Dunántúli Napló, 1971. június (31. évfolyam, 148-177. szám)

1974-06-10 / 157. szám

A mi mesterségünkben a munkás is professzor Kiállításnyitás előtt Interjú Nabuda /Idámmal, a FIM vezérigazgatójával Ai olaszországi kiállításon nagydíjat nyert magyar Saturnus kész­let. Június huszonnyolcadikán nyílik meg Pécsett, az első ha­zai porcelán- és kerámiaipari kiállítás. A megnyitó közeledté­vel mind lázasabb munka fo­lyik o Finomkerámiaiparí Mű­vek gyáraiban, hogy három hét múlva minden a helyére kerül­jön a Köztársaság téren. Egy kiállítás mindig alkalmat nyújt arra, hogy felmérjék: hol tart az iparág, lépéshátrányban van-e, vagy sem. Felkerestük Habuda Ádámot, a Finomkerá­miaipari Művek vezérigazgató­ját, aki interjút adott ebből az alkalomból. — A magyar porcelán- és kerámiaipar történetében az első hazai kiállítást rendezzük meg Pécsett A termékparádé megrendezését két dolog indo­kolja. Pécs kétévenként ad ott­hont ipari vásárnak, ugyanak­kor o páros években is igény mutatkozik egyéb kiállítások rendezésére. A másik említésre méltó dolog az, hogy a ma­gyar porcelán- és kerámiaipar történetében fontos időszakhoz érkezett A mostani tervciklus végére nagyrészt befejezzük azt o több mint kétmilliárd fo­rintos rekonstrukciót, amely lé­pésváltást jelent az iparág szá­mára, s nyolc gyárat érintett, illetve érint. — Eszerint nincs mit szégyen­keznünk volt tanítóink előtti — Egyáltalán I Sőt, a ma­gyar porcelán- és kerámiaipar elismert Nyugaton. Néhány pél­dát említek. Egykori tanítómes­terünknek mi építünk szcniter- qyárat az NDK-ban, Magde­burg környékén. Az ongolok együttműködést ajánlottak fel részünkre, Skóciában. Nigériá­ban, Indiában és Libanonban építendő üzemek technológiai szerelésére; elképzelhető, hogy a gyárak bejáratását magyar műszakiak irányítják majd. Ez tehát az egyik említésre méltó dolog. A másik pedig az, hogy iparágunk termékeinek harminc százalékát exportálja Nyugatra és szocialista országokba.-— A porcelán- és kerámia­ipar elősegíti az ízlés for­málását, előre viszi az étkezési és lakáskultúrát. Egyszóval kul- túrmissziót is betölt — Igen, ez feltétlen így van. De hadd tegyem mindjárt hoz­zá, hogy a pécsi kiállításnak ez lesz a központi gondolata. Az iparág harminchat tervezőmű­vésze figyelembe veszi az emlí­tetteket, s hónapok óta azon fáradozik, hogy Pécsett olyan ízléses és formatervezett illetve művészi porcelánokat és kerá­miákat mutassunk be, amely méltókép :n reprezentálja iparágunkat. Nem szabvány ter­mékekkel jelentkezünk a Me­csek aiján, hanem egyedi és teljesen új produktumokkal: a kiállításra kerülő termékeket jö­vőre már sorozatban készítik gyáraink. Nagy izgalommal ké­szülünk az első országos kiállí­tásra, mert most látjuk majd először együtt a hazai porce­lán- és kerámiaüzemek teljes választékát. Erre a több mint ezer négyzetméteres fedett, és háromezerhatszáz négyzetmé­teres külső kiállítási terület minden bizonnyal jó lehetősé­get biztosít. Repertoárunkban szaniteráruk, fal- és padlóbur­kolatok, edény és díszműáruk szerepelnek. A kiállításon jelen lesznek a hazai szövetkezetek és a kerámikus szakma kiváló művelői, beleértve a népi faze­kasokat is. Azt tervezzük, hogy a látogatók előtt készítik majd termékeiket Egyébként szeret­nénk, hogy Pécs június 28-tól július 7-ig a porcelán városa legyen. — A porcelánok és kerámiák formái az alkalmazott színek és minták Időről dóré változnak. Melyek a mai divatirányzatoki — Megfigyeltük, hogy az em­berek ismét keresik a barokk és rokokó stílusú készleteket Üjna kedveltté váltak a gazda­gon díszített edények. A majo­lika edényeknél viszont teljesen más irányzat figyelhető meg. A tompított pasztellszínek az uralkodók: a barna, a zöld. Emellett igen keresettek a népi díszítéssel ellátott edények. — Ha egy mondattal kelle­ne jellemezni a pécsi Porcelán- gyárat, azt mondhatnánk, hogy az a végletek üzeme. — Pontosan így van. A gyár munkájára egyik oldalról a mű­vészi szintű tevékenység a jel­lemző, s ebben benne foglal­tatnak az építészeti kerámiák is. Ezen a téren élen vannak. Ugyanakkor egy jó ideig bele­feledkeztek a kistételek biro­dalmába. Szerencsére az utób­bi időben már nagyobb szériá­ban és gazdaságosan termel a Pécsi Porcelángyár: a két év­vel ezelőtti ötmillió forint vesz­teséget 1973-ban tizenötmilliós nyereségre váltották. Tudjuk azt, hogy az üzemben folyó re­konstrukció s emellett a terme­lés nagy áldozatokat követel a pécsiektől, de feltétlen meg kívánom jegyezni azt is, hogy jobban kellene ügyelniük a Zsolnay márka hírnevére: ez a név kötelez s jó minőségű ter­méket vár a vásárló a gyártól. Ebben a munkásoknak is igen nagy szerepük van, mert a mi mesterségünkben a munkás is professzor. Salamon Gyula Mit ígér a balatoni program ? A Balaton partján és közvetlen j környékén az idén már csaknem j 30 múzeum és időszaki kiállítás j kínál látnivalót az üdülővidék vendégseregének. A keszthelyi Balaton Múzeum állandó kiárjí- tásán kívül ez évben több képző- művészeti és dokumentum kiállí­tással fogadja az érdeklődőket. Itt látható az állandó balatoni képtár is, és ugyancsak itt ren­dezik meg július 7-től a balatoni nyári tárlatot is. Badacsonyban j ez évben is nagy érdeklődésre | tarthat számot a tavaly megnyílt j Egry József emlékház. A Tihanyi Múzeumban a Balaton vidék tör­ténetét, a hajózás múltját szem­léltetik és június 9-én megnyitot­ták a bábtörténeti kiállítást. Érdekes látnivalókká! várják a látogatókat a helytörténeti és az irodalmi múzeumok Badacsonya ban, Balatonfüreden és Siófokon. Nagyvázsonyban a Kinizsi vár j közelében a postamúzeumon ki- j vül a hajdani céhek munkáját és j emlékeit, valamint a takácsmes­terséget reprezentáló kiállítások kínálnak érdekességeket. Épül az atomváros Baranya és Sz.'iven — testvérmegyék EGYÜTTMŰKÖDÉSI SZERZŐDÉS ALÁÍRÁSÁVAL ZÁRULT A BA­RANYAI PÁRTDELEGÁCIÓ EGYHETES C «I LÁTOGATÁSA — A KÜLDÖTTSÉGET PÉNTEKEN SZÓFIÁBAN FOGADTA IVAN PROMOV, A BKP KB TITKÁRA Teljes Ctemben folyik a paksi atomerőmű és a hozzá csatlakozó létesítmények építése. A lakótelepen rövidesen átadják az első lakóépületet, amelyet az építés ideje alatt munkásszállásnak hasz­nálnak. Épülnek már az utak if Csámpa község térségében. Az I. Bolgár Hadsereg Har- | kányban eltemetett sokezer I hősi halottjának jelentős része ] a szliveni III. hadtest katonája volt, annak a városnak és me­gyének szülötte, illetve lakója, melyet Baranya most testvér­megyéjévé fogadott. Mint egy héttel ezelőtt jelentettük, Bara- j nya megyéből dr. Nagy József megyei első titkár vezetésével június 3-án öttagú hivatalos I delegáció utazott a Bolgár Népköztársaság Szliven megyé­jébe. Szliven megye és Bara- j nya, Szliven város és Pécs ; kapcsolatai a felszabadító har- ! cok időszakában kezdődtek, s az utóbbi években egyre gaz­dagodtak. A Műszaki és Ter­mészettudományos Egyesületek j Baranya megyei Szervezete i évek óta szoros kapcsolatot tart fenn szliveni testvérszerve- I zetével, melynek keretében mintegy ötven szakmai csoport cseréjére került eddig sor. A spontán kialakult, egyre sokszí­nűbb és egyre eredményesebb kapcsolatok hivatalossá és még szervezettebbé tétele céljából utazott most a magasszintű baranyai delegáció a baráti Bulgária szlíveri megyéjébe, ahol leírhatatlan szeretettel, fi­gyelmességgel kísérték minden lépésünket Kalatina határállomáson, Szliventől mintegy 400 kilomé­ternyire Marian Penácszki, a BKP Szliven megyei Bizottságá­nak titkára köszöntötte delegá­ciónkat. A tulajdonképpeni hi­vatalos program Szlivenben kedden délelőtt kezdődött és csütörtökön este ért véget. Bol­gár részről Velicsko Petrov, a BKP Szliven megyei első titká­ra és Georgi Dancsev, a Szli­ven megyei Tanács elnöke, a baranyai delegáció részéről pe­dig dr. Nagy József, az MSZ­MP Baranya megyei Bizottsá­gának első titkára és Horváth Lajos, a Baranya megyei Ta­nács elnöke írta alá a látoga­tás betetőzését jelentő együtt­működési szerződést. A szerző­dés ünnepélyes aláírásánál je­len volt a BKP Központi Bizott­ságának képviselője és Sárdy András, hazánk szófiai nagy- követségének tanácsosa is, ez­zel is jelezve, hogy a két ba­ráti nép életében milyen je­lentős esemény a két megye testvérkapcsolatainak hivata­lossá tétele. Szliven megye a Balkán hegység legkeletibb részén te­rül el, ott ahol véget ér a Ró­ak Völgye Székhelye a I30 ~zer lakosú, ipari'cg rendkívül ejlett Szliven, a bolgár mun­kásmozgalom fellegvára. A Balkán hegység itt már helyen­ként dombvidékké szelídül. A Balgákra lábainál épült fel a város, mint Pécs a Mecsek fö- vében. Szliven város azonban nemcsak fekvését s látképét te­kintve hasonlít Pécshez, azono­sak a gondok is. Óriási ütemű a lakásépítés — s hatalmas méretű a szanálás. Gond a közművesítés, a területelőkészí­tés, hiányzik a nagykapacitású házgyár. A közös feladatokról és gondokról esett szó azon a felejthetetlen tanácsi ünnepsé­gen is, melynek keretében dr. Nagy Józsefet és Horváth La­jost Szliven város díszpolgárá­vá avatták. Hazánk, s azon belül Pécs és Baranya fejlődése, eredmé­nyei és gondjai iránt megha­tóan nagy az érdeklődés Szli­venben. Azok, akik mint kato­nák jártak itt harminc évvel ezelőtt, éppúgy eljöttek o de­legáció tiszteletére rendezett magyar—bolgár barátsági nagygyűlésre, mint azok, akik a közelmúltban jártak nálunk. Közel ötszáz ember szorongott a Megyei Pártbizottság dísz­termében, ahol Velicsko Petrov és dr. Nagy József mondott ün­nepi beszédet. Felejthetetlen szliveni napok után megyénk delegációja pén­teken Szófiába utazott, ahol a küldöttséget fogadta /van Pro- mov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának titkára. Este Encso Moszkov, a Bolgár Kommunista Ifjúsági Szövetség első titkára adott de­legációnk tiszteletére díszvacso­rát Szliven és Baranya testvér­megyei kapcsolatairól mindket­ten nagy elismeréssel és vára­kozással beszéltek. A szerződés értelmében a megyék párt- és állami szervei mellett a KISZ, a szakszervezetek és a Hazafias Népfront, valamint a sajtó is kiépíti kapcsolatait. Sor kerül kulturális csereakciókra, közös sporteseményekre. Gazdasági téren bolgár részről mindenek­előtt a baranyai állattenyészté­si módszerek és eredmények iránt érdeklődnek, míg mi a zöldség- és gyümölcstermesztési eredményeket és módszereket kívánjuk behatóan tanulmá­nyozna Békés Sándor A beépítési terv csekély módosításával Megmentik a kertvárosi idegen nyelvel- beszélő postások Auf ©posta a kempingekben A Balaton környékén június­tól szeptemberig harminc-negy­ven százalékkal megemelkedik a postai forgalom. A tó partjá­nál üdülő vendégek joggal vár­ják el, hogy küldeményeiket gyorsan továbbítsák, illetve kézbesítsék. Információnkban a posta nyári felkészüléséről adunk számot. Meqhosszabbítjók a postahi­vatalok nyitvatartási idejét: Ba- latonfenyvesen, Földváron, Lei- lén, Máriaíürdőn, Fonyódon és Siófokon szombat délután és vasárnap délelőtt is nyitva lesz­nek a helyi posták. A nagyobb hivatalokban a külföldi vendé­gek nagy számára való tekin­tettel idegen nyelvet beszélő postásokat alkalmaznak. Az üdülőkben és szállodákban több mint kétszáz mozgóárusnál ve­hetik meg a vendégek a szük­sége? értékcikkeket. A kempin­gek és sátortáborok lakóit jú­lius és augusztus hónapban menetrenrisTerHen kívrie kéri« autóposta keresi fel: a Siófok és Balatonlelle között „ingázó” mozgóposta értékcikkeket, ké­peslapokat és hírlapokat visz magával: egyben felveszi a kü­lönböző küldeményeket. A nya­ralóknak idén is biztosítják a Dunántúli Naplót és a környe­ző megyék hírlapjait. A Hétfői Dunántúli Naplót mozgóárusok­tól vehetik meg a vendégek Fo­nyódon, Máriafürdőn, Balaton- fenyvesen és Siófokon. Nyáron ugrásszerűen megnő a bataloni telefonforgalom is. Ezért több mellékközpontot he­lyeztek üzembe. Tab és Siófok valamint Marcali és Keszthely között egy-egy vonallal bővült az összeköttetés. A balaton- boglári központot 200, a bala- tonlelleit 100 állomásos auto­mata központtal bővítették. Sió­fokot pedig bekapcsolták a nemzetközi távhívó rendszerbe: az itt üdülő külföldiek közvetle­nül tárcsázhatják tehát hazai hívés»émn|fftt*. iákat A fők állva halnak meg — közölte az egykori színdarab­cím. Azok a fák ott a Kertváros­ban fekve halódnak. A régi ka­tonai lőtéren üde környezetben lombjukat vesztetten, szürkén hevernek a szomszédos építke­zésről idehurcolt fák. Ezek sem kerülhették el azt a sorsot, ami minden nagy pécsi építkezésen utoléri a fákat. Legutóbb a Szi- | geti városrészben „tűnt el" a növényzet, korábban a Szabad­ság út sarkán volt hatalmas pla­tán váltott ki szenvedélyes vi­tát — a megtartás legcsekélyebb reménye nélkül. A Kertváros nyugati bővítésé­nek hírére ilyen előzmények után jogosan vetették fel a zöld növényzetért aggódók a kérdést: mi lesz az itt található fák sor­sa? Az eaykorl lőtér területén és környékén mintegy száz különfé­le fa található. Egyebek között két lucfenyő-sor, elszórtan dús lombkoronájú nyárfák, akácok, eper-, vadkörte- és diófák, vala­mint számtalan cserje. Szőkém berek véleménye szerint ezek o fák összességükben sem kép'” selnek botanikai értéket, bioié qiai értékük viszont, s egyálta Ián az a tény, hogy vannak, iff Érzik ezt az ű] kertvárost lakó­telepen lakók is, akik ma még híjával vannak a zöldnek. Jó időben, hétvégeken csapatostól vonulnak ide a zöldbe élvezni a jó levegőt, amit a fák, bokrok nyújtanak. A Pécsi Tervező Vál­lalatnál készült rendezési terv a szokásosnál több figyelmet szentelt ezeknek a fáknak, de még ez sem bizonyult elegen­dőnek. A Városi Tanács mező gazdasági és élelmezésügyi ősz 'ályának és a természetvédelmi társadalmi bizottságnak a kéz deményezésére a Pécsi Kerté­szeti és Parképítő Vállalat szak­emberei nemrég térképen röpí­tették a kijelölt építési területen lévő fák helyét, s kiderült, hogy az építkezés nagyon sok fa lé­tét veszélyezteti. A napokban tárgyaltak a PTV-nél arról, mit lehetne ten ni azért, hogy minél több fát meg lehessen menteni. A dön­tés kedvező volt: mindössze 10- 15 fát kell kivágni, a többi a beépítési terv csekély módosí­tásával megtartható. További biztosítékot jelentene, ha a megmaradt fákat az építők lel­tárban, értékkel vennék át, s az elvonulásnál el kellene számol- nink a* átvett értékkel. Az NDK­beli Schwerin tanácsa az Ilyen eljárásokat most készül rende­letileg szabályozni, Bécsben pe­dig 500 000 schillingig (!) ter­jedő pénzbínsföggal sújtják azo­kat, akik bármilyen módon ká­rosítják az élő növényzetet A megmaradó faállomány korát 30—60 évesre becsülik, szerepe tehát az új lakóterület életének első szakaszában je­lentős, azaz abban a 10—1Í esztendőben, amíg a tervsze­rűen ültetett, megfelelő bota­nikai értékkel is rendelkező ű faállomány megerősödik. H. L

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents