Dunántúli Napló, 1971. június (31. évfolyam, 148-177. szám)

1974-06-05 / 152. szám

1974. június 5. DUNÁNTÚLI NAPLÓ 5 A szövetkezeti ruhaipar is alkalmazza az új mérettáblázatot Sikert arattak a fővárosi üzle­tekben az OKISZ Labor — új testmérettáblázat szerint készült — divatmodelljei. Az elmúlt hó­napokban végzett próbaértéke­sítés során a vevőszándékkal je­lentkezők mindössze 12 százalé­kának igényét nem sikerült ki­elégíteni méretprobléma miatt. A kezdeti tapasztalatok tehát kedvezőek, az állami ipar után a szövetkezeti ruhaipar is meg­kezdi a „sovány, normál, telt és erős" testalkatúak számára ké­szült konfekciómodellek gyártá­sát. A szabásminták elkészítése, a ruhák méret szerinti jelölése, megfelelő raktározása és érté­kesítése új feladatok elé állítja a szövetkezeteket, valamint a kereskedelmi vállalatok dolgo­zóit. Ehhez kívánt segítséget nyújtani az OKISZ és az OKISZ Labor kedden délelőtt Pécsett, a KISZOV székházban megren­dezett ruházati ankéton. A szak­mai jellegű tanácskozásra meg­hívták Baranya, Tolna és So­mogy megye ruházati iparral foglalkozó szövetkezeteit, vala­mint az érdekelt nagy- és kis­kereskedelmi vállalatok képvise­lőit. Balogh Endre, az OKISZ La­bor osztályvezetője táblázatokon mutatta be a közelmúltban ki­dolgozott „többvariációs" ruha­méreteket. Korábban — a két évtizede érvényben lévő szabvá­nyok szerint — csupán átlagos méretű ruhákat gyártottak ha­zánkban. Részben ezzel magya­rázható, hogy a lakosság csu­pán 37 százaléka talált alak­jára való, olcsó konfekcionált árut. Az új mérettáblázat sze­rint — adott magasságot felté­telezve — több körméretben ké­szülnek majd a modellek. A fel­mérések szerint leggyakoribb testmanasságú — 158—164 centi­méter — női vásárlók hat külön­böző mell- és csípőbőségű ru­hák közül választhatnak. A meg­szokott szómjelzés helyett — há­romszögben elhelyezett — há­rom adat jellemzi a modellt, így például: T 158—48. A betű jelzi, Jhogy teltkarcsú, 158 centi magas, 96 centi mellbőségű — a megadott szám kétszerese - egyénnek való a ruha. Férfiak­nál a harmadik adat a derék­bőségre vonatkozik. A tegnapi tanácskozáson szó esett arról is, szükséges, hogy a gyermekruhák választékát a „sovány”, a férfiruhákét pedig nz „erős" modellekkel bővitsék. Ez esetben a jelzőbetű ,,V", il­letve „E” lesz. Az OKISZ Labor képviselője tanácsokkal látta el a meghívottakat, felajánlva, hoov igény szerint szakmai se­gítséget nyújtanak a női, férfi - és gyermekruhát sorozatban I gyártó szövetkezeteknek. Az a cél, hogy — az új méretek al­kalmazása során —' a lakosság 80—85 százaléka viselhesse a hazai ruhaipar termékeit. (Folytatás az 1. oldalról) teendő minden évi 2200—2300 liter alatt termelő tehén fejését beszüntetni és ezeket kizárólag hústermelési, borjúelőállítási célokra átállítani. Az állam 1975. január 1-től új ösztönzők életbeléptetésével, kedvezmé­nyekkel támogatja az üzemek­nek ezt a törekvését, s ezek anyagilag ellensúlyozzák majd a 200—2200 liter tej értékesí­tésének kiesését. A magyar hús­marha kialakítását minden mó­don támogatja az állam. Ezt szolgálják a legjobb húsmar­hák, az extenzívebb Hereforn és az intenzív Limousine faiták behozatala, illetve az ezekkel történő keresztezések. Az inten­zív tejelő típus kialakítására pedig évi 7—8 ezer üsző és te­hén importja szükséges, főként a nálunk legjobban bevállt Holstein-Fríz fajtából. Ez a fajta nálunk tiszta vérben évi 6183 kilogramm tejet termel, a magyar tarka termelését pedig két laktáció átlagában évi 4308 kilogrammra emelte fel. Hazai és külföldi genetikusok véleménye szerint a magyar­tarka évi 3 ezer kilogrammos termelése 11 esztendő alatt faj­ta szelekcióval 3495 kilogramm­ra, holstein-fríz bikákkal törté­nő keresztezéssel viszont ugyan­ez idő alatt 6300 kilogrammra emelhető. A szakosodás távlati célja, hogy 1990-ben a nagyüzemi te­hénállománynak — ami 1,1 millió darab lesz — már csak 9 százaléka legyen kettős hasz­nosítású, 43 százaléka inten­zív tejelő típust, 48 százaléka pedig hústermelő típust képvi­seljen. Ennek az állománynak a területi elhelyezése is lénye­ges. Országon belül hat körzet alakul ki — a helyi adottságok­nak, a tejipar igényeinek stb. megfelelően —: 1. ún. közpon­ti körzet Budapest ellátására, 2. Dél-dunúntúli körzet, ebben Somogy és Zala hústípust, Ba­ranya és Tolna tej- és hústípust képvisel majd, 3. az Észak-Du- nántúl körzet, itt Komárom, Győr és Fejér — az ipari la­kosság nagy aránya miatt — tejtípust, míg Veszprém és Vas megye hústípust képviseli, 4. a dél-alföldi körzet, vegyes pro­fillal, ezek Bács, Csongrád és Békés megyék, 5. az észak-al­földi körzet Hajdú és Szolnok vegyes profillal, Szabolcs hús­profillal, végül a 6. az északi iparvidék — itt Borsodban és Nógrádban a hústermelés, He­vesben pedig a tej- és húster­melés egyforma súllyal szere­pel majd. A szakosodás nemcsak faj­takérdés, ennél sokkal komp­lettebb. A szilárd takarmány­bázis megteremtése ennek egyik előfeltétele. A következő ötéves terv egyik legfontosabb kormányprogramja a fehérje­program lesz. Az eddiginél na­gyobb szerepet kap a szarvas- marha takarmányozásban a kukorica, a gyep, a lucerna és megfelelő vivő anyagokkal a karbamid. A karbamid ma ez állat fehérjeszükségletének 2— 2,5 százalékát fedezi, ezt az arányt 30 százalékra szükséges felemelni. A férőhelyek egy része máris adott — a kihasználásuk tavaly csak 70—80 százalékos volt. A rekonstrukcióhoz az állam új fix áras támogatási rendszert hirdet meg. A tejelőtehenésze­tekben a kötetlen fejőházas tar­tós lép előtérbe, itt 120 ezer új férőhely építése szükséges. ‘Hústermelő típusnál 20 ezer új férőhelyet kell építeni főként a gyenge adottságú üzemekben. Ezeknél a hús irányú szakoso­dást szorgalmazza a MÉM a fej­lesztésre adott állami támoga­tásokkal. A minisztérium ezeken a gyenge adottságú területeken — hegyvidékek stb. — olyan 5—10—15 ezer férőhelyes köz­ponti marhahizlaló telepek léte­sítését javasolja, amelyek a kölcsönös érdekeltség biztosí­tása mellett, vertikálisan integ­rálnák a társ gazdaságok anyatehén termelését. A megnyitó előadás után a résztvevők autóbuszokba ültek, hogy megtekinthessék a bemu­tató helyeket. A Szentlőrinci Állami Gazdaságban magyar­tarka törzstenyészetet, a Sziget­vári Állami Gazdaságban tej­típusú állományt tekintettek meg. Ma három újabb megye — Somogy, Fejér és Tolna — kapcsolódik a bemutatóba. A szerdai programban az OÁF boródpusztai teljesítményvizs­gáló állomásának megtekihté- se, a kovácshidai, a babarci és a sombereki tsz-ek telepeinek meglátogatása szerepel. — Rné — Kevés a vonzó és változatos program Á termelésben jól helytállnak a munkásfiatalok A munkásfiatalok körében ! hogyan érvényesül a Kommu­nista Ifjúsági Szövetség tömeg­befolyása? — erről végzett fel­mérést a megye harminc válla­latának mintegy száz KI5Z- alapszervezeténél a KISZ Bara­nya megyei Bizottsága mellett működő Ifjúmunkás Tanács, melynek tegnap délelőtt meg­tartott ülésén a vizsgálat ered­ményeit vitatták meg. A felmé­rés fontosabb megállapításairól Nagy Sándor, az Ifjúmunkás Tanács titkára, a KISZ megye­bizottságának ifjúmunkás fele­lőse számolt be. Az egészségesebb ifjúság ígérete... Döntő Gözcsönyben Hit tudnak a harmadévesek? Gyakorlati bemutató az oktatási kabinetben A MÉSZÖV, a BARANYAMÉK és a FŰSZERT élelmiszer- és vegyesbolti szakmát tanuló har­madéves diákjai által készített ízléses csomagolású édességek, italok, különféle hentesáruk, zöldségfélékből, illatszerekből és tejtermékekből összeállított mintakirakatok fogadták teg­nap, június 4-én a Kereskedel­mi és Vendéglátóipari Szak­munkásképző Iskola tanárait és az oktatási kabinetet létre­hozó szervek képviselőit a Haj- nóczi úti gyakorlóteremben. A tanulók elsősorban a cso­magolási formákat, a kirakat- rendezést és a pénztári mun­kákat tanulták meg. A február­ban létrehozott gyakorlóterem jó célt szolgál, ezt hangsúlyoz­ta Öry Ferenc, a Kereskedelmi és Vendéglátóiparj Szakmun­kásképző Iskola qyakorlati ok­tatási vezetője. Mód és lehető­ség van arra, hogy a tanulók a bolti munka minden részletét megismerjék. Ez azért is fontos, mert a helyi körülményeket fi­gyelembe véve az üzletek kevés kivétellel nem alkalmasak át­fogó ismeretek elsajátítására. A bemutató igazolja, hogy a kereskedelem igyekszik tájéko­zott, ügyes, a szakmában jártas eladókat képezni, s ennek a képzésnek egyik formája a ka­binetrendszer. Eszterhai Katalin Az úttörő honvédelmi verseny megyei döntőjének megnyitója. Egy csöppnyi lány nekivesel­kedik a jelképes vizesároknak, — de ezzel a lendülettel éppen a jelképes víz kellős közepébe pottyan. Természetesen rögtön akad egy lovag az „erősebb nem” igencsak ifjú képviselői közül, aki „majd megmutat­ja .. ." Fél perccel később a lovag feltápászkodik, és összehorzsolt térdét simogatva mondja, tu­dod, ezt úqy akartam, hogy egy lábra érjek földet, mert ak­kor tovább tudok futni... Hát úgy látszik vereséget szenve­dett „férfiasságunkat" már eb­ben a korban kitűnően meg tudjuk magyarázni ... Üttörőnyakkendős gyerek légpuskát szorongat. Fehérre van festve a cső vége. Odabal­lag hozzá egy tornaruhás fiú: „ezzel akartok nyerni? Inkább kormoztátok volna be, úgy sok­kal jobban lehet célozni." Kis­lányok mustrálgatják egymás mereven előre tartott kezét: „a tied jobban remeg . . .” „nem is igaz, csak most izgulok..." Naplót vezetett a tolvaj Veszedelmes bűnöző került rendőrkézre Legutóbbi szabadulása óta huszonhét bűncselekményt követett el Budapesten április 30-án az Engels téri buszpályaudvaron tartott ellenőrzést a rendőrjárőr.- Kérem az ön személyi iga­zolványát is — mondta a járőr egy alacsony férfinek.- Tessék, Simon Csaba tanár vagyok. A rendőr nézte, forgatta az igazolványt. . .- Hogy hivják magát és ki­csoda?- Simon Csaba vagyok, ta­nár ...- Na, ne mondja, akkor mi ismerjük egymást. ..- Nem emlékszem, még nem volt szerencsénk . . .- Most sincs — mondta a rendőr. Mert én Simon Csabát jól ismerem, egy iskolába jár­tunk ... Tehát hogy hivják ma­gát? fgy bukott le az országosan körözött, 39 éves Molnár Imre, esztergomi lakos, aki pécsi bűn­cselekményei miatt most itt ad számot a Városi Rendőrkapi­tányságon. Már hatszor állt lo­pási csalás miatt a bíróság előtt, összesen 7 év 6 hónapot ült börtönben. Legutóbbi bünte­tésének kitöltése után hazament Esztergomba feleségéhez, .rövid idő múltán azonban ismét or­szágjáró körútra indult. Hajdú­szoboszló, Debrecen, Bükkszent- •rzsébet, Harkány, Hévíz, Keszt­hely, Pécs ... A múlt év augusz­tusa óta nincs munkahelye, csa­lásból, lopásból élt. Néhány hó­napig saját motorkerékpárján utazgatott, aztán a motort el­adta és buszra, vasútra „vál­tott". Hajdúszoboszlón egy fris­sen szerzett nőismerősétől 1500 forintot csalt ki. „Olajkályhát akar vásárolni? Adja csak ide a pénzt, maid én megveszem" — mondta. Nőismerőse hírét sem hallotta azóta ... Ez év márciu­sában lopott személyi igazol­vánnyal foglalt szobát Budapes­ten a Vasutas Szállóban. Más­nap kora reggel meglépett — szobatársa 900 forintjával és vil­lanyborotvájával ... Pécsett járt februárban, már­ciusban. A Löwey Gimnázium szertárából irhabundát lopott, a Nagy Lajos Gimnáziumból mag­netofont, a Megyei Tanács egyik irodájából bőrkabátot, a vasút­állomásnál parkoló buszból kék ppsztóköpenyt... A parkoló személyautók külö­nösen vonzották — a Trabantok­ra és a Wartburgokra speciali­zálta magát, „Ezekhez volt kul­csőm ..." A 27 bűncselekménye közül tíz a „lopás gépkocsi­ból”. Áprilisban: a Vidámpark előtt parkoló Trabantból rádiót, fényképezőgépet, a Kossuth té­ren parkoló Ijét Wartburgból fényképezőgépet, új nadrágot, a Jókai utcában parkoló Wart­burgból melegítőt, zöld pulóvert, a Rét utcában parkoló Wart­burgból napszemüveget, a har­kányi MAV-kórház előtt álló Wartburgból rádiót lopott... „Precíz” ember lévén naplót vezetett minden napjáról, órájá­ról. 1974. április 16: 8.00 óra: Budapesten vagyok. 9.30: — Irénnel találkoztam. 11.30: — A bizományiban kap­tam 217 forintot. 12.30: — Bizományi — 170 forint. 13.30: — Kiváltottam Ildi óráját, - 150 forint. 14.30: — Halkonzervet vettem, 30 forint. 15.30: — Moziban voltam. 16.30: — Budapestre returt vet­tem - 54,20 forint. 19.15: - Haza Irénhez. Az már csak természetes, hogy a határidő naplót ii lopta, s ha már van, pontosan vezet­te! — Most így könnyebben em­lékszem a dolgokra — mondja. A rendőrségre úgyszólván nap mint nap érkezik bejelentés a partroló autókból ellopott érték­tárgyak miatt. — Hanyagok az emberek. Ügy is mondhatnám, hogy könnyel­műek. Az autókban hagynak fényképezőgépeket, ruhaneműe­ket, magnókat. Ott vannak az ülésen, a hátsó ablaknál, mint egy kirakatban, csábítják az embert a lopásra. — Ha nem lát az autóban ér­téktárgyat, akkor is próbálkozik a kocsi ajtajának kinyitásával? — Akkor nem, minek, én csak biztosra megyek . . . Már ami az öreg Trabantokat meg Wartbur­gokat illeti, mert csak ezekhez volt kulcsom ... — Iskolákban is járt, magnót, bundát vitt el. Nem kérdezte senki sem, hogy mit keres az épületben? — Ugyan, nem szólt hozzám senki... Garay Ferenc A nagy fa alatt álló gyermek- csoportból kimagaslik a tanár bácsi: „körülbelül tíz csapat in­dul majd. Ha a tizedikek le­szünk az is nagyon szép -ered­mény .. ’* Napfény, gyerekhad, izgalom. A Görcsönyben kedden délelőtt megrendezett úttörő honvédel­mi verseny megyei döntőjének rajt előtti pillanatai. Ideálisabb helyet nem is ta­lálhattak volna az úttörő hon­védelmi versenyek záróakkord- I jának lebonyolítására. A volt görcsönyi kastély parkja kitű­nően „utánozza" a természetet, így a versenyt majdnfem tere­pen, mégis kényelmes körülmé­nyek között tudták megrendez­ni, A döntőn Baranya megye úttörőcsapatainak a korábbi versenyeken legjobb eredményt elért csapatai vettek részt, üsz- szesen tizenhárom csapat jutott el idáig, illetve tizenkét igazi és egy „egyszemélyes csapat”, i a mohácsi járás képviseletében. A gyerekeknek négyszáz mé­teres távot kellett megtenni, — és közben komoly feladatokkal megbirkózni; kézigránátot dob­ni egy kicsiny körbe, öt lövés­ből „lelégpuskázni” a két gyu- fásdoboznyi mellalakot, végig­lavírozni egy gerendán és át­ugrani a jelképes vizesárkot. Természetesen mindezt időre. Igazságtalan lett volna, ha a kicsiket, és a valamivel na­gyobb kicsiket azonos teljesít­mény alapján bírálják el, így két korcsoportban rajtoltatták a gyerekeket, — és természete­ién Jrülön értékelték a fiúk é a lányok teljesítményét. Kedden a kora délutáni órákra mór eldőlt, hogy Bara­nyában kik tarthatják magukat a legerősebb, legügyesebb „honvédő” úttörőknek. A csa­patversenyben a komlói Kodály Zoltán Általános Iskola lett az első, a szigetvári Zrínyi általá­nos iskola csapata második, az almamelléki kisdiákok a harmadik helyen végeztek. Az úttörő honvédelmi verseny egyéni megyei bajnokai: az el­ső korcsoportból Brachmann Ferenc Szászvárról és Csapó Erzsébet Almamellékről. A má­sodik korcsoportban Mihola Ist­ván szászvári és Baranyai Ildi­kó komlói diák vette a legjob­ban az akadályokat. f A serlegeken, jutalmakon, ok­leveleken kívül, más „nyeremé­nye'1 is volt a tegnap zárult sokezer úttörőt megmozgató honvédelmi versenynek: az egészégesebb ifjúság ígére­te.., A felmérés tanulsága szerint az alapszervezetek többségében aktív és őszinte légkörben lezajló viták egészséges esz­mei-politikai szemléletet tük­röznek. Emellett azonban ta­pasztalhatók hiányosságok is, ennek oka, hogy nem minde­nütt alakultak ki a nevelőmun­ka mindennapi elemei, formái. Az ifjúmunkások többsége po­litikailag művelt, jól felkészült fiatal, de a vizsgálat során találkoztak passzív, politikailag közömbös fiatalokkal is. A mun- kásifjak zöme a vizsgált üze­mekben a munkában jól helyt áll, munkaerkölcse jó. s a gaz­dasági vezetők szerint oecsü- lettel dolgozik, a gazaasági feladatok megbldásában min­dig számíthatnak rájuk. A kommunista műszakok, társa­dalmi munkaakciók szervezésé­ben élenjárnak. A tanács tagjai vizsgálták a KISZ-szervezetek érdekképvise­leti tevékenységét is, melynek lehetőségei az ifjúságpolitikai határozat megjelenése óta je­lentősen bővültek. A KlSZ-fia- talok megbízottait a vizsgált üzemeknél mindenhol elfogad­ták a munkásfiatalok képvise­lőjeként. Azonban az is igaz, hogy nem mindenütt hallgatják meg a KISZ képviselőjét, vala­mint több esetben a különböző fórumokon jelenlevő ifjúsági képviselő sem tájékoztatja meg­felelően a tagságot. A szabadidő hasznos eltölté­séről egyebek között a vizsgá­lat megállapította, hogy csak­nem mindenütt működik ifjúsági klub, de sajnos sok helyütt a meglevő lehetőségeket nem használják ki megfelelőképpen a fiatalok — kevés a vonzó és változatos program. „BAJUSZ". „CSIPKEFA”, „FAJANKÓ" Gyermek- színjátszók országos konferenciája Holnap, június 6-án nyílik meg Pécsett a Doktor Sándor Művelődési Központban a Gyer­mekszínjátszók Országos Kon­ferenciája. Két évvel ezelőtt már rendeztek Pécsett egy gyermekszínjátszó fesztivált. Azt ■azonban a Magyar Úttörők Or­szágos Szövetsége szervezte. Az idén a Városi Tanács művelő­désügyi osztálya és a Népmű­velési Tanács a rendező. A cél: a gyermeknevelésben oly nagy szerepet játszó színját­szás elvi, módszertani kérdései­nek megvitatása. Ezért az idei rendezvény elsősorban tanács­kozás. E mellett azonban több bemutatót is rendeznek, A konferencia programja: holnap, 6-án, délután 14 óra­kor megnyitó ünnepség, utána a hódmezővásárhelyi gyerekek versbarát szakkörének „Ki ne hadd hülni a parazsat” című játékát adják elő. Majd a Pé­csi Szabó István Úttörőház irodalmi színpada mutatja be Arany János: Bajusz című da- abját. Ezután a budapesti alsóerdősoriak néptánc cso­portja következik, végül a me- szesi József Attila Művelődési Ház Szöcske gyermekszínpada mutatja be Csetényi Anikó: Fa­jankó című mesejátékát. Este 6 órakor Debreceni Tibor, a Népművelési Intézet osztályve­zetője tart előadást a gyermek­színjátszás helyzete és lehető­ségei címmel. Pénteken, 7-én Mezei Éva egy budapesti iskolai kísérletről számol be, majd a Fővárosi Ifjúsági Művelődési Központ Pinceszínházának előadása kö­vetkezik Játsszunk műsort cím­mel. Délután ugyanez a szín­ház Szécsi Margit: Eszem a gesztenyét című darabját mu­tatja be. Ugyanezen a napon Sólyom Katalin Csipkefa című műsorát és a Bóbita Bábegyüt­tes előadását rendezik meg. Végül 8-án, Debreceni Tibor előadásával megkezdődik a vita. E közben a szentlőrinci kísérleti iskola bemutató foglal­kozását is megtekintik. Betű-és számjefzés a ntmfeüfikßn Több száz állattenyésztő érkezeti Baranyába

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents