Dunántúli Napló, 1974. augusztus (31. évfolyam, 209-238. szám)

1974-08-08 / 216. szám

W4. augusztus 8. DUNANTOLI NAPLÓ 3 A szigetvári járásban befejezték az aratást Befejezték az aratást a szigetvári járásban. A ga­bonát 7270 hektárról takarí­tották be. A tervezett 32 má­zsával szemben 40 mázsa volt az átlagtermés hektá­ronként. Az aratási mun­kákban példamutató volt az együttműködés a termelő- szövetkezetek között. A so- mogyhárságyi közös gazda­ság kombájnjai Ibafán vet­tek részt az aratási munkák­ban, a nagydobszai tsz gé­pei Nagypeterden dolgoztak, a szigetvári Zrínyi Tsz mun­kagépei Patapoklosiban, a mozsgóiak pedig Somogy- apátiban segítettek. Kimagasló átlageredményt értek el a kenyérgabona be­takarításában a nagydob- szaiak 52,5, o patapoklosiak 45, a mozsgóiak 43 mázsa hektáronkénti átlaggal. Baranyai Monográfia Sorozat Három éve a Megyei Tanács VB határozatot hozott Baranya múltjának, jelenének marxista szemléletű feltárására és pub­likálására. A határozat szerint a természeti és társadalmi múlt egyes részterületeinek és kor­szakainak szintézisére 15 év alatt megjelenteti a Baranyai Monográfia Sorozat-ot, mintegy 23—25 kötetben. A VB legutóbbi ülésén be­számoltatta dr. Szita Lászlót, a Megyei Levéltár igazgatóját a sorozat munkálatainak helyzeté­ről. Eszerint az utóbbi három évben két fontos dokumentum kötet jelent meg a Monográfia­sorozat keretében. A népi de­mokrácia kezdeti időszakának dokumentumai Baranyában cí­mű, közel 400 oldalas kötet a felszabadulást követő időszak­ból ad közre alapvető doku­mentumokat a megye politikai és gazdaságtörténetére vonat­kozóan. A Válogatott dokumen­tumok a baranyai-pécsi mun­kásmozgalom történetéhez dí- mű sorozat III. kötete ugyancsak alapvető dokumentumokat mu­tat be korszakbevezető tanul­mányokkal a forradalmi mun­kásmozgalom tevékenységéről, az ellenforradalmi rendszer 1929 —1944 közötti szakaszában. Ez a kötet oz első kettővel együtt adja megyénk teljes munkás­mozgalmi dokumentumanyagát a felszabadulásig. A három kö­tetben publikált anyaq tette le­hetővé a szintézis munkáját: A baranyai-pécsi munkásmozga­lom története, 1869—1944, cí­mű kötetnek 1975-ben, a felsza­badulási jubileum évében való megjelentetését. Ez a kötet szer­kesztés alatt áll, és előrelátha­tólag ez év végén kerül nyom­dába. További szerkesztés alatt álló munkák a Baranya megye tör­ténete a honfoglalásig és a Ba­ranya megye természeti földraj­za. Szerkesztése, a kéziratok lektorálása folyamatban van, mindkét kötet decemberben jut el a nyomdába. Folynak a nyomdai munkái A Délkelet-Dunántúl geológiai és morfológiai fejlődése című munkának, a kötet megjelenése 1974 novemberében várható. Tematikai előkészítés alatt áll a Baranya megye művelődés- története, a Baranya megye gazdaságtörténete és a Bara­nya gazdasáaföldrajza című kö­tet anyaga. Szerkesztőiket, mun­katársaikat kijelölték, folynak a kutatások, a művelődéstörténe­ti kötet feldolgozás alatt, a gazdaságföldrajzi tematikai szervezés alatt áll. A három kö­tet folyamatosan 1978—1982 között jelenik meg. Több területen fontos kutató munka folyik. A sorozat külö­nösképp nagyjelentőségű mun­kájaként várható majd a Bara­nyai Községtörténeti Lexikon, valam;-‘ - Földrajzi Helynév- gyűjtemény kötete. Ülést tartott a megyei KBT elnöksége Kégyszázkilencvenhároai halott a közutakon Pécs rezet a statisztikában Túl sok a gyorshajtó, az ittas és a gyakorlatlan vezető A felvilágosító, megelőző munka, a gyakoribb rendőri el­lenőrzések és intézkedések elle­nére is jelentősen emelkedett a közlekedési balesetek száma 1974. első félévében — álla­pította meg a megye első fél­évi baleseti helyzetéről szóló beszámolójában a Baranya me­gyei Közlekedésbiztonsági ta­nács elnökségének tegnapi ki­bővített ülésén dr. Nemes Ala­jos rendőr vezérőrnagy, a tes­tület elnöke. Az ülésen — mely­re meghívták a járási, városi közlekedésbiztonsági tanácsok, a szakbizottságok vezetőit is — részt vett dr. Palotai József rendőr alezredes a Belügymi­nisztérium képviseletében, vala­mint Sipos István rendőr őr­nagy, az Országos Közlekedés­biztonsági Tanács titkárságának munkatársa. Nemcsak a megyében, de or­szágosan is romlott a baleseti statisztika: január 1-től június 31-ig 8586 halálos és sérüléses baleset történt hazánkban. A közutakon 493-an haltak meg. Az emelkedés az előző évihez képest 4.7 százalékos. Baranyában az országos át­lagnál nagyobb számban, 17.4 százalékkal nőttek a balesetek, Az első félévben 19-en vesztet­ték életüket a megye útjain s 353-an szenvedtek könnyű, vagy súlyos sérülést. Az országos statisztikában egyébként Bács és Baranya megye vezet A „klasszikus” baleseti okok áll­nak ismét oz első helyeken: a gyorshajtás, az elsőbbségi jog meg nem adása, a gondatlan, figyelmetlen vezetés és az it­tasság. A gyorshajtók száma egyébként 1973-hoz képest 33.8 százalékkal emelkedett. A leg­nagyobb számban a személy­gépkocsivezetők okoztak bal­esetet — 857 esetben — őket közlekedés szómtalan gondia, a helyenkénti rossz forgalom- szervezés tovább növeli a prob­lémákat. Ezért például a ;ö- ! vőben sokkal szigorúbban kell I elbírálni a közterületfoglalási | engedélyeket, s az indokolat- j lanul hosszan tartó munkáló- j tok vezetőit is felelősségre kell j vonni. A kibővített elnökségi ülés I következő napirendi pontjaként i a testület elhatározta, hogy az | I adminisztrációs munkák elvég- j zésére, a különböző szervekkel ' való kapcsolattartás érdekében az elnökség mellett állandó : titkárságot hoznak létre, amely a Sallai utcai rendőrségi pa­naszirodában működik majd. Panics György Mohácsiak, pécsiek számos motorcsónakja népesíti be a mohácsi kikötő fölötti Duna-partszakaszt. Hova induljon beszerző útra a víkendező, nyaraló? Árván maradt üdülőterület Igazán romantikus és vadre­gényes környezetben húzódik Baranya egyik legszebb fekvésű üdülőtelepe Mohács és Bár kö­zött. A Duna egykori árterüle­tén terebélyes fák között és a széleshátú domboldalakon búj­nak meg a hétvéqi házak egé­szen közel a budapesti ország­úihoz. Egy-egy ünnepnapon, de most már mondhatni, hogy szinte az üdülőszezon teljes időszakában emberek ezrei töl­tik itt szabadidejük nagy részét. Nemcsak a környék lakói épí­tettek ide víkendházakat, Pécs­ről, Komlóról, Szigetvárról, de méq az Alföldről is akadnak tu­lajdonosok. Lassan egész üdü­lővárossá fejlődik ez a terület, de az ellátása szinte teljesen megoldatlan. Hová indulhat beszerző útra a víkendező vagy nyaraló, ha A karavánszeráj vendégeként... Új török kori kiállitóterem nyílik Szigetváron Negyven napig tartott a rom- eltakarítás Szigetvár eleste után. A hódoltságkorabeli új város utcái, falai között a hely­béli és a környékbeli lakosság előtt korábban ismeretlen élet pezsgett. A város Dél-Dunántúl hadi- és kereskedelmi forgal­mának egyik középpontja lett. A várat és a várost erős fallal vették körül. Ez a későbbi fej­lődés kerékkötőjévé vált, így a városfalon kívül is létrejött egy vegyes lakosságú településrend­szer. 1566 és 1600 között a déli főkapu közelében karaván- szeráj épült. Az épület — külö­nösképpen — szinte teljesen épen maradt. Fogadó és ven­déglő volt, vagyis a mai hotel és motel törökkori megfelelője. Valószínűleg a gazdagabb em­berek kegyes adományaiból építették, és tartották fenn. A török vendégkultuszra napjaink turistája sem tekinthet némi nosztalgia nélkül. Utast, ván­dort vendégül látni, jól tartani Állatinak tetsző cselekedet volt. A szigetvári Bástya utca 3. szám alatti épület — bár szem­re kicsinek látszik, mivel fontos útvonalak közelében feküdt, rengeteg vendégnek szolgált szállás és pihenőhelyül. A Bal­kánról erre tartó kereskedők a mostani alagsorban, az akkori földszinten helyezhették bizton­ságba értékeiket, áruikat, az emeleten közös helyiségben al- hattak. Az épület közelében hatalmas kert feküdt A régé­szek hat fakutat találtak a sze- ráj környékén. A kutak a körbe­futó biztonságos téglafalak közé beterelt állatok itatására szol­gáltak. A karavánszerájban szálltak meg a környék jelentős zarán­dokhelyeire vándorló zarándo­kok, dervisek is. Az udvaron felállított deszkabódékból, pe­csenyesütőhelyektől napnyugta után egyszerre három müezzin idehallatszó hangja szólította imára a vándorokat. Napkelte­kor egyszerre hangzott fel a szultán dzsámijának minaretjé­ből, Ali pasa és Merni aga dzsámijának minaretjéből a müezzin imája. Az erre utazók előtt még valószínűleg évtize­dek múlva is halk suttogás, vita tárgya volt Szulejmán rejtélyes halála. Akit csak úticélja Szi­getvár felé vezérelt, nem kerül­hette el a szultán türbéjét, amely a mai turbéki templom helyén feküdt. Kovács Valériával, a Janus Pannonius Múzeum régészével beszélgettünk minderről a szi­getvári „török ház”, az egykori karavánszeráj jelenlegi helyze­tével, jövőjével kapcsolatban. — Az épületet — a Baranya megyei Tanács költségén — az Országos Műemléki Felügyelő­ség állította helyre. A szigetvári Városi Tanács ígéretet tett a környék rendbehozatalára — ez a kerítések, utak rendbeté­telét jelenti. A jelenlegi — nem végleges állapot. Ha a környé­ket csatornázzák, » mostani pincét ki lehet szabadítani. Az alagsori kiállítást, amelyben fotó- és rajzdokumentáció, ko­rabeli török miniatűrök máso­latai, Muzslai Kampis Margit rajzai láthatók, ki fogjuk egé­szíteni. Az emeleten a XVI— XVII. századi török életmódot, életformát mutatjuk be. Ez a kiállítás tavaszra készül el. A következő idegenforgalmi sze­zon szigetvári vendégei (átlag­ban 60—70 ezer ember) már ennek a kiállításnak az anya­gával is megismerkedhetnek. A kiállítás természetesen nem különféle tárgyak összezsúfolá- sát jelenti. Azt szeretnénk, ha a látogató — ide belépve — elsősorban ezzel a ritka és ér­tékes építészeti emlékkel ismer­kedne meg. — Az épület szépsége a lai­kust is első látásra megragadja. Mi a jelentősége ennek a kü­lönös házacskának a régész szemében? — A „törők ház" építészeti­leg és művelódéstörténetileg azért fontos mert az ország egyetlen ilyen jellegű épülete. Templomon, türbén, vagyis mauzóleumon és fürdőn kívül csak ez maradt fenn. Hogy le­het ez? Máig sem tudjuk... A falak mellett állva hallgat­juk az ősi, beszédes csöndet. Friss fecskezaj. Tekintetünkkel egy madár a házak fölé száll, s mint fűszálat elejti. Ismét itt­hon vagyunk. ■ehesi Kára!» éppen élelmiszerkészleteit akar­ja kiegészíteni? Ha autó tulaj­donos, könnyebb a dolga hi­szen Mohács, Bár vagy akár Dunaszekcső percek kérdése, a gyalogos azonban már csak fél vagy egy órás gyaloglás után jut célhoz. Nézzünk csak körül! Élelmi­szerbolt ugyan van a városból kivezető út elágazásánál, de ez még Mohács. Valamivel köze­lebb az üdülőkhöz a Csele csárda található, nem messze a II. Lajos emlékműhöz. Jelen­legi állapotában a legszeré­nyebb igényeket is alig tudja ki­elégíteni. A víkend körzet egyet­len étkezőhelyét a mohácsi Új Barázda Termelőszövetkezet üzemelteti. A kicsiny parkírozó­val is ellátott pecsenyebolt nagy forgalmat bonyolít, mondhatni alig győzi. Ezután üzlet már csak az említett településeken található. Csúcsidőben ez az állapot 2 —2,5 ezer ember problémája, ha a kedvelt környező homokos strandok látogatóit is beleszá­mítjuk. — Számíthatnak-e megoldás­ra az: itt nyaralók a közeljövő­ben? — kérdeztük Zimmermann Ferencet, Mohács Város Taná­csának elnökhelyettesét. — Boldogan mondanám, hogy igen, de sajnos nem így van. Nagyon nagy gond ez az üdülőterület. Állandóan keres­sük a megoldást, ez persze nem nyugtatja meg az üdülő­ket, mert nekik üzletre van szük­ségük és nem ígéretekre. A Vá­rosi. Tanácsnak többféle elkép­zelése is volt ez ügyben, sajnos végül is egyik sem vezetett cél­hoz. Tárgyaltunk a helyi ÁFÉSZ- szel is, önerőből azonban ők sem vállalták. Az egész meg­oldást nehezíti még az is, hogy nem messze ettől az üdülőkör­zettől egy csaknem kétezer la­kosú negyed van kialakulóban, s elsősorban ennek a szolgálta­tási megszervezése most a fel­adat. Pillanatnyilag az a leg­több, hogy eay esetleges vállal­kozónak területet tudnánk biz­tosítani. Véleményem szerint azonban egy nagyobb kapaci­tású étkezde segítene igazán. A tanács anyagi erejét jelen­leg tehát a törzslakosság ellá­tásának megoldása köti le, de mi a helyzet a többi lehetséges vállalkozóval? A helyi ÁFÉSZ ke­reskedelmi osztályán elmondták, hogy támogotás nélkül képtele­nek létrehozni bármiféle szol­gáltatóegységet a magas kiala­kítási költségek miatt. A Bara­nya megyei Élelmiszerkereske­delmi és a Vendéglátó Vállalat sem tervez a közeljövőben ide semmiféle létesítményt. Kisipa­ros vállalkozó sem akad éppen az idényjelleg miatt, hiszen az évnek csupán a felében lenne üzemeltethető bármiféle szolgál­tató egység, Ügy látszik árván maradt ez az üdülőterület. A statisztikai adatok szerint az országút és a folyó által határolt övezetben 216 parcella található, ennek több mint fele pedig már be­épített. A domboldalban pedig százötven családi ház, présház, hétvégi ház. Aki pedig vállalná e terület ellátását egyelőre nem akad, pediq hamarosan kétsze­resére duzzad e körzet üdülő­lakossága. Befejezéshez közeledik a nyári vásár Kevés a férfi apacsing és nyári cipő A ruházati kereskedelem o hagyományoknak megfelelően július 29-től augusztus 10-ig nyári szezonvégi vásárt rendez. A nyári vásár első hetének eredményeiről Gárdosi Aladár, a Baranya megyei Ruházati Kereskedelmi Vállalat főosztály- vezetője tájékoztatott. Idén, eddig 6,2 milliós bévé telük volt, a tavalyi 4,8 milliód első heti forgalommal szemben. A nagy meleg hatására elsősor­ban a fürdőruhákat, szandálo­kat — melyekből nagyon kevés volt az idén — a nyári kész­ruhákat, illetve ruhaanyagokat keresték a vásárlók. A Centrum Áruházban a leg­keresettebb cikkek voltak a férfi és női fehérnemű, a fürdő­ruhák, a. bakfis és lánykaruhák, selymek, férfi méteráruk és szö­vetek. Bőséges árukészletük van még férfi és női konfek­cióból és szövetáruból. Az első hét forgalma érez­hetően erősebb volt nemcsak a Centrumban, hanem a Belvárosi Áruházban is. A fürdőruhák itt is elkeltek, de mára nagyobb szállítmányt várnak. A legkere­settebb volt a selyem-, karton- ruha, melyekből 100 000 forint értékben adtak el. Női, férfi és gyermek készruha 250 000 fo­rint értékben fogyott. Bőven van még az utolsó napokra női konfekció. Kereset­tek voltak a féifi aoacsingek, a nyári cipők, ezekből azonban nem tudtak kellő mennyiséget biztosítani. " ' ■: - • '. : ■. : a motorkerékpárosok követik. Jelentős különbség a megosz­lásban : 431 balesetet okoztak a magángépjármű-vezetők, míg 122-t a közületiek. Elgondolkodtató a vezetési gyakorlat alapján felállított sta­tisztika is. Az 1—5 hónapos jogosítvánnyal rendelkezők 38.8 százalékkal több balesetet okoztak, mint tavaly, az 5 hó­nap—1 év közöttiek 43.7 szá­zalékkal (I), az 1—2 évesek 30.4 százalékkal, a 3—5 évesek 14.2 százalékkal, az 5—10 éve­sek 22.2 százalékkal (I), míg a 10 évnél régebben vezetők 8.8 százalékkal. Érdekes ugyanok­kor, hogy a külföldiek 27.7 szá­zalékkal kevesebb balesetet kö­vettek el Baranyában, mint ta­valy, pedig az idegenforgalom a duplájára nőtt. S még egy, nem véletlenül kiragadott szám: 25.7 százalékkal többen okoz­tak ittasan balesetet, mint ta­valy, s ezek között nem volt át­ka a súlyos alkoholos befolyá­soltság. Mint arra dr. Nemes Alajos rendőr vezérőrnagy, a megyei KBT elnöke rámutatott, elemez­ni kell a számok mögött rejlő okokat, tendenciákat, s ezek alapján meg kell tenni a szük­séges intézkedéseket Egy másik szám, nevezetesen az. hogy a megyében a 493 balesetből 385 Pécsett történt, azt bizonyítja, hogy a pécsi közlekedés helyzete a legnehe­zebb, s az alapvetően meghatá­rozó. Pécs közlekedési gondjai közismertek: sok a jármű, kes­kenyek, kanyargósak az utcák, ezért gyakoriak az idegesítő dugók, a pincebeszakadások, a számtalan útfelvágás, közmű­fektetés, az úttestet, a járdát is igénybevevő építkezések, a ren­geteg tilalmi tábla, a tömeg-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents