Dunántúli Napló, 1971. június (31. évfolyam, 148-177. szám)

1974-06-09 / 156. szám

WM. június 9. DUNÁNKON NAPLÓ Nyomott hangulat a tőkés piacokon Termékeinkkel változatlanul ott vagyunk A tőkés piacokon az energiaválság nyomán nagy a bizony­talanság, a kereskedők óvatosan rendelnek, csökken a kereslet, nehéz tartani az eddig elért magas árakat, szőrözik az árut... Csupa panasz a pécsi kesztyűkkel üzletelő külkereskedő. Szoron­gással beszél, az új piacnak ígérkező és reményekre feljogosító Japánban, amelyet egyébként a leginkább sújt az energiaválság, importkorlátozásokat rebesgetnek. Az élő állat és a hús kivitelé­ben érdekelt hazai expoHörök az Olaszországban bevezetett im­portletétet »fájlalják. Az olasz kereskedőknek előre kell tenniük a vételárat, ez pedig nehezíti kivitelünket erre a hagyományos, jó piacra. A tőkés piac nehézségeit még hosszasan ecsetelhetnénk. Szokásos év eleji sajtótájékoz­tatóján, amely egyébként a ta­valyi eredmények tudatában jó hangulatban folyt le, külkeres­kedelmi miniszterünk is jelezte a nehézségeket Az áremelke­dés feltehetően az idén is egyik jellemzője lesz a világpiaci irányzatoknak, s ha az 1973. évi áralakulás jellemzői érvénye­sülnek, ez éppen kedvezőtlenül i érint bennünket. Ugyanis az általunk behozott termékek ár­növekedésének mértéke meg­haladhatja a magyar export- termékek árainak növekedési ütemét. Ért nevezik egyébként a Terms of Trade gyengülésé­nek. Az idei évben tehát a pia­ci munka egyik döntő iránya az ármunka, a világpiaci ten­denciák kedvezőtlen hatásainak kivédése. v Ezekután hallgassuk meg a baranyai exportőröket, milyen nehézségekkel kerültek szembe a tőkés piacokon. Négy vállalat- vezetőt kérdeztünk meg, úgy gondoljuk, véleményük irány­adó lehet Őszig várunk az árakkal A Pécsi Bőrgyár ruházati bő­reivel rövid idő alatt szédüle­tes sikereket ért el a tőkés pia­cokon, kivitelük utóbb elérte az évi négymillió dollárt Tavaly aztán visszaesés következett be. Dr. Nagv Lajos, a Pécsi Bőrgyár főkönyvelője: — Az év eleje rossz hangu­latban telt el. Alig kaptunk kül­földről megrendelést Március­ban kezdtek jönni a rendelé­sek. Úgy néz ki, visszaszerezzük régi piacainkat, kivitelünk mennyiségben eléri a korábbi évek magas szintjét A gond az, hogy értékben viszont nem. A múlt évben, amikor a keres­let 'ecsökkent, az árak is le­estek, s azóta még nem érték el a korábbi magas szintet. Nem tudunk magasabb árakat érvényesíteni. Közben a külföld­ről beszerzett vegyianyagok is megdrágultak, de ezt sem tud­juk egyelőre árainkban érvé­nyesíteni. Ar és ár, ez most az egyik legfontosab kérdés a Pé­csi Bőrgyár számára. A verseny nagy, nyakunkon a tengeren­túliak, Brazília és Japán, bár minőségben meg sem közelíte­nek bennünket, 30 százalékkal olcsóbban adják bőreiket. Egyelőre várunk, ha fokozódik a kereslet, az őszi rendelések­nél már magasabb árakat igyekszünk érvényesíteni. — Piacra dobpak-e valami új terméket? — A megváltozott helyzethez a gyártmányfejlesztés is igazo­dik. Hogy kevesebb marhabőrt kelljen behoznunk, helyettesíté­sére még az idén megteremt­jük a sertésbőrből készülő ci­pőfelsőrész tömeggyártásának feltételeit. Jövőre már nagyobb mennyiséget adunk át a hazai cipőiparnak, lay ezek a pécsi bőrök továbbíeldolgozva jut­hatnak ki a külföldi piacokra. . kös forgóeszközeit. Zseni Pál, a Carbon igazgatója: — Kétségtelen, a tőkés ex­port csökkenő tendenciát mu­tat, bizonyos megtorpanás, vá­sárlási stop tapasztalható. Egyik tőkés partnerünk például jelez­te, raktárkészletei vannak. Mindez azonban nem érint ben­nünket, egyrészt mert ötéves szerződések fűznek össze a tő­kés partnerekkel, másrészt, ha az egyik vevő kiesik, megyünk a másik utón. Ezzel szemben a szocialista országok piacain szi­lárd és egyre erősödő a hely­zetünk. Fokozódik a kereslet. Legnagyobb vevőnknek, a Szov­jetuniónak már bemutattuk mo- delleinket és folynak az ártár­gyalások 1975-re. Mindent egy­bevetve, az idei év már lefu­tottnak tekinthető. Termelésünk hetven százalékát szállítjuk a külpiacokra, s ez az arány csak növekedhet. — Hogyan ítéli tehát meg hosszabb távra a komlói konfek­ció jövőjét? — A nyugati piacokon a ru­házati cikkek iránti érdeklődés csökkenésével számolhatunk. Esetleg a fejlődő országokban kereshetünk még új piacokat. Ugyanakkor a szocialista orszá­gok, elsősorban a Szovjetunió piacán az érdeklődés egyre fo­kozódik. Tudomásul kell azon­ban venni, s ez áll különösen a Szovjetunióra, csak korszerű alapanyagból készült, korszerű konfekciót lehet eladni. Egy gondot szeretnék még előre je­lezni. Emelik egyes textil alap­anyagok termelői árát. Hogy továbbra is vonzó legyen az ex­port, kell valami pénzügyi hidat találni. viszont sok kis céggel is kap­csolatban állunk. Reméljük, si­kerül majd áthidaló megoldá­sokat találni. Gondot okoztak az olaszországi sztrájkok is. Hetekre eltolódott o szállítás. Megesett, az olaszországi sztráj­kok miatt már a magyar—ju­goszláv határról visszairányítot­ták vagonjainkat a jugoszlávok. Ennek ellenére a Baranyater- mék minden idők legnagyobb exportját készül lebonyolítani, feltéve persze, ha jó lesz az idei termés. Élő állatot, lovat, baromfit és nyulat, ezenkívül lu­cernalisztet és fát, a későbbi­ekben lencsét, borsót, napra­forgót és sok más terményt szál­lítunk a külpiacokra. Termé­nyekből 2500 vagonnal, kétszer annyit, mint tavaly, és vágóié­ból is kétszer többet, 2500— 3000 vagonnal. A legutóbbi in­tézkedések különösen kedvez­nek a lucernaliszt exportjának, felesleqes készleteinket eladjuk kemény valutáért, cserében hal­lisztet és szóját vásárolhatunk. Ügy látom, mezőgazdasági cik­keinkkel hosszú távon sem lesz baj a tőkés piacokon. Miklósvári Zoltán Olcsóbb a Dacia A Merkur ebben az évben 90 000 személyautó beszerzését tervezi. Az év első öt hónapjá­ban a vállalat már 36 000 autót — köztük 12 000 Zsigulit, 5500 Trabantot, 2900 Wartburgot, 4300 Skodát, 2200 Moszkvicsot, 2700 Polski Fiatot és 1700 Zapo- rozsecet — hozott forgalomba. A Skoda egyes típusaiból és kismértékben a Wartburg de Luxe-ból némi szállítási lema­radás van a szerzőfiésekbén rögzített ütemezéshez képest, ugyanakkor Trabant Limousine- ból már az 1975-re visszaigazolt igényeket elégítik ki, A II, fél­évben is várható, hogy ezekből a típusokból időszakonként akadozik majd a megrendelé­sek teljesítése, viszont a Skoda- 110 L és a Coupe típust folya­matosan tudják szállítani. A nagy érdeklődéssel várt Polski Fiat 126 típusú kiskocsi árusítását a vállalót 1976-ban kezdi meg. A Merkur nemrégen kezdte meg a Dacia importját s eddig már 2500 talált gazdára az öt­személyes, 54 lóerős és gazda­ságosan üzemeltethető gépko­csiból. A román autógyárnak a tervezettnél gyorsabb ütemű fejlődése lehetővé tette, hogy a Merkur 1974-re az eddiginél is nagyobb importot bonyolíthat le a korszerű gépkocsiból. En­nek eredményeként a Dacia gépkocsit június 10-től, hétfőtől 90 000 forintos áron hozza for­galomba a Merkur. A qeológiaí kutató munkák technikai felszerelésének fej­lesztésére Intergeotechnika né­ven nemze'közi koordináló köz­pont létre!.izú.úra egyezményt írt alá .hét szocialista ország a KGST földtani ál'andó bizott- sáq legutóbbi ülésén a Szov­jetunióban. Dr. Fülöp József akadémikus, a Központi Föld­tani Hivatal elnöke, aki az egyezményt magyar részről alá­írta, hazaérkezése utón a kö­vetkezőket mondotta az MTI munkatársának: az együttműkö­désnek különös jelentőséget ad; hogy a qeológiai kutatások a fogyatkozó, nehezebben hozzá­férhető energiahordozó és ás­ványi anyaq lelőhelyek miatt mind korszerűbb eszközöket igényelnek. A különböző orszá­gok szétforgácsoltán külön-kü- lön nem képesek a gazdaságos kutatáshoz szükséqes legkorsze­rűbb berendezések kialakításá­ra, ehhez együttes munka szük­séges. Hazánk például jelentős eredményeket ért el eaves geo­fizikai műszerek, különféle víz­kutatási és a geológiában használatos anyagvizsgálati Zöld űt a porcelánnak A legígéretesebb a szovjet piac A komlói Carbon Könnyűipari Vállalat tőkés exportja zömmel bérmunkában testesül meg. Ruházati cikkeket varrnak nyu gat-ejióaai cégek megrendelé­sére. Bár az idén mérsékelték ezeknek az ügyleteknek az ál­lami támoga'nsát, így is meg­éri, mivel a bé--munkáltatók alapanyagot adnak, nem terhe­lik I' a vállalat amúgy is szű­A Pécsi Porcelángyár is ér­dekelt a tőkés piacokon. Vajon az említett gazdasági bizonyta­lanság visszavetette-e a keres­letet? Antal István, az értékesí­tési osztályvezető-helyettes: — Pont ellenkezőleg! A por­celánszigetelők iránt óriási ke­reslet indult meg a tőkés pia­cokon. Ugyanakkor itthon ,is nagy a kereslet, elsősorban a hazai igényeket kell kielégíte­nünk. Egyedül az NDK-nak szál­lítunk nagyobb mennyiséget, de ez már korábbi üzlet. Ugyan­csak nagy a kereslet edények­ből, de ezekből sem tudunk többet exportálni, mert a ha­zai igények is igen nagyok. Itt­hon nincs kellő választék, ami azzal is magyarázható, hogy kevesebb a keletnémet, a cseh­szlovák és a lengyel import, ezek az országok is inkább tő­kés eladásaikat fokozzák. Eo- zinból viszont többet szállítunk ki és új üzletünk is van tető­cserepekre. A jugoszláviai zavi- dovei ipari kombinát emberei a szabadkai városházán és a belgrádi Hotel Moszkván lá'ták meg tetőcserepeinket, nagyon megtetszettek, s így jutottak el hozzánk: Huszonhatezer darab cserepet rendeltek, értéke 20 ezer dollár. Visszaküldték a vagonokat A Baranyatermék élő állato­j kát és terményeket szállít, első- j sorban a tőkés piacokra. S Dr. Fléjia József igazgató: — Az Olaszországban beve­zetett importletét nehézségeket támasztott. Ügy gondolom, a nagy cégeknek nem okoz gon­dot előre letenni a vételárat, mi Márta tonnaszám emeli a habarcsot... Házak, emheiek Most egyszerű minden. A be­tonszerkezetek jól rejtik a feszí­tő acélhuzalokat, úgy tűnik, nincs könnyebb dolog a vilá­gon, mint ilyen házat össze­rakni. Vakolatlan téglafalra ülve beszélgetünk. Mitzingerék csak néhány szót ejtenek az ötszintes vasbeton épületről. Csak annyit, mint a három év­tizede épített vályogházakról, vagy az évtizede divatos sátor­tetős otthonokról. A félszáznyi vasbeton oszlo­pon nyugvó épület hivatalos neve az IMS technológia alap­ján készült, utófeszitett-vázas ház. A jugoszláv licencet a Ba­ranya megyei Állami Építőipari Vállalat honosította meg ha­zánkban, a mohácsi épületváza­kat is a „baranvások” szerellék össze, a Mohácsi Építőipari Szövetkezet munkásai töltik ki téglafalakkal, szerelik fel a la­kások nélkülözhetetlen tartozé­kaival. Az emberek nem beszélnek a technikai megoldásokról, nekik természetes, hogy a kehelysze­rű alapokba belehelyezik a kar­csú vasbeton oszlopokat, aztán négyet-négyet összefognak egy betonfödémmel, az építményt acélhuzalokkal bilincsbe venk, mint abronccsal a hordódon­gákat. A falazás már a lehető I leghagyományosabb. Mitzinger Ambrus egy régeb­bi „technológiáról" mond né­hány szót, a másik világról, ami­kor még sárból, vályogból épí­tett házat azoknak a parasztok­nak, akiknek legalább olyanra jutott. Fáy Adámné szikár, szí­vós, csaknem ötven esztendős asszony, aki beteg férjét, két gyermekét másfél évtizede a kőművesek mellett keresett pénzből tartja el — arról me­sél, hogy szereti, amikor felsza­ladnak a falak ... Az épüők napjára ünnepi ri­portomhoz különleges alanyo­kat és különleges helyszíneket kerestem. Jól hangzott, hogy a mohácsi ház két szocialista or­szág összefogásával, • az állami és szövetkezeti építőipar koope­rációjával készül, hogy hazánk­ban nincs több hasonló épület, s lehetségesnek tűnik, hogy Ba­ranyában a következő eszten­dőkben a lakások ezrei hasonló módon épülnek, A Petőfi Sán­dor brigád csak most válik fon­tossá. Természetes egyszerű­séggel mesélnek a több, mint egy évtizedes közös múltról, né­mi büszkeséggel az elmúlt esz­tendőben megszerzett „zöldko- szorús" brigád címről. Úgy örülnek a szocialista brigád- mozgalom egyik legkisebb ki­tüntetésének, mint ahogy a „menők" talán már a legna­gyobbnak sem tudnak. Cowboykalapos, nagybajszú, félmeztelen gyerek kiabal hoz­zánk: rólunk is beszéljenex ám! Nem tiszteletlenül, csak úgy nagyhangon, ahogy a vagány srácok egymásközt beszélnek. Persze, nem is lehetne a fia­talokról megfeledkezni, hiszen most .már ők vannak többség­ben. Az öregek közé tartozó Szauer András is csak 29 esz­tendős. Igaz, ő is alapító tag­nak számít, hiszen tanuló is itt volt. Illés Lajos tőle is fiatalabb, nekj is évtizedes a brigádmúlt­ja. Az ifj. Mitzinger András, a brigádvezetó keresztfia ne­gyedszázada született, Leibl Miklós pedig éppen csak, hogy áthúzta a második ikszet. A Dénes Géza és a Jakab Fe­renc most vonultak be. A Lé­pőid Péter szintén a brigádban tanulta meg a szakmát. Csőkör Danielnéval is sze­Régen — mutat a sátortetőre —- kézzel kellett mindent csi­nálni. A gerendákat hatan- nyolcan raktuk fel. Én is építek otthon, a brigád eljön segíteni, mint ahogy <5 többieknek is segítettünk, amikor szükség volt ránk. Itt a gépek sokat segíte­nek, szervezettebb is a munka. Bizony tíz esztendeje sokkal többet kellett dolgozni, illetve hát fáradni, mert most fele erővel kétszer annyit építünk. A pénzért... De dolgoznak ők társadalmi munkában is: nem­régiben tatarozták a szövetke­zet mohácsi irodaházát, aztán Himesházán járdát építettek. A nagy árvizekről már csak ép­pen néhány szót ejtenek, pe­dig a brigád tagjai ott voltak a nagy 1965-ös dunai árvíznél és a helyreállítási munkáinál éppúgy, mint az 1972-es drá- vainól. A művezető Füzes Jó­zsef keze alatt már jónéhóny falusi iparos dolgozott. Csak­nem valamennyinek van egy kis földje. Mitzingerék a mező­gazdasági munkák idején még­sem maradnak otthon, mint annyi sokan mások. Sőt: tavasz­tól őszig elhozzák néha fele­ségeiket is. * Háromszáz lakás épül itt Mo- j hács egyik új lakótelepén — i ebből hatvan az új technoló­giával. A hagyományos mód­szerekkel 40—41 nap alatt ké­szül el egy lakás — így 20 nap kell. Bátaszéki vázkerámiával töltik ki a betonszerkezeteket, nem drágább az építkezés mint a hagyományos, de minden la­kás négy négyzetméterrel na­gyobb és szebb. A szerkezet lehetőve teszi, hogy a lakás­ban ve áliák a közfalakot. Az Építkezéseken áltolában a művezetők különös figyelmet fordítanak arra, hogy ne igya­nak az emberek. A Petőfi bri­gád minden napra rendel két tábla jeget, lehűtik a sört, amelyből ebéd után mindenki megihat egy üveggel. Nem gond. Munkaidő alatt még senki sem rúgott be ebben a brigádban. Lombosj Jeni rettem volna beszélgetni. Mond­ják róla, ha elromlik a felvonó, zokszó nélkül húzza egész nap o kötelet, ezerszám emeli ma­gasba a téglát, tonnaszám a habarcsot. A művezető sze­rint . „ Mutatja, hogy milyen erős. Fáy Ádámné viszont gyengé­nek tűnik, mint a tizenhárom éves gyereklóny. Ö a legrégeb­bi szövetkezeti tag — 1955-től 61-ig az asztalosok mellett dol­gozott, aztán kevés volt a csa­lád eltartásához a pénz, kérte magát a kőművesekhez. Azóta nem vált meg' a brigádtól. — Nehéz ez a munka, de a kapálás még nehezebb. Ne­künk nem volt földünk soha, a kétezer forint nélkül nem tud­nánk élni. Az asszony úgy ismeri az építkezést, mint otthon a kony­hát: tudja, milyen munkához, milyen habarcs kell, milyen anyagot mikor kell a kőműve­sek keze aló készíteni, a se­gédmunkások közül kit kell no­szogatni s ki az, aki magától is elvégzi a munkát. * A brigád fele Himesházáról jár Mohácsra. Fél ötkor kelnek, negyed hatkor indul az autó­busz. Hatkor felveszik a szer­számot, délután négyig dolgoz­nak. Ilyenkor nyáron nehezebb a munka, hosszabb is a mun­kaidő. A nap elől nem lehet árnyékba menekülni, bizony a téli falazás még a vastag ruha rabságában is könnyebb. Falak, betonszerkezetek, tég­larakósok, qidres-gödrös utak, anyagot szállító autók. Néhány méterre mellettünk sátortetős családi ház épül. Mitzinger ta­lán félszázat is épített hason­lót. Negyvenháromban szaba­dult, de mint mondja a szak­mát csak azután tanulta meg. [ eszközök gyártásában, a Szov­jetunió és Románia már hosszabb j ideje gyárt korszerű fúróeszkö­zöket, az NDK-ban és mii' or­szágokban különféle szeizmikus és más berendezések gyártásá­ban értek el sikereket. A koor­dinációs központ kiválasztja a legfejlet ebb konstrukciókat, s ezeknek qyártóit felkéri a mű­szerek, berendezések továbbfej­lesztésére, amihez a többi or­szág is hozzájárul tapasztala­taival. jelentősebb részeredmé­nyeivel. A számítások szerint a geo­lógiai ku'atásokhoz szükséges eszközök együttes koordinált fejlesztése nyomán a KGST or­szágok olyan műszerekhez, be­rendezésekhez juthatnak, ame- ,lyek segítségével háromszorosá­ra, négyszeresére növelhetik a geológiai fúrások termelékeny­ségét, s 7000 méternél mé­lyebbre fokozhatják a fúrás mélységét. Ezzel olyan ásványi kincsekhez is hozzájuthatnak, amelyeket a meglévő eszközök­kel eddiq nem érhettek el. Az Intergeotechnika Koordi­nációs Központ Moszkvában rö­videsen megkezdi munkáját. Együttesen könnyebb, célszerűbb Rövidesen megkezdi munkáit az Intereeotechnika Koordinációs Központja

Next

/
Thumbnails
Contents