Dunántúli Napló, 1971. június (31. évfolyam, 148-177. szám)

1974-06-09 / 156. szám

4 I DUNANTOll NAPIO 1974. június 9. Útleszakadások, életveszélyessé váló épületek, közműellátási zavarok Kitüntetések, jutalmak Pécsi p Február 24-e és március 28-a között a Dunántúli Naplóban pécsi szakembe­rek tollából cikksorozatot közöltünk a pincehelyzetről és a megoldás lehetőségei­ről, május 28-i számunkban pedig Eger hasonló gondjai­ról, az ott tett intézkedések­ről jelent meg cikk. Az alábbiakban a pécsi Városi Tanács állásfoglalását is­mertetjük. Az utóbbi évtizedben útte- szakadások, életveszélyessé vá­ló épületek, közműellátási zava­rok és egyéb kellemetlenségek a város egyik központi kérdé­sévé tették a pincehelyzetet. A Városi Tanács 1972-ben megkísérelte, hogy az akkor jó állagúnak talált, de felhagyott pincék hasznosítására vállalko­zókat keressen. A széleskörű felhívás azonban sovány ered­ményt hozott, a kis számú je­lentkező is csak átalakítva, fel újítva fogadta volna el a pin­céket, ennek költségeit viszont nem vállalta. A problémák okai Miért okoznak nálunk a pin­cék annyi problémát, amikor történelmi helyzete alapján más hpsonló magyar városnál a kérdés alig jelentkezik? Eger kivételével (ahol a pincehelyzet némileg eltérő jellegű), a pécsi problémák helyi sajátosságok miatt az átlagnál súlyosabbak, a történelmi város alápincézett- sége a legnagyobb; a motori­záció viszonylag fejlett, de a belvárost érintő forgalmi utak kiépítése késik; a vizes közmű­vek régen épültek, sok a rossz állagú, vagy felhagyott veze­ték; a földtani adottságok ked­vezőtlenek. Ez utóbbihoz annyit, I hogy az 1972-ben készített vizs gálát szerint a földmozgások hatására jelentősen megnőtt a mélységi vizek hozama, emel­kedik a pincék vízszintje és eddig száraz pincék is víz alá kerülnek. A pincehelyzet 1966-ban vált ..üggyé”, amikor a gyakoribbá váló problémák intézésére meg­kezdődött a szervezeti rend ki­alakítás. Ez ma a következő: kutatások — Pécsi Tervező Vál­lalat, Magyar Állami Földtani Intézet; építési munkák — Bá­nyászati Aknamélyítő Vállalat; az agyonpincézett belvárosra, fontosabb meglévő vagy terve­zett utak és közművek nyomvo­nalainak környezetére terjedtek ki (1. sz. ábra). Az 1972-ben el­készült első belvárosi felmérés, I az 1,3 négyzetkilométernyi terü- | létén 1300 pincét talált, tehát | ezer négyzetméterenként egyet. A pincék összes hosszúsága 22 l km, az átlagos hossz 17 méter, | az összes alapterület 65 ezer ! négyzetméter, az átlagos alap- ! terület 50 négyzetméter, az át- j lagos szélesség 2,95 méter. Az 1. ábra tartalmazza az utóbb'' évek beavatkozásait is, amiből látható, hogy a kutatási terüle- : tét az egész történelmi város- t részre, a váralji településekre és a külvárosokra is ki kell ter­jeszteni. Elavult módszerekkel A pinceügyben kelt cikkek egyik fő témája az építési tevé­kenység magas költsége. A je­lenlegi bizonytalan pénzügyi helyzet a kivitelezőt nem ser­kenti technológiai korszerűsítés­re, gépesített munkavégzésre, mert soha nem tudja, mikor fogy el a megrendelők pénze és drága gépeivel más munka­helyen esetleg nem tudna mit kezdeni. Ebben a szituációban szükségszerűen a munkaigé- , nyes, alacsony termelékenységű ! módszerek élnek. Néhány tájékoztató fajlagos j i költség a ma szokásos mun- ! j káknál, 3 m átlagszélességű ! ; pince esetén: tömedékelés kő- ! betonnal — 29 ezer forint; tö­medékelés iszapolással — j 8 ezer forint; megerősítés bá- nyaidomkővel — 18 ezer forint méterenként. Ezek a költségek kizárólag kisvolumenű munkák esetén igazak. A fajlagos költ­ségek alapján érthető, hogy az építési és közlekedési osztály által megrendelt munkák a pincehelyzetet alapjában nem változtatták meg (2. sz. ábra). Van a kérdésnek egy ritkán említett, de elvileg létező meg­oldása, amivel most is csak rö- | viden foglalkozunk. Az útügyi j hatóságnak törvényes lehető­sége van a közút alá nyúló pin­cék fenntartását, vagy megszün­tetését a haszálónál elrendelni. Erre eddig csak néhány eset­ben, hanyag közület esetében került sor. Magánszemélyeknél lebonyolítás — Pécs-Baranyai | Beruházási Vállalat; megrende­lések — közterületen a Városi Tanács építési és közlekedési osztálya, állami tulajdonú lakó- j épületeknél a Pécsi Ingatlanke- J telő Vállalat; hatósági ügyek — j területi tanácshivatalok. Ese­tenként más szervek is haszno- «in közreműködnek. A kutatások eddig elsősorban a helyreállítási költség az illető anyagi lehetőségeit, sokszor az ingatlan értékét i$ meghalad­ná, ezért ilyen eljárásnak nem lenne értelme, s a jövőben sincs szándékunkban kezdeményezni. A megoldás útja Pinceügyben betelt a pohár, ez így nem mehet tovább, ma­• ««sé&rűlfc helyreállttá«:*. OfoSyama-cban íúvö.vagy cztvégzmdő mutvkj (1. ábra) holnap a mélybe süllyed a bel­város — mondják egyesek és úgy tűnik, igazuk van. Jelenlegi szerény adottságaink mellett tervek készülnek a kérdés rr^g- nyugtatóbb rendezésére. Mivel a jelenlegi ötéves tervben a nemzeti jövedelem felosztása már adott, arányeltolódás erő­szakolása nem lenne célszerű, de meg kell találni a lehetősé­gét a mai közvetlen veszélyt el­hárító tűzoltómunka folytatásá­nak legalább az igények dik­tálta szintben. Az erre vonat­kozó pénzügyi lehetőségeket vizsgáljuk, kérésünk előterjesz­tése folyamatban van. A következő ötéves tervben komplex intézkedéseket kell tenni, mert a veszélyek forrá­sainak kiküszöbölése nélkül az edigi tevékenységek eredményei is kárbaveszhetnek. Műszaki megoldásként — a jelenlegi felméréseket ki kell terjeszteni az egész városra; a kedvezőtlen vízáramlást beavat­kozással csökkenteni kell; a tő medékelési és megerősítési el járásokat termelékenyebb, ki­sebb fajlagos költségű új mód­szerekkel kell megváltani; csök­kenteni kell a belváros közúti terhelését az érintő forgalmi utak kiépítésével; erőteljes ütemben folytatni kell a belvá­| ros megkezdett csapadékvíz- j j csatornázását. Jogi rendezésként helyi sza- j bályozás szükséges az általános 1 érvényű jogszabályokban lévő [ hézagok kitöltésére a helyi sa- j játossógok figyelembevételével. Sokirányú tevékenység Szervezeti fejlesztésként létre kell hozni egy más munkákkal nem terhelt, csak pincekérdé­sekkel foglalkozó egységet, o szükséges sokirányú tevékeny­ségek összehangolására. Biz­tosítani kell a megmaiadó pin cék rendszeres, a mainál sokkal gyakoribb ellenőrzését. Szükség esetén forgalmi átszervezésekre is sor kerülhet a belváros egyes részein elrendelendő súlykorlá- j tozással. A főbb vonalaiban jelzett te­vékenységek a jelenlegi lehe- , tőségeket nagyságrendben meg­haladó pénzügyi fedezetet igé­nyelnek. melyet a következő öt­éves terv kidolgozásánál figye­lembe veszünk. Lovas Attila Pécs megyei Városi Tanácsa V. B. építési és közlekedési osztálya közlekedési főmér­nöke. Megnyílt a lipcsei mezőgazdasági kiállítás Szombaton délelőtt nyílt meg a lipcsei mezőgazdasági kiállí­tás, a megrVíón részt vett Wil­li Stoph, az NDK Államtaná­csának elnöke, valamint az NSZEP Politikai Bizottságának több tágja. Ott voltak a KGST országok küldöttei is. A magyar delegációt Váncsa Jenő mező- gazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes vezette. A kiállításon, amelyre az NDK és a KGST fennállásának negyedszázados évfordulója je­gyében került sor, 7500 négy­zetméter alapterületű pavilon­ban vesz részt a kilenc KGST- ország, Magyarország ebből j az élelmiszergazdasági KGST j pavilonban 530, az erdészeti és faipari pavilonban 240, a gé- i pesítési bemutatón 800 néqyzet- méternyi alapterületen szerepel. A magyar kiállítók között 26 gazdaság, intézmény és vállalat I képviselteti magát, I Az építőipari dolgozók ünnepségei az építő dolgozók ünnepségei Pécsett és a megyében. Az építők hagyományos ün­nepéről szombaton emlékeztek meg a Beton- és Vasbeton- ipari Művek komlói és hirdi gyáregységeiben. A Hirden megtartott ünnepségen kapta meg Keizer László, a hirdi gyár­egység telepvezető helyettese az Építőipar Kiváló Dolgozója kitüntetést. A vállalat dolgozói közül hatan érdemelték ki a Vállalat Kiváló Dolgozója cí­met. A megemlékezéseket j sportrendezvények és családi est követte. ★ A Téglaipari Vállalat köz­pontjában és öt téglagyárában js ünnepeltek. Építőipar Kiváló Dolgozója kitüntetést adtak át Zaccomer János igazgatónak; Knapp János szb-titkárnak Bosztonits István üzemvezető­nek, Bárducz Fábián kemence­munkásnak és Halász Tiborné j téglalerakónak. Huszonkettőn nyerték el a Vállalat kiváló dol­gozója kitüntetést. Az ünnepsé­gen mintegy negyedmillió forint jutalmat vettek át az élenjáró dolgozók és a törzsgárda tag­jai. * A Közúti Igazgatóság Har­kányban, az üzemmérnökségen ] tartotta tegnap délután az épí- j tők napi rendezvényét, melyen J hat dolgozó vette át a Vállalat Kiváló Dolgozója kitüntetést. A vállalat 400 dolgozójának jó munkájuk elismeréseképpen 250 ezer forint pénzjutalmat ad- : tak át. Az ünnepi megemlékezés ; után hangulatos családi esten szórakoztak a dolgozók. * A Közúti Építő 'Vállalat ün- i népségét Pécsett, a vállárát új telepén rendezték meg, melyen egyebek között köszöntötték a nyugdíjas dolgozókat is. A megemlékezést sportrendezvény követte. Tovább folytatódtak tegnap A gyermekkórus találkozó második napia A II. Kodály Zoltán Gyermekkórus Találkozó részvevői szombaton, tegnap délelőtt o sikondai úttörőtáborban közös éneklést tartot­tak Csak a legnagyobb ünnepek­kel hasonlítható össze az a hangulat, amelynek közepette tegnap a II. Kodály Zoltán gyermekkórus találkozó prog­ramja folytatódott Komlón, A szombati események han­gulati előkészítése tulajdonkép­pen már pénteken este meg­történt. Az első hangversenyen, amelyet a városi pártbizottság dísztermében rendeztek, nem­csak az ülőhelyek, de szószerint minden talpalatnyi hely elkelt. Szombaton reggel a bányász- város iskoláinak környékén oly nagy volt a vidámság, mint az elmúlt tanév alatt egyetlen na­pon sem. A gyerekek Sikondá- ra készültek, ahol a délelőttöt — közös énekléssel, az ismer­kedés, barátkozás sok-sok le­hetőségével — együtt tölthették a külföldi és a hazai vendégek­kel. Az úttörő tábor főterén másfél ezernyi fiatal énekelt, saját örömére és egymás szóra­koztatására. Kezdetben bolgár, csehszlovák, lengyel, német és természetesen magyar dalok A'áltogatták egymást. A délutáni műsor, a Lenin téren rendezett díszhangverseny ugyancsak együttes énekléssel kezdődött. Nem sokkal fél 4 után a vendégkórusok és a komlói általános iskolák együt­teseinek 1200 ilju dalosa sora­kozott fel a Tanácsszékház fő bejárata elé és Tóth Ferenc karnagy intésére felhangzott Kodály Nagyszalontai köszön­tője. A téren összegyűlt közel háromezer főnyi közönségnek páratlan élményben volt része, ezt követően is, amikor a bá- nyászváros iskoláinak 9 kórusa, majd a találkozó 8 vendég- együttese külön egy-egy kórus­művel mutatkozott be. Ma délelőtt fél 11-kor vala­mennyi komlói iskolában ifjú­sági hangverseny kezdődik, amelyen részt vesz egy-egy ven­dégkórus is. Délután a kórus­vezetők és a találkozón részt­vevő szakemberek tanácskoz­nak, majd este 7 órai kezdettel — ugyancsak a városi pártbi­zottság dísztermében — kerül sor a záróhangversenyre. Pécs vendégei: Amerika első gyermek-cimbalmosai — Az ázsiai eredetű húros hangszer, a cimbalom Magyar- országon a legelterjed'ebb je­lenleg. Ezen kívül Japánban is vannak rajongói — magya­rázza Leonard V. Larson, a Ba- ranyo megyében és Pécsett tartózkodó nyolctagú amerikai gyermekzenekar vezetője. A californiai Concord városból j tegnap, június 8-ón érkezett j Pécsre, a Gyárvárosi Iskolába 1 az együttes, a Pécsi Úttörő Fú- j vószenekar vendégeként. A Larson Music Company J vezetője elmondta, Hogy egye- I düi a százezer lakosú Concord- j ban folyik pillanatnyilag clmba- lomoktatás az Egyesült Álla­mokban. A kiutazó magyar ze­nepedagógusok segítségével az ottani iskola mintegy 15—20 tanára sajátította e| a cimba­lom-kezelést 1964 óta. Négy évvel ezelőtt Larson tanár, aki egyben hangszerkereskedő is. Budapesten hallott először ere­detiben cimbalomzenét, öt cim­balmot vitt azóta haza. öt, alig 14 éves qyereket tanított meg a cimbalmon játszani. — Hárorfl tanuló cimbalmó- zik az együttesben. A többiek tolóharsonát, altszakszofont, basszusklarinétot és ütőhang­szereket szólaltatnak meq. A cimbalom alkalmas o közked­velt- amerikai filmzenék, slá­gerek előadására is. Nálunk már a zenei klubok nem kép­zelhetők e| cimbalom nélkül. Egyet sem árusítok, pedig az értéke több mint ezer dollár. Kellemes, szoka'Janul érdekes hangja miatt beleszerettem eb­be a hangszerbe. A magyar népzene lírai és drámaian tö­mör egyszerűségét tolmácsolja I számomra A pécsi úttörő fúvó­sokkal néhány évvel ezelőtt ta lálkoztam a siófoki strandon, amint a homokban menetelve muzsikáltak Rajnai Henrik veze­tésével. Csak elragadtatással szólhatok róluk. Ügy éreztem, hogy a harangjáték csak fokoz­ná az előadásuk tiszta hangvé­telét. Ezért most metalofont hoztunk ajándékba. Tegnap, szombaton a Bólyi Állami Gazdaságban hangver­senyezett oz amerikai gyermek­zenekar. Közreműködött Szőllős Beatrix cimbalomművész és Bé­res János furulyaművész. Ma, vasárnap a Pécsi Liszt-terem­ben délelőtt tíz órakor közös hangversenyt adnak a pécsi Úttörő Fúvószenekarral. Vezé­nyel Leonard V. Larson és Bor­nemissza Géza. Holnap, hétfőn a Pécs Városi Tanácson átnyújt­ják Concord város kulcsát és emblémáját, valamint tolmá­csolják a polgármester üdvözle- tét

Next

/
Thumbnails
Contents