethálózatra, van gyógyszertárunk, körzeti orvosi rendelőnk, 3.5 millióért 50 személyes óvodát építettünk, két buszváró létesült, öregek napközi otthona, takarékszövetkezet, mozi . . . 1964-ben hímes- házai központtal egyesült a termelőszövetkezet is, több mint 3000 hektáron gazdálkodik 700 taggal... Ezek a tények is igacoliak: a négy község gazdasági egységgé alakul. A közeli napokban ismét jelentős állomáshoz érkeznek: elkészül a bekötőút Erdősmárokra. így ez o település is erőteljesebben bekapcsolódhat az igazgatási és gazdasági egység vérkeringésébe. Hímesházát a távlati tervek alsófokú kőzoontként jelölik. A mohácsi ÁFÉSZ is kellő figyelemmel gondozza és fejleszti a kereskedelmi egységeit: presz- szó és iparcikkbolt létesült, átalakították az élelmiszerboltot, Szűrben félmilliós költséqgel vegyesbolt épül a termelőszövetkezet építő brigádjának kivitelezésében, előreláthatóan jöI/Á Áll trmnrzrin 1/ ö ri'i I ntna/1' ríl A lakók száma évek óta nem változott Himesháza agglomerációs hatása a csatolt községekre eddig kevésbé mutatkozott. A megállapítást korántsem érzem negatívumnak. Tény az, hogy a központi község mint az egé'Z gazdasági egység irányítója pezsgő életű, az ide csatolt falvak lakossága különböző ügyeinek intézéséért, vásárlásainak lebonyolításáért gyakran meg- fordul Himesházón, de aztán í ismét hazatér, jól érzi magát Három és fél millió forintos beruházással Vízrendezés Befejeződött a barcsi Rinya [ dóan változtatta a helyét és a torkolati szakaszának meder- levonuló árvizek, valamint a rendezése. A vízfolyás —amely Barcsnál ömlik a Drávába — 156 négyzetkilométernyi területről „gyűjti” a vizet. A rendezéssel a jelenlegi mederviszonyokat akarják megvédeni az eróziós hatásoktól. A patak teljes vízrendezése már az előző években elkészült, kivéve a Nagykanizsa—Pécs vasútvonal mentén a Dráváig terjedő, 300 méter hosszú szakaszt. E mederrész a laza altalajban mind helyszínrajzi, mind magassági értelemben állanDráva vízszint ingadozásai miatt a parton lévő épületeket veszélyeztette. A torkolati szakasz most befejeződött rendezése, az isza- poló mű létrehozásával együtt három és félmillió forintba került. A létesítmény építését 1974 márciusában kezdték a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság 62-es számú építésvezetőségének dolgozói, s a munkák befejezését július közepén jelentették. Az átadás a napokban megtörtént Erdősmárokon, Szűrben, Szé- kelyszabaron. Ami a lakóhelyet illeti, a négy községből közel nyolcszázan járnak el, — bányába, építőiparba elsősorban, de sok munkaerőt felvesz a közeli Mohács is. Ennek ellenére a négy község lakóinak száma lényegében nem változott évek óta. ami annak is bizonyítéka, hogy a környező nagyobb települések — például Mohács, voqy Pécsvárad — sem gyakorolnak mint újabb települési lehetőség nagy vonzást. Sót a hímesházaiaknak megjött oz építkezési kedvük. A község részletes rendezési terve kész, eszerint alakították ki a családi ház építkezésre alkalmas területet. — Az első lépcsőben 36 darab 270 négyszögöles házhelyet tudunk az építkezők rendelkezésére bocsátani — mondja a tanácselnök. — Már jelentkeznek az „első fecskék", jónéhány házhely gazdára talált. Elsősorban a fiatalok érdeklődnek, az úgynevezett újtelepen szeretnék otthonukat megalapozni. Ez is azt bizonyítja, hogy itt látnak „fantáziát” jövőjüket illetően. Az új házhelyek kialakításával adódott a tanács első gondja: az újtelephez bevezető utat kellene építeni. Csakhogy •zt a kiadást a tanács saját erejéből nem tudja fedezni. Egykilométeres útról lenne szó és ha ez megépülne — mint mondják, — nagymértékben fokozhatnák az építkezési kedvet. A másik gond: új általános iskola építése. Jelenleg a négy községben 270 gyerek jár az általános iskolába, — Szűrből az alsó és felső tagozatosak is Hímesházára járnak, az erdősmároki bekötőút megépültével pedig az erdősmároki gyerkek is itt tanulnak majd. A meglevő iskola épületei — négy helyen folyik a tanitás — korszerűtlenek. Az új iskola helye is meghatározva a rendezési tervben, — építésének megkezdésére azonban meg várni kell . . . Jobban áll az új művelődési ház ügye. Előrelátó gazdálkodással a község évente 200 000 forintot tartalékolt és jövő'e egymillió forint áll rendelkezésre. A község vezetői — mint mondják, — jól tudják, hogy ez az összeg kevés. „Számítunk társadalmi munkára, szeretnénk kérni is hozzá, így aztán talán 1976-ban megkezdenénk az építkezést.. A tsz-elnök derűlátó Negyedik gondként a község vízellátását említik. Törpevízművel szerették volna megoldani, — de hiába minden igyekezet, a próbafúrások nem hozták meg a várt eredményt. Nincs víz. „Most mór nem is kísérletezünk, mert nem bírjuk anyagiakkal. Egy regionális vízhálózat segítene rojtunk, de ez még arrébb van . ..” Róth Károly, az egyesült Petőfi Termelőszövetkezet elnöke a gazdasági egység alakulásáról optimista véleménnyel van. — Igaz, hogy a termelőszövetkezetünk objektív adottságai — elsősorban a gyenge minőségű föld — miatt nem büszkélkedhet kitűnő eredményekkel — mondja. — Ha az országos átlagot veszem, akkor a termelőszövetkezetünk a közepesek között van, de ha a mohácsi járást nézzük, akkor bizony I a sornak eléggé a végen helyezkedünk el. Keveset tudunk i fizetni tagjainknak ... A termelőszövetkezet tagjainak 50 százaléka nyugdíjas. Az átlagos életkor 57 év. — Elsősorban a jé iparos szakmunkásokból van hiányunk. Traktorosokból például, vagy akiket a műhelyekben tudnánk foglalkoztatni. Több alkalommal szerveztünk traktoros tanfolyamod sikerrel végeztek is, aztán elmentek dolgozni a környező és jobban fizető munkahelyekre. De most úgy vesszük észre, hogy lassan megszűnőben van az elmenés ... Növekvő életszínvonal Ha csak lassú ütemben is, de nő az egy tagra jutó jövedelem. A további fejlődés zálogát a szarvasmarha és sertés- tenyésztésben, valamint a búza, kukorica és lucerna termesztésben látják. — Ami pedig a háztájit illeti, külön agronómus foglalkozik vele — mondja. — Ebben az évben először jutunk abba a helyzetbe, hogy a háztáji gazdaságok részére korlátlanul tudunk maid takarmányt adni. Még gondolkodunk rajta: szeretnénk a háztájiban külön üzemágként a nyúltenyész- téssel és a fóliás zöldségtermesztéssel foglalkozni. Megélhetési gondokkal azonban most sem küzködnek. A négy községben a takarékszövetkezetben és a postán 13—14 millió forint a betétállomány. A motorizáció fejlődését — és . az életszínvonal alakulását is — példázza: Himesházón külön tanfolyamat kellett szervezni gépjárművezetésre, — vagy harminc hallgatóval. „Újabb két tanfolyamra van jelentkező, — ötven-hatvan személyautónk már fut és egyre több az előjegyzés . . ." Minden jel arra mutat, hogy Himesháza központ a várható fejlődésével kialakítja maga körül nemcsak a közigazgatási, hanem a gazdasági egységét i is. Ügy tűnik: helyes volt ezt a | községet alsófokú központtá I nyilvánítani, tervezni, — társ- 1 községei is erősödnek ezzel. Garay Ferenc M * I in
