Dunántúli Napló, 1971. június (31. évfolyam, 148-177. szám)

1974-06-06 / 153. szám

6

DUNANTOl! NAPIÓ

1974. június S,

Az oktatásügy története Baranyában (5.)

GCvaátccá,.

MiMMMyntJkmés,

Pécs nevét az ország fiim- szeretö közönsége úgy 's- ! meri, mint a magyar filmszemlék városáét — állapítja meg a Magyar Filmhíradó májusi száma. Az újságíró Pécs és Baranya nemrégiben felavatott filmszínházait mutatja be, elismeréssel szól a fegfiatalab- bak érdekében történt intézkedésekről. Baranyában 90 óvodában tartanak rendszeresen filmvetítéseket és a vidéki óvodások filmsorozatait tanítás után az alsótagozatos tanulók is megtekinthetik. 34 úttörőmozi működik, ahol egyenruhás pajtások vigyáznak a rendre. Á vándormozi autói munkás- szállásokra látogatnak, de nem feledkeznek meg a szociális otthonok lakóiról sem.

*

„Egy évtized a pécsi színházban” címmel a Kossuth rádió május 25-én közvetített műsort Bánffy Györgyről. A művész legnépszerűbb műsoraiból válogatott a szerkesztő azzal a céllal, hogy bemutassa Bánffy György'tízóves művészi munkáját

*

Kiss Gy. János, a Magyar Hírlap munkatársa Pécsett a

II. kerületi tanácsot kereste fel. Arra volt kíváncsi, hogy a hivatal vezetői milyen indokok alapján döntöttek az 55 fős apparátus fizetésemeléséről. Dr, Laki Istvánné három kategóriáról nyilatkozik. Legmagasabb besorolást kapnak azok, akik magas szakmai felkészültséggel rendelkeznek és munkájukra hosszú távon számíthat a hivatal. Második csoportba tartoznak, akik nagy gyakorlattal, tartós közszolgálattal rendelkeznek, a harmadik csoporttal szemben fenntartásai vannak a vezetésnek.

A fizetésemelést megelőző megbeszéléseken megállapodtak abban, hogy a diploma még nem mindig elfogadható alap. Hűséget, nagy szakmai taoasztalatot, modort, ügyintézési tempót, lelkiismeretességet és önzetlenséget is várnak a dolgozóktól.

*

A június 3-i déli krónika adta hírül, hogy a Volán 12. sz. Vállalatnál a kísérletképpen bevezetett nagy teherbírású tranzit szállításokat értékelték. Pécs és Budapest között némileg csökkent a veszélyeztetett zsúfolt forgalom, de a vállalatok még korántsem használták ki a lehetőségeket. Nem számolnak azzal, hogy a Volán alig 300 forintért szállít tíz mázsa anyagot, ugyanez saját kocsival duplájába kerül.

*

A Magyar Hírlap május 31-i számában „Apró falvak" címmel országos jelentőségű cikket olvashattunk, amelyben Vincze Péter új- ! ságíró elismeréssel szól Baranyáról.

*

A Petőfi rádió május 30- án foglalkozott a baranyai turizmussal. A riporterek azt vizsgálták: milyen lehetőségek várják a megyébe érkező vendégeket? A turisták 90 százalékát az idegenforgalmi hivatal fogadja és gondoskodik elhelyezésükről. Kempinqek, turistaszállások és kollégiumok várják az ideérkező kirándulókat. Városnézésen kívül kamarabe mutatókat, koncerteket, mu zeumlátogatásokat ajánl a vendégeknek. Újból megtekinthető a Zsolnay-múzeum, érdemes megnézni a Csont- váry-múzeumot. Több vízi- és gyógyüdülő várja a turistákat, melyek közül legjelentősebb Harkány és Aba- liget. Orfűn 20 ezer fős kiránduló központ kialakítása I van folyamatban.

Lipóczky József

Szepessy Ignác püspök 1831-ben alapitotta a pécsi tanítóképzőt a mai Széchenyi Gimnázium épületében.

A Rudolfinum, az első pécsi árvaház a mai Megyei Kórház épületében működött.

Honfoglalás

— kettős honfoglalás

„Késő avarok"? Magyarok? Miről beszél az „Égig érő fa"?

Honfoglalás — „kettős honfoglalás”. Elméletek csapnak össze, vitákat újabb viták követik. A napjainkban is folyó „kettős honfoglalás" vitát dr. László Gyula professzor, az ELTE tanára indította el. Feltevése szerint a finn-ugor nyelvű magyar nép nem a 895-i honfoglalás alkalmával jött először a Kárpátmedencébe, hanem jóval kQ-„., rábban, pontosabban az avarkorban, és szerinte Árpád „türk" eredetű magyarjai avcr- kori magyarokat találtak már itt.

A közelmúltban Pécsett tartott előadást dr. László Gyula, vele beszélgettünk a kérdésben folyó vitáról.

— Professzor úr, idézném Győrffy György: „A Honfoglalásról” írott és a Valóság 1973.

7. számában megjelent cikkéből:

„A magyar honfoglalás nem vezethető vissza egyetlen okra, de döntő mozzanata az a besenyő támadás volt, amely az Etelköz- ben lakó magyarokat 895-ben érte”. On tudomásom szerint tagadja ezt az elméletet.

— Elöljáróban szeretném megjegyezni, hogy Győrffy György jó barátom, tehát ez nem személyi ellentét, csupán a honfoglalásról vallott nézeteink mások. A besenyő história sorsdöntő voltában valóban nem hiszek. Nehezen képzelhető el, hogy egy harchoz, biztosításhoz szokott katonanép védtelenül hágyta táborát és az könnyűszerrel prédájává válhatott a támadó besenyőknek. Ha így lenne, miként magyaráznák azt a tényt, hogy Árpád magyarjai szervezett egységekben — tehát nem szétziláltan — érkeztek 895-ben a Kárpátmedencébe. Továbbá, hogy lehetett volna ez a megtépett nép hosszú évtizedekig Nyugat- Európa ostora. Nem vonom kétségbe azonban kisebb-nagyobb csatározásainkat a besenyőkkel, de hogy a honfdglalás ennek következménye lenne, nem hiszem. Valószínűleg a besenyő követek nagyították fel harci tetteiket Bíborban-szüle- tett Konstantin előtt, akitől értesülhettünk többek között a besenyőkről.

— A „kettős honfoglalás*’ ej- *néiete teljesen új történetírásunkban?

— Egyáltalán, hiszen Marjaki Kis Lajos a szkíták-szarmaták elméletében hitt, Vámbéry Ármin és Nagy Géza Kovrat bolgár fejedelem fiai egyikének Pannóniába költözésével számítja a magyarság első megjelenését. Csallány Dezső pedig az 568-as avar honfoglalást tartja első honfoglalásunknak.

— Napjainkban is kerülnek elő olyan adatok, amelyek a „kettős honfoglalás" tényét igazolják?

■— Legújabban Szádecrky Kardos Samu és Olajos Teréz újabb kutatásra, a forráskritika részéről hozott bizonyítékai támasztják alá elméletünket.

— A „kettős honfoglalás” tagadói viszont épp azt vetik az önök szemére, hogy nincs olyan egykorú forrás, amely meggyőzően bizonyítaná, hogy Árpád magyarjai beköltözésükkor itt már magyor népet találtak volna.

— Bizonyítékul inkább saját kutatásaim eredményeit hoznám. A 40-es évek közepén fogalmazódott meg bennem először a „kettős honfoglalás” melletti állásfoglalás. Észrevettem ugyanis, hogy a nagy |<éső avar és a nagy honfoglaláskori magyar szállásterületek ritkán fedik egymást. Egymás mellett terülnek el és csaknem megyé- nyi területek mozaikjává változtatják a Kárpát-medencét. Ennek akkor pedig egy a magyarázata: a késő avar tömegek megérték a honfoglalást. Bizonyítja ezt továbbá néhány közös temető is, például a Heves megyei Visznek község határában. Eddig a történészek azt állították, hogy amennyiben a késő avarok fennmaradtak volna, úgy nyelvük elszlávosodott. Ennek pedig az lehetne a következménye, hogy a honfoglalás idejében korai Árpád-kori Magyarországon a késő avar temető által elfoglalt nagy területek helynevei szlávok lennének. Ez pedig nem így van, mert a késő avar és Árpáa magyarjainak települését majdnem teljes egészében magyar helynevek töltik ki. Ebből következik, hogy a „késő avarok” nem szlávul beszéltek, hanem magyarul, hiszen csak ők nevezhették el terület helyeit.

— A bizonyítékok sorában ezek szerint akad egykorú történeti forrás is.

— Igen. Az orosz őskrónika megemlíti a VII. században betelepedett fehér ugorokat Ezenkívül a bizánci eredetű forrósok is értelmezhetők hasonló módon. A dunai és a pannó- niai bolgár vezetés alatt megjelenő alapnépesség az ono- gur volt, ezt a nevet viseljük a mai napig környezetünkben és a távolabbi külföldön is. De említhetném a további bizonyítékok sorában a nyelvészeti kutatások eredményeit is. Ha igaznak vesszük az eddigi felfogást, hogy Árpád magyarjai nagytömegű szlávságot vagy elszlávosodott magyarságot találtak itt a Kárpát-medencében, akkor mi ma szlávul beszélnénk, amint ez a dunai Bol- gáiországban meg is történt; Ott a kistömegű bolgárság a nagy számú szláv alapiokosságra telepedett — és három-négy nemzedék alatt elszlávosodott. Bizonyság is van erre, hogy a hódítók által szolgasorba vetettek színmagyarok voltok: s

XI—XII. századi szolganeveink döntő többsége magyar név. Említhetném továbbá a műveltségükkel kapcsolatos kísérleteimet is. Éppen Győrffy György fedezte fel, hogy a középkorban címeres gyakorlatunk idején a honfoglaló nemzetségek címereibe olyan fajta mondók állatalakjai kerültek, mint a fé- jedelmi család turulja. Csupa óllatalak jelenik meg a címereken. Igen ám, de Árpád magyarjainál alig-alig találunk óllatalakos nemzetségjelt — ezt is nők viselték. Azonban, 1 ha a késő avar-kori művésze- ) tét nézzük, ott a nemzetségi | övékén a címerekhez hasonló gazdagságban zsúfolódnak az állatok. Ez pedig azt jelenti, hogy az uralkodó osztályunk egy része is késő avar-magyar ivadék.

— Professzor űr, tudomásom szerint az egész magyar nyelv- területen élő „Égig érő fa” meséje ugyancsak a korra vezethető vissza.

— Ez a mese a Kátpát-me- dencén belül és közel-távol ősi soron a magyar nép tulajdona. Erről néprajztudományunk már régen kiderítette, hogy voltaképpen a lépcsőre bevagdalt fa és a rajta feljebb-feljebb kúszó kiskanász a sámánszertartás emlékét őrzi. Árpád magyarjainál azonban sehol sem található ez az ábrázolás, ellenben megvan a korai avaroknál egy csontkarcon. A karc világhegye, a belőle kinövő ki- lencágú fa, a körülötte legelésző állatok és a csúcsa mel- * lett a nap és a hold pontosan olyan, mint a szibériai népek életfaképe. Bizonyítékaim sorába vehetném még — bár nem a kérdéshez tartozik — a X. században író corbeille-i szerzetes, Widukind szövegét is, aki pontosan azt írja le, amit a kettős honfoglalás elméletében megfogalmaztunk. Widukindot s más nyugati forrásokat figyelembe véve, amelyek az avarokat és a magyarokat egy népnek veszik, már nem tűnik egyszerű elírásnak, hogy Kézai 700- ra teszi a hunok honfoglalását, a Képes Krónika pedig éppenséggel 677-re Árpád magyarjainak bejövetelét

Füzes János i

Megindul a tanítóképzés

Az 1777-ben kiadott Ratio Educations jelentős mértékben örményi Józsefnek, a magyar udvari kancellária tanácsosának műve. A világon első ízben szögezi le azt az álláspontot, hogy az iskola politikum, és az állampolgárok nevelését a* államnak irányítania kell. Maga a Ratio elsősorban középiskolai vonatkozásban ad újat, de hatása a szélesebb népoktatásra is megnyilvánul. Az oktatást ugyan nem teszi kötelezővé ál- lamilaq, de Baranyában kimutatható, hogy nagyon sok községben — különösen ott, ahol' erélyes pap van — egyszerűen kötelezik a qyerekeket, hogy iskolába járjanak, illetve a szülőket, hogy gyereküket „feladják” az iskolára,

Az oktatásügyi igazgatás céljára öt tankerületi főigazgatóságot szerveznek: Pécsett, Pozsonyban, Nagyváradon, Kassán és Zágrábban. Ezeket a Budán székelő Kinczky Kristóf gróf főigazgató fogta össze. Az iskolákat tanügyi ispektorok, tanfelügyelők látogatták.

A Ratio a középiskolai oktatásban bevezette a gyakorlati célú számtant, természetrajzot, földrajzot, hazai történelmet. Általában növelte a szaktárgyak számát, de leszögezte, hogy ezeket is elsősorban történelmi szemszögből („historice”) kell tanítani.

Kötelező népoktatás

II. József elsősorban az egységes birodalom érdekében kötelezővé tette a népoktatást, és a tanítótól megkövetelte, hogy németül tudjon. Rendelkezései is azonban inkább csak a középiskolákban hatottak, a széles néptömegekre, a falusi iskolákra nem. Jelentősebb változást az oktatásügy terén tehát sem ez, sem az 1806-ban kiadott II. Ratio Educationis nem hozott Baranya megvében.

Egyébként is a Ratio rendelkezéseit a protestáns egyházak által fenntartott iskolák magukra nézve nem tartották kötelezőnek, mivel a fejedelmek joga a vallási illetve oktatásügyi kérdésekben qyakorlatilag csak a katolikusokra (i||. később az izraelita vallásfelekezet által fenntartott iskolákra) terjedt ki. Ez a tény az oka egyébként az „államvallás” szerepét betöhő katolikus egyház és az állam közötti gyakori feszült helyzet-' nek, amely majd később — a XIX. század második felében — kultúrharccá fejlődik.

Harcban

a magyar nyelvért

1790-től a magyar országgyűlések egyik központi problémája lesz a magyar nyelv hivatalossá tételének ügye. 1790- ben rendelik e| az egyetemen és ‘a főiskolákon, valamint a gimnáziumokban a magyar nyelv tanítását. (1793-ban alakul meq az Erdélyi Magyar Nyelvművelő Társaság Maros- vásárhelyen. Ez tekinthető o Magyar Tudományos Akadémia ősének.) 1805-ben engedik meg, hogy a kormányszékekhez magyarul is lehessen fordulni. 1825-ben alakul meg a Magyar Tudományos Akadémia, elsősorban a magyar nyelv és irodalom ápolása céljából. 1830- ban követelik meg az ügyvédektől és az állami tisztviselőktől, hogy magyarul is tudjanak. 1836-tól magyar a törvények szövege, és 1840-től magyar az állami nyelv. Mindezek mögött azonban hatalmas küzdelem zajlik' itt Baranyában is. Iskolánkban a latin mellett mindig vezető szerepet tölt be' á magyar és a pécsi qimnázium tanári kara 1806-ban leszögezi, hogy a magyar nyelvnek annyi tanára van. ahányon tanítanak itt. Minden tantárgynak tanára egyúttal a magyar nyelv tanára is leqyen.

De élen jár megyénk a magyar néptanítók képzése terén is. Tanítói munka általában nem volt képzettséghez kötve. A katolikus iskolákban vagy maga a pap, vagy a pap alkalmazottjaként egy megfelelő ember tanított, A protestáns iskolákban szokás volt, hogy a kollégiumok tógás diákjai mentek ki tanítani vidéki iskolákba (filiákba). Ezek azonban többnyire csak egy jobb állás, esetleg papi hivatal elnyeréséiq tanítottak. A tanító eqyébként nagyon sok helyen a jegyzői teendőket is végezte.

A pécsi tanítóképző

Szepessy Ignác pécsi püspök 1831-ben Pécsett, az egyházmegye tanítóinak képzésére tanítóképzőt szervezett. Ha figyelembe vesszük, hogy az első tanítóképzőt Egerben állította fel Pyrker László egri érsek 1828- ban, az evangélikusok 1829- ben Sopronban, a református egyház 1839-ben, az állam pedia 1840-ben állítottak fel tanítóképzőt, látjuk, hogy a pécsi az országban az elsők között van és itt mindig nagy hagyománya volt a tanítóképzésnek, (Az első tanítónőképző 1856-ban nyílt mea. és Pécs ebben is az elsők között szerepelt.)

Szervesen kapcsolódik történetileg a neveléshez a kisdedóvó intézetek létesítése is. Ugyanis az oktatásügyi szemlélet ezeket az intézményeket is idesorolta, és az iskoláskor előtti gyerekek képzését, nevelését nemcsak egészségügyi kérdésnek (sőt elsősorban nem annak) tekintette. Nagy jelentőséget tulajdonítottak az óvodáknak a magyar nyelv terjesztése terén is, Magyarországon az első óvóképző intézet a szomszéd megyében — Tolnán — nyílt meg 1837-ben. Ez az óvóképző volt tudtommal a világon az első ilyen jellegű intézmény! Dr. Rajczi Pétét