Dunántúli Napló, 1971. június (31. évfolyam, 148-177. szám)
1974-06-05 / 152. szám
6 DUNANTÜLÍ NAPLÓ 1974. június 5. Egy táska pénz... Dróvasztárán szép példát mutatott a lakosság a társadalmi összefogásra. A kezdeményező: Gergics János, aki társadalmi tanácselnök-helyettes volt a legutóbbi választásokig, — majd továbbra is ő tölti be a Hazafias Népfront községi elnöki tisztét. Javaslatára lakógyűlést hívtak össze és elhatározták: a Zrínyi utca elavult járdáját felújítják, az utca lakói vállalják a költség felét és társadalmi munkában segédkeznek. Halász József, a tanácstagi csoport elnöke és Bukovácz József kirendeltségvezető felmérték: melyik lakóház előtt, hány méter járdát kell építeni és meghatározták: egy-egy lakóház tulajdonosának hány forintot kell befizetni. A kirendeltségvezető egy táska pénzzel állított be a Sellye? Közös Tanácsra ... Az 1100 méter hosszú betonjárda e sorok írásakor készen áll. DR. KASZA GYULA vb-titkár Ha már úgyis magunknak építjük... |Az olvasó véleménye „Mohácson kedvező a helyzet?“ Az illetékesek válaszolnak „Nem érdemes buszra várni“ A középiskolai tanulók bevonásával végzett utasszámlálással átfogóbb tájékoztatást szeretnénk kapni helyi járataink (a 26-os vonalnak is) napközbeni zsúfoltságáról. A kapott eredmények alapján és az adott eszközlehetőségektől függően kívánunk majd; eqyes vonalaink (ha a számlálás eredménye ezt indokolja) zsúfoltságán járatsűrítésekkel vagy betétjáratok beállításával enyhíteni. Laki Pál igazgatóhelyettes „Elsőrendű társadalmi érdek“ Vállalatunk hatásköre csak a bolton belülre terjed ki. így az utcán való szeszesital fogyasztást megtiltani nem áll módunkban. Vállalatunk már jóval a cikk megjelenése előtt megtiltotta boltvezetőinknek, hogy a szesztartalmú palackokat a boltban kinyissák. Intézkedésünk betartását szúrópróbaszerűen ellenőriztetjük. Ennek ellenére azt tapasztaljuk, hogy az utcán való szesz- fogyasztás nem csökken, mert a szeszesitalt kedvelő vásárlók tudatában annak, hogy boltjainkban a fenti palackokat nem nyílják ki, ezért dugóhúzóval és sörnyitóval *át- ják el magúkat, amit megakadályozni nem tudunk. Véleményünk szerint a fenti ügyben csak a közrendészet intézkedhet hathatósan. Ugyanis ez a szerv hatalmi szóval, súlyosabb esetben büntetéssel is oda hathat, hogy ez a helytelen állapot megszűnjön. Dr. Bácskai Frigyes a Baranya m. Élelmiszerkereskedelmi Vállalat igazgatója Szerkesztői üzenetek ,.Tehéntartó” jeligére üzenjük, hogy oz 53520/1974. PM rendelet 9. oszt. 3. szakasz 1. pontja értelmében, ha valaki gazdálkodósból eléri a havi 5 ezer forint, vagy az évi 50 ezer forint tiszta jövedelmet, annak jövedelemadót kell fizetnie. K. Józsefné, Pécs: A levelében leírtak szerint sem a táppénzes idejére, sem a gyermekgondozási segély igénybevétele idejére nem jár nyereségrészesedés. Sz. J., Pécs: 1. Gyermektartást 16 éves korig kell fizetni, ha nem tanul tovább. 2. Bírósági úton kell kérni annak megszüntetését. 3. önálló keresettel bíró és 16. életévét betöltő személynek n'em jár. 4. Ha a gyermek középiskolába vagy főiskolára, egyetemre jár, akkor annak elvégzéséig kell gyermektartást fizetni. 3. Jogtalan levonás esetében szintén a bírósághoz kell fordulni és okmányokkal igazolni, hogy a gyermek önálló keresettel rendelkezik, vagy betöltötte a 16. életévét. Tulajdonképpen egy, a Dunántúli Naplóban nemrég megjelent cikk inspirált arra, hogy helyet kérjek én is néhány észrevételemnek. javaslatomnak. Az említett cikkben többek között arról is szó esett, hogy a központi TV-ántennák kivételével felszámolják a városképet annyira rontó tetőantennákat. Véleményem szerint üdvösebb lenne, ha az antenna ügyet megelőzve telefonkészülékeket helyeznének el a nagyobb bérházak, társasházak lépcsőházaiban. természetesen a házfelügyelők kezelésében. Köztudott ugyanis, hogy a lakók, — különösen a késő esti órákban —, sokszor igénybevennék az orvost, vagy a mentőszolgálatot, s ebben nem egyszer éppen az az utcai telefonok használhatatlansága, vagy a nagy távol- sáq miatti eiérhetetlenséa késlelteti őket. Érdemes volna elgondolkozni azon, hogy legalább az épülő bér-, illetve szövetkezeti házak építési, fel- szerelési költségeibe belekalkulálnák a telefont is. Bizonyára nem reklamálnának ezért a lakók. A következő téma a boltokkal kapcsolatos. A sok közül csak egy példát említenék, az új- mecsekaljai Misi cukrászda mellett lévő élelmiszer bolt' rossz példáját. E boltban nem éppen „békés egymás mellett élésben'’ nem csak élelmiszert, hanem háztartási cikkeket is árusítanak. Nos, ha valaki hy- pót, mosóport, sósavat, szappant, stb. vásárol, az őt követő vásárló ugyanabban a kosárban már kenyeret, túrót, tejet s egyéb élelmiszert visz a pénztárhoz. Talán mondani sem kell, hogy mindez ellentmond az egészségvédelemnek. Természetesen nem várhatjuk e| a bolti eladóktól, hogy minden vásárló után kimossák a kosarakat. E problémán véleményem szerint csak kétféleképpen lehetne segíteni. A nehezebben fneg- oldható az. hogy különítsék el, illetve különböztessék meg egymástól <j vásárló kosarakat. A másik, — s ez a legkézenfekvőbb megoldás, — helyezzék át a vegyi cikkeket a háztartási boltokba, vagy ennek híján olyan üzletekbe, ' ahol nem okozhatnak ilyen problémát o vásárlóknak, A lényeq az, hogy az élelmiszer bolt, — ahogy az a nevében is benne van, — szigorúan maradjon meg a rendeltetésénél, Tóth János Pécs, Páfrány u. 25. Áz ígéret ellenére... Lassan egy hónapja lesz, hogy lebontották Pécsszabol- cson a Csille-köznél lévő közkutat. Igaz, hogy a kút rossz volt, állandóan folyt a víz és olyan nagy lyukak tátongtak rajta, hogy egy kisebb gyerek könnyen beleeshetett volna az aknájába. Többször kértük, hogy javítsák meg. ígéretet kaptunk a Vízművektől és a tanácstól is, de még nem hozták helyre. Erről a kútról öt család hordja rendszeresen a vizet és ha nincs megfelelő nyomás, akkor még három családnak van szüksége rá. Ismételten kérjük az illetékeseket, hogy minél előbb állítsák helyre a szétvert tatunkat. Csille-köz és a Csapó János utca lakói „Fogyasszunk vitamindús ételeket...“ — írja az orvosi tanácsadó. Nos, ama megfontolásból, hogy ilyenkor tavasz léven, különösen taktuális a gyümölcs és jamfélék fogyasztása, megszívleltem a jótanácsot. A Kossuth Lajos utcai Csemege boltban egy román eper jam-et és egy bolgár szilva befőttet vásároltam. Hazatérve nyomban fel akartam bontani. De mi történt? A konzerv- nyitóm kevésnek bizonyult a művelethez. A sikertelen kísérlet után egy 20 filléres és egy kisbalta segítségével végre l engedelmeskedni kezdett a fedele, de a kissé elügyetlenkedett harmadik csapásra „légi útra kelt", majd a konyha kövén kötött ki az üvegszilánkokká1! összevegyült eper-jam. A másikkal már óvatosabb voltam. Visszavittem a boltba és az elárusítónő gondjaira bíztam a felbontását. Amikor az erőfeszítéstől már veríték- cseppek gyönoyöztek a homlokán, megsajnálta őt egy súlyemelő alkatú férfi vásárló, akinek rjéhány nekirugaszkodás után végre sikerült leválasztania a tetőt a szilvabefőttről. Távol álljon tőlem, hogy valamiféle elégedetlenséget keltsek az egyébként kiváló minőségű és nagyon ízletes gyü- mölcskonzerv gyártóival szemben, de véleményem szerint nem ártana, ha a kereskedelmünk illetékesei figyelmeztetnék külföldi partnereiket e bosszantó hiba kiküszöbölése-e. Kékesné Pártay Márta A Dunántúli Napló április 9-i számában nagy érdeklődéssel olvastuk a ..Megyei környezet- védelmi intézkedési terv készül” című cikket, amelyben egy ..jó példára" is felhívták a figyelmet. Eszerint a levegő tisztasága tekintetében „Mohácson kedvező a helyzet". Nem tudjuk ki volt az, aki így tájékoztatott, mert távolról sem kedvező a helyzetünk. Ennek igazolására hadd említsem meg az öntödei Vállalat Mohácsi Vasöntödéjét, amely heti 3—5 alkalommal szennyezi a levegőt. Egy-egy öntésükkor kétszáz-háromszáz, de nem egyszer öt-hatszáz méteres körzetben terjeszti szét a fullasztó gázt. Ez ügyben már több ízben is kérték a Városi Tanács, sőt a megyei hatóságok intézkedését, de mindmáig eredménytelenül, (gy hát sajnos csak a széljárás szeszélyeire bízhatjuk, hoqy mikor, s melyik utca levegőjét tisztítja meg a gázfelhőktől. Ha már nincs lehetőséq arra, hogy a gyárat kitelepítsék, legalább kötelezzék őket a jelenleginél magasabb kémény, vagy elszívó berendezés létesítésére. A környéken élő sokszáz felnőtt és gyermek egészségének védelméről van szó, ami nem' lehet közömbös sem az öntöde, sem a hatóságok részére. Balázsovich László agromérnök tanár Mohács, Kossuth L. u. 49. „Pál utcai fiúk“... A fenti címmel nemrég megjelent cikk szerzőjével nagyon egyetértek abban, hogy az ed- diq elhanyagolt és a jövőben még jóideiq erre a sorsra váró új 6-os út kijelölt, de méq parlagon heverő területét adják oda a gyerekeknek. Ugyanis a D- Naplóban már többször is szó esett arról, hogy a fent említett qyorsforgalmi út végleges befejezésére kb. az ezredfordulóra kerül sor. Miért ne lehetne hát addig is hasznosítani? Annál is inkább, mert ezen a nyomvonalon évekkel ezelőtt már volt egy kapukkal ellátott salakos játékpálya, | amelyen ma személygépkocsik í járnak át. És még egy példa: az Ybl Miklós, és a Hajnóczy J. utca sarkán is volt egy játékpálya, amelyet azóta kő és aszfalt törmelék tárolására használnak. Helyes gondolat, vagy inkább javaslat volt az, hogy az Ércbánya Vállalattál erre a célra kért dózerről szinte órák alatt simára gyalulhatnák az említett terepet, amit esetleg fűmaggal is beszórhatnának. A játékpálya út felőli oldalát is be lehetne keríteni gyorsan növő fákkal és élősövénnyel, amivel elejét vehetnék az esetleges baleseteknek. Ami az ügy támogatását illeti, többen is jelentkeznének :tórsadalmi munkára. Például szívesen vállalnánk a facsemeték és az élősövény elültetését, sőt anyagilaq is hozzájárulnánk a csemeték vásárlásához. A cikk szerzőjével együtt mi is várjuk, hogy e szép és hasznos társadalmi feladatnak más vállalói, követői is lesznek. Hajnóczi J. u. 1—29. sz. házak lakói Jogi tanácsadó H, I. komiéi olvasónk felesége beteg, jelenleg kórházi ápolás alatt áll. Két kiskorú egészséges gyermekük ellátásáról egyedül gondoskodik. Kérdése: Mint egyedülálló apa, táppénzre jo- gosult-e arra az időre, amíg a felesége kórházban van, de a gyermekek nem betegek? Az elmúlt évben megjelent 30/1973. (XII. 23.) M. T. sz. r. 1- §-ával módosított rendelkezések lehetőséget adnak arra, hogy az egyedül álló apa is — 'az egyedül álló nővel azonos feltételekkel — a beteg gyermeke ápolásának idejére táppénzben részesüljön. A megjelent rendelkezések értelmében az az egyedül álló dolgozó — apa — jogosult táppénzre, akinek a hat évnél fiatalabb gyermeke be- teg. Valószínű, hogy olvasónk helytelenül értelmezte a rendelkezést. A jogszabály előírás szerint az egyedül álló dolgozó apa — dolgozó anya —, akkor jogosult saját betegségén kívül táppénzre, ha gyermeke beteg. A gyermek ápolása címén az egyedül álló dolgozó —■ anya, vagy apa — a gyermek egy éves koráig korlátlanul, míg az egy évesnél idősebb gyermeke betegsége esetén a gyermek hat éves életkorának betöltéséig évenként 60 napon át jogosult a táppénzre. Olvasónk gyermeke nem beteg, így ezek a feltételek nem á I Inak fenn, ezért táppénzre sem vehető annak ellenére, hogy felesége kórházi ápolás alatt áll és ezért © jogszabályi rendelkezések értelmében egyedül állónak tekinthető. Leveleink nyomában Útjavítás műhibával? A Dunántúli Naplóban még • műit év júliusában résiletes cikk foglalkozott a Radnics utcai úttest rendkívül elhanyagolt állapotával. Nos, az említett cikk foganatjaként azóta megcsinálták az úttestet. Arra azonban úgy látszik, senki sem gondolt, hogy ebben az utcában a járdát is rendbe kellene hozni. Főleg a nyugati oldalon. A legkevésbé éppen az útépítők gondoltak erre, mert még azt is végképp ösz- szetörték, ami úgy-ahogy megfelelt a legelemibb követelményeknek. Hogy példát is említsek, a 7-es számú ház előtt a járda kövezetét teljesen összezúztak, az 5-ös számú ház előttit pedig kifordították a helyéből. Ennek következtében a házak alapzatát esőzések idején alámossa a víz. Súlyosbítja a helyzetet az is, hogy a Radnics utcai házak homokra épültek, ami még inkább elősegíti az alapok beázását. Nagyon félő, hogy ez előbb-utóbb komoly károkat okoz a házakban. Ezért fordultunk ismét a sajtóhoz és bizakodással várjuk, hogy újabb panaszunk feltárása is eredménnyel jár. A háztulajdonosok nevében; VÖRÖS JÓZSEF Radnics u. 5. Visszatérve o levélíró által említett tavalyi cikkünkre, hadd idézzük fel, hogy mit is ígért annak idején a Városi Tanács építési és közlekedési osztálya. Szószerint azt, hogy rendbe hozzák az úttestet, ami persze nem azt jelenti, hogy hagyományos szilárd burkolattal látják el (ami milliós beruházást igényelne) hanem csupán any- nyit, hogy az utca végleges szanálásáig alkalmassá teszik a gyalogos közlekedés és a helyi fuvarok lebonyolítására. Lássuk, mi valósult meg az ígéretből? A kilátásba helyezett tömedékelések, kátyúzások, égyengetések helyett ösz- wefüggően egyenletes, hengerelt úttestet építettek, ami azon túl, hogy alkalmassá vált a „helyi fuvarok lebonyolítására", esztétikailag is megváltoztatta a 100 éves utca képét, hangulatát. Az ígéret másik felével — a gyalogos közlekedés biztosításával — azonban bajok vannak. Súlyosabbak még a levélben foglaltaknál is. Mert ha csak arról volna szó, hogy az úthengerlő tönkretette a járdát az utca páratlan számozású oldalán, ez még a kisebbik baj. Ez helyrehozható és van is rá példa. Néhány ingatlan tulajdonosa saját öntésű cementlapokkal már kifoltozta a háza előtti járdát. De úgy néz ki, hogy nem igen lesznek követőik, amiről a 31. szám alatt lakó Varga János így nyilatkozott: — Ha követnénk a példát, abból több kárunk, mint hasznunk származhatna — mondotta —, mert oz utca lefolyócsatornáját is tönkretették az útjavítók. Ezért a járda csak arra lenne jó, hogy az esővizet visszaterelje az udvarunkba... A lefolyót ugyanis az egész utca hosszában eltömedékelték, illetve lehengerelték, és „ráadásul" az úttest még magasabb is a járdaszintnél. Ennek következményeként nemcsak az esővíznek, hanem az udvari lefolyókba öntött háztartási víznek is csak visszafelé van útja, ami valóban veszélyezteti a javarészt vályogból épült házak alapjait S amikor ezt háborogva szóvátették, az volt a válasz rá, hogy a mosóvizet vigyék át az utca másik oldalán lévő lefolyóhoz, vagy öntsék az udvari emésztőgödörbe. — De arra már nem volt „jótanácsuk", hogy hova „öntsük", vagy tereljük az esővizet, amiből sajnos nem szűkölködtünk mostanában — mondotta. És arra sem volt szavuk, hogy például mitévő legyen Vörös József és rajta kívül még néhány házszomszédja, akinek nemcsak az udvarába, hanem a szuterinhelyiségeibe tereli a csapadékot a járdaszintnél magasabbra emelt úttest. Nem tudni, hogy ez mennyiben járult hozzá ahhoz az esethez, amelyet a 27. szám alatt lakó Bujdosó Lajos háztulajdonostól hallottunk: — Ügy emlékszem, hogy a májusi nagy felhőszakadás napján az udvaron felgyülemlett csapadékot kitereltem a ház elé, ahol az a legnagyobb csodálkozásomra eltűnt a szemem elől. S amikor kíváncsiságomban utánanéztem a dolognak, elképedve láttam, hogy 40—50 méterrel lejjebb, csaknem az utca végén, kibújt a föld alól és tovább folyt a Xavér utcában. E szerint hát vagy az úttest alatt, vagy az „eltüntetett” régi lefolyóban találhatott alagutat magának, ami arra vall, hogy mégsem végezhettek tökéletes munkát az útjavítók. S ha így van, akkor m e tül fagyok Ami az ígéretből megvalósult idején nagyon megbosszulhatja magát.. . Egyébként a Városi Tanács építési és közlekedési osztályán is az a vélemény, hogy az útjavítással korántsem oldódott meg a Radnics utcaiak problémája. De, mint mondották, a legkevésbé mardsztalhatók el ezért a Köztisztasági és Útkarbantartó Vállalat dolgozói, akik az útburkolat vastagságának megállapításához az utca keleti oldalán lévő járda magasságát vették mérvadóul. Hát eszerint mi sem marasztaljuk el őket, mert sajnos csak ez az egy támpontjuk volt. Az igazság az, hogy éppen a kilátásba helyezett sm> nálások miatt, nem is terveztek járdát az utca nyugati oldalára. Természetesen ennek ellenére sem hagyják sorsukra a ház- ! tulajdonosokat. Mint mondották, a csapadékvíz elvezetését mindenképpen megoldják, még olyan áron is, ha ennek érdekében a járdát is meg kell építeniük. Ami a határidőt illeti, erre egyelőre csak ígéretet adtak. Amennyiben az év végéig betervezett más munkáikon pénzmegtakarítást érnek el, ez esetben már az idén, de legkésőbb a jövő év tavaszán eleget tesznek a háztulajdonosok jogos kérésének. P. Gy„ T. L olvasónk házasságát fel akarja bontani. Ezzel kapcsolatban kérdezi, hogy ha a körös lakást elhagyja, akkor kérhet-« kártérítést? Igen! Az 1/1971. (II. 8.) Korm. sz. rendelet 100. §-a értelmében annak a házastársnak (volt házastársnak) akit a bíróság a lakás elhagyására kötelezett, illetőleg, akinek a lakáshasználat megosztása következtében kisebb értékű lakásrész jutott, a bíróság kárpótlást ítélhet meg. A kárpótlás összegének megállapításánál figyelembe kell venni különösen a házastórsok által a lakás megszerzésére fordított összeget, illetőleg a lakásra megállapítható lakáshasználatbavételi díj összegét, az értéknövelő — meg nem térült — ráfordításaik költségét, továbbá a családvédelmi szempontokat és a lelek körülményeit. T. T. pécsi olvasónk kérdez], hogy a rosszhiszemű jogcímnélküli lakó esetében ki köteles gondoskodni elhelyezéséről? Az 1/1971. (II. 8.) Korm. sz. rendelet 123. §-ának előírása szerint a lakásban logcim nélkül lakó rosszhiszemű személy elhelyezéséről maga köteles gondoskodni. Ha kötelezettségének nem tesz eleget, a körülmények mérlegelésével — oz a) és b) pontban foglaltak esetében a bérlővel (használóval) együtt — arra kötelezhető. hogy a) költözzék vissza korábbi lakásába, illetőleg a tulajdonában álló üres lakásba (szükséglakásba), b) a bérlővel (használóval) együtt költözzék annak új lakásába, vagy c) költözzék a számára biztosított szükséglakásba, albérleti lakószobába, ágybérletbe vagy munkásszállásra. A szükséglakás biztosítása —- a végrehajtást kérő kérelme alapján — vállalati bér- és szolgálati lakás esetében a lakással rendelkező szerv, más esetekben a lakásügyi hatóság feladata. I. l.-né férje a közelmúltban, meghalt. A Halálát megelőzően nyugdíját Budapestről kapta. Kérdése; Az özvegyi nyugdíj megállapítását hol kell kérni? Az özvegyi nyugdíj megállapítását a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságtól kell kérni, az elhalt nyugdíj folyósítási törzsszámáro hivatkozással. A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság címe: 1820 Budapest, XIII. Váci u. 69—79.
