Dunántúli Napló, 1974. augusztus (31. évfolyam, 209-238. szám)

1974-08-19 / 227. szám

62. §. A Mogyor Népk5«tártoságbaa iogoint élveznek. • Rft ét a férfiak egyenlő egy fiú a sorból Azon som lepődnék meg, ha így kezdené az önéletrajzát: születtem a Pécsi Hőerőműben.« így persze túlzás, de minden­esetre találó. Váry Gizella tizen­hét évvel ezelőtt az öreg erő­műben volt laboráns. Itt tanulta meg a szakma esínja-bínját, együtt nőtt fel a Hőerőművel, fokról fokra küzdötte magát és most a vegyészeti üzem vezető­je­- Főnőknő. Sokon úgy véle­kednek — és nem csak a fér­fiak -, hogy csináljon bármit a nő, csak vezető ne legyen. Breite már ezt? Nevet, félrehajtott fejjel, a szeme felcsillan, biztos, hogy nem idegen ez a kérdés.- Amikor a vegyészeti Szem élére kineveztek, a helyemre egy fiatalember került, aki nem sok­kal azelőtt végezte el a Műsza­ki Főiskolát ö a labort vezette, én az egész vegyészeti üzemet Nekem is eszembe Jutott az előbbi kérdés. Én Is feltettem. És a válasz: A munkát kell néz­ni, nem a rangot... Még kamaszlány vatt de el­tökélte, hogy vegyészmérnök lesz. Jól hangzó foglalkozást Kí­váncsiság az anyag titkai után, vagy valami mást Ki tudja már azt Elhivatottság t „Kérem, hagyjuk a nagy szavakat*- A felvételim sikerült de a túljelentkezés... Azt mondták édesanyámnak, van Pécsett is egyetem, jelentkezzek oda. De- hót nekem nem egy bármilyen diploma kellett Ez 1957-ben volt. Hol volt még akkor a Mű­szaki Főiskolát Később már örült, hogy nem vették fel. Egy évvel a felvételi után meghalt édesanyja is, ő dolgozott, laboráns volt az öreg erőműben, közben eltartotta, ta­níttatta öccsét, aki nemsokára az orvosi egyetem hallgatója lett No és persze a vegyészet Ah­hoz sem maradt hűtlen.- Budapestre, o vegyipari technikumba jártam, közben át­kerültem — ötvenkilencben — az nem tette lehetővé a kérdés megoldását. Végül a forradalom utolsó stádiumában Szemere Bertalan vezetésével a kormány mégis kiküldte az alkotmány­előkészítő bizottságot. Az európai polgári átalakulás az alkotmányosság követelésé­nek látszatára kényszeríti még a feudalizmust védeni és a pol­gári átalakulást akadályozni akaró politikai erőket is. Ennek látványos ideológiája Magyar- országon az „ezer éves alkot­mány” koncepciója volt, amely egyrészről áz alkotmányosság melletti kiállás látszatát akarta elhitetni, másrészt az „ezer év­re", a nemzet „lelkületére”, a hagyományokra való hivatkozás a feudális intézmények védelmét jelentette. Az „ezer éves alkotmány* jel­szava tehát megakadályozni, vagy korlátozni törekedett azt a polgári átalakulást, amelynek céljából történetileg létrejött a polgári alkotmányozás egész eszmevilága. A feudális rendek akkor épült új erőműbe. Elvé­geztem a laboráns tanfolyamot. Nem mondom, elég könnyű volt, hiszen akkor már rutinos labo­ránsnak számítottam. Amikor a harmadik osztályt is elvégeztem, technikusi munkakörbe helyez­tek, műszakvezető lettem. Három műszak, nem volt éppen szana­tórium. De szívesen csináltam, és éreztem, hogy megbecsülnek. A naqy álom végül is telje­sült, 1963-ban felvették a Mű­szaki Egyetem vegyipari szakára levelező hallgatónak. És hat év múlva ott díszelgett a diplomán: Váry Gizella vegyészmérnök. Még negyedéves hallgató volt, amikor mérnöki beosztást ka­pott A laboratórium vezetője lett, két éve pedig üzemvezető. — A munkatársak tehát elfo­gadtak egy nőt vezetőjüknek. A Hőerőmű vezetői is csak jót mondanak, hasonló beosztású kollegákkal is jó az összhang. De ezért, nyilván meg kellett küzdeni...- Hogy fs mondjam, talán először magammal, a női mi­voltommal kellett megküzdeni. Amikor először mentem az üzem­vezetői értekezletre, úgy érez­tem, mintha így néznének végig rajtam: „hát ez meg hogy ke­rül ide?”. Persze ez hamar el­múlt, de egy biztos: bírni kell szusszal. Es ez már nem a nőre, hanem minden hasonló beosz­tású dolgozóra vonatkozik: fele­lősséget vállalni a saját és a munkatársak munkájáért, dön­teni személyi ügyekben, szerve­zési problémákat megoldani, és így tovább. Minél feljebb kerül az ember, annál több a hálátlan feladat. Eddig a munka, ügyein? a vízre, hogy megfelelő lágyságú legyen, hogy a kívánt minőségű, kalóriaértékű szén kerüljön a kazánba, figyelemmel kísérni a kenő- és trafóolajok minőségét, szemmeltartani a korróziós prob­lémákat, pontos vegyszerkészítés, problémák esetén különleges vizsgálatok... És még hosz- szan lehetne sorolni. De délután kettőkor lejár a munkaidő. Az­után?- Egyfk hobbym a tanulás. Még a technikum elvégzése és az egyetem kezdése között egy évet Jártam közgazdasági tech­nikumba, csak úgy, egy kis „agytoma* kedvéért. A másik az éneklés. A Mecsek Kórusban tizenöt éve éneklek, hetenként kétszer megyek próbára. Gyö­nyörű élmény a sok hazai és al­kalmanként a külföldi fellépés. Ja, Igen, még egy: most járok a Marxizmus—Leninizmus Esti Egyetemre. Gyorsan áttekintve, ágy tűnik, egyenes út kiegyensúlyozott élet ö azt mondta: „Ha jól számolom, huszonkét évet tanul­tam eddig.” Amint látszik: meg­érte. Joga von így vélekedni: — Az ember, akár férfi, akár nő, elérheti a célját, hiszen csak azt szorítják háttérbe, aki hagy­ja, akit lehet és a nagypolgárság politikai kompromisszuma és az azt kife­jező „ezer éves alkotmány” ideológiája végül is megakadá­lyozta Magyarországon az alkot­mány létrehozását és a polgá­ri alkotmányosság következetes megvalósítását. Hazánkban ezért mindig a forradalmi erőknek jutott osz­tályrészül az alkotmány és al­kotmányosság bevezetésének kö­vetelése, az uralkodó osztály „ezer éves alkotmány” kon­cepciójával szemben az igazi alkotmányosság hirdetése. Az 1913-as polgári demokratikus áralakulás a Habsburq biroda­lom szétesésének pillanatában nem volt képes létrehozni az alkotmányt. így következett be Magyarországon — mint Orosz­országban is — az a helyzet, hogy az alkotmányozás mintegy 150 éve húzódó politikai köve­telését a munkásmozgalomnak, a szocialista társadalomnak kel­lett megoldani. A Magyar Tanácsköztársaság alkotmánya a magyar nép tör­Nem katonának születik az ember, a többség legalábbis nem. Letovics Imre határőr sza­kaszvezető is ezt mondja, róla ugyanakkór azt mondják: kitűnő katona ... — Bányász vagyok, technikus. Ha valaminek születtem, akkor bányásznak, hisz az apám is az, a nagyapám is az volt, a nagy­bátyám is a bányánál dolgozik, sőt az öcsém is bányász lesz: most negyedikes a bányaipari technikumban . . . István-cknán dolgoztam, vájárként. Amikor megkaptam a behívót, 1972-ben, alig néhány hónapos házas vol­tam ... Mit mondjak még? — Szakaszvezető, KISZ-titkár, az alegység motorja - ahogy parancsnoka mondja... — Munka ez is. Az emberek többsége azt hiszi, a seregben minden más, az valami külön világ ... Szerintem nem. Ugyan­olyan emberek vesznek körül, mint kint, ugyanazok a főkérdé­sek. A kerítésnél nem ér véget, legfeljebb egy kicsit összesűrű­södik a kinti világ. Mert az igaz, itt bent, nagyobb súlya van a szónak, meg az is igaz, hogy bár a mi szerszámunk a fegy­ver; a töltött géppisztoly azért súlyosabb dolog, mint mondjuk a kőműveskalapács ... Szóval meggondoltabbnak kell lenni. Vöd repcéi, pipacsot rétek. Kamillaillatú szelíd halom. Szénaszag szétszéledve alszik szellőtlen domboldalon. Kazlakban 6fi a csSnd. A nap tSwferm hanyatt nyugosrnat az árnyak. Kalászoson ke-emre dőlnek a föld sugarai, a búzaszálak. töretében az első írott alkot­mány vo'i, amellyel a külső erők támogatásával létrejött el­lenforradalmi Horthy rendszer ismételten csak ,, az ezer éves alkotmány" eszményét állította szembe. A felszabadulás után létrejött második proletárdikta­túra első lépései között ismétel­ten ott találjuk az alkotmányo­zást, hiszen 25 évvel ezelőtt, 1949. augusztus 20-án már lét­rehozta a módosításokkal ma is hatályban lévő alkotmányát A magyar nép történetében ezzel új szakasz kezdődik. Ez az új szakasz nemcsak a szocia­lizmust jelentő nagy társadalmi változások szakasza, hanem egy­ben szükségszerűen az alkotmá­nyozás szakasza is. 25 év nem nagy idő az alkotmányozás szempontjából különösen nem, ha az alkotmány megteremtésé­ért folyó 150 évhez viszonyítjuk, de ez a 25 év adta a magyar népnek az alkotmányozás első politikai tapasztalatát Ennek a karnak kellett tisztázni az afkat­De egyébként, különösen az if­júsági munkában, nem a kü­lönbségek a lényegesek.- Századuk idén elnyerte az egység élenjáró százada címet. — Azt szokták ilyenkor mon­dani: jó d kollektíva. Ez azon­ban nem szólam. Mi tényleg sze­retjük és tiszteljük egymást, tud­juk, ha valaki nem végzi el a dolgát, akkor rossz a többinek is.- Szép KISZ-klubjuk van. — Sokat köszönhetünk ennek a klubnak. Van könyvtárunk, stúdiónk, s nem is tudom meg­mondani, hányféle újság jár... A lényeg azonban a szakköri munka. Rézdomborító, fotó, kép­zőművészeti és barkács szakkö­rünk van. - Létrehoztunk egy kis irodalmi színpadot... Az az elvünk, hogy ne egyszerűen csak elmúljon ez a két év, hanem adjon is valamit. Merem állíta­ni, a fiúk többsége gazdagab­ban megy haza, mint ahogy bevonult. Van egy kezdeménye­zésünk, amolyan csoportos be­szélgetéssorozat, melynek kere­tében mindenki elmondja, hon­nan jött, mit csinált, s mit esl­S mintha kBtetot terftanői most Is kévék derekáhos a KasiáJ-közSn; akáchűvösben izzadton megáitok, s a tanyakút, a régi, rámköszön. lön, jön a széplány ebédidő. Jön és terít és Jálesön dalol. — Szivemre újarany reményt has a dús szülőföld kalászaiból. mónyozás eszmél terén mind­azokat a társadalmi, politikai zavarokat, amelyeket 150 év fej­lődése előidézett. Az első bi­zonytalan lépések után egyre határozottabb a felismerés, hogy a különleges eljárási szabályok­kal védett alaptörvény nemcsak nagy politikai dokumentuma a szocializmust építő társadalom­nak, hanem garanciákat képe* nyújtani egy demokratikus, hu­mánus politikai hatalom gyakor­lásához is. Az elmúlt 25 év bi­zonyítja, hogy érdemes az al­kotmány rendelkezéseit, annak az életben való megvalósulását nyomon kísérni, szabályait ál­landóan alakítani. Ennek jegyé­ben hajtották végre azokat a nagyjelentőségű alkotmány-re­formokat is, amelyek 1972-ben következtek be. T örténelmünk bizonyítja, hogy az alkotmány, az al­kotmányosság nem szilárdnak látszó dogmák, foglalata hanem az állandóan változó társadalom valóságára épülő olyan politi­kai, jogi dokumentum, amely garanciákat képes adni az ál­lam demokratikus működéséhez. Ebben van napjainkra is kihaló nagy értéke. Schmidt Péter álnak mos' az otthon mara­ottak... Hallgattunk már él- ..lénybeszán olót az Ikaruszról, a Chinoinról, az uránbányáról, Kjyszával nem szakadnak el a szálak. Megfigyeltem: nagyon büszkék a fiúk a munkahelyük­re, gyáruk eredményeire, s sze­rintem, valahol itt kell megra­gadni a hazaszeretet témáját. Egyszóval nem világméretekben kell ezekről a dolgokról beszél­ni... — Mi volt a legnehezebb? — Természetesen a kiképzés Időszaka Az ember megszokott életrendje felborul, új normák­hoz. szokásokhoz kell igazodni. — És a legszebb? — Nekem a barátság... — Három éve nős ... — És ebből két és félévet kü­lön töltöttünk... — Voltak a családnak anyagi gondjai? — Hathónapos a kislányunk - tehát kapunk egyszer 300 forint családi pótlékot. A gyermekgon­dozási segély 800 forint, s to­vábbi nyolcszázat kap a felesé­gem utánam, a tanácstól... Éppen tízesztendős. A vendég­könyvbe az első bejegyzés Za- gor György belgrádi magyar nagykövettől származik - 1965 júniusából. Azóta német és len­gyel bányászok, focisták, súly­emelők, miniszterek, dél-vietna­mi sebesültek hagyták itt kézje­gyüket. S természetesen a me­cseki bányászok. Szénbányászok. Uránbányászok. Gyors számítás: a 47 szobában egyszerre 148 vendég üdülhet, az évenként 3552 fő. Galambos József gond­nok szerint 80 százalékban ki­használt a Bányász-üdülő. Tíz év alatt tehát közel 28 ezer ven­dég. A harkányi üdülő-sétány leg­szebb épületét 1936-ban a Mar­sai pécsi építész építette. A fel- szabadulás után volt szociális otthon, aztán a Reumakórház férfi osztály működött itt sokáig, végül 1962-ben a Pécsi Szénbá­nyászati Tröszt 10 millió forin­tért megvásárolta. A bányászok honfoglalása azonban csak 1964 augusztusában kezdődött. Reggel 9 óra. Az alagsorban élelmiszert hordanak le. A kony­hán tizenöten szolgálják a ven­dégeket, tizennyolcán pedig fenn, a szobákban biztosítják a nyugodt pihenést. Harminchá­rom ember, szinte minden öt vendégre jut valaki, aki azon munkálkodik, hogy azzal búcsúz­zanak: visszatérünk. A park. Platánok, fenyők. Fris­sen öntözött gyep. Illatozó ró­zsabokrok. Színes ernyők, hintá­zó nyugágyak. Csillogó víz. Olyan áttetsző, hogy a medence alján a hajszálrepedéseket is látom. Egy nagyteljesítményű forgatóberendezéssel percen­ként 600 liter gyógyvizet hűtenek le üdítő hőmérsékletűre. Itt nincs szükség a gyógyvíz hígítására, a vastartalmú hideg víz és kénes gyógyvíz keveredése okozza o- Néhány hónap múlva lesze­rel. Tervei? — Visszamegyek István-akná­ra. Sokat akarok dolgozni, s so­kat szeretnék a családdal lenni, mert egyelőre a feleségem vise­li a terheket, még akkor is, ha viszonylag sokszor kaptam lehe­tőséget arra, hogy néhány nap­ra hazamenjek. Aztán majd meglátjuk. A „családi ötéves tervben" egyébként két gyerek szerepel, s persze a továbbtanu­barna színt. EvI 150 ezer forin­tért vásárolnak vizet Két kislány a tágas erkélyen keresztrejtvényt fejt nagy buzga­lommal, látszólag ügyet sem vetnek az előttük tornászó del- tás ifjakra. Nem zavarjuk őket- S önöket szabad? Tóth Endre, a Mecseki Érc- bányászati Vállalat vájárja ne­vetve mondja: már egy hete itt vagyok, de még egy pillanatig sem zavart senki. Eddig Bala- tonfüreden üdültem a legtöbb­ször, de hallottam, hogy ez is nagyon jó kis hely. A derekam amúgy is vacakol, ez a víz na­gyon jót tesz neki. Feleségem­mel és két kislányommal va­gyunk itt - nekik semmijük sem fáj, de ugyanolyan jól érzik ma- gukat, mint én. Visszajövünk még ... Födi István szenes vájár Zo- bákon. Ö feleségével és hat- esztendős kislányával jött. — Eddig a rokonokhoz jártam Ide Harkányba, most kaptam először beutalót. így még soha nenn szolgáltak ki. Vacsora sok­szor nem is kellene, olyan bősé­ges ebédet kapunk. Este 9 óra. Az étteremben el­oltják a fényeket. Néhányon fü­rödni mennek, a kapuban fiata­lok csoportja tanakodik, hogy a Napsugárba, vagy a Bányász étterembe menjenek-e? A tár­salgóban bekapcsolják a tv-t Tervek. Egy új medencét sze­retnének az öregeknek. A gye­rekek már korábban kaptak, a mostani nagymedence strand, az új, melegebb vízzel, az idő­sek békés fürdőhelye lehetne. Aztán jó lenne már egy gyer­mekpavilon is: volt olyan cso­port, amikor 60 gyerek volt egy­szerre az üdülőben. Bizonyára ők is még sokszor visszatérnek... L J. IC. GY. és történelem las... B. S. # A Magyar Népköztársaság biztosítja állampolgárai dv« y* Pa a pihenéshez való jogot Sima! Mihály: HAZATÉRÉS Pihenés, élmény... 1 A Mknő..

Next

/
Thumbnails
Contents