Dunántúli Napló, 1971. június (31. évfolyam, 148-177. szám)

1974-06-06 / 153. szám

1974. június 6. DUNANTOLI NAPLÖ 5 Autc pálya-őrs az M—7-esen Az élet zsivaja elűzte az álmosság csendtét Mohács új ifjúkorát éli A Pest megyei Rendőrfőkapi­tányságon megalakult az „Au­tópálya őrs", tagjai megkezd­ték szolgálatukat az M 7-es au­tópálya, az M 1-es autóút és az 5-ös számú főközlekedési útvonal megyei szakaszán. Az autópálya rendőrség szervezé­sét a gépjárművek, s ezzel egy­idejűleg a balesetek számának növekedése tette szükségessé. Tavaly a két új műúton 65 sé- rüléses közúti baleset történt, nyolccal több, mint az előző évben, s annak ellenére, hogy tilos rajtuk a gyalogos közleke­dés, két év alatt 8 gyalogos vesztette életét. Szomorú tény, hogy a gépjárművezetők egy része sincs tisztában az autó­pálya közlekedési szabályaival, s ennek következtében tömeges összeütközések, forgalmi aka­dályok keletkeznek. Az autópálya rendőrség el­sődleges feladata, hogy meg­szilárdítsa a közlekedési fegyel­met, s ezzel megelőzze a bal­eseteket, biztosítsa a folyama­tos forgalmat. Ezen kívül gon­doskodik az útvonalak műtár­gyainak — hidak, korlátok, jel­zőtáblák stb. — védelméről is. Vasútvonal-karbantartás Kaposvár—Fonyód között A kaposvári pályafenntartá­si főnökség dolgozói megkezd­ték a nyáron különösen nagy­forgalmú, ötven kilométer hosz- szú Kaposvár—Fonyód vasútvo­nal időszakos átvizsgálását és karbantartását. A munka mind­össze tíz napot vesz igénybe, s mire a nagyobb nyári forga­lom megkezdődik elkészülnek vele. A qyorsaság annak a félauto­mata berendezésekből álló gépláncnak köszönhető, amely öt óra alatt mintegy öt kilo­méteres szakaszon végzi e| a pályafenntartást az aláveréstől egészen a pálya beméréséig. Hasonló teljesítmény eléréséhez korábban mintegy 200 ember nehéz fizikai munkájára volt szükség. AZ „AFOR" ÁSVANYOLAJ-FORGALMI VÁLLALAT elad típusváltozás miatt lecserélt, használt, jó állapotú iizemanyag- kmérő oszlopokat Vételár: 8150—19 500 Ft-ig. Megtekinthető: AFOR Állóeszközraktár, Csepel, Budafoki út 6. sz. Felvilágosítást ad: Vállalati Eszközgazdálko­dási Bizottság. Csepel, Petroleumkikötő út, AFOR I. sz. Telep. Telefon; 335-385/147. „Elöregedő, vegetáló város volt 1965-ig, a fejlődés azóta élénkült meg . .. Lakásstatiszti­kai adataink jobbak az orszá­gos vagy a megyei átlagnál, ez azonban semmi könnyebbsé­get nem jelent nekünk, sőt... A kialakult furcsa városképet meg kell változtatnunk . .* A Duna-part csak a sétányon hozzáférhető, ki kellene szaba­dítani és szellős beépítéssel közkinccsé tenni ...” Idézet Fischer János Mohács tanács­elnökének januári sajtótájékoz­tatójából. Most az elnöki szobában a várostérkép és a várost ábrá­zoló festmények előtt ezeket a megállapításokat próbáljuk ki­bontani, választ keresve arra, hogy milyen is legyen Mohács? Elöregedő, vegetáló város ... „A stagnálás az 50-es évek elején kezdődött. 65-iq a lakos- sáq száma alig változott, mind­össze 10—20 fős mozgás volt évente. A halálozás mindiq ma­gasabb volt az élveszületések- nél, a fiatalok elvándorlását pedig alig ellensúlyozta a be­vándorlás. Építkezés alig volt, s ha valami mégis épült, mint például a Park utcai iskola, az eseményszámba ment és szinte „körülcsodáltuk". Amikor 65- ben a városi vízmű épült, még meg is vádoltak, hogy a szép nyugodt várost megbolygatjuk. Hát a 40 kilométer hosszú ve­zetékkel valóban megbolygat­tuk a város álmos csendjét, de utána az árvíz méq hadiállapo­tot is teremtett... Nos, ez volt a fordulópont, azóta minden tekintetben fejlődés tapasztal­ható, azóta fiatalodik a város. Többen születnek, mint ahányon eihaláloznak .. Lakásstatisztikai adataink jobbak ... Ehhez a témához a Mohács földrajzát tárgyaló elmúlt he­tekben megjelent kötetet kell segítségül hívni, 1971. januári adatok szerint 6240 lakásra 6880 lakos jut, azaz minden 100 lakásra 110,4 csalód, és 306 lakos — a szigetvári 314- ayel és a komlói 321-gyei szem­ben. „Ez viszonylag kevés, ezért is mondhatjuk, hogy az átla­gosnál jobbak ezek a statiszti­kai adataink. De..." Az 1949- es lakásállomány 28,7 százalé­ka volt csupán kő- vagy tégla­épületben, s 69,8 száza­lékos vályog vagy sár, illetve kő vagy téglaalapra épített vályog vagy sárházban. 1970- re a kő- vagy téglaépületek aránya 57,5 százalékra válto­zott, de továbbra is meglehető­sen maqas — 41,5 százalék — a másik kategóriába tartozó lakások aránya, S ráadásul Új városrészek — új gondok Rendezni kell a Duna-part ot Milyen lesz a város tíz év múlva? ennek túlnyomó többsége az ezredforduló előtt épült, sőt másfélszáznál több az 1849 előtt épített, tehát „műemlék­nek" számító vályogviskó! 1970 óta természetesen jócskán vál­toztak az arányok, sokfelé új épületek emelkednek, az Eszéki útnál predig szinte egész új vá­rosrész épül. Az új építkezések egy része viszont sajátosan mo­hácsi gondot szül, * Megváltoztatni a kialakult furcsa városképet... „Kezdett kialakulni egy olcsó­nak látszó építési gyakorlat Mohácson: új épületsorokat telepítettünk tömbbelsőkbe. így születtek a Terv, a Vörösmarty, a Kun Béla utcaj tömbbelső házai. A módszer csakugyan olcsónak látszott, hiszen szanó- lásmentesen belterületen leheteti építkezni. Hanem azóta rájöt­tünk már: azonkívül, hogy ez városképileg nem szép, az ott lakóknak sem jó. Tulajdonkép­pen egyik sem érezheti jól ma­gát, a régi házakban lakó azért nem, mert a fölémagasodó új házaktól valamiféle fenyegetést érez, az újakban lakók pedig bezárva érezhetik magukat. Tömbbelsőkbe a jövőben nem akarunk építkezni, de a meg­lévőket is meg akarjuk nyitni. Aztán itt van az Újváros néven ismert, bár újnak már aligha nevezhető városrész a Pécsi út mellett, ennek nagyon laza a kapcsolata még a legköze­lebbi, a Liszt Ferenc utcában épült lakóteleppel is. Ezt a kap­csolatot új építkezésekkel fel­tétlenül szorosabbá kell tenni a jövőben." * A Duna-partot kj kellene j szabadítani... 1 „Az idén elkészül a belvá- I ros részletes rendezési tervével együtt 0 Duna-part rendezési terve is. Nagy szükség van a rendezésre, mert a mai partol­dal nem nyújt szép látványt, A régi parti házsort a Duna el­vitte, a mostaniak pedig a gazdasági épületekkel, a hátsó fronttal néznek a Dunára. Ügy tervezzük, hogy ezt a házsort a vízügyi székháztól a Sallai utcáig lebontjuk, s helyére az említett székházhoz hasonlóan zöldbe ágyazott házakat kép­zelünk. Ezzel a módszerrel nö- lelhetjük a laksűrűséget, ugyanakkor nagyobb lesz a zöldfelület is a Duna-parton. Ez a tervezett beépítés termé­szetesen hosszabb folyamat lesz, mi mindenesetre már 1976- tól szeretnénk itt társasházakat építeni.” A jövőnél vagyunk tehát, s idetartozik már az is, amit Fi­scher János tanácselnök a kö­vetkező ötéves tervről mond: „Ebben a tervidőszakban mint­egy 1100 lakás épül Mohácson. 1976—1980 között js ennyinek az építésére készülünk, hacsak nem kapunk valami olyan ipari építkezést, aminek komoly kom­munális vonzata is lesz. Erre te­rület van. az Újvárosban bár­mikor lehet 200—300 lakást építeni." Hársfai István 6500 ui liHiÉaiifv vidéken 6500 munkahelyet hoznak létre vidéken a negyedik öt­éves tervben a kohó- és gép­ipari vállalatok és ugyaneny- nyit szüntetnek meg Budapes­ten — mondták el a Kohó- és Gépipari Minisztériumban. A kohó- és gépiparban fog­lalkoztatottak 58,6 százaléka dolgozott 1965-ben Budapes­ten, 1971-ben már 50—50 szá­zalék volt az arány, a jövő év végére pedig már több mint tíz százalékkal lesz több a vi­déki munkahely az iparágban. Elsősorban a női munkaerőt foglalkoztató híradás- és vá­kuumtechnikai, műszeripari és szerszámgépipari, 100—300 fős középüzemeket telepítették ki a fővárosi nagyvállalatok, az Izzó nagykanizsai fénycsőgyá­ra 4000 főt foglalkoztat majd, az Elzett berettyóújfalusi gyára is több mint ezer dolgozónak ad munkát. A vidéki ipartele­pítési programban kijelölt köz­pontok közül Győr környékén a Magyar Vagon- és Gépgyár •■agyarányú íe iódese. Miskol­con a Lenin Kohászaíi Művek és a Diósgyőri Gépgyár növe­kedése, Szeqeden az olajbá­nyászat térhódítása miatt már nincs szabad munkaerő. Deb­recenbe még teleoítenek egy főként nőké* fonlaikoztató két­ezer fős üzeme*. Igen gvorsan fejlődik a kohó- és gépipar Székesfehérvárott, Kaposvárott és Kecskeméten, tovább nő Dunaújváros kohászati súlya, Egerben a Hajtómű- és Festő- berendezések Gyára fejlődik tovább, de Baja, Sopron és Zalaegerszeg gépipara is bő­vül. A vidéki ipar súlyának növe­kedését mutatja az is, hogy most már több vidéki nagyvál­lalatnak van budapesti gyár­egysége: a Győri Magyar Va­gon- és Gépqyárnak, a hód­mezővásárhelyi Metrinpond Mérlegayárnak, az esztergomi Labor Műszeripari Műveknek, és a szemüvegkeretgyárnak. Emberekkel foglalkozni - a legszebb munka VÖRÖS AGNES GÁSPÁR JANOS WOLF JÓZSEF if Tanácsosok" lesznek A kérdésem provokatív: — Miért választottak „kö­nyökvédős” élethivatást? A tanácsokhoz felvett tizenkét gyakornok nevében Vörös Ág­nes, Gáspár János és Wolf Jó­zsef tiltakozik a jelző ellen. Az akadémiai felvételre előkészítő előadások szünetében beszél­gettem velük. Vörös Ágnes a Siklósi Községi Tanácson ismerkedik a tanácsi munkával. Pécsett végezte el a közgazdasági szakközépisko­lát. — Az emberekkel foglalkozni a legszebb munka — mondja. — Erre egyik legalkalmasabb munkaterület a tanács. Már az iskolában is foglalkoztatott a gondolat, jó lenne a tanácsra kerülni. Sikerült: felvettek gya­kornoknak. Az orvos nemcsak a betegeit ismeri... Csányoszró körzeti orvosa MÁJUS 9-ÉN, PENTEKEN DR. HASITZ HENRIK CSANYOSZROI KÖRZETI ORVOSNAK A MUNKA ÉRDEMREND ARANY FOKO­ZATA KITÜNTETÉST NYÚJTOTTA AT HORVÁTH LAJOS, A MEGYEI TANACS ELNÖKE. Dr. Hasitz Henrik, 1947. má­jus elsejétől Csányoszró kör­zeti orvosa. Mindenki ismeri, s ő is ismer mindenkit. — Nemcsak Csányoszrón, de Nagycsányban, Zalátán, Besen- cén is, hiszen a körzetemben többször előfordult, hogy akit én segítettem a világra, annak a gye-mekét is kezeltem. — A környékbeliek szerint tekl-' ’ nem:?ak orvosi, de köz^eú munkájának is köszön­heti. — Az orvos nemcsak a bete­geket ismeri, hanem mindenkit. Mivel tudtam, hogy kinek mire van szüksége, mint tanácstag hasznosíthattam magam. Mun­kám mindig is összefüggött a vöröskeresztes mozgalommal, jelenleg is elnöke vagyok a já­rásban. — Amikor átvette a társadal­munk köszönetét és elismerését kifejező kitüntetést, eszébe ju­tottak-e a járatlan utak, a sok-sck kerékpárral, vagy gya­log megtett kilométerek? — Nekem az jutott eszembe, hogy □ felszabadulás előtt 50 asszony közül csak kettő szült kórházban, most pedig egyet­len sincs, aki otthon szülne. — Nem ez az egyetlen ki­tüntetése. — Miniszteri elismerést kap­tam, 1961-ben Érdemes Orvos kitüntetést, később pedig a Vö­röskereszt kiváló véradó arany fokozatát. — Most, hogy nyugdíjba megy, végleg abbahagyja az orvosi munkát? — Nem. Harkányba költö­zöm a feleségemmel, aki se­gítőtársam volt orvosi munkám­ban is hosszú évek során, most ment nyugdíjba. Harkányban lehetőségem nyílik arra, hogy tovább dolgozzam, valószínűleg ügyeletes orvos leszek. I A. Egy éves tapasztalatai a leg­jobbak, úgy érzi, nem válasz­tott rosszul, megszerette mun­kahelyét. A tanácsi munkának már csaknem valamennyi te­rületéből „ízelítőt" kapott: az iktatóban kezdte, aztán bepil­lantást nyert a szabálysértési ügyekbe, az anyakönyvi mun­kába, gyámügybe, az adóba... — Mindenütt emberek ügyei­vel foglalkozunk, és ez nagyon tetszik. Hogy végül is melyik „osztályon” kötök majd ki, azt még nem tudom. Bárhol is, igyekszem jól elvégezni a mun­kámat. De előbb még sikeres vizsgát kell tenni . . . — Felvételizni kell a tanács- akadémiára — folytatja Wolf József, a pécsváradi tanács gyakornoka. — A pécsváradi gimnáziumban érettségiztem. Meglátogattak bennünket a tanács vezetői és érdeklődtek: ki szeretne a tanácshoz kerül­ni? Gondoltam, megnézem mi­lyen munkát ajánlanak. Elneveti magát: — Könyökvédő? Bennem is : felvillant egy ilyen gondolat, de i szó sincs erről, nem köt íróasz­talhoz ez a munka. Én is vé­gigjártam mór a különböző te­rületeket a tanácson az iktató­tól kezdve. Nagyon tetszett a szociális ügyek intézése, de az adóügyek is. — Egy év tapasztalatai alap­ján elég gyorsnak, hatékonynak találja az ügyintézést? A rendeletek szellemét kell érvényre juttatni és nem a pa­ragrafusok betűit — mondja. — Ezt tanuljuk a tanfolyamo­kon, ezt látom nálunk a gya­korlatban is. — Ha választani kellene: Pécsváradon most mit igyekez­ne elintézni a gondok közül? — A tanácsi munka minden területének megvannak a ma­ga legsürgősebb feladatai: csak egyet például a szociális ügyek közül: öregek napközijét kellene létesíteni. Gáspár János a sásdi taná­cson gyakornokoskodik. A sás­di művelődési ház ifjúsági szak­referenseként már jelentős „közéleti" tapasztalatokat szer­zett, amikor a tanácselnök be­szélgetett vele: ha kedvet érez, volna egy hely a tanácson,.. — öt külközségünk van, már csak ezért sem lehet „ülőfog­lalkozás” a munkánk — mond­ja. — Én is járom a gyakorno­kok útját, a tanácson ismer­kedem a területekkel. Mind­egyik tetszik. Sorra épülnek például az új házak — adjuk ki az építési engedélyeket. Sásd szépen fejlődik, egyre jobban városias arculatúvá formálódik. A tanácsi értékesítésű lakások­ban mind több fiatal házas ta­lál otthonra. Ügy érzem jól vá­lasztottam meg munkahelye­met. Egy éve, hogy lehetőség nyílt a tanácsokon gyakornokok fel­vételére. Tanácsaink éltek a le­hetőséggel. Fiatalok, akik ér­deklődve választották élethiva­tásul o közügyek szolgálatát, most vizsgáznak, készülnek a két éves bentlakásos tanács­akadémiai felvételre. Garay Ferenc ÁRUSÍTÁSSAL EGYBEKÖTÖTT lej-és leiterrö bemosó 9 ÓRÁTÓL AZ „O L I M P I A" ÉTTEREMBEN I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents