Dunántúli Napló, 1971. június (31. évfolyam, 148-177. szám)
1974-06-03 / 150. szám
Az ember akár önmaga is... Bemutató Budapesten: a hóz alapozásától a berendezéséig tervekkel, tanáccsal szolgálnak, megmutatják miből, mennyiért, hogyan kell otthont teremteni. — Pécsett is nyit hasonló feladatú állandó kiállítás. Az ember életében a néhány sorsdöntő pillanat bármelyikében jóvátehetetlen hibákat követhet el. A házépítés ezek közé tartozik: ha rosszul választjuk meg a környezetet, a formát, az anyagot, az építészt, magunk és utódaink egész életét megkeseríthetjük. Az elmúlt esztendőben hazánkban mintegy 85 000 lakás épült — magánerőből ennek kétharmada- Évenként közel hatvanezer csalód teremt magának otthont — elhibázott döntés esetén csak pedig lakóházat dent kaphat az ember.. Az építőanyagoktól a lakás fűtőberendezéséig megtudhatja mit. hol, mennyiért lehet megvásárolni. A bemutató látogatói közül megkérdeztem néhányat érdemes volt-e idefáradnia. Csupa igenlő választ kaptam. Volt aki tervrajzzal távozott, (a legdrágább 260 forint) volt, aki a kiválasztott terv alapján papírból készült méretarányos makettot (15 forint) vitte haza a Nyírségbe: a család nézze meg és döntsön megfelelő lesz-e a ház, s volt olyan is aki megtudta végre hol lehet tapétát kapni, s hogy ezekben a napokban milyen a választék. A bemutatón ugyanis csak olyan termékeket állítanak ki, amelyek kaphatók. A Majakovszkij utcában mintegy 1000 négyzetméter nagyságú terület minden négyzetcentiméterén azokat az anyagokat mutatják be, amelyekkel létrehozhatók az említett otthonok. Megtalálható itt már a bátaszé- ki vázkerámia, a Zsolnay pirogránit, vasbetonoszlopok, nyílászárók, víz-, gáz-, és villanyszerelési felszerelések, kerítések, az építési munkához használható kisgépekből nyílik nemsokára bemutató . .., sorolni lehetetlen hogy mi minden, ami egy ház építéséhez szükséges. Pécsett is Pécsett éppen ma nyílik meg a kiállítás, amelyen mi is megtekinthetjük, meg is vásárolhatjuk azokat a terveket, amelyek elnyerik tetszésünket. Talán egy hónap múlva, ha a baranyai vállalatok is olyan segítőkészséget mutatnak, mint a fővárosiak, a Ledinán megnyílik a budapestihez hasonló (területileg, tehát lehetőségeiben is háromszor akkora) bemutató, ahol akár egyetlen nap alatt is megtanulhatjuk, hogyan teremtsünk otthont magunknak. Lombost Jenő VASBETON CSÖVEK A PAKSI „ATOMVAROSNAK” A Befon- és Vasbetonipari Művek szentendiei gyára sok kilométer SENTAB csövet gyárt — svéd licenc alapján. Vásárol belőlük a vízmüvek, s nagy mennyiség indul útnak Paksra is az épülő „atomvárosba”. B 3-aS Célprogram ^ tulaidonos a „sufniban". Bizottság tTrentHg~öliázbön Eltűnnek a bndegák § Egymillió forint bírság 9 Rengeteg fellebbezés • A jó tervből gieeses valóság less? Rendcsinálás az alapórabérekben A táblázatot augusztus közepére ígérik Régi és jogos sirámok: én esztergályos, te esztergályos, ugyanazt csináljuk, az én alapbérem hét forint a tiéd tizennégy, pedig száz méterre von egymástól a gyárunk... Az ilyen és ehhez hasonló indokolatlan különbségek megszüntetésére született meg a döntés a szakmai bérek országos táblázatának kidolgozásáról. Vagyis: el kell érni az azonos szakmájú, hasonló bonyolultságú munkát végző és fizikai igénybevételnek kitett, hasonló munkakörülmények között dolgozó ipari munkások azonos alapbért kapjanak. Mikorra kapják kézhez a vállalatok a bértáblázatot, milyen reményekkel nézhetünk érvényesítése elé? Erről beszélt nemrég a pécsi vállalatok munka- és bérügyesei előtt dr. Pongrácz László kandidátus, a Munkaügyi Minisztérium köz- gazdasági főosztályvezetője. A szakmai bérek országos táblázata 108 szakmát tartalmaz — természetesen a legfontosabbakat —, az iparra és az építőiparra terjed ki, átfogja oz ott dolgozó szakmunkások 60 százalékát. A 250 oldalas vaskos könyv a besorolás részletes feltételeivel augusztus közepén jelenik meg, eljuttatják az ország valamennyi vállalatához. Nemcsak az iparban és az építőiparban, de alkalmazni kell a népgazdaság minden területén, tehát a bértáblázat ugyanúgy vonatkozik például egy termelőszövetkezeti karbantartó lakatosra is. Az egésszel kapcsolatban legfőképpen két ellenvetés merül fel. Az egyik: a szakmai bérek országos táblázata irányelvként kezelendő, mi a biztosítéka, hogy a vállalatok érvényesíteni fogják? Nos, minden vállalat köteles elemezni helyzetét — kiknek az alapbére nem érj el az alsó tarifahatárt, kiké lépi túl a felsőt? —, és olyan bérpolitikai programot kidolgozni, amely az indokolatlan különbségek megszűntetése irányába mutat. Ha például ói vállalatnál átlagosan 3,5 százalékkal emelik a béreket, akkor a tarifa felső határán kilógók mondjuk csak százalékos emelést kapnak, a közép mezőny 3,2 százalékos, a tarifa alsó határát el nem érák pedig 5 százalékos vagy még ennél is több emelést Mindezt rögzíteni kell a kollektív szerződésben, a végrehajtást pedig az állami és szakszervezeti szervek ellenőrzik. A másik kérdőjel: a bértarifa értelmében közelíteni kell az alapórabéreket, ugyanakkor mindenki azt hangsúlyozza, differenciálni kell a keresetek között. Nincs itt ellentmondás? Nincs. Látni kell, a szakmai bérek országos táblázata nem életszínvonal-politikai intézkedés, hanem rendcsinálás, az Indokolatlan különbségeknek kíván gátat szabni. A differenciálás elve természetesen marad. Miklósvárj Zoltán Mindig többről beszélnek, mint amennyit később rendelnek Ä pécsi kesztyű Japánt akarja Ezt a döntést szeretné helyes irányba segíteni az Építési és Városfejlesztési Minisztériumban létrehozott 3-as Célprogram Bizottság, melynek feladata, hogy olyan családi és társasházak építését szorgalmazza, melyek az egyedi lakásigényeket messze kielégítik, ugyanakkor gazdaságosan létrehozhatók, szervezett formában létesíthetők. Az épülő házaknak ugyanis nemcsak az egyént kiszolgáló befelé forduló problémái vannak — a közösség felé forduló külsejükkel meghatározzák a falu, a város képét Az elmúlt napokban beszélgettünk Vereczkei György- gyei, a „bizottság" tagjával, az Építésügyi Tájékoztatási Központ osztályvezetőjével, a márciusban Budapesten megnyílt, állandó tanácsadó bemutató vezetőjével arról, hogy az állam miként segíti o magánerős építkezést, a 3-as Célprogram Bizottság ebben milyen feladatokat lát eL Nos hát, akik megpróbálták bizonyára tudják, kölcsönök, a közművesített lelkek, a* adó- mentesség olyan segítség, amely nélkül bizony aligha vállalkozhatna bárki is lakásépítésre. Ekkor azonban még a „házépítő”, aki a felmérések szerint általában 38 esztendős korára határozza el magát, tanácstalanul áll a telkén: milyen legyen a ház, honnan szerezze be az anyagot, ki építse. S a megoldhatatlannak tűnő gondok között talán nem is gondol orra, hogy öt esztendő is beletellik mire beköltözhet az új házába, arra pedig különösen nem, hogy tulajdonképpen nem is magának épített, hiszen 45 eszdendös korban nem ritkán unokák veszik körül az embert. Hazánkban százezer számra épültek, s sajnos épülnek most is a sátortetős várak, amelyek élettartama 200 esztendő, s amely nem az unokáink, de a mi igényeinket sem elégíti már ki. így aztán, mint ahogy most mi lebontjuk apáink, nagyszüleink házát, úgy fiaink is ismét szanálják majd drágán, sok fáradsággal felépített lakásainkat. De ha ez így igaz, akkor miért nem építünk olyan házat, amely várhatóan csak eqy nemzedékre kell, hogy szolgáljon? Olcsóbb, kevesebb fáradsággal, gyorsabban lehetne létrehozni ... Igen ám, de hogyan? Vereczkei György egy rövid délelőtt folyamán, a budapesti bemutatón megmutatta: kis ügyességgel, építész irányítása mellett bátran hozzákezdhet bárki a fészekrakáshoz. A Majakovszkij utcai bemutatón naponta több mint ezer ember fordul meg — többségük nem üres kézzel távozik. Ho!, mii, mennyiért? Az ÉTK és a 3-as Célprogram Bizottság kialakított itt egy olyan bázist, ahol az egyszerű tanácstól a kész tervekig minA Balaton déli partján 2474 építményt találtak, amelyekre nem kértek építési engedélyt, de nem is kaptak volna. A Somogy megyei Tanács legfrissebb felmérése szerint május 15-ig ezekből 935-öt lebontottak, átalakításokkal, megszorításokkal fennmaradhat 362, 985 esetben pedig a tulajdonosok hitelt érdemlően igazolták, hogy az épület 10 évesnél régebbi, ebben az esetben ugyanis a jogszabály szerint nem kell bontani. Á bontási határozatok ellen természetesen csaknem mindenki fellebbezett. A tanácsok közel egymillió forint építésrendészeti bírságot szabtak lel, A számok is Igazolják az egyébként szemmel látható tényt: milyen sok volt — és még ma is sok — az engedély nélkül épült, az üdülőkörzetbe, a tájba nem illő építmény a Balaton parton. Ezért hozott a kormány olyan határozatot, hogy szanálni kell ezeket az épületeket. A határozat azonban nemcsak őzt célozta, hogy eltűnjenek a régebben épült engedély nélküli vityillók, hanem azt is, hogy újak ne épülhessenek Nymodon. A legtöbb engedély nélküfi építményt Zamórdiban és környékén találták. Siófokon 249- et, a siófoki járás parti üdülőhelyein 189-et, Fonyód környékét pedig 497-et Érdekes egyébként, hogy az északi parton inkább a kültelki vadtelepülések épültek engedély nélkül, míg a déli parton főként belterületen, villák, üdülők között találhatók a többnyire azonos célt szolgáló engedély nélküli melléképületek. Ezeket csónaktároló, garázs és egyéb címeken, vagy anélkül azért építették, hogy a tulajdonosok a villát kiadva a sufniban húzódjanak meg. Mivel a bontási, szanálási határozatok minden üdülőtelepen érintettek valakit, mások látva ezt, már nemigen építenek engedély nélkül. A „legfeljebb megbüntetnek” szemlélet is visszaszorult, mert a bírság összege az épület értékének 10 százalékát is meghaladhatja. A rendelkezéseknek Nymodon visszatartó erejük van: megtorpant az engedély nélküli építkezés, s a tanácsoknál megnőtt az engedélykérők száma. Ma már biztosítva látszik, hogy a jövőben csak megfelelő épületek kerülhessenek a Balaton- partra. Üjabb gondként jelentkezik azonban, hogy az elfogadott tervek szerint épült házak sem felelnek meg mindenben a kö- N vételmenyeknek. Ugyanis nem a terv szerint épülnek feL A zsűri által jóváhagyott, jól megfogalmazott. o nyaraló jelleget kidomborító terv a tulajdonos és O kivitelező kezén csúnya valósággá válik. Színes csempékkel burkolják a homlokzatot, vasrácsra szerelt színes hullámpalával csúfítják a teraszt, ötlet- szegény, giccses megoldásokat alkalmaznak. Szükség lenne új, és nagyobb választékú típustervekre is. A valóban szép, tájba iflő nyaralók építésének, a Balaton- parti települések küllemének záloga viszont az, hogy a tanácsok építési-hatóságai gyakrabban ellenőrizzék, hogyan valósul meg az általuk jóváhagyott terv. Csakhogy a községi tanácsokon — négy éve tartoznak az építési ügyek a községekhez — kevés o szakember. A balatoniadéi tanácson például egy ember foglalkozik építési ügyekkel, s az elmúlt évi forgalma csaknem három és félezer ügyirat volt. Napi tíz. így persze nemigen marad ideje körülnézni a területen. Pedig szigorra von szükség, mert régebben született, de ma is igaz jelmondat szerint »A Balaton mindenkiér A pécsi kesztyűket már megmutatták a japán piacnak, valójában azonban még nem sikerült nagyobb léptékben bevonulni a „felkelő nap” országába. Nem tudtuk igazából eltalálni — és ez vonatkozik a többi európai exportőrre is — a japán kéz méreteit. Most ismét célba vették ezt az óriási piacot. A magyar külkereskedők végigjárták az európai kesztyűk importjában és forgalmazásában érdekelt nagy vevőket, az iparnak pedig most már birtokában vannak a gyártáshoz szükséges kaliberek és sablonok. Minden remény megvan arra, hogy az idén Japán is feliratkozik a pécsi kesztyűk nagy vásárlói közé. Mielőtt az esélyekről lenne szó, lássuk általánosságban. Volt ugyan már rosszabb is, valójában azonban a kesztyű világpiac mór jó ideje nem olyan, amilyennek szeretnék. A sorozatos enyhe telek a kesztyű — o világpiacon különben is „puhának" minősülő árucikk — szükségleti jellegét némileg háttérbe szorították, s ez a divatjedeg háttérbe szorulását is magával hozta. Tetézi a gondokat az olajválság okozta bizonytalanság a tőkés gazdaságokban, a vevők óvatosabban rendelnek. (Mellesleg, lanyha üzletmenetkor a megrendelők mindenféle „hibát” vélnek felfedezni az árun.) Ebben a helyzetben kell állnia a versenyt a Pécsi Kesztyűgyárnak. Alija. Magas minőség és szállítási morál, rugalmasság és újítási készség, a külkereskedők szerint ez jellemzi a pécsieket Mi izgatta a TANNIMPEX Külkereskedelmi Vállalat üzletkötőit, hogy a Távol-Keletre utazzanak? Japánban két-há- rom éve még 5 millió, ma mór viszont csak évi 2 millió pár bőrkesztyűt gyártanak. A termelés, elsősorban munkaerő gondok miatt, rohamosan viszszaesik. Ugyanakkor Japán, korábbi jó kapcsolatai révén, milliós tételekben végeztet bérmunkát Dél-Koreóval és Táj vannal. A japán kesztyügyártós tehát egyre inkább áttevődik a szomszédos ázsiai országokba, ahol meglehetősen olcsó a -munkaerő. íme, ezzel már arra is rámutattunk, milyen szerepe van Japánban a behozatalnak. Azaz csak lenne. Japán az európai országokból évente mindössze 150 ezer pár kesztyűt importál. Nagyon keveset! Ez a döbbenetesen kis meny- nyiség — ha Magyarország Olaszország és a Fülöp-szige- tek után a világ harmadik legnagyobb kesztyűexportőre, ha ilyen előkelő helyen állunk — kell hogy izgasson, jelentkeznünk kell a japán piacon. Újvidék—Pécs — három óra E gyre több jel mutat uria, hogy a pécsiek „kinőtték” Eszéket, s ezért a gépkocsival rendelkezők mind nagyobb számban járnak le Újvidékre. Ezt az újvidéki Stoteks és Nama áruházak is jelezték már. Eziyr kívül Újvidék még minőig jelentős részben magyar lakta város, ezzel szemben Eszék már az első világháború előtt is Horvátország része volt. Továbbá a második világháború után a jugoszláv szervek újvidékre központosították a magyar nemzetiségi kultúrát: könyvkiadó. nagy példányszámú napilap, több színes hetilap, rádió, televizió, egyetem s legújabban színház működik, illetve jelenik meg ott magyar nyelven. A gond csupán az út: Dél-Dunán- túlról újvidéket csak hosz- szú autóbuszvonalon lehet egy nap alatt megjárni, vasúton pedig egyáltalán nem lehet. Országúton csak dinárért történő kis- kőszegi kompátkeléssel és hosszabb útszakaszon lehet elérni a dél-bácskai várost, mohácsi átkelés után pedig rossz az út egy része. Ezért . biztató most Kempl Rezsőnek, az Országos Vízügyi Építő Vállalat bajai építésvezetőjének tájékoztatója: — A mohácsi rév és Nagybaracska között a már csak 5 kilométer hosszú rossz minőségű út felújítása az idén befejeződik. Tárható már a Dóvod—Nagybaracska közötti 6 méter széles út is. Most már csak a Dávod— Hercegszántó határállomás közötti szakaszon dolgozunk. Itt a két éve megszűnt vasút nyomvonalára építünk egy korszerű, 6 méter széles utat Nemrég az 1912-ben épített vasúti patakhidakat robbantottuk fel. Olyan erős téglaboltozatuk volt, hogy csak robbantani leheteti Helyükre modern, 12 méter széles közúti hidat építünk, hogy ha a későbbi évtizedekben nő a közúti forgalom, akkor ezek a hidak alkalmazkodjanak az útszélesítéshez. Rövidesen 20—40 vasbetonpillért verünk le hidanként, s a munkát remélhetőleg jövő év elejére befejezzük. Akkor a pécsiek jó kocsival — a mohácsi kompátkelés idejéhez jól alkalmazkodva — Nagybaracska—Hercegszántó—Zom- bor—Szenttamás útvonalon mintegy három óra alatt Újvidékre érhetnek. Tehát Pesthez hasonlóan egy nap : alatt megjárhatják ezt az utal F. D. A TANNIMPEX-nél elmondták, üzletszerző kőrútjuk során tucatnyi új kapcsolatot sikerült kiépíteniük. ígéretek vannak jócskán, ezekről azonban tudni kell — ellentétben az európai megrendelőkkel, akik amennyit előzetesen jeleznek, az már többnyire a tényleges igényük — a japánok, mintegy tapogatózva, mindig többről beszélnek, mint amennyit később rendelnek. ígéreteiket pedig nem tekintik kötelező érvényűnek, a rendelésekkor dől el végérvényesen az üzlet nagysága. Ezt is figyelembe véve, az idei esztendőre 20 000 párás forgalom képe rajzolódik ki. Nem lebecsülendő mennyiség, hiszen a Pécsi Kesztyűgyár annak idején a kanadai piacon mindössze 12 ezer párral indult, s ma már évi 300 ezer pár fölött tartanak. Japánban elsősorban sí- és golfkesztyűink örvendhetnek keresletnek, ezekből — a szabadidő növekedésével — növekszik a fogyasztás. Nem hízal. otthont kell óoíteni
