Dunántúli Napló, 1971. június (31. évfolyam, 148-177. szám)

1974-06-25 / 172. szám

ff74. június 25. DUNANTOLI NAPLÓ 3 Az 500-as Szakmunkásképző Intézet emelt szintű osztályában HarmiscMI 27-sn iráfetaM Nem tartoznok az eminen­sek közé. Az 500-as Szak­munkásképző Intézetben nem egy osztály végzett hasonló eredménnyel. Átlaguk 2,97. A magyar, történelem, a ma­tematika nem éppen erős oldaluk. Gyakorlatiból viszont alig néhány századon múlt a négyes osztályátlag. Már ballagtak, de még nem vé­geztek: az utolsó erőpróbára készülnek, a szakmunkásvizs­gára. Az emelt szintű képzésben ré­szesült osztályt harmincon kezd­ték három évvel ezelőtt Ugyan­annyian is végeznek. — S a har­mincból huszonheten jelentkez­tek továbbtanulásra a szakmun­kások kétéves szakközépiskolá­jában. — Nem tudok róla: előfor­dult-e már, hogy egy egész osztály úgy határozzon, tovább tanul — mondja Lugosi István osztályfőnök. — A fiúk többsége a Széchenyibe jelentkezett, mert ez a járműves szakközépiskola. Forqatom az osztálynaplót. Kiderül, hogy az osztály fele pé­csi, hatan kollégisták, a többiek vidékről vonatoznak, vagy bu- szoznak Pécsre naponta. Szabó, raktáros, katonatiszt, gépkocsivezető, nyugdíjas, rtiko- dó, anyagbeszerző, lakatos a szülők foglalkozása. — S többségük csak a szülők akaratára lett autószerelő — ál­lítja az osztályfőnökük. A fiúk reagálásain látszik: megszokták a nyílt beszédet. — Miért tanultok további Benyovszky János; — Ha a szakma mellett érett­ségivel is rendelkezem, jobban érvényesülhetek. Lehet belőlem még csoportvezető is. — Ha leérettségizek, két évre rá megszerezhetem a technikusi oklevelet is — mondja Földesi Imre. — Meg aztán az is előny, hogy egy évet nyerek. Ha elő­ször gimnáziumba mentem vol­na, hat év kellett volna ahhoz, hogy szakmunkás legyek. így jobb. Az érettségit esti iskolán tesszük I* és ködjén dolgozha­tunk. Bolgár vendégek Baranyában A bulgáriai testvérmegyénk székhelyéről Szliven városból, az ottani Agrár Egyesület kép­viseletében — Encso Bocsvarov vezetésével 5 fős mezőgazdasá­gi szakdelegáció érkezett teg­nap megyénkbe. A küldöttség csaknem egyhetes itl-tartózko- dása alkalmával Baranya ál­lattenyésztési programjának eredményeit tanulmányozza. A küldöttséq tegnap látoga­tást tett az MTESZ-bon. Ma — kedden az MSZMP Mohácsi Járási Bizottság vendégei lesznek, majd megnézik az Úi Barázda Termelőszöve'kezet szakosított sertéstelepét. Prog­ram szerint szerdán a Pécsi Állami Gazdasággal ismerked­nek. Csütörtökön a bolgár kül­dő’ tséget a Megyei Pártbizott­ságon és a Megyei Tanácson fogadják. Ezután az Encso Bocsvarov vezette küldöttség koszorút helyez el a harkányi bolgár hősi síroknál. Akkor jó az akta, ha sok rajta az aláírás? Hibák a norma körül A munkaerö-gazdal.oúáu az V. ötéves tervben Sokan vagyunk vagy kevesen? Az attól függ, hogy hol. Né­mely munkahelyen komoly gon­dot okoz, hogy milyen munká­val lássák el a dolgozót, má­sutt vagyonokat fizetnek ki az álláshirdetésekre. Mi hát a tendő? A múlt héten tartott er­ről előadást Bánki Pál, a MŰM főosztályvezetője. Testhosszal a terv mögött Az aktív keresőknek a IV. ötéves tervre előirányzott növe­kedése 200 ezer fő volt. Ezzel szemben eddig csak mintegy 50 ezerrel nőtt a számuk, és — Az a tapasztalatom, ha va­laki lépésről lépésre tornássza fel magát, sokkal jobban tudja értékelni amit elér — teszi hozzá Lugosi István osztályfőnök. Réder József: — Az év elején értesítettek bennünket, hogy a Széchenyiben előkészítő tanfolyam indul. Fel­vételizni nem kell, de elmentünk és négyen végig is jártuk... — A további menetrend? — Huszonegyedikén volt az írásbeli, a héten lesz a gyakor­lati és a szóbeli vizsga. Az utób­bitól tartunk — mondja Hargitai Miklós —, meg az anyagismeret­től: tavaly ugyanis csúsztattunk egy kicsit. — Ha így végig gondoljátok a három évet, milyen élmények jutnak eszetekbe? Hargitai Miklós: — Azt nem lehet elfelejteni, amikor három éve az Irányi Dá­niel téren kigyulladt egy bazár. Mindjárt azt mondták, hogy mi voltunk. Az csak később derült ki, hogy a rezsót elfelejtették ki­kapcsolni. Benyovszky János: — A tizennégyesiné! van egy traktor. Amolyan munkagép. Az­zal vontatják a rossz buszokat Jól ketyegett hát felültünk rá és le-föl hajtottuk a telepen. A mű­vezető csak annyit mondott: eb­ből októberi szakmunkás vizsga lesz. Remélem, nem teszi meg velünk! Persze nemcsak ezek jellem­zők rájuk. Az utolsó matematika dolgozat előtt tízen álltak bu­kásra. A Földesi, a Wirth, a Gaják - tehát a fejek — segí­tettek a többieknek, így csak két fiúnak lett elégtelen a dol­gozata. De megtörtént az is, hogy amikor egy társuk ott akarta hagyni az iskolát, ők be­szélték le róla, pedig a szülei már tehetetlenek voltak. Ballagtak, de még nem vé­geztek. Előttük a szakmunkás- vizsga és további két év tanu­lás. Azt szeretnék, ha új iskolá­jukban is osztálytársak lehetné­nek. Salamon Gyula Magyar szénmedencék (IBI.) Kontárom meiye bányászata r mmn bs es {óvóié Megkérdeztük: ^ikor |0SZ a pécsi IBUSZ-iroda? Nap mint nap bosszan­kodnak az emberek: órák hosszat kell sorban állni az útlevél benyújtása előtt a Széchenyi téri IBUSZ irodá­ban, sőt, most már csak az kerül aznap sorra, aki haj­nalban odaáll sorszámért. Emellett az iroda dolgozói is zsúfoltan, áldatlan állapotok közptt dolgoznak, Dr. Takács Józseftől, az iroda vezetőjé­től kérdeztük: Mikor lesz kész az átalakított pécsi IBUSZ iroda? — Az építők befejezték a munkálatokat, a kőművesek és a szakiparosok tehát már végeztek, A költözést és az új iroda nyitását azonban késlelteti az a körülmény. hogy a helyiségeket belső­építészek által tervezett egyedi bútorokkal rendezzük be, s ezek egy része még nem érkezett meg. Az emelet berendezését megkezdtük, a mozgatható bútorok már itt vannak, a beépített bútoro­kat azonban csak júliusban várjuk. A Pécsi Építő és Ta­tarozó Vállalat egyébként ki­tűnő munkát végzett, határ­időre befejezte az átalakí­tást, s a berendezés, felsze­relés után várhatóan július­ban megnyitjuk az új helyi­ségeket. Ezután valamivel több dolgozónk foglalkozik majd az útlevelekkel, a sor- banállást azonban nem va­lószínű, hogy teljesen meg tudjuk szűntetni. A tatabányai szénbányászat — amely 1971 decemberéDen emlékezett meg működésének 75. évfordulójáról — a múlt esztendőben az 1972. évinél ötvenezer tonnával több szenet adott. Az 1974. évi előirányzat pedig kilencvenezer tonnával haladja meg a tavalyit Az igé­nyek alapján mintegy három­millió tonna szenet termelnek az év folyamán. Az Oroszlányi Szénbányák 1974. évi terve sem kevesebb a tavalyinál, 2,6 mil­lió tonna. A legkevesebbet a dorogi szénmedence termeli, ahol az elmúlt években — a karsztvízbetörések következté­ben — több bányaüzemet be­zártak. Komárom megye szénbányá­szata az ország barnakőszén­termelésének jelenleg is a 42 százalékát adja, amíg az ösz- szes széntermelésnek 24 száza­lékát. Ez a jelentős arány rend­kívül nagy felelősséget is jelent a szénbánya vállalatok számára, amelyek kapacitást bővítő be­ruházásokkal igyekeznek megfe­lelő mennyiségű szénvagyonról gondoskodni. Nagy beruházások Különösen nehéz a helyzet e tekintetben Tatabányán, ahol az első, szénnel teli csille fel­színre gördülése óta, mintegy száznegyvenhat-millió tonna szenet bányásztak ki. A nagy szénvagyon fogyóban van, s hogy a termelési feladatoknak eleget tehessenek, olyan re­konstrukciókat hajtanak végre, amelyekkel felszabadítják az aknák védőpilléreiben lekötött szenet. Három bánya összevo­násából alakult ki például a XI a. akna, amely ma a Tata­bányai Szénbányák egyik leg­korszerűbb bányaüzeme, össze­vonták a Vl-os, Vll-es aknákat is. Folytatják a szénvagyonpót- ló mezőkapcsolásos beruházá­sokat. A múlt év novemberében üzembe lépett a XIV-es akna első frontfejtése is. Ez a bánya arról nevezetes, hogy itt hosz- szú évek munkájával, — aktív víznívó-süllyesztéssel — 3,5 millió tonna szenet szabadítot­tak fel a karsztvíz alól, és tet­tek leművelhetővé. A szénvagyonpótló beruházá­sok közül jelentős a csordakúti bánya megnyitása Tatabányá­hoz közel eső, új szénterületen. A bánya beruházása a múlt év áprilisában indult, s decem­berben már szenet adott az első frontfejtése. Csordakút ielenle- gi művelhető szénvagyonát 3,5 millió tonnára becsülik, de en­nek a kétszerese az ismeretes. A többit azonban vízvédelmi vonatkozásban még kutatják. Az új belépő kapacitások ki­esőket pótolnak, összességében nem növelik o vállalatok szén­Tatabánya-Qjváros vagyonát. Mégsem egy év ter­melését szolgálják, távolabbi feladatoknak is eleget tesznek. Oroszlánynak jelenleg hat mű­ködő bányája van, de ezek szá­ma néhány év leforgása alatt háromra csökken. 1975-ben be­fejeződik a XX-as akna bővíté­se, amelynek kapacitása akkor o jelenlegi 1300 tonnás napi termelésről 1800 tonnára emel­kedik. Dorogon építés alatt áll a Lencsehegy I. bánya és az új Ebszőnybánya. Ezek a beruhá­zások Dorognak évi hétszázezer tonnás mennyiségi termelést biztosítanak, — amely a jelen­legi számítások szerint 1980-ig megmarad. Oroszlány kapaci­tása — a jelenlegi szénvagyont figyelembe véve — 1976-ban 2,1 millió tonna lesz. Tatabá­nyán viszont 1975 után szükség lesz a patárhegyi terület feltá­rására is, ahol 3,5 millió tonna szén várja az avatott kezeket. Tatabánya terve 1980-ban elő­reláthatóan 2,2 millió tonna. Ha azonban a kormány időközben elfogadja az új bányanyitások programját, ez a terv megvál­tozik, s az öregedő bányák mel­lé gazdag, nagy kapacitású, modern bányák kapcsolódnak. Eleven valóság I [ Az új bányák nyitása eleven valóság. Tatabánya mellett, a J Nagyegyháza—Csordakút és a I mányi medencékben, a vállalat évek óta jelentős kuta*ásokat folytat. A medencék szénkész- lete már korábban is ismert volt a szakemberek előtt. A század elején is folytak itt kuta­tások, majd az 1960-as években. Nagy változást hozott ebben a munkában az 1971-es esztendő, amikor is az egyik hidrogeoló­giai fúrással behatoltak a szén­telepek alá, s itt gazdag, 13 méter vastagságú bauxit-telepet harántoltak. • Ez a tény megváltoztatta a kutatások menetét. Amíg az el­Foto: Jusztin Tibor múlt Időkben a vállalat évente csupán néhány milliót fordítha­tott erre a célra, ez évben hat­vanmillió forintot. Az idén any- nyi kutatófúrást mélyítenek, mint amennyit korábban, tíz év alatt. Előreláthatóan 1977-ig fe­jeződik be ez a munka, s az­után döntenek érdemben a te­rület leműveléséről. Ha ez meg­történik, a két ásványkincs, a szén és a bauxit közötti cse­kély szintkülönbség módot ad arra, hogy kitermelését egy ak­nával oldják meg. Az együttes művelési mód rendkívül gazda­ságossá teszi majd az itteni üzemek működését. Oroszlány­ban a márkushegyi bányanyitás lehetne a jövő útja, amely első­sorban energetikai szénigénye­ket elégítene ki. Gond az utánpótlás Komárom megye szénbányá­szatából nem küldenek el sen­kit, de a létszám így is csökken, s gond a fiatal utánpótlás biz­tosítósa. A létszámhiányt a vál­lalatok gépesítéssel ellensúlyoz­zák. A gépek segítsége nyomán magasak a produktív teljesít­mények, növekszik a fejtési se­besség. Tatabányán például a múlt esztendőben nyolc száza­lékkal nagyobb fejtési teljesít­ményt értek el az előző évinél. A gépi jövesztés aránya a vál- ; lelátnál huszonkét százalékra, a : gépi felrakás aránya — a rá- robbantással együtt — hetven ; százalékra nőtt. Oroszlányban I — az ország leggépesítettebb i szénbánya vállalatánál — het- ! venhét százalékos a szén gépi i jövesztése, a felrakásé pedig ; nyolcvannyolc százalékos. Ebben az esztendőben újabb magyar —lengyel és szovjet gyártmányú bányagépekkel javítják a mun­kakörülményeket és a frontfej­tések teljesítményeit Tatabá­nyán, Dorogon és Oroszlányban egyaránt Kovács Klór® i optimista becslések szerint Is csak a 130 ezret érjük el a : tervidőszak végéig. A gép- és ! nehéziparban foglalkoztatottak száma stagnál, az építőipar és a kereskedeiem dolgozóinak száma mérsékelten emelkedett, a mezőgazdaságé viszont roha­mosan csökkent. Mit mutat ezzel szemben az ipari termelés mérlege? A ter­vezett 4,1 százalék helyett 5—6 százalékos emelkedésre lehet számítani, Egészséges fejlődés­nek indult — a statisztika is ezt bizonyítja — a termelékeny- | ség növelése, a munkaerő jobb, ésszerűbb kihasználása. | ■ Jelentős létszám-szaporulatot az V. ötéves tervben sem vár­hatunk. A népesedéspolitikai j intézkedések következtében j egyre több anya veszi igénybe : a gyermekgondozási segélyt Legfel jebb 40—50 ezer fős növe­kedésre lehet számítani az ak­tív keresőknél. Mi tehát az egyetlen járható út? Minél job­ban gazdálkodni az adott lét­számmal. Presztízs helyett célszerűség Az alkalmazottak létszámá­nak emelkedése világjelenség. Nálunk viszont ebben a kate­góriában a létszám emelkedése azonos a közepesen fejlett nyu­gati országokéval. Csak éppen .a termelés mennyisége keve­sebb. 1949-ben az össz-keresők 9,5 százaléka, 1970-ben 29,5 százaléka volt alkalmazott A gazdaságirányítási rendszer változásával, a műszaki fejlő­déssel törvényszerű az alkal­mazotti létszám bizonyos mérvű növekedése. Csak éppen nem ilyen arányban. Nem ritka az olyan szemlélet hogy annál naí; gyobb a tekintélye egy aktá­nak, minél több fő- és alve- zető aláírása szerepel rajta. Azután egynéhány vezető presz­tízse: két-három beosztott nem ad elég tekintélyt. Az ötödik ötéves terv fontos célkitűzése, hogy minden egyes munkakört hasznos munkával, feladatokkal töltsenek meg. Célszerű, hasznos tevékenysé­get kell tehát folytatni az al­kalmazottaknak is minden terü­leten. Bér és norma Nem egyenlő fogalmak. A produktív dolgozók 60 százalé­ka normában dolgozik. Tulaj­donképpen ez határozza meg a keresetüket Szerencsére, gya­korlatilag megszűnt a kam­pányszerű norma rendezés, de annak érdekében, hogy a ter­melés hatékonyságát megfelelő módon segítse, további lépé­sekre van szükség. Az elkövet­kezendő években el kell érni, hogy megszűnjön a norma és a technológia különállósága, össze kell hangolni az időt, a munkafolyamatokat és a nor­mákat. Ehhez pedig elenged­hetetlen a normások képzése. Az ötödik ötéves terv mun­kaerőgazdálkodási alapelve te­hát nem más, mint egy adott, vagy’alig-alig növekvő dolgozói létszám minél gazdaságosabb foglalkoztatása. Vagyis nem­csak beszélni kell a munka- és üzemszervezésről. Ez az alapja annak is, hogy a következő tervidőszakra beütemezett je­lentős százalékos reálbér emel­kedés, valamint a termelés 5— 6 százalékos növelése megvaló­sítható legyen. Kurucz Gyula Fiatal gépészmérnököt keresünk ÜZEMMÉRNÖKI MUNKAKÖRBE. Dél-dunántúli Kőbánya Vállalat komlói üzeme,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents