Dunántúli Napló, 1974. augusztus (31. évfolyam, 209-238. szám)

1974-08-03 / 211. szám

I •974. augusztus 3. DUN ANTOLI NAPIÖ Az árvizsgálatok tapasztalatai Olcsóbb anyag kerül a termékbe Géppel végzett munka kézi földmunkaként elszámolva gosan illeti-e meg a zőt kivrtele­A központi szervek — az MSZMP Központi Bizottsága 1972. novemberi ülésének ide­vonatkozó határozata végrehaj­tásaként — a hatékonyabb ár­ellenőrzés és árstabilitás érde­kében több témakörben a Be­vételi Főigazgatóság, valamint a hozzátartozó Területi Igazga­tóságok és Megyei Hivatalok munkáját is érintő döntést hoz­tak. Az órügyekkel kapcsolatos fel­adataink lényegében három csoportba sorolhatók: 1. Az árkalkulációk (árveté­sek) szabályszerűségének vizs­gálata, az utókalkulációkkal történő összehasonlítása az ed­digieknél fokozottabban kerül­tek napirendre; 2. A termelői áralakulás és a vállalati nyereség-növekmény összefüggéseinek vizsgálata. E tevékenység keretében egy-egy ■zárt egységre vonatkoztatva kell vizsgálni a kialakult jövedel­mek, nyereségnövekmény és a termelői ár összefüggéseit (Ún. horizontális árvizsgálatok.) Ennek természetesen következ­ménye lehet a termékek árkal­kulációjának, a tisztességtelen haszon fennforgásának további vizsgálata is. 3. Kizárólag központilag ki­jelölt termékek (termékcsopor­tok) áralakulásának vizsgálata, valamint az árváltozás okainak elemzése. Ez nem zártkörű vizsgálat, több egységet érint. (On. vertikális árvizsgálatok.) Szabálytalanságok az árkalkulációkban 1974. L félévében főleg az árkalkulációk szabályszerűségé­vel kapcsolatos vizsgálatokat végeztünk, valamint néhány gazdálkodó egységnél horizon­tális árvizsgálatot bonyolítot­tak le revizoraink. Apparátusunk négy megye gazdasági életének eredményei­vel és visszásságaival foglalko­zik, úgy gondoljuk, hogy a köz­vélemény számára nem lehet­nek közömbösek a szomszéd megyében tapasztalt eredmé­nyek, illetve hiányosságok- Ezt támasztja alá az a terv is, hogy a jövőben ez a négy megye még inkább közeledni fog egy­máshoz. Az előzőeket figyelembe véve igyekszünk beszámolni az ér­vizsgálatok tapasztalatairól, a levonható következtetésekről. Árrryilvántartással a vizsgált egységek egy része nem ren­delkezik (mezőgazdasági terme­lőszövetkezetek). Gyakran a meglévő árnyilvántartás nem fe­lel meg a követelményeknek. Az önköltségszámítási szabály­zat a téma vizsgálatába bevont gazdálkodó egységek több mint felénél nem áll rendelkezésre, vagy nem felel meg a vállalat jellegének, vagyis csak általá­nosságokat tartalmaz. Tizenegy vállalat közül mind­össze kettőnél látszik biztosított­nak az előkalkuláció (árvetés) és az utókalkuláció összhangja. A többi egységnél ez az össz­hang nem biztosított. Ennek igen sok egymástól eltérő oka lehet. Ezek közül sorolunk fel itt néhányat: Néhány vállalat árvetésében a rendeletekben meghatározott nyereség százalékot állítja be, ezzel szemben ténylegesen (utó­kalkuláció szerint) ennél lénye­gesen magasabb hasznot reali­zál; Előfordult, hogy az előkalku­lációban beállított anyag he­lyett annál lényegesen olcsób­bat használtak fel a termék előállításánál. Tapasztaltuk a fentieken kí­vül azt is, hogy olyan termékek, anyagok felhasználását tervezik az árvetésben, amelyek később item is kerülnek feldolgozásra. Az árformákat vizsgálati ta­pasztalataink szerint általában helyesen alkalmazzák. Az ellen­őrzött gazdálkodó szervek közül mindössze háromnál volt árvál­tozás. Az árváltozások (árnöve­kedések) csaknem kizárólag az alapanyagoknál bekövetkezett hatósági árváltozások következ­ményei. Jelentős hiányosságként ke­rült megállapításra, hogy hét gazdálkodó egység közül öt nem rögzítette árpolitikai irány­elveit. Különös figyelmet fordítottunk az előírtnál, vagy az elfogadha­tónál magasabb nyereséget ár­vetésükbe beállító vállalatok ár­ral kapcsolatos tevékenységének vizsgálatára, a tisztességtelen haszon előfordulására. Jegyzőkönyv felvételére két esetben került sor a fenti ok miatt Tisztességtelen haszon A tisztességtelen haszon rea­lizálásának okai az alábbiak voltak: Burkolt árdrágítás (mi­nőségrontás); Szabadárral ren­delkező olyan termékről új ár­vetési költségkalkuláció készí­tésének elmulasztása, amelynek a teljes önköltség 10%-át meg- naladóan éves viszonylatban csökkentek a ráfordításai; Ár­képzési előírások, irányelvek megsértése az árkialakításnál. E megállapítások következmé­nyeként és egyéb árvetési, áral­kalmazási hiányosságok észlelé­se kapcsán a vizsgálatot végző revizorok három esetben javasol­ták az árhatósóg tájékoztatását (szignalizáciát). Több esetben származott prob­léma a tervező iroda által ké­szített költségkalkulációk (árve­tések) kivitelező vállalatok által való alkalmazásában (építőipa­ri vállalatok). Előfordult, hogy az organizá­cióban közös megegyezéssel fel­vett tételek módosításának in­dokoltságát sem a beruházó, sem a tervező nem vizsgálta fe­lül, azt a kivitelező kívánsága szerint, minden alaposabb in­doklás nélkül elfogadták. Mivei rögzített áras munkáról van szó és a költségvetésbe felvett té­telt számlázzák, nem lehet kö­zömbös az építtető számára a kivitelezés költségeinek alaku­lása. Tapasztaltuk azt Is, hogy ez építőipari szövetkezet, mivel költségvetés készítésével nem foglalkozik, a saját termelésű be­dolgozásra kerülő termékek áfát sem számítja ki, hanem az ezek előállításához felhasznált anyagmennyiséget és közvetlen bért az építési munkahelyekre terhelik. Ezáltal jelentős nyere­ségtől esnek el. Az egyik vállalatnál a maxi­mált áras munkáknál igen ma­gas nyereséghányadot talált a vizsgálat Megállapítást nyert hogy a tervező vállalat által ké­szített költségvetésben előírt ké­zi földmunkákat a vállalat gép­pel végezte el. Kérdésként me­rül fel, hogy a tervező a jog­szabályoknak megfelelően jór-e el, amikor kézi földmunkát irá­nyoz elő akkor is, amikor a ki­vitelező gépi erőt alkalmaz, il- Iteve, hogy a gépesítésből adó­dó előny teljes egészében jo­Problémák zömmel a szövetkezeteknél Összefoglalóan megállapít­ható, hogy az árral kapcsolatos problémák zömmel a" szövetke­zeti szektorban jelentkeznek. Fo­kozottan vonatkozik ez a me­zőgazdasági termelőszövetkeze­tekre, amelyek vizsgálatát a második félévben fokozott ütem­ben és mélyebb tartalommal fogjuk végezni. Másrészt eddi­gi vizsgálataink tapasztalatai alapján a vizsgálatok program­jainak készítése, az esetleges párhuzamossáqok elkerülése ér­dekében fokozottabban kell tar­tani a kapcsolatot az árhatóság­gal. Annál inkább szükségesnek látszik mindez, mivel az árprob­lémák nemcsak a gazdasági, politikai vezetőket foglalkoztat­ják egyre nagyobb mértékben, hanem a közvéleményt is. A he­lyi. közigazgatási szervek árel­lenőrzési szerepe is fejlődésben, forrásban van, és biztosra vesz- szük, hogy a bevételi apparátus ez irányú tevékenységére is fo­kozottabban tartanak igényt a jövőben az illetékesek. Bein György PM Bevételi Főigazgatóság Pécsi Területi Igazgatósága Kánikula A hétvége záporokat és csúcsforgalmat ígér Meleg időt ígér a mete­orológiai intézet a hét vé­gére. A napok óta tartó ká­nikulát a Kárpát medence fölé áramló szubtrópusi lég­hullámok okozzák. A maga­sabb légrétegekben, északi iránvból érkező hűvösebb le­vegő mindössze a levegő nedvességtartalmát növelte, így az elmúlt napok időjárá­sát Közép-Európa-szerte fül­ledtség jellemezte. E két el­lentétes légáramlás záporo­kat, zivatarokat idézhet elő, hazánkban már csütörtökön is eqy-egy helyről kisebb esőzést jelentettek. Péntek hajnalra az enyhe éjszaka után 18—22 fokig melege­dett fel a levegő. Szombaton és vasárnap a meteorológusok előrejelzése szerint tehát továbbra is meleg, nyári időre számítha­tunk. Ugyanakkor záporok, zivatarok országszerte lehet­ségesek. Napközben 27—33 fokos hőség lesz, s így vár­hatóan csúcsforgalom lesz a fővárosi és vidéki strando­kon, fürdőhelyeken, elsősor­ban a Velencei-tó és a Ba­laton környékén. R fokhagymás szelei is a többiek Új izek a Húsiparinál Aki kedveli a változatosságot, az olcsó és ízletes ételeket — márpedig ki ne szeretné? — rö­videsen néhány újdonsággal találkozhat az élelmiszerüzletek­ben. Egy-két hét múlva a bol­tokban lesz a Pécsi Állatforgal­mi és Húsipari Vállalat új ter­méke a fokhagymás szelet. — Húsos hasa-szalonnából készítjük — mondja az egyik újító, Czet Sándor. — Sós pác­lében főzzük, fokhagymázzuk. Hosszúkás, hasáb alakú formá­ban, celofánba csomagolva hozzuk forgalomba. — Felkészültünk a tömeg- gyártásra is — veszi ót a s.ot Fazakas Károly, a termelési osztály vezetője — hetenként 10 mázsát tudunk elkészíteni ebből a fajtából. Azóta, hogy a Pécsi Ipari Vá­sáron díjat nyert a két kiváló fiatal újító, Czet Sándor és Zidarics Adóm a Pannónia sze­lettel és a Mecsek felvágottal, mégjobban megjött a kísérlete­ző kedvük. Egyébként a XI. pártkongresszus tiszteletére tett felajánlások között is szerepel két új termék kikísérletezése. Az egyik: a fokhagymás szelet. Sokan szeretik a főtt, füstölt sertésfejhúst. Olcsó. ízletes is, Pinceétterem, cigányzenével? — Csak álmodozás — Valóság: Rózsakért étterem Ez is egy pince, ráadásul pé­csi pince, de még nem dőlt össze, s ahogy az „állagát” — persze laikus okoskodással — vizsgálgattuk egyik reggel, nem is fog beomlani. Ez már egy tisztes igyekezet egy valamire­való pécsi labirintustól, viszont azért az sem járja, hogy csak úgy, kihasználatlanul, a maga sötétjébe burkolóddzon évszáza­dokon át De hát mi legyen vele? Amit szívesen elképzelnénk: stílusosan berendezett, hangu­latosan megvilágított, csendes kis pince-étterem, szolid cigány­zenével, nagy hazai és kül­földi turistaforgalommal. Vagy: nyersszínű, masszív fából ké­szült boxokat a fal mellé, min­den asztalhoz kis lámpácskát, hogy az ember a gyönyörű táj­jellegű borokat kehelypohárral tarthassa a fény felé, mielőtt megízlelné. Vagyis borozót, kis hideg-falatokkal. Mert kitűnő helyen van: a Janus Pannonius utca és a Káptalan utca sarkán, ponto­sabban ez utóbbi mentén hú­zódik föl egészen a sarokig, a Rózsakért nyugati pereme alatt. A sarkon a „Lordok háza" ta­lálható, néhány lépésnyire kis borozó. Az ehhez tartozó rak­tár — a Káptalan utca felől nyílva — a pince tulajdonkép­peni előtere. Mezei Andrással, a Baranya megyei Vendéglátó Vállalat igazgatóhelyettesével, nagyon óvatosan lépjük ót a küszöböt, mert a fejünk fölött mór csak a sóhajtás tartja a le­csüngő köveket, sziklákat Na­ENON IS> te kirándulás. «6SNn-ES es mviiÁGowms t uLaxási szätttrrferyoaasi deferv irodában; JPfe^s, T^obacs Uoírtó ponta hullik, omlik — látni is a törmeléket a fal mentén. — Fölöttünk beázott, meg is repedt az oldalfal — mondja az üzletvezető —, a kőművesek dolgoznak most hogy helyre hozzák ideiglenesen. — Miért ideiglenesen? — Még az ősszel rendbehoz­zuk ezt a borozót a pult mö­götti falat hátrább visszük, va­lamivel nagyobb hely lesz. Jel­lege továbbra is megmarad, annyi különbséggel, hogy a Mecsekvidéki Állami Pincegaz­daság legjobb borait árusítjuk majd. — És mi lesz a nagy pincé­vel? Gyertyával világítunk és le­botorkálunk a lépcsőn. Nem nagyon szeretem az elhagyott, dohos pincéket, félek a csont­vázaktól meg egyebektől, fene­ketlen kutaktól meg csapóaj­tóktól, de itt nincs semmi, szép tiszta minden, a talaj homokos, a téglával nagyszerűen kirakott boltív is szépen összeköti a fel­tehetően vastag falakat A pince főszárnya lehet vagy hatvan méter hosszú, szélessé­ge, magassága _ három-négy mét er. Ebből két mellékszárny ágazik le keleti — vagyis be­fele, a Rózsakért — irányába. Egyik megtörik kissé és szűkül is. Aztán itt a vége, el van fa­lazva. Amit a vendéglátó tervez: — Először a Rózsa kertet akarjuk téliesíteni. A kert északi szélére építeni szeretnénk egy éttermet, hozzá konyhát, gaz­dasági részt, jó néhány millióba belekerül — mondja Mezei András. — Elhatározásunkat sürgeti az a sajnálatos tény, hogy az Elefánt-vendéglőt vá­ratlanul be kellett zárnunk, ahol naponta négy—ötszáz vendéget fogadtunk, s ennek a tömegnek legalább a felét közétkeztetés címén. A Rózsakért viszont tu­lajdonképpen kihasználatlan, hiszen amilyen rossz nyaraink j vannak, még teljes szezonban sem tudjuk végig üzemeltetni. A közétkeztetési helyzet Pécs belvárosában valóban nem va­lami rózsás. A Mecsekvidéki Vendéglátó Vállalat igazgató­jától, Hegyes Ferenctől tudom, hogy a Kazinczy-étterem, továb­bá a Fegyveres Erők Klubja öszesen 500—600 előfizetési kérelmet utasít vissza, mert a kapacitás véges. Ahogy hírlik, a Turist-étterem is zárás előtt áll, a szomszédos szálloda építkezése miatt — ideiglenesen persze —, pedig itt is több száz dolgozó fo­gyasztja el naponta előfizetéses ebédjét Érdemes szigorúbban odafigyelni, hogy ez az „ideig­lenes” zárvatartós ideje nem lesz-e túlzottan hosszú? — Tehát a Rózsa kert-étter­met mindenképpen meg kell építenünk. — Hasonló jelleggel nem le­hetne a kert alatti — imént látott — pincét átalakítani és üzemeltetni? Mezei András nehezen kivi­hetőnek tartja. — Először is a szellőzést tö­kéletesen megoldani, aligha si­kerül, márpedig anélkül étter­met nem is szabad megépíteni. Veszélyes a lejárás is; eléggé meredek, a Munkavédelmi Fő­felügyelőség minden bizonnyal kifogást emelne. A pincét erő­sen fűtenünk kellene még nyá­ri időszakban is, bár még ez a legkevesebb. Az előzetes ter­veink szerint ennek a pince­rendszernek átalakítása nem férne bele 10—15 millióba sem. Ennyi pénzünk pedig .,. egyelőre nincs. — Tehát marad a Rózsakert- étterem? — Az a fontosabb. De ott is majd a statikusok döntik el: j az alant húzódó talaj, pince- j födém elbírja-e az épületet? Hát így állunk a megálmo- | dort, boxokkal ellátott, hangu­latlámpás... Vagyis: nincs pénz. Rab Ferenc de nem mindig a legtetszető­sebb formában kerül pultokra. Már kísérleteznek ennek a hálós elkészítésével. Ez a termék kül­ső formájában hasonló lesz a kötözött sonkához. Izében, ösz- szetételében megőrzi a sertés­fej eddig is közkedvelt tulajdon­ságait, csomagolása azonban sokkal ízlésesebb, higiénikusabb lesz. A „boszorkánykonyha” tulaj­donképpen a tanműhely. Élel­miszeripari mérnökök, techniku­sok, közgazdászok dolgozzák ki egy-eqy ötlet alapján a gyár­tási módszereket, a gyakorlat­ban ezt a tanulók valósítják meg. Különösen a fiatalok kö­zött nagy a kísérletező kedv, sok az ötlet. Hozzá kell tenni azon­ban, hogy nem a leghálásabb dolog egy új termék bevezetése. Hosszú utat kell megjárnia az ellenőrző és felügyeleti szervek között, amíg megérkezik a gyár­tási engedélv. Sokszor egy évig is eltart. így aztán szívesebben veszik ót a már engedélyezett új recepteket. Márciusban vezettek be egy iparági újítást, a Sümegi sonkát Csomagolása hasonló a fok­hagymás szeletéhez, íze a gép­sonkáéhoz, de az utóbbinál lé- dúsabb, könnyebben szeletelhe­tő. Zsírt szinte nem is tartalmaz, jól alkalmazkodik a korszerű táplálkozás követelményeihez. Zalaegerszegen már készítik. Itt, Pécsett is bevezetik a saj­tos párizsi gyártását, mihelyt a szabványosítás ezt lehetővé te­szi. Ez egy rendkívül fehérjedús termék, szép, szabályos mozaik­ként helyezkednek el a sajtda­rabok a hagyományos párizsi alapanyagban. Ha örülünk Is a választék bővülésének, egy apró megjegy­zés idekívánkozik, de már a ke­reskedelemhez címezve: Pécsett, a Húsipari Vállalat 40 féle töl­telékárut gyárt. Az élelmiszer­boltokban még jó esetben is alig találunk 7—8 félénél töb­bet. Valamennyi vásárló^ szeretné, ha ezek az új termé­kek nemcsak az újítási statiszti­kát javítanák. K. Gy. Nyári vásár rendkívüli ajánlata: Férfi ballonöltöny, normál méret CSAK 420,— Ft Férfi ballonöltöny, extra méret CSAK 490,— Ft ( UlERUl konfekc ó I B KEK* üzleteiben! A Fővárosi Vízművek dolgozói a szentendrei szigeten csöveket fektetnek. A nagyteljesítményű munkagépek mellett új technikai eszköz, a lézer berendezés is segíti az építők munkáját. A lézer­sugár „hajszálpontosan" kijelöli a csövek helyét. Képünkön: A cső belsejében dolgozó lézer-berendezés sugarával az előtérben látható céltáblát kell eltalálni, hogy a cső a pontos helyére ke­rüljön. I l

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents