Dunántúli Napló, 1974. július (31. évfolyam, 178-208. szám)

1974-07-28 / 205. szám

DUNANTOll NA Pl O 1974. július 28. Hogyan élnek a tSE-ben dolgozók? — Növekszik a közösből származó jövedelem — Javítani kell a szociális ellátást A z életkörülmények javulá­sának egyik legfontosabb és legkönnyebben mérhető mu­tatója az össz-jövedelem és eb­ből az egy főre eső jövedelem alakulása. E tényező központo­sításával vizsgálta az MSZMP Mohács Járási Pártbizottságá­nak gazdaságpolitikai munka­bizottsága is a járás termelő- szövetkezeteiben dolgozók élet- és munkakörülményeinek ala­kulását Nőtt a fizikai dolgozók jövedelme Két évvel ezelőtt — amikor a járási pártbizottság célul tűz­te ki a mezőgazdasági dolgo­zók élet- és munkakörülményei­nek javítását — a termelőszö­vetkezeteknek — az ehhez szükséges — természeti, anya­gi és technikai adottságai megvoltak. Azóta is javultak a termelési eredmények. Az egy dolgozóra jutó halmozatlan termelési érték megduplázása, a bértömeg szinten tartósa mellett 3 év alatt — 1970—73 között — 23.4 százalékkal nőtt az egy főre jutó, közösből szár­mazó jövedelem. E jövedelem további vizsgálata pedig azt mutatja, hogy három év alatt 2.1 százalékkal gyorsabb ütemben nőtt a fizikai dolgozók jövedelme, mint a vezető és adminisztratív dolgozóké. Az évenkénti felosztott és kiosztott jövedelem mellett gon­doltak a termelőszövetkezetek a biztonságos termelésre, s míg 1970-ben csupán 3 millió fo­rinttal, addig 1974-ben 20 mil­lió forinttal növelték a bizton­sági tartalékukat, összesség­ben pedig az is megállapítható, hogy a járás termelőszövetkeze­teiben az egy főre jutó kö­zösből származó évi jövedelem magasabb a megyei, sőt, az országos átlagnál is! Természe­tesen mindenütt csak átlagban beszélhetünk, hiszen egyedi esetenként vizsgálva egyértel­mű, hogy a termelőszövetkeze­tek közötti eltérés meglehetősen nagy és az egy főre eső évi 22 800 forintos átlagjövede­lemtől a 38 000 forintos jöve­delemig mozog az eltérés-mu­tató. Geresdlakon 36, Szeder­kényben és Borjádon pedig 74—75 százalékos a fejlődés. Nem használják ki a lehetőségeket? A termelőszövetkezetek saját tevékenységén túl rendkívül so­kat segítettek a közvetett álla­mi juttatások, a jövedelmek és életkörülmények fejlődésében. A legtöbb szövetkezet szívesen alkalmazta a személyi jövede­lem emelési lehetőségeit, egy­két üzem még a nagyobb mérvű jövedelemadótól sem riadt vissza. Ha százalékosan vizsgáljuk az adatokat: a hal­mozatlan termelési érték 125.5, a személyi jövedelem 32.9, a szociális-kulturális alap pedig 56.2 százalékkal nőtt. Ezek a számok azt bizonyítják, hogy a szociális-kulturális alap gyorsan és sokat emelkedett, ám ez a bruttó jövedelemnek mindössze 1.5—1.8 százalékai A szociális és kulturális alap megosztásában és felhasználá­sában nagyobb szerepet tölt be a szociális alap, amely mintegy 60—70 százalék. Lé­nyegesen kevesebbet törődnek a kulturális célokkal. A szociális alapot elsősor­ban a nyugdíjasok és járadé­kosok támogatására költik. Et­től függetlenül mégis nagy a különbség szövetkezet és szö­vetkezet között, mivel számos helyen havonként, másutt pe­dig csak évenként adják ezt a támogatást. Nagyságrendben több, mint 15 millió forint az az összeg, amit egyéb segé­lyekként használnak fel. így if­júsági szervezetek támogatásá­ra, családi pótlékok kiegészí­tésére, leszerelt katonák segé­lyezésére, gyermeknapokra, nőnapokra, jutalmazásokra, in­tézmények támogatására. Ke veset törődtek a termelőszövet kezetek a nagycsaládosok se qítésével, annak ellenére hogy számuk mindössze 120— 125! Három év eltelte alatt 3< százalékkal növelték a szövet kezetek az eszköz állományú kát, s főként a gépesítés fej­lesztésére törekedtek. A szako­sított telepek megfelelő szo­ciális létesítményekkel épültek. Egy-két szövetkezet majorjában azonban még mindig nem megfelelőek a munkakörülmé- j nyék. A védő- és munkaruha 1 ellátás — az ú] szakosított te­lepeken, növényvédelemben dolgozók, valamint a trakto- I rosok és gépkocsivezetők kivé­telével — nem kielégítő. Az ál- i landó üzemi étkeztetés is csu- : pán 3 szövetkezetben megöl dott. A többiben csak a nyári betakarítási munkák alkalmá- j vol látják el a dolgozók egy ! részét meleg étellel. Nem min- j denütt kielégítő a frissítőkkel, i védőitalokkal való ellátás sem. Ugyancsak hasonló a helyzet a dolgozók munkahelyre való szállításával. Az egészségügyi ellátást is mindenütt a körzeti orvosi rendelők oldják meg. Külön üzemi orvos nincs a ter­melőszövetkezetekben. Az ipari dolgozók ellátásával azonos szintű egészségügyi kép mind­össze három — a lippói, bólyi és véméndi — szövetkezetben ala­kult ki. Munkaidőcsőkkentés, munkaszervezés A munkaidő változással csök­kent a tízórás munkanapok száma, de egy főre vetítve mégis növekedett. Ez annyit jelent, hogy nőtt a rendszere­sen dolgozók száma. Változat­lanul problémát jelent viszont a növénytermesztésben dolgo­zók téli foglalkoztatottsága. Nyáron pediq azért gond, mert a háztájit is ugyanebben az időszakban gondozzák a legtöbbet, s így a szövetkeze­tek nem kapnak elegendő munkaerőt. A szabad szombatot a gépműhelyekben és növény- termesztésben ki tudják adni, ám az állattenyésztésben na­gyon nehezen. A munkaszervezés, munkahe­lyi légkör jelenlegi állapota csak megfelelőnek mondható. A feladatokat, eredményeket o kö­zépvezetők ugyan ismerik, de nem megfelelő a fizikai dolgo­zók tájékoztatása, a munkahelyi és egyéb feladatok „miértjé­nek” magyarázata. Az évi eredményekről általában csak a közgyűléseken tájékozódhat­nak a tagok. Az 1$ probléma, Hogy a szö­vetkezetek jelentős részében az ellenőrző bizottság nem vizs­gálta a szociális és kulturális alap felhasználósát illetve csak a zárszámadási mérleg felül- vizsnálatakor ellenőrizte. Amennyire örvendetes, hogy a szövetkezetek többségében lét­rejött a szociális-kulturális bi­zottság, annál lesújtóbb, hogy ezek nagyrészének tevékenysége pusztán formai I Fontos tennivalók A gazdaságpolitikai munkabi- : zottság valamint a Duna—Ka- i rasica menti Termelőszövetke­zetek Szövetsége, a szövetkeze­tek párt-csúcsvezetőségei és a helyi népi ellenőrzési bizottsá­gok közreműködésével készített jelentést a közelmúltban meg­tárgyalták az MSZMP Mohács Járási Bizottsága Végrehajtó Bizottságának tagjai. Meghatá­rozták, hogy a közeljövőben minden szövetkezetben nagyobb gondot kell fordítani a személyi jövedelem emelése mellett a szo­ciális-kulturális ellátottság fej­lesztésére. Korszerű eszközökkel törekedni kell a nehéz fizikai munka csökkentésére, az évközi munkák csoportonkénti megbe­szélésére, o tagok véleményé­nek, javaslatainak kikérésére, üzemi híradók megjelentetésé­re. Kiemelten kell foglalkozni a nagycsaládosok támogatásával, valamint a lakásépítések segí­tésével. S ami még nagyon fontos: a különböző célokra felhasználható anyagi alapokat valóban rendeltetésszerűen kell hasznosítani I A végrehajtó bi­zottság javaslatban foglalt ál­lást amellett, hogy o szövetke­zetek pártszervezetei is vitas­sák meg az élet- és munkakö­rülmények alakulását és hoz­zanak határozatot a helyi fel­adatok megoldására. Lukics Éva Simon Béla tárlata a Műcsarnokban (Munkatársunk telefonjelentése) Egy-egy művészi pályaív ki­magasló állomásának tartják, ha valaki bemutatkozik a bu­dapesti Műcsarnok termeiben. Simon Béla Munkácsy-díjas pé­csi festőművésznek ez — 35 esz­tendős alkotói pálya 24 külföldi és hazai tárlata után - most adatott meg. Tegnap, szomba­ton délben (Cs. Kovács László szobrászművésszel közös kiállí­táson) eddigi teljes életművét felölelő tárlata nyílt meg a Mű­csarnok három hatalmas kiállí­tótermében. Pályatársak, barátok és tisz­telők gyülekeztek a helyszínen. Ott láttuk Bocz Józsefet, az MSZMP Baranya megyei Bizott­ságának titkárát, Martyn Ferenc, Kossuth-díjas festőművészt, va­lamint a pécsi és a fővárosi művészeti élet számos, neves képviselőit is. A Mecsek Fúvós­ötös hangulatos bevezetőként Szervánszky Endre fúvósötösé­nek két részletét mutatta be, megkapó szuggesztivitással. Bocz József, a Megyei Pártbizottság titkára üdvözli Simon Bélát. Jobbról: nagyszámú érdeklődő a kiállításon. Majd, dr. Pogány Ödön Gábor, a Magyar Nemzeti Galéria fő­igazgatója mondott megnyitót. Beszédében a magyar képző­művészet sokszínűségére, gazdagságára hivatkozott, ami­KISZ-lakótelep — kérdőjelekkel nek élő példája ez a két kiállí­tási anyag is. Egyfelől Simon Béla expresszivitása, másfelől a fiatal szobrász szerkesztő deko- rativitása. — Két külön világ, itt együtt mégsem zavarják egy­mást. A művész — egyéniség. Simon Béla már fiatal erdélyi kiállítóművészként Is festői fű­töttségével, lobogó élénk szí­neivel tűnt ki. Sajátos egyénisé­gével szól a világról. Mindkét művész megőrizve önmagát, te­hetsége sajátos színezetét. „Simon Béla lobogó színei, meleg, lágy, lírai emberségiől tanúskodnak” — írta Hárs Éva, í a kiállítás katalógusában. Kife­jezve azt, amit akkor érezhe­tünk, ha körüljárjuk, végignéz­zük ezt a 46, valóban meleg színekkel ragyogó olajfestményt s több akvarellből és mintegy 120 rajzból álló sorozatait. Simon Béla Munkácsy-díjas festőművész kiállítása augusz­tus 18-ig látható a Műcsarnok­ban. — W. E. — Mennyit bír el a fiata!o!: zsebe? Éppen a Magaslati úton? Nehéz tárgyilagosnak Marad­ni — talán nem is sikerül. Mentségemül szolgáljon, hogy esztendők óta csak nagyon rit­kán sikerült olyan beruházás­ról írni, ahol a tervezők, kivite­lezők, beruházók, társvállalko­zók beszélgetésünk során meg­dönthetetlennek hitt érvekkel ne bizonygatták volna, hogy: ... azért nem lehet időre, jól megépíteni, mert a tervező, az alvállalkozók, mert a... A vég­eredmény sajnos a legtöbb esetben azonos: késve, félig készen készülnek a létesítmé­nyek. Nem is emlékezem olyan műszaki átadásra, amely az elő­ször kitűzött időpontban meg­valósult volna. A Péter utcai KISZ-házak jö­vendő lakóinak panaszát meg sem merem hallgatni. A terü­let tanácstagja a többször mó­dosított határidőkről, a már át­adott lakások reklamációiról nem is akar beszélni, csak a mostaniról: június 30-án lejárt a szerződésben vállalt határidő. Július 12 volt a hatósági be­járás. Eredmény? Az épülete­ket két okból nem lehet átadni: nincs gáz, de a lakások egyéb­ként sem készek. A jövendő la­kástulajdonosok, valamennyien fiatal emberek, gyermekeiket nem tudják az iskolákba be­íratni. Nem tudják melyikbe járnak majd. Vannak akik hit­tek a határidőkben, s felmond­ták albérletüket. Sokuknak az utolsó hónapok 1000—1200 fo­rintos albérleti díjai az utolsó tartalékaikat is kimerítik. A Péter utcában a KISZ vá­rosi Bizottságának kezdeménye­zésére a Pécsi Építőipari Szö­vetkezet vállalta a 92 lakásos telep felépítését. Az első ütem­ben, az eredeti tervek szerint 1972. november 15-re kellett volna 24 lakásnak elkészülnie. Az átadás 1973 májusában volt, a lakásokban talált hibák ki­javítása 1974. októberre várha­tó. A második ütemben, mir' említettük, 24 lakásnak , i 1 30-ra, tíznek pedig októberre í kell készen lennie. A harmá- 1 dik ütem befejezési határideje ' 1975. május. A múltról, vagyis az első 24 lakás késésének okairól már ne beszéljünk. A mostani gondok akkor is fennálltak. Az építők szerint a lakások készek. A külső gázvezetékek hiánya miatt néhány munkát a lokósokban nem végeztek el, a gázkészülékek beszabályozá­sakor kénytelenek lettek volna ismét feldúlni a lakások rend­jét, s felesleges munkát nem akartak végezni. Szerintük ho a gázvezeték elkészül gyorsan fel­csiszolják a parkettát, lerak­ják a melegpadlót, rendbehoz­zák a lakásokat. Az OTP műszaki ellenőre nem fogadta el ezeket az ér­veket: a gázvezeték hiánya az egyik ok, azonban a lakáso­kat akkor sem vették volna át, ha történetesen a gázvezeték már üzemel. Az ablakkitámasz­tónak, az ablakok felett az esőt felfogó lemeznek, a loggi­ák mellvédjének semmi köze a gázvezetékhez, s azok sem készek. Mielőtt az OTP és az építő­szövetkezet érveit összevetném saját véleményemmel, néhány szót a közművek építéséről is szólni kell. A KISZ-lakótelep széleskörű összefogással épül: az utak, közművek, parkok épí­tését a tanács, a DDGAZ, a Vízmű saját beruházásában vál­lalta. Más fontos munkákat tet­tek félre, szerződésben aligha lehetett őket pontos időhöz köt­ni. Ennek ellenére július 19-én a DDGAZ ígéretet tett arra, hogy augusztus 10-re megépíti a má­sodik ütemhez a hiányzó veze­téket, majd szeptember végé­ig az egész területre biztosítja a gázszolgáltatást. így sem az októberre esedékes 10 lakás, '••m a jövő tavaszra elkészülő '■ '•ás átadásakor gázgondok m lesznek. Magam is körülnéztem a Pé­ter utcában, nem kell különle­ges szakértelem, hogy megálla­pítsam: sok még ott a tenni­való. Az Építőipari Szövetkezet most rohamtempóban adja át Kertvárosban a lakásokat, szak­iparos gárdája elsősorban ott van lekötve. A Péter utcai meg­hiúsult átadás ugyanakkor anyagilag is hátrányosan érin­ti a szövetkezetét. Az OTP mű­szaki ellenőie szigorúan ragasz­kodik a minőségi előírások be­tartásához, ugyanis nem olcsó lakásokról van szó... Nem olcsó lakásokról van szó. .. Háromszáztíz, három­százhúszezer forint, úgy érzem drága „mulatság" nem éppen a legolcsóbb KISZ lakásépítési forma. Féltucatnyi szerv maxi­mális jószándékóval segített, természetesen őket kár lenne határidőkért felelősségre vonni. Ugyanakkor azonban az építők rejtett gondolatában is lehet némi igazságmagot felfedezni: úgysem lehet beköltözni, hagy­juk egyelőre szakiparosainkat Kertvárosban . . . A lakótelep végülis elkészül majd, az újságíró azonban nem nyugszik meg: a Magaslati út­ról most már csak alig-alig le­het a városra látni. Pécs egyik legszebb városképe vált sem­mivé. A környék lakói egyik napról a másikra piros tégla­falakkal találták magukat szem­ben. Talán a leqköze'ebbi KISZ lakásépítési akciónál meg kel­lene gondolni, hogy ne a város lenértékesebb területén kez­dődjön az építkezés. Ezeket a területeket érdemes lett volna fenntartani olyan épületekre, ahol a mérnökök a környezetbe jobban beillő épületeket ter­vezhettek volna, s fantáziáju­kat nem annyira a fiatalok szűkreszabott anyagi lehetősé­geihez kellett volna igazítani­uk. Tudom, ezzel azok sem érte­nek egyet akik miatt szót eme­lek, a tervezők, városrendezők is elmondják majd ellenvéle­ményeiket. Csak arra fogom kérni őket. sétáljunk végig a Magaslati úton. Lombos! Jenő Hétfőn kezdődik a szezonvégi ruházati vásár A ruházati kereskedelem a hagyományoknak megfelelően, a szokásosnál azonban egy hét­tel előbb, július 29—augusz­tus 10. között rendezi meg a nyári szezonvégi vásárt. A Belkereskedelmi Miniszté­rium ruházati főosztályához ér­kezett jelzések szerint hétfőtől két hétig — illetve ezen belül, amíg a meghatározott árualap tart — 20—40 százalékos áren­gedménnyel kínálnak pamut- és selyemszöveteket, bútorvédő anyagokat, női és lánykaruhá­kat, könnyű férfi- és fiú-öltö­nyöket, zakókat, pantallókat, rövidujjú ingeket és pulóvere­ket, nyári jellegű és víkend ci­pőket, szandálokat. Miután a kereskedelem a nyárra dinami­kusan fejlődő forgalomra szá­mított — s ennek megfelelően gondoskodott bőséges árualap­ról — a kedvezőtlen időjárás miatt azonban gyengébben si­került az értékesítés, ezért a vá­sáron gazdaq a strandcikkek, főleg a fürdőruhák, az úszónad­rágok, a napozók és a játszók kínálata, választéka. A nyári vásár választéka egyébként — akárcsak az elő­ző években — nem lesz egy­séges, mint ahogyan területen­ként és vállalatonként változhat az árengedmény mértéke. Saját hatáskörben jelölik ki a keres­kedelmi vállalatok a vásárban részvevő boltokat is. Aranyérmes a villányi Oportó Sikerrel szerepeltek a közel­múltban Balatonfüreden rende­zett XIV. Országos Borverse­nyen a Villányi ÁFÉSZ Szőlő­termelő Szakcsoportja borai. A „VOSZK” Szövetkezetek Keres­kedelmi, Ipari és Szolgáltató Közös Vállalata által palacko­zott „Villányi Oportót”-t arany­éremmel tüntette ki a bíráló bi­zottság. A kiváló minőségű vil­lányi vörösbor átvételére hosz- szúlejáratú szerződést kötött a szakcsoporttal a Szövetkezeti Közös Vállalót. A megállapo­dás értelmében a vállalat évente kétezer hektó bort vá­sárol a szakcsoport tagjaitól, áz évi termést kezeli, palackozza és megszervezi az országos ér­tékesítést. É

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents