Dunántúli Napló, 1974. július (31. évfolyam, 178-208. szám)
1974-07-09 / 186. szám
1974. Julius 9. DUNÁMTÓL! NAPLÓ Biológiacentrikus szemlélettel - hazai erőforrásokból Látogatás a bajai BKR „főhadiszállásán" ^SZr"6' Baján, az Árpád tér 7—9. számú ház második emeletén rendezte be „főhadiszállását” a BKR — Bajai Kukoricatermelési Rendszer — központja. A Dunára néző ház tulajdonkeppen a Bajai Állami Gazdaság irodaháza, de a BKR nem idegen test itt, szervesen beépül a gazdaság osztályrendszorébe. Csak egy osztály, mint a többi, de nem akármilyen. Tavaly például, amikor a Bajai Állami Gazdaságot katasztrofális jégkár érte — a szőlőjüket is csonkig verte a jég — a BKR 8 millió forint tiszta nyeresége nem is kicsit enyhített a jégbiztosítással nem rendelkező gazdaság megbillent pénzügyi helyzetén. Nyereséges vállalkozás, ragyo-ó eredmények A bajai gazdaság tehát gesztor, s mint ilyennek megvannak a rendszer fenntartásával, elterjesztésével kapcsolatos gondjai, kiadásai, öt év alatt 40—50 százalékos kukorica átlagtermés emelkedést garantál, s szolgáltatásaiért a terméstöbblet 15 százalékát kéri partnereitől. Hogy mi mindennek kell beférnie ebbe a 15 százalékba, azt felsorolni is sok. Ha csak a 600 szakmunkás és 1500 szakvezető továbbképzését ragadjuk ki, akik itt Baján szerzik meg 1974-ben az aktuális ismereteket, ezzel érzékeltettük is, hogy a 15 százalékos díj fejében miféle kötelezettségeket kell a gazdaságnak teljesítenie. A BKR tehát nyereséges, mert hozza a terméstöbbleteket. Tavaly 75 partnergazdaságnál, 55 ezer hektár átlagában 53 mázsás — hektáronkénti — átlagtermést biztosított a BKR, ez 10,19 mázsával, vagyis 24 százalékkal magasabb a partnerek korábbi — bázis — átlagtermésénél. Az 53 mázsa olyan magas termés, amelynek elérését a népgazdaság 1985-re tűzte ki célul. Az országos átlag tavaly 39,7 mázsa volt kukoricából. íme a rendszerben folyó termelés fölénye. A termelési rendszer fogalma annyira újkeletű a magyar mezőgazdaságban, hogy még egyetemeinken sem tanítják. A tananyagba való beépítésének sürgősségét épp a bajaiak vetették fel ez év januárjában Gödöllőn megrendezett tanácskozáson, ahol elsőízben értékelték az ipari növénytermelési rendszerek hazai eredményeit Itt fogalmazták meg a termelési rendszer definicióját is, melyet eddig igen differenciált tartalommal használnak kutatók és gyakorlati szakemberek egyaránt E megfogalmazás szerint a termelési rendszer a mezőgazdaság iparosodásának korszerű tényezőkomplexuma, melyben a minél nagyobb hozam elérése céljából a legújabb biológiai — kémiai — és technikai elemeket szinkronizálják a termelő egységekre. A fejlesztés permanens, gyorsütemű, minden tényezőre kiterjed. Jellemzője a nagy potenciális termőképességű fajták általános alkalmazása, ezek igényeinek optimális kielégítése, a technológia részletes megtervezése és következetes érvényre juttatása, az anyagi, műszaki és személyi feltételek egyidejű biztosítása, a kölcsönös érdekeken nyugvó együttműködés a rendszergazda és a partnerek között, s végül a rendszer állandó továbbfejlesztése a kutatás hazai és nemzetközi tapasztalatcseréje révén, A rendszer terjedése Hazánkban a termelési rendszerek — CPS, KSZE, KITE stb., számuk ma már tizenhat — az üzemi gyakorlatból indultak el. így történt ez Baján is. A Bajai Állami Gazdaság 1970- re kidolgozta a saját kukorica termelési rendszerét s ennek elterjesztését kezdte meg először csak a bajai körzetben, 1972-ben 9 partnerénél, 1973- ban már öt megye 75 gazdaságában. Ebben az évben hat megye, Bács, Szolnok, Tolna, Baranya, Békés és Fejér — 95 termelőszövetkezete és 9 állami gazdasága termeli a bajai termelési rendszer keretében a 80 ezer hektár területen a kukoricát, programba vett napraforgót és szóját. Az egyes termelési körzetek irodái Baján, Pécsett, Békéscsabán, Kalocsán, Szolnokon és Szekszárdon működnek egy-egy körzeti vezetővel és két-két agrár-, illetve gépészmérnökkel. Baranya megye, ahol a nagyüzemi kukoricaterület 54 százalékán már rendszerekben termelik a kukoricát, a CPS, a KSZE és a KITE mellett a BKR- nél is érdekelve van. Tavaly még csak a görcsönyi és a kétújfalui tsz volt elkötelezve 2030 hektáron Bajánál. Ebben az évben újabb hét termelő- szövetkezet — Egyházaskozár, Kaposszekcső, Tormás, Geré- nyes, Bükkösd, Királyegyháza és Felsőmindszent — 6400 hektár területtel — ennek zöme kukorica, kisebb része napraforgó és szója — csatlakozott a bajai rendszerhez. Bajai látogatásunk alkalmából Juhász Lászlóval, a BKR fő- technológusával beszélgettünk ezekről a kérdésekről. Köztudott, hogy a BKR volt az egyetlen olyan termelési rendszer, amely nem a nyugati tőkés, hanem hazai és szocialista országokban gyártott gépekre alapozta technológiáját Alap erőgépe a magyar nagy Dutra traktor — és könnyebb munkánál a szovjet MTZ — valamint az NDK-ban gyártott E—512-es gabonakombájn. S nemcsak a gépek, hanem a növényfajták és a vegyszerek tekintetében Is a hazai termékeket részesítette előnyben, s ezt feltétlen Baja javára kell írni. Hogy ők miben látják a fő különbséget a BKR és a többi ismert hazai rendszer között, azt Juhász László így fogalmazta meg. — A mi alapállásunk biológiai indítású, mi a növény igényeiből indulunk ki. Szemléletünk biológia centrikus, szemben más rendszerek gépcentrikus személetével. Természetesen a gépet is fontosnak tartjuk, mert egyáltalán nem mindegy, milyen géppel dolgozunk. Gépesítés Baját súlyosan érintette a hazai traktorgyártás megszüntetése. A DUTRA gyártás lefutóban van, az idén már csak 48 D4K—B traktort kapnak. Pedig a partnerek elégedettek voltak a magyar szántó traktorral olyannyira, hogy sokan az idén is kifejezetten ragaszkodtak hozzá. Nyilván az olcsóbb ár is a szocialista országokban gyártott gépek mellett szólt Mégis ebben az évben Baja kénytelen volt kialakítom egy nyugati gépsort is. Ennek alapgépe a 150 lóerős John Deere traktor — amely már kinn van a partnereknél és a nyugatnémet CLAAS DOMI- NÁTOR 100 kombájn, amelyből az első 32 darabos szállítmány időben beérkezett, s épp ott- jártunkor szerelték össze, s kezdték meg beüzemelését kiszállítását Tehát most kétféle gépsorral dolgoznak. A bajaiak kiszámították, hogy míg a Dutra gépsor — a szárítóval együtt — hektáronként 5755 forint beruházási költséget jelent a partnernek, addig a John Deere gépsor óra hektáronként 7802 forint Ez előbbivel ellentétben azonban ez a gépsor nem 600, hanem 800 hektár megművelésére alkalmas. Tehát még így is megéri. A fajtakérdésben igen komoly előrelépés tapasztalható Bajánál. Kísérletekben szereplő kukorica fajtáik 20 százaléka francia hibrid, ezek hektáronként 110—120 mázsás hozamokat adnak. De vannak fa- s részben az újonnan j vorizált martonvásári fajtáik is, a rendszerben legjobban az MV 580-as középérésű fajtát kedvelik, amely szintén 110 mázsás termésre képes. Baján iss pillanatnyilag 192 hibridet vizsgálnak információs kisparcel- lás kísérletekben, ezekből 8— 10 kerül nagyüzemi kísérletekbe a BKR tájkörzetében, de ezeket a kiválasztott hibrideket egyidejűleg OMFI 6 állomásán is beállítják. E módszer segítségévei olyan értékelhető információmennyiséghez jut a BKR, hogy már most ajánlani tudják 1975-re azt a 24 fajtából álló kollekciót, omit a legjobbnak tartanak. A rendszerbe vont szóját és napraforgót, illetve az 1975-re programba vett búzafajtákat hasonló módszerrel választják ki. Már most rende'keznek 84—85 mázsás búza fajtákkal. — Rné — A SZAMOK tanfolyamai Jelentkezés a SZÜV-nél Az lenne az ideális, ha a gazdaságban minden szinten, ahol feladatokkal állnak szemben és döntéseket hoznak, a feladat- megoldásba belegondolják a számítógépet. Ehhez viszont számítástechnikai felkészültség kell. Van erre lehetőség? Igen. A Nemzetközi Számítástechnikai Oktotó Központ (SZÁMOK) Budapesten és vidéken minden évben a tanfolyamok tucatjait szervezi, A SZAMOK pécsi megbízottja, a tanfolyamok itteni gazdája a Számítástechnikai és ügyvitelszervező Vállalat. Az új oktatási évben Pécsett folyamatszervezői tanfolyamot indítanak. A cél: olyan számító- gépes döntési és információ folyamatok tervezésére alkalmas, szakemberek képzése, akik a vállalatok, szövetkezetek és intézmények hatékony működését biztosítani tudják. A tanfolyam időtartama két év, s tantárgyai között az elenaedhetetlen számítógépes és szervezési ismeretek mellett programozási logika, magasszintű proaramnyelv, gazdasági ismeretek és ügyviteltechnikai eszközök szerepelnek. Az előadásokat hetente egy alkalommal, valamelyik nap kora délutánjától tartják és valamennyi tantárgyból vizsgát kell tenni. A tanfolyamra szóló lelentke- zési laDok a SZÜV-nél (Pécs, 7633, Szántó Kovács János utca 3. sz.) szerezhetők be, a jelentkezési határidő iúlius 15. A felvételi vizsga e hó végén Pécsett lesz. A vizsga maaa írásbeM és teszt-kérdésekből áll, s elsősorban a logikai készség megállapítására hivatott. A felvételi vizsgára így „készülni” nem kell, de tulajdonképpen nem is lehet Pécsett egyébként évek éta folyik a számítástechnikai szakemberek tanfolyami képzése. Érdemes azonban elgondolkodni azon, hogy eddig — érdeklődés hiányában — egyetlen számítógép programozói tanfolyam sem indult, rendszerszervezői tanfolyam pedig mindössze egy, az is 1971-ben. Egyedül a folyamat- szervezői tanfolyam, amely évről évre. újra indul, bár itt sem érdektelen legalább egyetlen számszerű összehasonlítást tenni az érdeklődést illetően. Az elmúlt oktatási évben országosan több mint nyolcezer tanfolyami hallgató vett részt a SZAMOK előadásain, ebből Pécs alig több mint kétszáz (!) fővel képviseltette magát. S ha ehhez azt is hozzátesszük, hogy a hallgatók nem kis hányada a szomszéd megyék városaiból érkezett úgy a kép még rosszabb. Az érdektelenség aligha indokolható, hiszen Pécsett ma már négy 1 számítógép is működik. Magyar szénmedencék (IV.) Hétköznapi jubileum (Tudósítónktól) Gyöngyös fölött, a Mátra lankáihoz símúlva, a Miskolc felé haladó 3. számú főközlekedési út baloldalán, messzire látszó, jellegzetes ipartelep ékelődik a szőlőskertek közé, öregbíti néhány esztendő óta a vidék, a szép és gazdag táj hírét Két, egymásra utalt nagyüzem kűlön-külön feladatokkal, de azonos céllal. Ez utóbbi miatt gyakran együtt is emlegetik, úgy nevezik, hogy: „a visontai bánya- és erőmű- kombiaát”. Hazánk legnagyobb energia- bázisa ez, s érdekessége, hogy az üzemek, napjainkban önmagukban is a legnagyobbnak számítanak. Hétmillió tonna évi kapacitású a bánya és 800 megawattos az erőmű — kimondani is fantasztikus. Előkészítés Nem volt könnyű a kiemelt egyedi nagyberuházás megvalósítása, a program évekig tartott s tulajdonképpen még ma Is érkeznek gépek, új berendezések a bányamunkákhoz. Jelentős víztelenítéssel indult a Thorez Külfejtéses Bányaüzem nyitásának előkészítése. A feladatokhoz, NDK-beli tapasztalatok alapján még 1961- ben hozzáfogtak, s jellemző a teljesítményre, hogy a munkák során több mint 60 millió köbméter vizet vezettek el a művelés területéről. A továbbiakban pedig közel ugyanennyi földet mozgottak meg a mezőn. A keleti területen kezdődött a lignitfejtés, 1969. július 14- én, rrverítéklétrás kotrógéppel. S érdekesség, hogy amikor — tavaly — hozzáfogtak a nyugati front kialakításához, az újabb, összesen 2,7 négyzetkilométernyi terület kiaknázásához, a korábbi, az első munkahelyen megkezdték már az eltávolított földmennyiség visz- szatöltését is. Hatalmas gépek, NDK-beli berendezések dolgoznak a külfejtésen. Van közöttük olyan, amelynek a súlya közel háromezer tonna, s akad olyan is, amelynek a teljesítménye 1900 köbméter óránként! Ami pedig a szállítórendszert illeti: nem kevesebb, mint 26 kilométernyi a különböző szalagok hossza.. „ Föld és szén Az átlagosan 10 méter vastagságban előforduló, de helyenként 16—18 méteres 1450 kalóriás fűtőértékű lignit a törőmű közbeiktatásával kerül a közeli — szomszédos — Gagarin Hőerőműbe. A föld és a szén mozgatását korszerű diszpécserközpont vezérli, a hatalmas munkaterület egészét behálózó hírközlő rendszer, URH-s összeköttetés segítségével. A zavartalan körülményeket kiszolgáló műhelyek, üzemek egész sora biztosítja: a legkisebb hibákra is azonnal reagálnak, s legtöbbször néhány perc alatt eltüntetik az akadályt a munka elől. Kevésbé ismert, de legalább ilyen látványos az a tevékenység is, amelyet a mindennapi feladatokkal összefüggésben a bánya más részén folytatnak. Valóságos farm, mintagazdaság az úgynevezett rekultivációs üzem, amely a meddő újrahasznosítására hivatott. A Mátraalji Szénbányák korábbi — oz országban elsőnek számító, s tavaly óta bezárt — külfejtésén, az ecsédi üzemnél szerzett tapasztalatok alapján folytatják itt a kutatásokat, kísérleteket mind nagyobb és megnyugtatóbb eredménnyel. A 290 hektáros területről már szüreteltek, s jelenleg is jó híreket hallani: szép terméssel biztat a rozs, az árpa, a búza, pillangósok, díszfák, szőlősorok bizonyítják, hogy a mezőgazdaság újra számolhat az elveszettnek hitt vidékkel. 30 esztendőre elegendő vagyon Jelenleg 2600 ember — 42 mérnök, 340 technikus, sok kipróbált, nagy gyakorlatú szakmunkás — dolgozik Visontán, abban a bányában, amely napjainkban az ország széntermelésének kereken egynegyedét adja. A feladatok sokrétűek, komolyak és egyre növekvők. Elengedhetetlen itt is az állandó képzés, továbbképzés. Számítottak, gondoltak már erre Jó előre, s az üzemeltető Mátro- alji Szénbányáknál — Heves megye legnagyobb vállalatánál, amelynek egyébként az ország más részein is vannak telepei, munkahelyei — legelőször, úttörő kezdeményezéssel öná'lá oktatási központot hoztak létre. Megfelelő tantermekkel, iskolai felszereléssel, nevelőgárdával. Érdekesség, hogy a bányászok néhány könyve is sajátos, eredeti: a helyi szakemberek, a vállalat dolgozói írták — miután a tananyag máshol nem születhetett, a munkának hazánkban még alig van irodalma, 25—30 esztendősre tervezik a bánya életét — addig elegendő itt a szén, illetőleg addig gazdaságos annak kiaknázása — s hasonló életkorra számíthat a szomszédos erőmű is. Mindennek még az elején járnak az üzemek: fiatalok, méreteikkel, teljesítményeikkel méltán keltenek nap-nap után csodálatot, elismerést Valóságos látványosságnak számítanak a környéken, nincs Heves megyének olyan jeles vendége, aki ne keresné fel kíváncsian. Legutóbb, május 10-én éppen az Elnöki Tanács elnöke, Losonczi Pál látogatott kíséretével Visontára, szólt elégedetten a látottakból, s jegyzett kedves sorokat a szocialista brigádok naplójába. A szüntelenül és erőteljesen fejlődő technika korában azonban a legnagyobb csodák sem tartanak sokáig. A visontainál sokkal nagyobb erőműveket építenek, s éppen a visontaiak nyitják rövidesen Bükkábrány határában az újabb kühejtést, amely a Heves megyei bányának éppen háromszorosa lesz. I rr A jovo... Még alig öt éve, hogy efőször szenet adott á Thorez Külfejtéses Bányaüzem, de már is egy másikat emlegetünk, egy újabbról beszélünk, egy még jelentősebbet várunk. S nem valamiféle hűtlenség, hálátlanság ez — sokkal inkább: a legtermészetesebb a világon. Gyónt Gyula Mania az asszonyuknak Újabb falusi kisüzemek A Felsőmindszenti Közös Községi Tanács hét község ügyesbajos dolgait intézi. Ezekben a községekben az egyik legnagyobb gond: nincs munkájuk a lányoknak és az asszonyoknak. A környék termelőszövetkezetei a kedvezőtlen adottságú szövetkezetek kategóriájába tartoznak, ennek ellenére a gépesítettség ma már olyan fokú, hogy létszámfelesleggel kell számolni. Mivel messze esik a város és az ipar, ingázásra sincs lehetőség, a lakosság pedig nem akar elköltözni. A közös községi tanács ebben a helyzetben keresett megoldást és kért segítséget a legközelebb eső ipari centrumtól, Komlótól, pontosabban a Carbon Könnyűipari Vállalattól, amelynek a járásban — Mágo- cson és Szalatnakon — két kisüzeme és bedolgozói hálózata működik. A község vezetői megtekintették ezeket az üzemeke', maid felkeresték a járási hivatni elnökét, a Komlói Tanács elnökét és a Carbon vezetőit A tárgyalások eredményeként újabb falusi kisüzemek létesítésére nyílik lehetőség. A tervek szerint a volt bakócaj tanácsi épületet és az évek óta üresen álló kisbesztercei Iskolát rendeznék be üzemnek. Mindkettő rendkívül jó állapotban van, csak kisebb átalakítások szükségesek. Száz-százötven lány és asszony jutna igy munkához; varrhatna konfekciót, bekapcsolódhatna a cipőkészi- tés előkészítő fázisaiba. A munkaerőt illetően a környező községekre, de a bakócai gyermekotthonra is gondolnak. A busz- közlekedés megoldható. íme: munkához jutnak falun a nők, a népgazdaság pedig kis befektetéssel újabb árualaphoz, amelyből még a külpiacokra is juthat. 9 Vetőmag V. dombóvári üzeme keres RAKODÓI, GÉPiMUNKAS és SZALAGVALOGATOI MUNKAKÖRBE FÉRFI ÉS NŐI DOLGOZÓKAT FELVÉTELRE. Fizetés kollektiv szerint.
