Dunántúli Napló, 1974. július (31. évfolyam, 178-208. szám)

1974-07-26 / 203. szám

Vifä© proletárjai, egyesüljetek! ne XXXI. évfolyam, 203. szám 1974. július 26., péntek Ara: 80 fille. A TARTALOMBÓL Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Negyed század számvetése Huszonöt évvel ezelőtt, 1949. július 26-án Magyarország és a Szovjetunió kormánya egyez­ményt kötött a két orszáq mű­szaki-tudományos együttműkö­déséről. Ennek irányítására magyar—szovjet műszaki-tudo­mányos eqyüttműködési bizott- sáq alakult, amely koordináló tevékenységével elősegítette az országok rokön profilú Intézmé­nyei között az együttműködés kialakítását. Kezdetben főként hazánk ka­pott a Szovjetuniótól segítséget a szocialista ipar alapjának megteremtéséhez, majd iparunk dinamikus fejlesztéséhez. Ké­sőbb mindinkább kölcsönössé vált az együttműködés, ma már mi is tudunk hasznosítható mű­szaki eredményeket átadni o Szovjetuniónak. Huszonöt év qlatt a Szovjet­unió összesen 2932 ipari doku­mentációt adott át hazánknak felhasználósra, s ugyanakkor a magyar ipar eredményeit tar­talmazó 1797 leírás jutott el a Szovjetunióba.' A fejlődés során létrejöttek a magasabb szintű együttműkö­dés feltételei: 1964-ben meg­alakult q magyar—szovjet gaz­dasági és műszaki-tudományos együttműködési kormányközi bi- rottsáq. Ez a folyamat a ma­gyar és szovjet intézmények, vállalatok közvetlen kapcsolatá­ra is kiterjed, eddiq mintegy 200 hazai és 250 szovjet válla­lat és Intézmény között jött lét­re közvetlen együttműködés, amelynek célja, hoqy a mosta­ni ötéves tervidőszakban leg­alább 400 tudományos-műszaki problémát közösen oldjanak meg, lerövidítve ezzel sok ku­tató, tervező munkát A műszaki-tudományos együttműködés eredményeit az árucsere-forgalom növekedése is jelzi: évente átlag 70 millió rubellel növekedett a két or­száq kölcsönös árucsere-forgal­mának értéke, s idén már meg­haladja q 2,1 milliárd rüttelt. Emlékezetes a magyar-szovjet közvetlen energetikai együttmű­ködés kibontakozásának dátu­ma 1962, amikor megkezdődött a szovjet kőolaj üzemszerű szál­lítása a Barátság I. vezetéken és bekapcsolták a magyar vil- la-mosenergia-rendszerbe a nyu­gat-ukrajnai áramot szállító, Munkács-Sa jószöged—Zugló között épült 220 kilovoltos új távvezetéket. Az átadás évében 150 millió kilowattóra szovjet villamosenergiát kapott Ma- gyarorszóq, s az idén már en­nek 28-szorosa, 4,2 milliárd ki­lowattóra ez az áram import. A hazai kőolajtermelésben még az évi mintegy 2 millió tonnás színvonal fenntartása is nagy erőfeszítéseket igényel, s ezért jelentős a Szovjetunió se­gítsége. A Barátság I. és a Barátság II. vezetéken 1962 óta több mint 30 millió tonna szov­jet kőolaj érkezett Magyaror­szágra. Nem kevésbé jelentős, hogy évente 2,7 milliárd kilowattóra villamosenergiát takarítunk meg azzal, hoqy a magyar—szovjet alumínium-timföld eayezmény alapján a Szovjetunióba szállí­tott magyar timföldet szovjet villamosenerqióval kohósítják a'umíniummá Az így nyert alu­míniumot tel'es enészében visz- s-akaná Magyarország, s a 'eldolgozáshoz nyújtott segít­ségért különböző gépipari és eqyéb termékekkel, hagyomá­nyos áruexporttal fizet. A magyar gépipar fejlődé­sét, termelési szerkezetének kor­szerűsítését nemcsak állandó naqwolumenű megrendelések­kel. hanem növekvő mértékű együttműködéssel is segíti a Szovjetunió. A közúti jármű­program megvalósításában es további fejlesztésben igen nagy- jelentőségűek a szovjet igények. Az eddig elkészült 60 ezer Ika­rus autóbusznak több mint egy- harmadq szovjet utakon közle­kedik. Ugyanakkor a Zsiguli-prog- ramnak köszönhetjük, hogy au­tógyár nélkül is egyre jobb a személygépkocsi-ellátásunk. A Togliatti autógyárnak tizennégy- féle személyautó alkatrészből évi 300 ezer készletet szállíta­nak magyar vállalatok, négyfé­le alkatrészből mór 400 ezerre növekedett az igény. A nagy szériában, gazdaságosan gyár­tott alkatrészekért jövőre már több mint 35 ezer Zsigulit ka­punk. A magyar-szovjet építésügyi együttműködés kézzelfogható eredménye a korszerű házgyá­ri hálózat is, amelyhez a Szov­jetunió szállította o modern panelgyártó gépsorokat Buda­pesten három, vidéken négy szovjet házgyár dolgozik, és még az idén felavatják a veszprémit, a jövő évben pe­dig az országos hálózat utolsó bázisát a kecskeméti házgyá­rat is. A búza termésátlagának tíz- tizenkét év alatti megkétszere­ződésében jelentős része van a nagyarányú szovjet segítség­nek: a szovjet búzafajtákkal— főleg a bezosztája-1-el — egy­millió hektárral kisebb terület­ről ugyanannyi gabonát taka­rítunk be, mint a második vi­lágháború előtti években. A két ország közötti műsza­ki-tudományos együttműködés a hazai számítástechnikai gyártó­bázis megteremtéséhez is hoz­zájárult. Á tudományos együttműkö­dés másik fontos területe a nukleáris kutatás. A magyar tu­dományos akadémia 1955-ben vásárolt a Szovjetuniótól egy kutatóreaktort a központi fizi­kai kutató intézet részére; a szovjet szakemberek közremű­ködtek építésében, hazai meg­honosításában is. A reaktor üzembeállításával megteremtő­dött az atomenergia békés fel- használását célzó - s azóta nemzetközi rangot is szerzett- hazai kutatás bázisa. Az 1976—80-as időszakra szó­ló népgazdasági tervek egyez­tetésén is dolgoznak a magyar és a szovjet szakemberek. A tervkoordinációs munka egyik legfontosabb eredmé­nyeként tisztázódott, hogy az energiahordozókból a Szovjet­unió továbbra is biztosítja a magyar importszükséglet túl­nyomó többségét. A megálla­podás szerint a Szovjetunióból érkező energia és energiahor­dozók kalóriában számított ér­téke 1975-höz viszonyítva 1930-ra 60 százalékkal emel­kedik. A baráti ország sokirá­nyú segítségével épül a paksi atomerőmű is, amelynek első 440 megawattos egységét 1980-ban állítják üzembe. Vaskohászatunkhoz a vastar­talmú alapanyagot 1980-ban két és félmillió tonna mennyi­ségben biztosítja a Szovjetunió, az acéltermelés növelése érde­kében pedig 1.1 millió tonna kapacitás oxigénes konverter­üzemet szállít a Dunai Vasmű részére. Gépexportunkban viszont a Szovjetunió mint felvevő piac kiemelkedő szerepet tölt be. Az exoorttermékek mintegy két­harmadát ide szállítjuk. Negyedszázada írták aló a két ország műszaki-tudományos együttműködési egyezményét. A dokumentum a kétoldalú ke­reskedelmi kapcsolaton kívül óriási segítséget jelentett a háborús sebekből gyógyuló, új népgazdaságot kialakító Ma­gyarország számara ,. Évente 50 80 ezer lakás épül magánerőből Újabb török partraszállás Cipruson Miért nem épülnek, a diák otthonok? Rajzasztalon a mohácsi öntözőfürt Árnyék a nagyközség felett I ntézkedési terv a munkásosztály helyzetének további javítására Új eljárás a pécsi pincék tömedékelésére Elutazott Gladys Marin Csütörtökön délelőtt elutazott Budapestről Gladys Marin, a Chilei Kommunista Párt Politi­kai Bizottságának tagja, a Chi­lei Kommunista Ifjúsági Szövet­ség Központi Bizottságának fő­titkára. A neves chilei béke­harcost o Ferihegyi repülőtéren dr. Maróthy László, az MSZMP KB tagja, a KISZ KB első titká­ra és Varga István, az MSZMP KB osztályvezető-helyettese bú­csúztatta, Ott volt Alain , The- rouse, a Demokratikus Ifjúsági Világszövetség főtitkára is. Állandó bemutató nyílt Pécsett Magánházépítési állandó be­mutató nyílt tegnap Pécsett a Diósi út 1. szám alatt. A ta­nácsadó szolgálattal egybekö­tött kiállítás létrehozását az egyre növekvő lakásépítési kedv sürgette. Az Építésügyi Tájékoz­tatási Központ bemutatójának megnyitása alkalmából Soltész László, az Építésügyi és Város­fejlesztési Minisztérium főosz­tályvezetője szólt a kiállítás je­lentőségéről. Többek között elmondta, hogy hazánkban az elmúlt három év­ben — évenként — 50-60 ezer lakás épült magánerőből, s a lakosság saját lakásépítkezé­seinek jelentősége a következő években sem csökken. Mivel a lakásigény elsősorban a váro­sokban és a fejlődő ipari köz­ségekben növekszik, ezeken a településeken kell fejleszteni a magánlakásépítést. Mindenek­előtt olyan családi és társas- ház-építési megoldás kifejlesz­tése a cél, amelyek gazdaságo­sabbá és szervezettebbé teszik a lakásépítést Bár Magyaror­szágon hagyományai vannak a családiház építkezéseknek, még­is: ha a gyorsan fejlődő tele­püléseink túlnyomórésrt ilyen házakból épülnének, akkor a városok, falvak szétterülnének s túl sokat veszítenénk a meg­művelhető földterületből. Épp ezért már évek óta a többszin­tes lakóházépítést kívánják a magánlakás-építés fő formájá­vá fejleszteni. Az építőknek azonban gyakran gondot okoz a telepítési lehetőségeknek, a családösszetételnek leginkább megfelelő és az anyagiakkal is összhangban lévő épület és la­kásfajta kiválasztása. Az elmúlt években - számos építési té­nyező figyelembevételével — tí­pus és ajánlott tervsorozatok, valamint tervkatalógusok ké­szültek, melyeket az Építésügyi Tájékoztatási Központ forgalmaz a fővárosban és a vidéken — Pécsett is - lévő információs irodáiban. A pécsi bemutató jó lehető­ség a lakosság tájékozódásá­ra, de egyben alkalmas fórum a vállalatok, az ipar, a keres­kedelem termékeinek bemuta­tására is. A 3400 méter alap- területű kiállításon egyaránt megtalálhatók mindazok a ha­gyományos és korszerű szeielé­si anyagok, melyekkel az épít­tető a munkája során találko­zik. Ami rendkívül fontos: tíz- százalékos kivétellel csak olyan termékeket láthat itt az érdek­lődő, miket a kereskedelem for­galmaz. A magánépítési tervek­kel kapcsolatban pedig — a be­mutató területén — díjtalan ta­nácsadással segítik oz építke­zőket. A kiállítás — a jelen gond­jainak megoldása mellett — utat mutat a fejlesztés jövőben követendő irányaira is. ötlete­ket, gyakorlati tanácsokat ad a tanácsok építési, lakásügyi fel­adatokat ellátó szakemberei­nek éppúgy, mint az építő kö­zönségnek. A 27-es autóbusz végállomásánál lévő, állandó bemutató, szeptemberig: na­ponta reggel 8-tól délután 4 óráig, ezt követően pedig reg­gel 8-tól este 6 óráig tekinthe­tő meg. Göröiországban nyugodt a helyzet Egymás után érkeznek haza az emigránsok Nem egészítik ki a kormányt Karamanlisz görög miniszter- elnök a csütörtöki nap folyo- mán konzultációk egész sorát folytatta, részben kormányának tagjaival — így Mavrosz kül­ügyminiszterrel, Averoff hadügy­miniszterrel és Rallisz belügymi­niszterrel —, részben politiku­sokkal, nevezetesen Sztefanosz Pandelakisszal, Papandreu egy­kori centrumpártjának tagjával, akit a katonai junta letartózta­tott és megkínzott, s Oki jólér­tesült források szerint állam- titkári tárcát kaphat az új pol­gári kormányban. Egyébként a legújabb értesü­lések szerint a kormány csü­törtökre jelzett kiegészítését — az államtitkárok és o még hiányzó miniszterek kinevezését — pénteken fogják végrehaj­tani. A halasztás oka egyebek között az, hogy még várják további neves politikusok haza­térését az emigrációból, akiié­nek szintén tisztségeket kíván­nak felajánlani az új polgári kormányban. Közben egyre több volt gö­rög emigráns érkezik Athénba. Köztük van Georgiosz Man- gakisz, nemzetközi hírnévnek örvendő büntetőjoqász, aki sza­tén csütörtökön érkezett vissza hazájába. . ...• .< A hírügynökségek helyszíni tudósításai szerint a katonai junta bukását és a polgári kor­mány beiktatását követő öröm­ujjongás és rokonszenv tünte­tések után, csütörtökön nyugodt volt a helyzet Görögországban. (Folytatás a 2. oldalon) Eredményesen vizsgázott a Mecsekvidéki Állami Pincegazdaság Borpalackozó üzemében az NDK gyártmányú, óránkénti 50 hektoliter kapacitású, hökicserélő berendezés. A borokat pa- í lackozás előtt, a fehérje és borkő kiválás megelőzése érdekében hőkezelésnek vetik alá ezzel a berendezéssel. A magas hőfokra hevített bor a hőkicserélőn áthaladva —4 Celsius fokon kerül hatalmas höszigetelt tartályokba, ahol körülbelül 0 fokro „felmelegedve” kb. egy hét időtartama alatt kicsapódik belőle a borkő. Az így kezelt boroknál nem fordulhat elő, a korábban qyokran tapasztalt, a palack alján dara-szerüen összegyűlt borkő-kiválás. A kepei üzemelésre készítik elő a berendezés » 1

Next

/
Thumbnails
Contents