Dunántúli Napló, 1971. június (31. évfolyam, 148-177. szám)
1974-06-30 / 177. szám
A MECSEKI FOTÓKLUB ALBUMÁBÓL. 1. dr. Szósz János: Kistótfalusi istálló. 2. Tóm Lászlóné: Csendélet. 3. Cseri László: Portré. Érettségi vizsga — vizsgázó érettségi Egy érettségi elnök jegyzeteiből Szellemieket, és lelkieket próbáló, embert és emberséget megpróbáló intézmény kevés hasonló lehet oktatásunk utóbbi történetében, mint oz idei érettségi. De ennél ellentmondásosabb is aligha. Az okokról nyilván sok szó esik a továbbiakban, e helyütt csak a saját benyomásaim elmondására váilalkozhatom. Mint köztudott, az idén más volt az érettségi, kétségtelenül sok könnyítéssel. Kevesebb, ú. n. törzsanyagból, választható érettségi tárgyakból és — a magyar kivételével — jó részben választható módon: írásban vagy szóban érettségizhettek. Ugyanakkor a jelöltek nem ismerhették a tételek címét; témakörökben kellett felkészülniük a szóbelire. Az idei érettségi önálló gondolkodást, rendszerezést, sót általános emberi érettséget, és a világ dolgaiban való tájékozottságot kért számon. A döntések komolyságára, felelősségére akart nevelni és arra, hogy úrrá legyünk az adott helyzeten: szívvel és ésszel, idegekkel és akaraterővel. De ... Az az „M” és az a „0”... Könnyebb volt-e az idei érettségi vagy nehezebb? Nem hinném, hogy bárki is egyértelmű válaszra merne vállalkozni. Egy biztos: maga az újdonság, megszerezni az ismeretlen út első tapasztalatait — bizony a legnehezebb próba elé állított kivétel nélkül mindenkit. Jelölteket, vizsgáztatókat, bizottságot és elnököt egyaránt. Különösen ott, ahol a szakmaiáltalános követelmények és az emberség támasztotta konfliktust kellett feloldani önmagunkban; ahol a jelölt produktuma igencsak az „M” (megfelelt) és az „0” (nem felelt meg) közötti térben lebegett valamely okból, S első tapasztalatként hadd mondja el e sorok írója, hogy elnöki lelkiismerete nem minden esetben nyugodt a döntések helyessége felől. Példát idézhetne többet is, akár a boldogító „megfelelt" — mely „ápol és eltakar" — akár a javítóra utaló „nem felelt meg" esetében. S ebben az sem vigasztal, hogy az idei érettségi szabályzat „érettségije” — különös tekintettel a ráhangolódás, a felkészültség rövid idejére, az egész ügy hirtelen „startfejesére” — valahol a „megfelelt" és a „nem felelt meg" között minősíthető. Ám erről sem a pedagógusok, és legkevésbé a gyerekek tehetnek. Emlékezzünk csak vissza! Az új érettségi tanévében október—november tájt még a legvadabb rémhírek — sajnos megalapo zottan — száguldoztak az újmódi érettségiről. A minisztérium téziseit közzétette, módosította, újra átgondolta, majd valamikor félév után végre megjelentette az új Gimnáziumi Érettségi Vizsgaszabályzatot, amely alapjában véve korszerű, jó elgondolásokkal mutat a jövő érettségije felé. Végrehajtására, a sokféle választhatóság, a döntések mérlegelésére, végiggondolására azonban kevés idő jutott. .. A tapasztalatok nyilván, eltérőek. zépiskolai és egy gimnáziumi osztály érettségijéről. Középpontban az anyanyelvi kultúráltság színvonalával, a magyar nyelv és irodalom tárgyban szerzett néhány fontosabb észrevételünkkel. A „szakközép” Pécsi szakközépiskolai osztály, írásbelijük a szaktárgyakból jó, magyarból kifejezetten gyenge felkészültséget jelez. Vagyis (nem felelt meg) minősítés egyedül ebből a tárgyból „született” a jelöltek pontosan egyharmadánál. A magyar szakos tanár jelentéséből kitűnik, hogy az osztály egyoldalúan szakmai beállítottságú, s a tanulók csaknem 50 százaléka magyarból csupán az elégségesre törekedett év körben. Ennek ellenére a többség (az osztály kétharmada), jól alkalmazza a nyelvhelyesség elméleti szabályait és jó részük helyesírása is megbízható, durva hibákat nem ejtenek. Sajátos módon a három választható írásbeli tétel közül a 27 jelölt háromnegyede a tárgyi tudást, verselemző és összehasonlító készséget feltételező Petőfi—Radnóti tételt választotta. („Az alföld" — „Nem tudhatom"...) meglepően sok a félreértett vers, a belemagyarázás. Sokan nincsenek tisztában a történelmi háttérrel, s a költő helyzetével az adott társadalomban. A hazaszeretet felismerése közös vonásként általában megcsillan a dolgozatokban, de hogy Radnóti verse mennyiben más, azt általában egy-egy sztereotip mondattal intézte el a többség. Néhány kiemelkedő dolgozat kivételével a formai értékek, a művészi szépségek elemzése nagyobb hangsúlyt kapott a valóság és a művészet kapcsolatával szemben. A szóbeli tételek kissé nehéznek tűntek, de kétségtelenül gondolkodásra, alapos feladatra és az esztétikai-irodalomelméleti fogalmak tudatos használatára késztettek. r Es egy gimnázium, vidéken... Vidéki általános gimnázium, egyetlen érettségiző osztállyal. A 25 jelölt 60 százaléka hátrányos helyzetű. Osztatlan vagy részben osztott kisiskolákból, nem kevesen képesítés nélküli „tanárok” keze alól jutottak a gimnáziumba, ahol az első három évben két magyar szakos tanáruk volt, az érettségi évében jött a harmadik. Ilyen előzmények után az a meglepő, hogy az osztály annyit is produkált magyarból, amennyit... Az írásbeliken — jóllehet több tárgyból nem középiskolai végzettségű nevelő készítette fel őket — a magyar kivételével valamennyien helytálltak. Matekból is mind a 21 (írásbeli választó) jelölt elérte a „M” (megfelelt) minősítést. Magyarból azonban vigasztalan összképet adott oz írásbeli. 1 ...--------rv„_, __ fr* d almi, vagy a nyelvi), illetve 6 jelöltnél minkét minősítés „nem felelt meg”. A tanári jelentés szerint többségben aktívak voltak az órákon és az irodalmi színpadi, könyvtári foglalkozásokon. Csodákat persze nem lehet várni; egy év alatt képtelenség pótolni mindazt, amit a Vill-ban, vagy később nem tanítottak meg. Az írásbelik jelentékeny részénél olyan alapvető fogalmazási, szerkesztési, stílusbeli és nyelvhelyességi fogyatékosságok tűntek elő, amelyek pótlása a több éves gyakorlás igényét feltételezte volna. Hogyan jutottak el a IV. osztályig? Nyilván a hátrányos helyzet segítésének hamis értelmezésével, amely alacsonyabbra vette a mércét: „miért engem szidjanak a szülők?” ... Az írásbeli magyar tételek — itt is három választható — szépek, érdekesek voltak. (Ady két kötetének összehasonlító elemzése; egy Babits-vers és Radnóti három „Razglednicája"). A komplex, elemzési készség hiányosságai erősen szembeötlőek a dolgozatokban. Jelentős részükben a jelölt „verssorok-jnagyarázatát” nyújtotta. Ez hellyel-közzel jellemző kb. az osztály felére. A szóbelin valamelyest jobb lett a kialakult kép: a gyengébbek többsége is képességeihez mérten becsületes fölkészültségre törekedett. A nyelvi alapok, a kifejező és komplex elemző készség hiányával azonban itt is sokan küzdöttek. Kik lőtték agyon Radnótit...? Az idei érettségi alapkövetelményei szerint a jelöltek tárgyi tudását, ol- kalmazó-rendszerezö készségét, illetve önművelésre való hajlómat és a felvetődő problémák marxista—leninista értelmezését kellett megvizsgálni. Mindez összefügg a jelöltek általános emberi érettségének vizsgálatával. A magam gyakorlatában a vázolt helyzetek alapján az első két szempont nagyobb, a második kettő kisebb hangsúlyt kapott. Mindkét iskolatípusra jellemző: a gyerekek ezer év előtti történelmi múltunkat viszonylag jobban ismerik, mint a 30 év előttit... A gimnáziumi írásbeli Radnóti-tétele évfordulós megemlékezés is egyben. Emlékezés XX. századi líránk egyik legnagyobb alakjának fájdalmas emlékű sorsára, a magyar történelem legszégyenletesebb szakaszában, amit a történelemszemlélet formálásával, kialakításával legalább ennek a generációnak vállalnia kell. (A gyerekek szülei, nagyszülei szeretnek hallgatni róla ...) Mit tapasztalhattam? Radnóti általában mély hatást gyakorol a diákok lelki világára. Mégis a legnagyobb ritkaság volt, — talán 2—3 dolgozatben jelentkezett — mindkét osztályban a versek szubjektív élményszerűsége, átélése. Megdöbbentően sok és nagy a félreértések, a magyar fasizmus korszakában való történelmi tájékozatlanság aránya. A durvább hibákat a szaktanár gondosan jelzi is. (Pl. Radnóti jövőbe vetett hitét fejezi ki, a „házfalakról lecsorgó vöröslő fájdalom"...) Más megfogalmazásban ugyanez, ugyanitt: „... a bakter kezében lobogó piros zászló"... Másutt: „Radnóti a bori táborból képes levelezőlapokon (!) küldte haza a verseit..Egyébként a Razglednicákat, a ,,levelezőlap”-ot a jelöltek legalább fele „anzix”-nak értelmezte és sajnos igen nagy számban írták le, hogy Radnótit a néme- »«V ogyon ; j s Ez már nemcsak irodalmi, irodalomtanítási kérdés. A mostani generáció nem ismeri eléggé a korszakot, amely történelmünkben most 30 éve lejátszódott. A dolgozatok tömege árulkodik arról, hogy gyermekeink tudatában a fasizmus azonosul a hit- lerizmussal, a nácizmussal, a II. világháború német megszállóival. Erre jó lenne egy kicsit jobban odafigyelnünk, nehogy ez a hamis tudat be- idegződjék, állandósuljon. A történelmi „lecke"' itt egy kicsit túllép a tankönyv lapjain, ezt a leckét az egész kor adta fel — mindannyionknak. Finomítani kellene! Végül, összegzésképpen: az új érettségi rendszer sokféle választási, döntési lehetőségével nagyszerű nevelő erő is lehetne — a jövőben. De finomításokra szorul. Mindenekelőtt nagyobb felelősségtudat szükséges a döntésekhez, pontosabbgn a gyerekek nagyobb segítségre szorulnak az alternatívák megvilágításával. Finomításra szorulna a legvitatottabb téma: oz osztályzás, a minősítés dolga is. Különösen magyar nyelv- és irodalomból. Ne legyen olyan természetes valakinél az, hogy kevés híján csaknem „dicsérettel megfelelt” vagy éppen csak, hogy „megfelelt"... Itt különösen fontos lenne a differenciáltabb szöveges minősítés. Mindkét iskolatípus osztályaiban mindenki jelentkezett érettségire, noha ez nem kötelező, ez is választható, A szakközépiskolában örvendetes és természetes is ez az igény, mivel kevés az érettségizett p szakmunkásunk. A vidéki gimnáziumban a jelöltek több, mint egyharmadánál azonban teljesen felesleges volt Ugyanis tovább nem tanulnak, képességeik szerint nein is alkalmasak rá. Várja őket egy-egy íróasztal, vagy más olyan foglalkozás, amit nyugodtan elláthatnának érettségi nélkül is, gimnáziumi végbizonyítvánnyal. Falun viszont úgy látszik egy kissé divat lett ez a „fogalom”. Keményen tartja magát az szemlélet, amelyik az érettségivel is el akar büszkélkedni, mintegy növelve — nem az emberi — a „staffi- rung” értékét... Epilógus Az elnök ellágyulás nélküli mély és komoly szeretettel gondol a „jelöltre”. Arra a négyre is, aki korán megismerte az újrakezdés fájdalmát és elhatározását, mert most nem sikerült, és a többiekre is. Az olajfoltos körmű munkásfiúra, aki csakazértis-len- dülettel, „szín-tök” írásbelije után olyan kiselőadást tartott Ady Endre Űj Verseiről, hogy a szomszéd szobákból is bejöttek hallgatni. Vagy arra a szőke srácra, aki a dallam közepétől már lelkesen együtt fütyülte a Bicska Maxit az elnökkel, mivelhogy a darab címe az istennek nem akart eszébe jutni... És nem kevésbé kedves emlék K. Jóska, a szerény és halkszavú cigónyfiú, aki a legmélyebbről jött és helytállt, becsülettel megfelelt mindenből. Tisztelet érte. Vagy az a szép hosszú hajú barna kisláng, aki úgy felragyogott, mert eszébe jutott, hogy a Tv-játék Gör- gey-képe más, mint Vörösmarty keserű-igaztalan átkaiban . .. Tény, hogy jólesik visszagondolni, mind az 52 fiatalra, bkik most ott állnak az Élet kapujában. Elindultak. Az akaratukon múlik, merre és meddig jutnak. Kívánjuk nekik és minden érett fiatalnak — jó utat... Wallinger Endre ! PÉCSI JÚLIUSI ESTÉK MOZI: Az „Anna és a farkasok” 1 című színes spanyol film megrázó módon érzékelteti az elnyomott ösztönök fel- j színre törését; a tébolyodott- j ság különféle formáinak | nagyszerű lélektani rajzát j adja. A színes lengye! film: i „Féltékenység és orvostudomány” rendezője a viharos erejű, a tudatot, az érzelemvilágot is eltorzító féltékeny- I séget dolgozta fel alkotásó- i ban. A „Teresa doktornő"- ben egy asszony lelki és érzelmi világa kerül válságba. Az „Égő hó” — Ju-rij Bondarev azonos című regényéből készült színes szovjet film a Nagy Honvédő Háború egyik döntő csatájában, a sztálingrádi csatában résztvevő harcosoknak állít emléket. A magyarul beszélő csehszlovák film, a „Csata a havasokban” a szlovák felkelésből meríti témáját. A kamaradráma egyben tanúságtétel arról, hogy a felkelésben mennyi férfias bátorság és összefogás érvényesül. „A tábornok állva alszik” című olasz film a nevettetés és a szatíra eszközeinek segítségével betekintést nyújt az olasz magasabb katonai körök morális berkeibe. ,.Alfrédé, Alfrédé” rendezője a házasság intézményét veszi célba szórakoztató vígjátékában. Egy svájd film: „Meghívó szombat délutánra” egy bolondos nyári délután gátlásokat felszabadító örömeit ábrázolja. A „Saint Tropezbe költözünk” című színes francia filmvígjáték a századik születésnap tragikomikus előzményeit mutatjo be. A „Francia kapcsolat” című amerikai bűnügyi film megtörtént eseményt dolgoz fel, az úgynevezett Angelvin-ügyet A film a norkomániánok hódolók kiszolgálóiról és a kábítószerese mpészekről szóL A szovjet bűnügyi fHm: „A fekete herceg” alapja szintén megtörtént esemény, amelynek előzményei több mint fél évszázada zajlottak a forradalom előtti Oroszország boa. HANGVERSENY i A Pécsi Szabadtéri Színpadon 15-én fellép a Ber- gendy együttes. Majd 24-én .. a „Halló itt Balaton" című műsorban közreműködik: Koós János, Kovács Kati, Zorán Sztevanovity, Ángyai János, Forgács Gábor, Cserháti Zsuzsa és az Express együttes. A 15-től 30-ig nyitva tartó VII. Nemzetközi Ifjúsági Zenei Tábor külföldi és magyar ifjú muzsikusai hangversenyt adnak többek között a Barbakán-várkert- ben, o Tettyei-romoknál, a Liszt-teremben. A táborban énekei a Komlói Spirituálé és vendégszerepei Benkő Dániel és Fábián Márta cimbalomművész. A Hotel Tourist udvarán folytatódik a Pécsi Zenélő Udvarok elnevezésű zenei rendezvénysorozat Július 29-én a Collegium Musicum tagjai: Fischer Iván (viola da gomba), Kecskés András (lant basszus lant), Stadler Vilmos (szoprán és alt blockflőte), Szilvássy Gyöngyvér (cembalo) mutatkoznak be. Közreműködik Zeger Von- dersteene (kontratenor). KIÁLLÍTÁSOK; A tíz napon át nyitva tartó „Magyar Kerámia Kiállítás" július 7-én zárja kapuit RENDEZVÉNYEK: Két városnéző, műemléki sétát is szervez a Doktor Sándor Művelődési Központ Július 7-én az új Zsolnai Múzeumba látogató csoportot Mendöl Zsuzsa, művészettörténész vezeti. Július 21-én a Janus Ponnonius Múzeum grafikai gyűjteményét mutatja be az érdeklődőknek Romváry Ferenc m űvészettörténész.
