Dunántúli Napló, 1974. augusztus (31. évfolyam, 209-238. szám)
1974-08-15 / 223. szám
1974. augusztus 15. DUNÄNTOtl NAPtö Magasabb végzettség a tanácsokon Az iitpiézi 80 százaléka Érettségizett A Minisztertanács Tanácsi Hi- vatala a tanácsi szervezetben dolgozó vezetők és ügyintézők helyzetének felmérése során megvizsgálta, hogy a személyi állomány felkészültsége lépést tart-e a tanácsi munkában az utóbbi időben előtérbe került jelentős állami feladatokkal. Megállapították, hogy a tanácsok hivatali szervezetében — az illeték-, az illetmény- és a földhivatalokat is ideszámítva — a vezető beosztású dolgozók mintegy 70' százalékának van felsőfokú végzettsége. Az ügyintézőknél ez az arány meghaladja a 17 százalékot. Azokban az ügyintézői munkakörökben, amelyekben felsőfokú iskolai véazettség a követelmény, az előírt képesítést eddig mintegy 53 százalékuk szerezte meg, a középiskolai vég- zettsóqűeknél ez az arány több mint 80 százalék. Gyorsabb ütemű fejlődés indokolt ilyen vonatkozásban o nagyközségi és o községi tanácsoknál. A képesítésként előírt középiskolai végzettséggel a nagyközségi tanácsokban dolgozó ügyintézők 77, a községi tanácsi dolgozók 74,5 százaléka rendelkezik. A felmérés során a tanácsi dolgozók iskolai végzettségén kívül egyéb körülményeket is megvizsgáltak. Ezek közül különös figyelmet érdemel a tanácsi dolgozók munkahely-változtatása, amely az utóbbi években emelkedést mutat. A tanácsok hivatali szervezetében 1971 júliusától 1973 júliusáiq mint- eqy 500 vezetői, és ' körülbelül 4700 ügyintézői munkakör üresedett meg. A két állomány- csoportba tartozókat együtt számítva a fluktáció megközelítette a 20 százalékot A munkahelyet változtatóknak csak kis hányada — 27 százaléka — maradt meg a tanácsi szervezetben, nagy többségük másutt helyezkedett el. » A tanácsi szervek személyi állományának további erősítésére, a személyzeti munka fejlesztésére a közelmúltban több központi intézkedés történt. Ilyen volt a tanácsi dolgozók egyes munkajogi kérdéseinek új szabályozása, amely nemcsak a magasabb követelményeket foglalta rendszerbe, hanem az ehhez szükséges kedvezményeket is biztosította. A július 1-vel bevezetett új bér- és címrendszer, a jelentős összegű béremelés kétségtelenül hozzájárult a személyi állomány megszilárdításához. De hathatós segítség az állami személyzeti munkáról szóló új minisztertanácsi határozat is, amelynek végrehajtási rendelkezései részletesen megszabják a tennivalókat. A tanácsi szervezet minden szintjén fokozni kell a káderek képzését, és továbbképzését, kialakítva a vezetők és a beosztott szakemberek tervszerű utánpótlásának legjobb formáit és módszereit Javul a társadalmi tulajdon védelme Nem kielégítő az ellenőrzés hatékonysága 111 bűncselekmény 574 ezer fonnt kárt okozott Csökken a társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett bűn- cselekmények száma Baranyában, — ez állapítható meg a Megyei Rendőrfőkapitányság statisztikájából. — A társadalmi tulajdon védelmét továbbra is elsőrendű feladatunknak tartjuk — mondja dr. Nagy Árpád, a Megyei Rendőr-főkapitányság társadalmi tulajdon védelmi osztályának vezetője. Tapasztalatunk, hogy a gazdaságvezetők, felügyeleti szervek ellenőrző tevékenysége mind hatékonyabb, s ez nagymértékben hozzájárul a társadalmi tulajdon védelmének fokozásához, a helyzet, kedvező alakulásához. Erőteljesen javult a megelőző tevékenység, aminek eredménye abban is jelentkezik. hogy felszámolják azokat a lehetőségeket, amelyek a bűncselekmények megvalósulását segítenék. A csökkenő tendencia ellenére Baranya megyében a társadalmi tulajdont sértő bűncselekmények gyakorisága jelentős, bőven akad még tennivaló a megelőzés, felderítése érdekében. Hanyag kezelés — A társadalmi tulajdont sértő bűncselekmények mindegyikére vonatkozik-e a csökkenő tendenciái — Nem. Csökkenésről beszélhetünk a lopásoknál, a sikkasztásoknál és a társadalmi tulajdont sértő csalásoknál. A hanyag kezelés, rongálás vonatkozásában a bűncselekmények száma az elmúlt év első feléhez képest nem változott. Növekedett az állampolgárok, a gazdálkodó szervek aktivitása a társadalmi tulajdont sértő magatartások leleplezésében. Az ilyen jellegű bűncselekmények miatt indított büntető eljárások kezdeményezői többségében ők voltak. — Az élet melyik területén fordulnak elő- nagyobb számban búncselekményeki — A közös tulajdont sértő bűncselekmények megjelenési formáikban nagyon változatos képet mutatnak. Megvalósulásukat a gazdasági életben előforduló lazaságok segítik. Például gyakoriak még az anyagok őrzésével kapcsolatos hiányosságok. Tapasztaljuk az anyagkezelési, tárolási, mozgatási követelmények elmulasztását. Például számos vállalatnak, szövetkezetnek kellett küldenünk figyelmeztető átiratot azért, hogy ellenőrzéseink során kiderült, belső szállító- jegyek nélkül fuvarozzák a különböző anyagokat, ami visszaélésekre adhat és adott is alkalmat. Több bűncselekménynél, de különösen a sikkasztásoknál észleltük, hogy az adott gazdálkodó egységeknél a szabályoktól eltérő számviteli rendet alakítottak ki. Sok esetben hiányzik a következetes felügyeleti ellenőrzés, a revízió. De problémák mutatkoznak több szervnél a belső ellenőrzés hatékonyságával is. Kis összegű károk o — Hogyan alakul a társadalmi tulajdont sértő bűncselekmények okozta kár nagysága? — Általában a kis összegű kór a jellemző. Vonatkozik ez különösen a társadalmi tulajdont sértő lopásokra, betöréses lopásokra és esetenként a sikkasztásra, csalásra is. Ez utóbbiaknál azonban meg kell jegyezni, hogy leplezett voltuk miatt igen gyakran az adott magatartások felderítésekor az ' okozott kár már jelentős. De i jelentős károk kapcsolódnak a i társadalmi tulajdont sértő ron- ! gálódásokhoz, hűtlen és hanyag kezelésekhez is. Ami o forintösszeget és bűncselekmények számát Illeti, oz 1972-es és 1973-as éveket figyelembe véve fordított az arány: 1972- ben például kiemelkedően magas volt a bűncselekmények száma, az általuk okozott kár összege viszont a korábbi évekhez viszonyítva jelentős csökkenést mutatott: 1972-ben 1389 bűncselekmény több mint hatmillió forint kárt okozott, — 1973-ban az ismertté vált 1125 bűncselekmény közel 10 millió forintos kórt eredményezett. Ez év első negyedévének adatai viszont az esetek számávol egyenes arányban csökkent az általuk okozott kár összege is. Az 1973 első negyedévi 298 bűncselekményhez kapcsolódé egymillió 200 ezer forintos kárral szemben 1974 első negyedében 111 bűncselekmény 574 ezer forint kárral járt — Gazdasági életünknek most melyik területén kell a legnagyobb ügyeimet fordítani a társadalmi tulajdon védelmére t —- Kiemeíkedöen fertőzött népgazdasági ág nincs. A bűn- cselekmények előfordulási gyakorisága alapján mégis megállapítható: hogy főként a kereskedelem, a mezőgazdaság és oz ipar népgazdasági ágazatokban indokolt a társadalmi tulajdon védelmének fokozása. Az említett népgazdasági ágazatokon belül is szeretném kiemelni, hogy a legtöbb bűn- cselekmény a szövetkezeti torfontosnak tartom ezeken a te rületeken a belső ellenőrzés hatékonyságának növelését. Megelőzni! — Megyénk közrendje, közbiztonsága szilárd, a társadalmi tulajdon védelmében is ja vulás mutatkozik. A bűnüldöző szervek a jövőben is egyik fő- feladatuknak tekintik a társadalmi tulajdon védelmét. Ennek eredményes megvalósítása érdekében törekszünk a lakossággal, a gazdasági egységek dolgozóival való együttműködés további fokozásásáia. ezzel is hozzájárulva egyrészt a bűn- cselekmények megelőzéséhez, másrészt a már elkövetett bűn- cselekmények felderítéséhez. Garay Ferenc A Citrom utcai várfal Mennyire volt beépítve a középkori Pécs? Vallatják a bástyákat Pécsett a közművesítésnek és a különböző létesítmények építései történelmi „mellékterméket’’ is szolgáltatnak a városnak. Ez évben folytatják a városfal kutatását az északnyugati I és a déli oldalon. Az északnyugati részen, az inában gazdálkodó egységek- j Aradi vértanúk útján, az Északi ben történik. Ezért különösen \ kőrút kialakításával kapcsolatoC ebruár 14-én egy tragf- ’ kus sorsról írtunk „Laci élni akar" címmel. Horváth László 22 éves egerági fiatalember 10 esztendővel ezelőtt egy szerencsétlen baleset következtében — játszótársa töltött fegyverrel szórakozott, s eközben a hátába lőtt — mozgásképtelen lett, László megbékélt sorsával, s tolókocsihoz kötötten is életvidám, minden iránt érdeklődő emberré vált, aki nehéz helyzetében is szeretne valamilyen biztos létalapot teremteni magának. Ezért érettségizett le, ezért foglalkoztatja ma is a tayábbtanulás gondolata. De ez nem elég, dolgom! is akar. Riportunk előtt volt is, meg nem is munkája. Amikor február 14-én megjelent a Dunántúli Naplóban a riport Horváth Lászlóról, a Pécsi Kesztyűgyár 1. üzemének kézivarrodájában o November 7, szocialista brigád tggjai elLaci dolgozik határozták, hogy segítenek ° fiatalemberen. Es a lap még kj sem jutott Egerógra, Hor- váthék nem is tudták, hogy a gyerek „benne van az újságban” amikor ott volt már az értesítés: jön a brigád... És ettől kezdve minden úgy ment. mint ahogy az az embe- risség nagykönyvében meg van írva. A brigád szinte mindennapos vendég lett Horváthék- nái. Az asszonyok kettesével felváltva jártak ki Egerágra és nagy-nagy szeretettel vezették be Lacit a kesztyűvarrásbo. A fiatalember közbejött betegsége miatt a betanulási idő a szokottnál egy hónappal tovább tartott, de Horváth Laci most már két darabbérben ledolgozott hónapot tudhat maga mögött. Kesztyűgyár! dolgozó lett — mindazokkal a Jogokai és kötelességekkel, amelyek a bedolgozókat megilletik. A harmadik darabbéres hónap kezdetén a brigádon keresztül kéréssel fordult az üzemhez: hadd látogathatná meg a gyárat,.. Kérésének örömmel tettek eleget. Kocsit küldtek érte, tolókocsijával együtt behozták ót és édesanyját Pécsre. Végigvitték az üzemen, megmutattak neki mindent a szabástól egészen addig, amíg a kesztyű a készáruraktárba kerül. És megmutatták a Vadász utcában épülő új, korszerű üzem tervrajzait Is. Az üzemlátogatás után baráti találkozót rendeztek a November 7. brigád tagjai tiszteletbeli brigádtórsuk tiszteletére. Kovács Ferencné brigádvezető I mondta el, hoqy hét éve alakult brigád hogyan tanította be Lacit, Morvái János művezető pediq arról beszélt: jó dolog, hoay van egy ilyen brigád, amelyik emberségből kitűnőre vizsgázott És Laci? — Mindent megtettek értem, amit csak lehetett. Én ezt csak munkámmal hálálhatom meg. .. Szeretem csinálni? örülnöm kell hogy felajánlották, mert más számomra nincs... — És a terveiről is beszélt: hg már jól belejön a kesztyűvarrásba és könnyedén meg tud keresni ezer forintot, akkor rászánja magát a továbbtanulásra, — Szeretném többre vinni.’. i Horváth László nagy élménye volt az üzemlátogatás. Idén először tudott kimozdulni Egerágról. Vendéglátóitól így búcsúzott: „Viszontlótásrá . ..” azzal, hogy ő jön ismét hozzájuk. Most már talán hamarosan megkapja a Trabant Hycomat- ot H. L san vált lehetővé a kutatás. Ez- idáig megállapították a várárok szélességét, valamint az északi várárok eredeti mélységét. Ért a várárkot a XVIII. században töltötték fel. A vár északi szakaszán jelentős kiterjedésű török kori javítások láthatók. A bástyán pedig meghatározták, hogy melyik része, milyen építési korszakban épült. A kutatások az épületek bontásával és a közművesítésekkel párhuzamosan — átterjedtek a déli oldalra is. így ez évben a Citrom utca déli részén is elkezdték a városfalak kutatását A Jókai utca sarkán, a város volt déli kapuja — Siklási kapu — melletti bástya csőknek teljes magasságában áll, a hozzá kelet felé eső városfallal együtt A városfalnak e szakaszán többszöri átépítés nyoma mutatkozik. A falat lépcsőzetesen elhelyezkedő, csaknem teljes épségben megmaradt keskeny lörések törik ót A várostörténeti kutatások során az Országos Műemlék Felügyelőség szakemberei igyekeznek választ kapni a középkori város beépítettségére is. A visz- szafoglalást követően, 1696-ban készült helyszínrajz szerint a mai Káptalan utca 2-es számú épület homlokzati síkjának nyugati folytatásában további épületek nyomai láthatók. A mai 4-es számú ház telkén fglyó ásatás nagyrészt ennek az épületnek a maradványait tárta fel. ként igen fontos — adottság: hasonló jelentősége van a beköltözők társodalmi-gazdasogi helyzetének is; legfontosabb motiváló tényező azonban a csalód nagysága. Az új Inlrós- tulajdonosok — otthonul^ szerkezeti felépítéséhez igazodva a faltól-falig terjedő bútoreiren- dezéstől idegenkednek, s jobban kedvelik a könnyen mozgatható. elemeire szedhető, apróbb berendezési tárgyakat. Különösen a sarokbútorokat és az egyszemélyes heverőket szeretik, az üzletekben kapható, kényelmetlen székek helyett inkább puffokat és kisebb méretű főbútorokat igyekeznek beszerezni. A több darabból álló, egységes miliőt tükröző garnitúrarendszert elavultnak tartják, s inkább egyedi kisbútorokat szeretnének vásárolni. A beépített szekrényrendszert gazdaságosnak tartják ugyan, de a kétajtós szekrényekhez továbbra is ragaszkodnak, mert a kényes ruhadarabok, női blúzok azokban jobban tárolhatók. A kombinált és a háromajtós szekrények is veszítettek népszerűségükből s a toalett-tükrök és éjjeliszekrények is kimennek a divatból. Az is kiderült, hogy egy- és kétszemélyes ágyat, valamint kétszemélyes rekamiét is egyre kevesebben visznek új otthonukba, ugyanakkor hiányolják, hogy kevés az újrendszerű fotel- és szekrényágy. Virágállvány A megkérdezettek úgy vélekednek, hogy több dohányzóasztalt kellene forgalomba hozni. A megkérdezettek kivétel nélkül ragaszkodtak a lakásban elhelyezhető virágokhoz. Ugyanakkor az üzletekben megfelelő kivitelezésű virágállványt nem lehet kapni, és ilyen irányú szükségleteiket barkácsejással próbálják pótolni, vagy kisiparosoktól — drágább ár,on — szerzik be. Egyértelműen kiderült, hogy a mai modern lakás- berendezés egyik legnagyobb problémája a lakás otthonosságát és melegségét biztosító apróbb bútorok, kiegészítő cikkek nagymérvű hiánya. Közgazdászaink vizsgálataik tanulságaként egy ,,Panel” elnevezésű bútorcsalád kialakítását javasolják, amelynek legfontosabb elemei lehetnének: egy panelrendszerű szekrénysor, különböző fotelek, tetszés szerint hozzá választható egyszemélyes heverők, illetve összecsukható rekamiék, asztalok és apróbútorok. Azt Is kipuhatolták, hogy a megvásárolt új bútorokkal mennyire elégedettek a csalódok, és hogy azok beszerzésé-e mennyi időt fordítottak. Kiderült, hogy a vásárlóknak csak mintegy fele tudott ilyen természetű gondjaitól egy csapásra megszabadulni; egyötödüknek már egy hónapnál több Időt kellett bútorvásárlással eltölte- nie. Látszólag a kétszobás és a kétszoba-hallos lakásokat volt a legkönnyebb berendezni; az egy-másfél szobásokba csak egy hét alatt sikerült megfelelő bútorzatot összehozni, a három- szobásoknál pedig a beszerzés egy hónapnál is tovább tartott. 13000 Ft A csalódok többsége elégedett a hasszobb-rövidenb idő alatt beszerzett holmikkal, Hatvan százalékuk tervez a jövőben úiabb vásárlást, átlagosan 13 000 forint értékben. Legnagyobb arányban természetszerűleg a fiatalok foglalkoznak a bútorvétel gondolatával és náluk a legmagasabb az erre szánt összeg is: 13 800 forint; a részletvásárlási szándék is nálukf a gyakoribb. A fiata’ok mellett az értelmiségiek tervezik a legnagyobb értékű vásárlásokat. A megkérdezettek 40 százaléka a vásárlást egy éven belül óhajtja realizálni. A vizsgálatok art is feltárták, hogy az új otthonhoz jutottak bútorvásárlási elhatározásait a lakásért készpénzben kifizetett összeg nagysága sem korlátozta. I (Garnitúra helyett kisbútorok I Könnyű, modern bútorokat keresnek az új lakásokba l . ■ A Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem piackutató és piacszervezési tanszéke a Budapesti Bútoripari Vállalat megbízásából — hallgatók oe- vonásával — széleskörű, a társadalom szinte valamennyi -é- tegét felölelő, helyzetfelmérő vizsgálódásokat végzett: Budapesten és öt vidéki nagyvárosunkban 800 családot kerestek fel. Azt igyekeztek földeríteni, hogy az újdonsült tulajdonosok bútorvásárlási elhatározásait milyen szempontok irányítják. 26 lakástípus A minél valósághűbb helyzetkép kialakítása érdekében — 2ó lakástípus több mint 2000 szobájának berendezési rendszerét elemezték. Főként a másfél-, két és, félszobás, 3—5 férőhelyes' lakások bebútorozási gyakorlatát tanulmányozták. Megállapították, hogy a bútor- kereslet szempontjából a lakos mérete csak az egyik — egyéb-
