Dunántúli Napló, 1974. augusztus (31. évfolyam, 209-238. szám)
1974-08-19 / 227. szám
✓ IQ jf A Magyar NipUzMr- 17« y« Kuág Mgfelrdbb éi- ImbImIoIhI A Répk&pdHM A főmérnök szobájában Is érezni a kesernyés, fojtó öntödei szagot. A piros szőnyegen fekete foltokat hagy a cipőnk. — Az egész gyár ilyen. Mindenütt megtelepszik a korom, az öntőhomolc jellegzetes szaga. Nézze a hajamat, csupa korom az is — mondja a mohácsi öntöde öntőszakmunkása, Halasi Lofosné, a város országgyűlési képviselője. Egy város — Ezerkilencszázhatvanhétben jelölték először.. — Ügy éreztem, nem lehet igaz, hogy egyszerű munkásasz- szony, fizikai dolgozó létemre akkora megtiszteltetés érjen. Az jutott eszembe, talán nem is vagyok alkalmas a képviselői munkára. Aztán hogy nagy szavazat- aránnyal megválasztottak, a bizalom erőt adott a munkámhoz. Mohács városa és a járás néhány községe tartozik a körzetembe. Nagy gonddal kezdtem a munkát, sokat tanultam, olvastam, hogy minél több témában járatos legyek. Elsősorban ipari témákkal foglalkoztam, ehhez pedig húszéves gyári múltam alapján értettem is valamit, de meg kellett ismernem a mezőgazdaságot, a téeszeket is. Sokat segítettek ebben a népfrontban, a nőmozgalomban dolgozó régi barátaim, a tanácsi vezetők. — Az első országgyűlési élmény? — A hatvanhetes tavaszi ülésszakon vettem részt először. Az ország házát sem láttam addig, s nem győztem betelni az épület csodálatos látványával. Amikor az ülésszak szentesítette a képviselői megbízatásomat, ott döbbentem rá igazán: mekkora felelősség szavazni és dönteni milliók ügyében. 2 jp A Magyar NépkSrtárcajóg szocialista ónom ... Az dltam- ■ % • polgárok munkahelyükön és lakóhelyükön is közvetlenül részt vesznek a közügyek intézésében. Valami pluszt adni... — Mindig Is az volt az elvem, hogy nemcsak azt a munkát kell jól elvégezni, amiért a fizetést kapom, hanem ezen felül a közösség érdekében is részt kell vállalni különböző feladatokból. Ügy is fogalmazhatnám: beleszólni a közügyekbe, mindannyiunk érdekében. A m karhatalomnál KISZ-titkórnak választottak, itt ebben a funkcióban igyekeztem a rám bízott feladatokat megoldani. Később a mohácsi kesztyűüzem- ben is a KISZ-ben vállaltam plusz munkát, a politikai oktatást szerveztem. Később lakóhelyemen, Szajkón választottak KISZ-titkárnak, majd amikor a négy község —» Babarc, Versend, Liptód, Szajk — csúcsvezetősége megalakult, csúcstitkár lettem. Most már csak „egyszerű" KISZ-tag vagyok, viszont úgy érzem, hogy a fiatalok közt végzett tevékenységemen keresztül megismertek és ezért is jelöltek és választottak tanácstaggá az elmúlt évben Szajkón.., Babóti István 26 éves fiatalember, a babarci termelőszövetkezet növénytermesztője foglalja így össze röviden közéleti pályafutását — Húsz éve vagyok szajki lakos, jól ismerem ezt a mo- gyqrok, németek lakta körülbelül ezer lélekszámú községet — mondja. — Az utóbbi években sokat fejlődött — új orvosi rendelő épült, posta, felújították a művelődési otthont járdákat építettek, bővítették a villany- hálózatot ... Jegyzetfüzetet vesz elő. — Tanácstaggá választásom óta ebbe írom választójm különböző kéréseit — mondja. — Itt van például egy kérés a község árkainak rendezésére. Jól ismerik a tanács vezetői is ezt o gondot, de azért nem árt szorgalmazni. Szóvá tettem tanácsülésen is. A munka most már folyik. Gondot jelent a megfelelő minőségű ivóvíz hiánya is. Sajnos ez a körzet vízszegény, törpevízmű létesítése nagy akadályokba ütközik. A fúrások azt bizonyították, hogy 150 méter mélységben sincs elegendő és megfelelő minőségű víz. Talán egy regionális vízhálózat segítene. Megoldódik viszont az óvoda problémája. Felújítása folyamatbon van, korszerűsíti a konyháját Is — a munkát a termelőszövetkezet végzi. Épül a játszótér is. Természetes, hogy elsősorban községének, válasrtókerületének gondjai foglalkoztatják, úgy is mint tanácstagot, úgy is mint a Hazafias Népfront községi alel- nökét örömmel mondja, hogy a község lakossága sokat tett társadalmi munkában o parkosításért is. Együtt jártuk végig a Kossuth Lajos utcát — itt lakik ő is —, valóban követésre méltó az utca rendezettsége; valamennyi ház előtt gondozott virágsorok. A házak pedig úgyszólván kivétel nélkül újonnan tatarozottak. — J6I gazdálkodik a termelőszövetkezetünk, ez pedig a tagok életkörülményeiben, lakóházaik minőségében is megmutatkozik — mondja. — Meg abban is, hogy új utcasorokat kell nyitni az épülő családi házaknak ... Mint tanácstag jól tájékozott, nemcsak a szajki eredményekről, gondokról, hanem a másik három községben megoldásra váró feladatokról is. — A tanács egymaga képtelen lenne minden feladatot megoldani, bármilyen jól dolgozzon Is — mondja. — A közös munkával azonbon köny- nyebben jutunk előre. Ennek érdekében jöttek létre a különböző együttműködési megállapodások. A tanácstag szavalt Varga Jenő, a Babarc Községi Közös Tanács elnöke „igazolja”, amikor egymás után teszi az asztalra a tanács és a különböző „szervek" közt létrejött és írásba fektetett együttműködési megállapodásokat. Már csak azért is érdemes ezekben a megállapodásokban tallózni, mert például szolgálhatnak a különböző feladatok közős megoldásához. A tanács és a babarci Béke Termelőszövetkezet 1974 évre szóló együttműködési megállapodásában a termelőszövetkezet vállalja többek között a külterületi utak, hidok rendszeres karbantartását, gépi munkaerőt ad térítésmentesen nevében- Az első felszólalást — Nagyon készültem rá, de nem hittem volna, hogy ilyen hamar bekövetkezik. Még a hatvanhetes decemberi ülésszakon a költségvetés vitájához szóltam hozzá. S akkor jöttem rá, hogy mennyire odafigyelnek, reagálnak a minisztériumok, a felsőbb szervek a képviselők véleményére. Hogy nincs különbség képviselő és képviselő között: akár egy megyei első titkár, akár egy munkásasszony szólal fel, annak a Parlamentben egyforma súlya van.- Milyen a napi képviselői munka? — Először nekem is volt fogadóórám, de kiderült, ez így nem lesz jó. Egy hivatalos helyiségben nem olyan bátrak, felszabadultak az emberek, jobb, ha inkább kimegyek az üzemekbe, termelőszövetkezetekbe, s ott a munkapad mellett, a műhelyben beszélgetünk. Én is ebben a légkörben érzem jól magamat.- Mivel keresik lel az emberek? — A múlt ciklusban még nagyon sok volt az eqyéni sérelem, probléma, ma már azonban egyre több a közérdekű bejelentés. Például: egyéni problémaként indult, hooy a mohácsi szülészeten rosszak a körülmények. Aztán egyre több anyuka panaszolta, később már a népfront ét a tanácsülés b foglalkozott vele, legutóbb pedig én is elmondtam a Parlamentben a családjogi törvény, m népesedéspolitika vitája kapcsán. Az egyéni sérelem közüggyé vált. Vannak aztán olyan problémák is, amelyekre nemet kell mondani. Ha valaki eljön hozzám egy bírósági végzéssel, s azt hiszi, hogy én azt meg tudom változtatni, annak nagyon udvariasan meg kell mondanom, hogy nem. Akadnak ugyanakkor olyan ügyek is, amelyeket egy kis jóindulattal valamelyik lépcsőfokon már rég el lehetett volna intézni. Néhányon pedig el sem mennek a tanácstaghoz, hanem egyenesen hozzám jönnek, pedig a tanácstag is elintézte volna, csak éppen nem tudott róla. De mindenkivel foglalkozni kell, a legkisebb ügyet is meg kell hallgatni. Amióta megválasztottak, a magánéletem csak másodlagos. Sokszor vasárnap is jönnek a választóim, menjek ki, nézzem meg ezt, azt, s akkor menni kell. Halasi Lajosné ötvenötben, mint formázó segédmunkás kezdte a mohácsi vasöntödében. Egy év múlva magkészítő lett, majd 1965-ben — már nem éppen fiatalon — szakvizsgát tett, s ma is, mint öntő szakmunkás dolgozik. — Tanulnom kellett. Rájöttem, ha piszkos is ez a munka, de szép. Vasat formálni ... S miért ne csináljam szakmunkásként? P. GY. a parkosítási, belvízelvezetési munkákhoz — 20 000 darab téglát szállít a helyszínre a babarci Iskola felújításához, —önköltségi áron vállalják a Babarcon épülő orvosi rendelő és lakás, valamint, a Versenden épülő pedagógus szolgálati lakás felépítését... A tanács és a Bólyi Állami Gazdaság babarci kerülete és szocialista brigádjai közötti együttműködési megállapodás az óvoda, iskola körüli gondok enyhítésében Jelent nagy segítséget A tanács és a babarci, versend!, liptódi, szajki népfrontbizottság a községek rendezésére, szépítésére és a kultúrpolitikai munka végzésére kötött együttműködési megállapodást A KISZ babarci csúcsvezetősége is segíti a tanácsi munkát, a tanács viszont erre az évre több mint 100 000 forinttal járul hozzá az ifjúsági feladatok megoldásához, — a sportkör tárgyi, technikai felszerelésének fejlesztéséhez, a KISZ társadalmi munkaakcióinak díjazásához, a körzeti vetélkedő lebonyolításához ... A tanács és az úttörőcsapat, a tanács és a babarci, liptódi MHSZ lövészklub is együttműködési megállapodást kötött — lőteret létesítenek... — Van feladatunk bőven — mondja Babóti István. — Most például azon tőrjük a fejünket — községemről szólva, — hogyan lehetne egy kulturált szórakozóhelyet, presszót létesíteni. Mikor időnként házról házra járok választókerületemben, ennek igényét is felvetik a lakók. A napi kemény fizikai munka után — a növénytermesztők feladata zsákolás, vagonkirakás is — szívesen vállalja a tanácstagi megbízatással járó társadalmi tevékenységet. — Jóleső érzés a köz érdekében végzett munka eredményéit látni, meg az is, hogy szavunk van és hallatjuk is a jó ügy szolgálatában — mondja. — Bizalmat szavaztak, ezt pedig jó munkával kell meghálálnom. e. k. Kiss Atilla rajza A lkotmány, alkotmányosság, alkotmányos állam — ezekkel • fogalmakból 0 XVI1L század óta igen gyakran lehet találkozni mind a társadalomtudományi írásokban, mind a politikai irodalomban. E fogalmak alatt a polgári felvilágosult irodalomban való megjelenésük óta mindig olyan állami berendezkedést értettek, amely nagy áltolánosságbon garantálja egyrészt az állampolgárok viszonylag szabad tevékenységét, másrészt olyan szervezeti garanciákat nyújtanak, amelyek segítségével a társadalom, az emberek befolyást gyakorolhatnak az állam cselekvésére. Kétszáz év azonban a fogalom életében is igen hosszú idő. A feudális abszolutizmus lerombolása óta Európában olyan jelentős társadalmi változások mentek végbe, mint a polgári társadalmi rend megszilárdulása, a szabad versenyen alapuló klasszikus polgári berendezkedés felszámolása, az imperializmus létrejötte a XIX, század végén, a fasizmus uralomra jutása Nyugat-Európa nagy részén és végül a szocializmus megjelenése és világrendszerré válása o XX. században. 14. f. A Magyar Népk5xtársaság társadalmi randiének alapia • munka. A két Bodor Ez a kis „üzem", kopott és poros falaival, zsúfoltságával, hajdani — jobbmódú — lakatosmester műhelyére emlékeztet, pedig ez itt van a sörgyár udvarának a végében, mondhatnám úgy is, hogy a gyár legrégibb sarkában. Mintha e nagy rekonstrukciós lázban itt felejtették volna a lakatosokat az öreg falak között, de azért nincs baj, az ősz közepén körülbelül költözik innét is a jónép egy új épületbe. Bodor József magyarázza is: — Egy fedél alá kerülünk a villanyszerelőkkel, forgácsolókkal, hegesztőkkel, persze külön- külön, de szép, világos üzemben. Segédmunkás, de kisebb szakmunkát is elvégez — rábízhatják -, ügyes, jó keze van. A fia — János — karosszérialakatos, jónevű rézműves mellett dolgozik, szintén ebben a műhelyben. Reggelente néha ösz- szetalálkozik az apjával az utcán, aki a Radnics utca felől jön, vagy éppen bent a gyárban. Hogy apa—fia egy gyárban, egy üzemrészben dolgozik afféle tradíció itt a sörgyárban, tehát nincs ebben semmi különös, hiszen — hogy más példát mondjak —, a Labodáék népes családjából egyidőben heten is itt keresték a kenyeret. — 6n még csak egy éve, hogy Idekerültem a katonaságtól, előtte Pécsbányáa dolgoztam — mondja a fia. — Hogyan élnekt A papa válaszol: — Már csak a kislányom von velünk, 6 a Mecsek Áruházban dolgozik. A lakásunk bizony kicsi, több mint húsz éve lakunk egy-szoba konyhásban, jó hetven centi magasan vizes a fal, hiába, öreg ház már, de hallom szanalják, talán kapunk egy tisztességes otthont Volt eset, amikor heten éltünk ebben a lakásban. Annak örülök, hogy Jani fiam rendes lakáshoz jutott, az após—anyós révén, most várjuk az unokát — Mindegyik gyereknek van szakmája? — Van. Ez volt minden vágyunk a feleségemmel, hogy legalább a gyerekeinknek kegyen tisztes szakmájuk és azon belül még tanulhatnak, képezhetik maqukat, léphetnek előre.- Annak idején önnek nem sikerült...- Dencsházán éhünk a Kéri ermann-birtokon, sokan voltunk és mégis, amit megkerestünk, éppen hogy csak ennivalóra volt elég, meg a legszükségesebb holmikra. Ha valamelyikünk kilép a sorból, hogy szakmát tanuljon, arra évekig nem számíthatott volna a család, már pedig ezt nem engedhettük meg magunknak. Szőke, világos szemű fiatalember Bodor Jancsi, divatos frizurát visel.- ... Ez már csak történelem nekünk — mondja — most csak az nem tanul, aki nem akar. Mégis sok van ilyen, csak elnézem a Kék fényt a tévében, hogy hány és hány hozzám hasonló korú fiatal kerül sittre, semmi nem érdekli őket, sem munka, sem tanulás, csak lógnak a levegőben. Apja folytatja:- Ml tisztességben neveltük fel gyerekeinket, nagyon jók, bizony néha fáj Is egy kicsit, hogy kiröppentek hazulról, de hát istenem, ez az élet rendje. Akármilyen kicsi Is az a lakás, azért családi összejöveteleken, amikor együtt vagyunk, boldog vagyok. Svájcisapkás, szikár, alacsony férfi.- Említette, hogy ötvenhatban jelentkezett a karhatalomba,,.- Akkor még a bőrgyárban dolgoztam, Bérezi Pál az akkori igazgató mondta: kicsit bajban vagyunk, rendet kell teremteni. Ezen aztán már nem kellett sokat tűnődnöm. Egyébként a nagyobbik fiam is karhatalmista lett. Együtt szolqáltunk. A kisebbik fiú, Jancsi hátraigazítja a haját, belenyúl apja zsebébe egy cigarettáért, rágyújt:- ... Hát ez h már történelem nekünk - mondja, aztán elqondolkozva fürkészi apja arcát R. F. Alkotmány Az alkotmány fogalmával és gyakorlatával ugyanaz történt mint nagyon sok más társadalomtudományi kategóriával — változott, fejlődött, időnként a kezdeti elképzelések ellentétévé vált Nemegyszer fordult elő az elmúlt két évszázadban, hogy a klasszikus polgári alkotmányossággal szembe forduló reakciós politikai rendszerek az alkotmányosság bajnokai címet próbálták magukra ölteni, vagy éppen az alkotmányosságot felszámoló politikai erők az alkotmányosság égisz« alatt vezették be reakciós politikai berendezkedésüket Különösen azoknak az országoknak történetében találkozhatunk ilyen ellentmondásos törekvésekkel, amelyekben nem volt következetes polgári átalakulás, ahol tehát a társadalom nem rendelkezett megfelelő tapasztalatokkal az alkotmányosság gyakorlatáról. Ezekben az országokban a politikai gyakorlat nemcsak az alkotmányosság gyakorlatát torzította, hanem ez kihatott a polgári alkotmányosság elméletének torzulásaira Is. Ha mindezekhez hozzávesszük, hogy a polgári társadalom belső ellentmondásai következtében maga sem tudta a felvilágosodásnak az államra vonatkozó nagy. eszményeit következetesen megvalósítani, akkor válnak teljesen érthetővé az alkotmányosság eszméiben ma meglévő ellentmondások, különbségek, a nézetek közötti gyakran alapvető ellentétele. Magyarországon a kapitalista átalakulás ellentmondásossága következtében többszörösen érződtek ilyen ellentmondások. Az elmúlt 150 évben szinte minden politikai áramlat az alkotmá- nyossáq jelszavával is fellépett Ennek első haladó törekvéseként a magyar jakobinusokat említhetjük meg, akik több alkotmány-tervezetet is kidolgoztak. 1848—49-ben a baloldal megfogalmazta ugyan alkotmánytervezeteit, de a bel- és külpolitikai helyzet alakulása i t
