Dunántúli Napló, 1971. június (31. évfolyam, 148-177. szám)
1974-06-05 / 152. szám
1974. Június 5. DUNANTOLI NAPLÓ ■» Haiánk legnagyobb kulturális tömegmozgalma Munkásművelődés Készül a megyei feladattervezet „A művelődés központi kérdése a munkásság műveltségének színvonala. Társadalmunk érdeke és sürgető feladata a munkásmü- velödes következetes fejlesztése...” (Az MSZMP Központi Bizottsága 1974. márciusi ülésének közleményéből.) Ai „arccal a közművelődés felé” ezúttal nem jelszó. Nem adta ki, nem fogalmazta még így senki, mégis társadalmunk valamennyi rétegében ismeretes, hogy erről van szó. A közérdeklődés homlokterébe kell, hogy jusson az állampolgárok aktív, önkéntes és szervezett művelődése, amelyet különböző intézmények, mozgalmak közreműködésével szabadidejükben folytatnak. Ennek áll középpontjában, ennek kulcskérdése a munkásság művelődése. Szemléletváltozás A közművelődés társadalmi és hivatásos munkásai, a népművelők eddig is megkeresték az illetékes munkahelyi vezetőket szépen kérve: ösztönözzék dolgozóikat az általános iskola elvégzésére, a továbbtanulásra, a szervezett közművelődés valamilyen formáira. Ám, ahogyan ezek a törekvések nem általánosak, úgy a szerényen meggyőzni akaró szó sem talált meghallgatásra mindenütt. Az üzemi vezetők többségére Baranyában is az jellemző, hogy elvileg támogatják ugyan a művelődési munkát, személyes példájuk azonban nem mondható pozitívnak, és ha szóba kerül a kultúra anyagi-erkölcsi támogatása, bizony sok helyütt ma is szűk prakti- cista vállalati szempontok szabják meg annak mértékét és nem az általános műveltség össztársadalmi és népgazdasági (!) szüksége. A közművelődési határozatból egyértelműen következik. hogy annak végrehajtása gyökeres szemléletváltozást igényel a munkahelyi vezetők részéről. Magyarán: az alapvető termelési szemléletnek vele egyenrangú művelődési szemlélettel keli társulnia. részvételek aránya. (Pécsett a munkásművelődés fontos tényezője a gyorsított általános iskolai tanfolyam üzemeken belül: a résztvevők száma egy év alatt több, mint kétszeresére emelkedett). Több helyütt nagyszerű kezdeményezés az olvasási kultúra és igény emelésére bizonyos könyvtárak és brigádok rendszeres, szolgáltatásszerű kapcsolata. Nagy hiba lenne azonban azt állítani, hogy mindez a szocialista brigádmozgalom egészére jellemző; hogy a mozgalom nemcsak elvben, nemcsak potenciálisan, hanem már a gyakorlatban is „hazánk legnagyobb kxilturális tömegmozgalma", ahogyan ezt nemrégen egy hivatalos szakszervezeti jelentésben olvashattuk. A szocialista brigádok jelentős hányadában a kulturális vállalás formális, vagy nem eléggé differenciált, nem beszélve a brigádmozgalomhoz nem tartozó ipari és mezőgazdasági munkástömegek hiányos művelődéséről. Ha a közművelődés bármelyik területén körültekintünk, gondoljunk akár az anyagi alapok megteremtésére (sokhelyütt ez formális, tervszerűtlen); az amatőr művészeti mozgalom ijesztő hanyatlására; a vidék fehér foltjaira vagy éppen a szocialista brigádok művelődésének tudatosabbá, mélyebbé, tartalmasabbá fejlesztésére, nem kétséges, hogy ez a feladattervezet igen sokrétű lesz és megyénk kulturális életének teljességére kiterjed majd. Wollinger Endre OLVASOTOBORZO A PÉCSI JARASBAN Félezer új olvasó ♦ Olvasókat toborzott a Pécsi Járási Hivatal művelődésügyi osztálya és a KISZ Pécsi Járási Bizottsága június 1-én az ünnepi Könyvhét alkalmából. A toborzás sikerrel járt. Szent- lőrincen például 168 új olvasó iratkozott be a könyvtárba és 923 kötet könyvet kölcsönzött ki egyetlen napon. Eddig a járás területén Szentlőrincen kívül 511 új olvasóról és 1556 kötet könyv kölcsönzéséről érkezett jelentés. Vita a vidéki színházak műsoráról Mai drámát! Ki a kincs az operettben? (900 brigád A KB határozatban arról is szó esik, hogy az elmúlt három évtized alatt társadalmunkban j legnagyobb mértékben a munkásság műveltsége emelkedett, „A szocialista brigádokban mind teljesebben érvényesül a szocialista módon élni, dolgozni, művelődni követelménye.” j Ennek alapján nyilvánvaló, hogy a munkásművelődés fejlesztése terén „elsősorban a nagyüzemekben, a szocialista 1 brigádokban már kialakult, aktiv művelődési igényekkel rendelkező közösségekre kell támaszkodni". Baranyában közel 1900 brigád, mintegy 55 000 dolgozója vesz részt a szocialista brigádmozgalomban. A brigádok egy részében valóban színvonalas, i és egyének szerint differenciált művelődésre törekszenek. Munkásklubok, új szakkörök létesülnek a szabadidő hasznos eltöltésére. Politikai oktatásban általában mindenki részt vesz valamilyen formában. A szakmunkás tanfolyamokra 56 százalékkal többen jelentkeztek az idén, mint 1972-ben; növekedett a szervezett általános és középiskolai oktatásban való Anyagi alapok Ismert körülmény, hogy különösen a bejáró munkások, segédmunkások, de sok helyben lakó szakmunkás esetében is a szabad szombat, a szabad idő ma még nem elsősorban a művelődést, az önművelést szolgálja az emberek az esti órákban nem szívesen mozdulnak ki otthonukból. A falun élő ipari és mezőgazdasági munkásság olyan mértékben sem vesz részt a közművelődésben, mint a városi munkáslakta települések lakossága. Általában a művelődés legtöbb fehér foltja a kisebb vidéki ipari üzemek és a kisebb falvak dolgozói körében található. Gyenge a művelődési intézmények fölszereltsége is a kisebb helyeken, sok helyütt hiányzik még a megfelelő bútorzat és felszerelés. Sok ugyanakkor a közpénzen történő harkányi és balatoni utazás. Vállalati és tsz-vezetők „kulturális kiadás" címén gyakran fizetnek ki 10—20 000 forintokat egy-egy szórakoztató (vagy kevésbé szórakoztató) ORI-műsorért, vagy megfelelő kulturális cél nélküli kirándulásokért, ahelyett, hogy ezeken az anyagiakban tartósabb értéket jelentő fölszerelési és berendezési tárgyakat vásárolnának. Kellemes, hasznos mulatság a fürdőhelyek látogatása, de ne a kultúrára szánt forintokból! Erre is vonatkozik a KB- határozatnak az a pontja, amely kiemeli, hogy „a művelődéspolitikai célok megvalósítását fokozottabban kell segíteni gazdasági, anyagi eszközökkel és biztosítani kell, hogy az előirányzott pénzösszegeket rendeltetésüknek megfelelően használják fel." Sokrétű feladat Előkészületben van a feladattervezet, amely végső fokon az MSZMP Baranya megyei Bizottságának jóváhagyásával több évre megszabja tennivalóinkat Pécsett és Baranyában. A jövő színházi évad első munkája Három a kislány Von Witzleben elismerő sorai.. lyes találkozást anyaggyűjtés közben a . túlélőkkel, hiszen az emlékezet — különösen, ha az j emlékező saját magát akarja igazolni — torzít. Általában . . .- ön előadásában „ártptla- nul halálba küldött .áldozatokról" szólott, amivel mélységesen egyet érthetünk. Másutt a „mártírok" kifejezést használta. Ebben a kérdésben a könyvtől függetlenül is voltak és vannak viták. Áldozatok és mártírok fogalma közt úgy érzem, jelentős a tartalmi különbség, ön hogyan látja? — Bonyolult kérdés ... A „mártír" pontosan, egzakt módon valóban azt jelöli, aki tu| datosan vállalja a halált valamilyen jó ügyért. Például az aradi 13 vértanú és sokan mások, később, a mi történelmünkben is: a halálra kínzott antifasiszták, ehurcoltak és kivégzett kommunisták . . . Akiket a voronyezsi frontra küldtek vagy megsemmisítő táborokba hurcoltak. azok a fasizmus ártatlan áldozatai. Bár közöttük is sok „megbízhatatlan", illegális kommunista és más tudatos ellenálló is volt... w. e. Vidéki színházaink müsorc ban benne van az egész m< magyar színházi élet minden jellegzetes vonása! — Megle- I hetősen egybehangzó vélemény ! volt ez a Magyar Színházmű- i vészek Szövetségében, amikor j minap a vidéki színházak előadásait értékelték. Tháiia mai : magyar életének számos gond- i ja közül azonban kettő nagyon ! fontos és különösen időszerű i Pécsett is, más színházakban i ,is’ Az egyik a mai magyar dráma kérdése, amely most, hogy három vidéki színház vendégszerepeit a fővárosban — kö- | zöttük az új magyar drámát 1 ápoló pécsi és veszprémi együttes — ismét előtérbe került. Talán éppen azért, mert egyre több rendező fordul klasszikus alkotáshoz, s azzal mond el mának szóló tanulságokat, méghozzá már-már színházi megújhodásnak számító korszerű rendezésben. Ilyen volt Pécsett a Tévedések vígjátéka és a Kispolgárok. Csák Gyula: Terézia című darabját viszont elmarasztalták. A magyarázat persze egyszerű: ezeket az alkotásokat évtizedek, évszázadok szűrték ki a színpadi középszerek tengeréből, a szinte napi fris- seségű irodalom pedig mindig kockázatot jelent. Hiszen hiányzik mellőle a távlat, amely megméri az értékét. Nagy bajban lett volna az a korabeli spanyol kritikus, akinek akkor kellett volna eldöntenie, hogy Calderon négyszáz drámájából melyik az igazi érték. Van vala mi abban a dramaturg-mondásban, hogy teljesen pontos életrajza csak a halott embernek és megbízható értékük csak az aktualitásokat túlélt műveknek lehet. Igazságok ezek, de van egy veszélyük: bizalmatlanná tehetnek bennünket az élő drámairodalom iránt. Pedig Shakespeare-t is játszották saját életében, Ibsent is, Cseho- í vöt is. Egyáltalán az élő irodalom feletti bábáskodás kultúrpolitikai és színházművészeti kötelesség. Akkor is, ha ez értékek dolgában kockázatos. A megoldás csak az egészséges kompromisszum lehet: olyon műsorpolitika, amelyben a születő magyar drámairodalom gondozása és a klasszikus alkotások előadása megfelelő arányban áll egymással. A túlzások mindkét vonatkozásban veszélyesek és szemben állnak a szocialista népszínház elvével, amely az új értékek felfedezése mellett az emberiség eddigi kultúrkincseinek a nép számára való közvetítését is jelenti. I nek bizonyos lehetősége rejlik. : Mégis szembekötősdit játszik az egész magyar színházművé' ! szeti közélet. Egyfajta arisztok- \ ratizmussal kezeli a könnyű ze- 1 nés játékokat, s csupán o színházi kasszára figyel. Ez az arisztokratizmus aztán visszahat a műfajra: nehéz már eldönteni, hogy azért alacsony színvonalú-e Magyarországon az operett és a musical mert lenézik és nem segítik, vagy azért nézik le, mert alacsony színvonalú. Ez az. arisztokratizmus kihat aztán a közönségre is. Meglepő annak a pécsi pszichológus kutatónak a felmérési eredménye, aki sok középiskolással beszélve, valószínűségi számításokkal mutatta ki: a pécsi fiatalok tömege nézte meg a Bob herceg című operett film- változatát a sötét moziban, ugyanakkor a színházi operettelőadásra nem jár el, mert restellj. Emellett sok egyéb tényező mutatja, hogy a zenés játékok dolgában a társadalmiművészi rang és a társadalmi igény ellentétben áll egymós- sail. Ezért üdvös, hogy országszerte meg akarják újítani ezt a műfajt. Csakhogy operett he- helyett musicalben látják a jövőt. Holott mindkettő egyazon műfaj és csak zenei stílusban, szövegkönyvi igényben, korszerűségben van különbség. De a lényeg: a színésznek felváltva kell énekelnie és prózát mondania. Éppen ebben a vonatkozásban a legnehezebb műfaj a zenés játék, mivel — akár operett, akár musical a neve — mind ének, mind színészi játék dolgában kiváló színészt kíván. Az ilyen peaig reménytelenül ritka kincs az operettben és a musicalben. E helyett a műfaj korszerűsítésének a megoldása inkább a szöveg- és zeneírásban, a dramaturgiai munkában és a rendezés megújításában rejlik. Egyben az elkönnyítő darabok és elkönnyítő játékstílus helyett esetenként tragikus hangvételben. És a kockázatot is vállaló kísérletező kedvben, mint a kecskemétiek vitatott és több értelmű, mégis sikeres „körfüggönyös" Luxemburg grófja előadása. Hiszen a színház sohasem lehet simaélű folyamkavics, amelyet senki sem i érzékel különösebben, s amely felett simán elfolyik az idő. Földessy Dénes A másik nagy gond: a zenés játékok kérdése. Pécsett egy-egy operettet átlagosan 17 ezer néző tekint meg, prózát nyolcezer, operát pedig ötezer néző. A számok önmagukért beszélnek: a zenés játékokban a tömeg-ízlés neveléséTegnap, június 4-én megkezdődött a jövő színházi évad első munkája: Fényes Márta elkezdte Schubert—Berté: Három a kislány című operettjének színpadi állítópróbáit. A nagy zeneszerző életét feldolgozó darabot több mint két évtizede játszották utoljára Pécsett. Most a jövő évadnak ez az operett lesz a nyitó-darabja. Díszleteit Vata Emil tervezi, hasonlóképpen a jelmezeket is. A színpadi díszletek korhűsége' végett korabeli rajzokat és metszeteket tanulmányoz. Ez az előadás egyik első lépése a Pécsi Nemzeti Színház zenés játékait megújító törekvésnek. Ebben a darabban ugyanis — szemben az úgynevezett operettsablonnal —, nincs happy end, hanem Schubert magányos életét ábrázolja, s így melodromjj- tikus vége van, A pártkongresszus tiszteletére Egyetemi múzeum Felajánlások gazdaq jegyzéke készült el a Pécsi Orvostudományi Egyetemen a közelgő pártkongresszus és a felszabadulás harmincadik évfordulója tiszteletére. Az egyetem párt- és szakszervezeti bizottsága szervezésében ugyanis nemrég mintegy száz aktíva qyűlt össze és afféle ötletjegyzéket vitatott meg. Az eddiq megszületett ötletek között számos figyelemre méltó elgondolás van. így el akarják készíteni a munkatükröt. Ez az egyes munkafolyamatok időigényét jelzi majd, Ho például egy belgyógyász orvosra tíz beteg vár a járóbetegrendelésen, akiket részvizsgálat után el kell küldeni röntgenre, s a továb bi vizsgálatot csak a röntgen után lehet folytatni — akkor a belgyógyász munkaideje aránytalanul terhelt: egyik órában :úl sok, a másikban tú| kevés 3 betege. Mindez rossz a várakozó betegeknek is, hiszen az ő idejük is drága. Avagy egy ipolónó nyugodtan elláthatja-e s betegeit. nem "kell-e olyan A kutatási eredmények monográfiája esetben is váratlanul vérért rohannia, amikor azt nyugodtabb időben ő, vagy a társai előkészíthették volna. A munkaidő- kihasználtsáq hasonló aránytalanságait, ingadozásait kívánják a munkatükörrel felmérni és ha lehetséges, arányos időkihasználtsággá változtani. Aztán segíteni akarnak a leendő elsőéveseken is, hiszen első évben méq alapképzés van, erős integrálás nélkül. A számukra már nyáron kiküldött tankönyvismertetővel szeretnék elősegíteni, hogy mielőbb kialakuljon bennük a középiskolában ritka önálló tanulási-kutatási készség. Jó ötlet az is, hogy összeállítják az egyetem kutatási eredményeinek afféle monográfiáját az 1945—1975 közötti időszakra terjedően. El akarják készíteni a tudományos minősítések rövid összefoglalóinak gyűjteményét is és létrehozni az egyetemi múzeumot Ebben a gyógyítás tárgyi emlékeit mutatják be. Mivel az egyetem Pécs harmadik kerületében van, szeretnék a kerület egészségügyi ellátását is segíteni. így részt kívánnak venni az általános iskolai és szakmunkástanulók teljes szűrésében, Megvizsgálják, hogy a kerület környezetegészségügyi qondjait hogyan lehetne Csökkenteni. De szerepel a felajánlások között a rózsafái általános iskola is. Ezt az oktatási intézményt az egyetem már réqóta segíti. Most szeretnének hasonló módon patronálni — könyvtórgyarapítással. iskolaorvosi feladatok szakszerű, sokoldalú ellátásával — egy pécsi munkáslakta terület isko Iáját, Nemeskürty Istvánnal Baranyában Aki olvasta a Requiem egy ■ hadseregért című dokumentumkötetet, amely az utóbbi két év egyik legnagyobb könyvsikere, annak Nemeskürty István közeli ismerősnek számít. Gondolatkeltő, egy nemzet lelkiismeretét megidéző és súlyos traumákat, szorongásokat is feloldó beszélgető társnak számít, aki megnyugtató választ adott százezrek, milliók jogos, de mindig elhallgatott kérdésére: mit kíván a történelmi igazság, a szocialista humanizmus és a kegyelet a Don-kanyarban elpusztított, azaz tudatosan veszni hagyott II. Magyar Hadsereg másfélszázezer áldozatának emlékével szemben. Sokszor eszembe jutott, vajon milyen a hatása ennek a könyvnek? Erre gondoltam a héten is, amikor alkalmam nyílt Nemeskürty Istvánt több olvasó találkozójára elkísérni. A komlói bányász könyvtárban főleg fiatalok, a pécsi Puskin Művelődési Házban pedig elsősorban bányászemberek gyűltek össze, az István-akna és Pécsbányatelep néhány szocialista brigádjának tagjai. A témát, amelyre kíváncsi voltam, a ráhangoló bevezetők, szemelvények ellenére sem érintették a hallgatók . . . így az írótól érdeklődtem. — A kötet számomra is megr lepő tanulságokat hozott — mondotta. — Ügy tapasztaltam, a „Requiem" igen erőteljes hatást gyakorolt a társadalom legkülönbözőbb rétegeire. A könyv j első olvasó találkozóján egy új- I pesti gyár valamennyi szociális- ’ ta brigádja részt vett. Élénken I reagáltak a mű alapgondolatá- | ra, bácsúzáskor pedig kedves- tréfásán biztosítottak: ha valamilyen problémám akad, szóljak csak ... — Mire céloztak? — Arra, hogy a könyv egy .rázósnak” tartott kérdéssel foglalkozik. De hasonlóképpen vidéken is, az emberek — munkások, parasztok — jóleső figye- , lemmel kísérték a műnek azt a szándékát, hogy értük, nekik íródott, mert az ártatlanul halálba küldött honvédekről szól, őket 1 kívánja rehabilitálni . . . — Érkezett e valamilyen kü1- földi reagálás? — Például Nyugat-Németor- szágból: von Witzleben úr (a Hitler-ellenes merénylet után ki- j végzett tábornok öccse), aki a j voronyezsi német hadseregtö:zs ! és a főhadiszállás összekötő tisztje volt, levelet írt nekem. | Elismeri, hogy teljesen igazam j van: a II. Magyar Hadsereg | megmenthető lett volna. Első- 1 sorban Jány Gusztávon múlott, ami történt... A levél fakszi- j miiéjéi a rövidesen megjelenő 1 új kiadás is közli. — lelentős szépirodalmi mű máig sem született erről a fájdalmas nevezetességű háborús eseményről, ön hogyan talált rá erre a dokumentum-lormára? — Bizonyára hálásabb lett volna dokumentum-regényt írni. Ám a száraz tényéktől való leg- , csekélyebb eltérés is, úgy érzem, az esemény döbbenetes ; tragikumának a hitelét rontaná. Éppen ezért kerültem a szemé- ,
