Dunántúli Napló, 1971. június (31. évfolyam, 148-177. szám)

1974-06-15 / 162. szám

1974. Június 15. DUNANTOll NAPLÓ 3 Lakást minden rászorulónak (Folytatás az 1. oldalról) Készülnek a tervek Új létesítménnyel bővül a Ságvári Művelődési Ház Kinőtte épület-méreteit a sok szakkörrel, klub­bal, öntevékeny művészeti csoporttal működő újmecsekaljai Ságvári Endre Művelődési Ház, ezért új résszel bővül. Az előreláthatólag 1976 elején átadásra kerülő kétszintes épület a régi művelődési ház, a munkásszálló és a 39-es Dan­dár út által bezárt parkos területen áll majd. Az elkészülő negyven négyzetméter alapterületű és a meglévő épületet a második szinten egy hatméteres függőfolyosó köti össze. A földszinten helyezik el a 17 ezer kötetes, szabadpolcos könyvtárat a kölcsönzővel, a 25 személyes olvasóval, a korszerű könyvraktárral. A fotószakkör részére ezen a szinten egy sötétkam­rát és feldolgozó helyiséget alakítanak ki. He­lyet kap itt a harminc fős tanácskozóterem, az iroda, a büfé, a ruhatár és a mosdó is. Az emeletre kerül a legalább háromszáz ven­déget befogadó nagyterem, amelynek színpadán többek között zenekari koncerteket is tartanak. Felszerelései filmek vetítését is lehetővé teszik. A Szakszervezetek Országos Tanácsa négymillió forintot biztosított a Mecseki Ércbányászati Vál­lalatnak. A vállalat hatmillió forint értékű kivite­lezési tervek elkészítésére adott megbízást a Ba­ranya megyei Tanács Tervező Vállalatának. Az építkezéssel párhuzamosan a jelenlegi mű­velődési objektumban belső felújításokat hajta­nak végre. Az egyik helyiségben a képzőművé­szeti szakkör festészettel, a másikban pedig a szobrászattal foglalkozó tagjai dolgozhatnak majd. Két szomszédos tanácskozószobát toló- szerkezetes műanyagfalial választanak el, így szükség esetén 80 személyes kisteremmé alakít­ják át. A belső rekonstrukcióhoz még ebben az évben hozzáfognak. A Ságvári Endre Művelődési Ház átalakítására és bővítésére szánt összköltségek értéke való­színűleg megközelíti a 6—8 millió forintot Dinnyeberki kapcsolata a „világgal" Ezt jelenti az út! építési bázist kívánnak kialakí­tani, amely képes lesz a megye gyorsabb ütemű fejlődését is kiszolgálni. A kommunista aktíva az egy­mást követő konstruktív szellemű felszólalások közben közvetlen hangulatú tanácskozássá ala­kult. Minden protokolláris for­mát mellőzve a vitában részt­vevők és Bondor József között I párbeszéd alakult ki: Balatonyi Dezső, az OTP Baranya megyei Igazgatóságának vezetője a sokféle lakásépítési hitel eqysé- gesítéséről beszélt. A pécsvá- radi építő szövetkezet a nemré­giben létrehozott mozaikgyártó üzem gépi berendezéseinek al­katrész pódását, a mohácsi építő szövetkezet műszaki veze­tője az építési anyagok beszer­zéséhez kért a minisztertől se­gítséget. Balogh Rezső, a B.m. Állami Építőipari Vállalat főépí­tésvezetője a szocialista bri­gádmozgalom és az üzemi de­mokrácia kiterjedésében rejtő­ző óriási tartalékokról beszélt. Előkészíteni a következő öt évet Bondor József építési és vá­rosfejlesztési miniszter megyénk építőiparral kapcsolatos gond­jait az ország építőipara, sőt az egész népgazdaság problémái­val összhangban vizsgálta. — Most a negyedik ötéves terv befejezését kell minden erőnkkel szorgalmazni, de ugyanakkor most kell gondosan előkészíteni a következő közép­távú tervet is. Ez másként nem lehetséges, csak ha a gondo­kat, problémákat őszintén fel­tárjuk. Nem bűnbakot, hanem a bajok gyökerét keressük. Gon­dosan elemeznünk kell: mi az, amit jól, és mi az, amit rosszul csináltunk. Csak így lehet jó tervet készíteni. Számolnunk kell anyagi lehetőségeinkkel és az építőipari kapacitással, s fi­gyelembe kell venni a nemzet­közi gazdasági helyzetet, ennek hatását a mi gazdaságunkra, s ezeket be kell tervezni. — Ma, ha építőipari kapaci­tásról beszélünk, csaknem min­denki kizárólag azokra gondol, akik a falakat felhúzzák. Pedig az építőanyagipar és a szerelő­ipar szerves része az építőipari kapacitásnak. — De még mindig nem itt kell a bajok gyökerét keresni: ma már az nem megy, hogy itt a pénz, lehet építeni. A beruhá­zások gondos előkészítése nél­kül a legjobb építőipari szerve­zet is megbukik. Az építőipar nem adja át későn az épülete­ket — csak túl korán kezdi... A miniszter ezt követően be­szélt az építőipar munkaerő­gondjairól. Mint mondotta, az építőipari munkások nagy há­nyada az eke mellől került az építőiparba, nagy hányaduk nem rendelkezik az általános is­kola nyolc osztályával sem, s mégis a lakások tízezreit építik. Ezt követően szenvedélyes han­gon szólt az építőiparban dol­gozó műszakiak felelősségéről: Műszaki szemléletet! — Ne felejtsék el a műszaki igazgató-helyettesek, hogy ők tulajdonképpen a vállalatok fő­mérnökei. A műszaki gondolko­dás az építőiparban elsőrendű kell hogy legyen. Az építés mű­szaki tevékenység és nem üzleti. Nemrégiben tervezési hiba miatt összedőlt Budapesten az OKGT irodaháza, másutt emberek hal­tak meg a műszakiak felelőtlen­sége miatt. A műszaki szemlé­letnek kell érvényesülnie min­denütt, a gépkihasználástól a szervezésig. — Nem lehet az embereket hideg, majd meleg vízbe már­tani: nem szabad megengedni, hogy a munkásokat nagyobb teljesítményre sarkalljuk egyik nap, majd másnap anyaghiány miatt eltűrni a lógásokat, az­tán ismét hajtani őket. Reggel ki kell adni a munkát, egész nap meg kell teremteni a felté­teleket, maid este számonkérni. Ez műszaki feladat. — S még más tartalékaink is vannak: a szocialista demokrá­cia alkalmazása olyan erő, amelynek nem vagyunk mindig tudatában. Az emberek, ha megértik, hogy mit akarunk, ak­kor jól megy a munka. Azt még nem lehetett kiszámítani, hogy ezzel mit nyerünk, mert a mun­kások legmerészebb számítása­inkra is rádupláznak, ha érzik törődésünket. Felszólalásának befejező ré­szében Bondor József a politi­zálás szükségességéről beszélt. — Nincs steril közgazdász, Huszár István, a Miniszterta­nács elnökhelyettese pénteken látogatást tett az OVH-nál, az Árvízvédelem Országos Köz­pontjában, ahol tájékozódott az árvízvédelem helyzetéről és a megtett intézkedésekről. Dégen Imre államtitkár, az Országos Vízügyi Hivatal elnöke és mun­katársai tájékoztatták arról, hogy a tiszavölgyj folyók men­tén a védelmi fokozatnak meg­felelő figyelőszolgálat működik. Kisebb helyi jelentőségű véde­kezési munkákon kívül erőtel­jesen védekeznek a Bodrog mentén, s a várható magas ár­hullámra tekintettel biztonsági okokból megkezdték a Fekete- és Fehér-Körös közötti dénes- majori lokalizációs töltés kiépí­tését Az árhullámmal érintett vala­mennyi folyószakaszon felkészül­tek az esetleges védekezésre, s a szükséges munkaerő, anyag, gép és szállítóeszköz rendelke­zésükre áll. Ezenkívül hét gépe­sített árvédelmi osztagot bizton­sági készenlétbe helyeztek. Az érdekelt vízügyi igazgató­ságok folyamatosan tájékoztat­ják az illetékes területi bizott­ságokat az árvízvédelmi helyzet­ről. Általában az 1970. évi ár­vízszintnél alacsonyabb, helyen­ként azt megközelítő vízállások mérnök, vagy orvos. Nem mond­hatja senki, hogy én tervezek és nem politizálok. Jó, ha vala­ki ismeri a pénz elméleti kérdé­seit, de legjobb, ha rádöbben, hogy a mérnöki állás nem csu­pán megélhetési lehetőség. Csak megfelelő politikai ismeret birtokában döbbenhet rá, hogy két-háromszáz ember jövőjéért felelős, hogy az eqyetem nem i azért adott mérnöki diplomát, j hogy magas fizetésért jelentkez- | zen minden hónapban, s nem is I azért, hogy egyéni ambícióit kacsalábon forgó házak terve­zésében kiélje. A szocializmus­ban nem viselhetjük el, hoqy munkások ezrei lakás nélkül él­jenek, mert valaki azt állítja, hogy az 53 négyzetméte’’ átla­gos lakóterület már nem felel meg az igényeinknek, hogy a lakóteleoeken elidegenednek az emberek. Bűnös magatartás a tömegek igényeit mesterségesen olyan magasra haitani, amely ma még meghaladja erőnket, hiszen még lakást sem tudunk mindenkinek adni. Éppen az a feladatunk, hogy jó munkánkkal elősegítsük azt, hoqy valameny- nyi rászoruló minél előbb meg­ismerhesse azt az örömet, amit az első új lakásban érez az ember. .. A kommunista aktíva Czégény József zárszavával ért véget. Lombosi Jenő várhatók. A töltések kielégítő biztonsággal védhetők, amihez az utóbbi években végzett töl­téserősítési munkák nagymérték­ben hozzájárultak. Az árhullá­mokkal érintett folyók felső sza­kaszán megfelelő az együttmű­ködés a szovjet, a román, és a csehszlovák vízügyi szervekkel. * Az Országos Vízügyi Hivatal székházában pénteken Illés György, az OVH elnökhelyette­se átadta a környezetvédelmi vízvédelmi őriárat úttörőpályá­zat dijait. Többezer általános iskolás vett részt a vízvédelmi őrjáratban, amelyen megfigyel­ték a vizeket fenyegető szeny- nyező anyagokat és káros hatá­saikat, s megtanulták, miként jelezhetik a veszélyt rendkívüli szennyezés esetén. Vízvédelmi ismereteikről országos riadón adtak számot. Az OVH és a Pajtás dijait a legjobb 16 úttö­rőraj kapta meg. A piacok, vásárok „rendtar­tását” szabályozza a Városi Tanács egy új rendeletterve­zettel, amelyet a soronkövet- kező tanácsülés elé terjeszt a végrehajtó bizottság. A rendelettervezet 6. parag­rafusa az árusítási időt szabá­lyozza a következőképpen: áp­rilis 1-től szeptember 30-ig a napipiacok reggel 5 órától 16 óráig tarthatnak nyitva, októ­ber 1-től március 31-ig pedig 6 órától 15 óráig. Mivel jelenleg rendeletterve­zetről van még szó, vélemé­nyünknek szeretnénk helyet adni. Nem valószínű, hogy ez a — viszonylag rövid — nyitva­tartási idő a vásárlók helyes­lésével találkozik. Kézenfekvő tény, hogy a fogyasztók zöme éppen ebben az időszakban dolgozik és éppen a késő délutáni órákban, tehát min­denképpen három, illetve négy óra után — a munkaidő eltel­tével — bonyolíthatja le piaci bevásárlását. Ezt tanúsítja va­lamennyi piac „csúcsforgal­ma”. A hajnali órákban alig­ha megy ki vásárolni egyetlen olyan fogyasztó is, aki ebben az időpontban éppen munka­- Hányszor avatták az utat? — Először vagy harminc éve. Le is vágták a borjút, az asszo­nyok bográcsban főzték a pap­rikást. Szentlőrincről átjött csé- zával a főszolgabíró, beszédet mondott és leverték a kitűző karókat, ahol majd megyen az új út Dinnyeberkiből Helesfáig. Aztán a háború elvitte az ígé­retet is, pénzt is ...- Utána szóba sem került? — Az ötvenes években újra, aztán később is. Igaz, nem sza­bad elfelejteni, hogy ötvenöt­ben kapcsolták be a villanyt a ba indul. Minderre nyilvánva­lóan csak délután kerülhet sor. A nyári időszakban tulaj­donképpen minden piaci ter­mék megtalálható az árusok asztalán, vagy pavilonjaiban. Az emberek érthető módon na­ponta szeretnének hozzájutni friss áruhoz. A rendeletterve­zetnek említett paragrafusa azonban ebben meggátolja a vásárlókat. A zöldségboltok nyitvatartása ugyan későbbre tolódik, de a piac korai zárá­sa miatt várható a boltok zsú­foltsága. Arról nem is beszél­ve, hogy a boltok áruválaszté­ka nem mindig kedvező, a mennyiségi bizonytalanságok­ról nem is beszélve. Az igazsághoz hozzátartozik a 7. paragrafus 1. pontja, amely azt a bizonyos „kiska­put” jelentheti: „A kerületi hivatal igazgatási osztálya egyes piacokra nézve a szük­séghez képest a fentiektől el- té-5 nyitvatartási időt is meg- állapithat”. Ez rendjén van. A nyitvatartási időt már a ren­delet hatálybalépésének nap­ján kedvezően módosíthatja a kerület. Mert ezt igénylik a vá­sárlók tízezrei. R. F. községben, és ez nagy dolog I volt, a lehető legnagyobb, amit megértünk. És most itt van az út is, tavasz óta kapcsolatunk van a „világgal". — Üjra borjút vágtak? — Nem vágtunk, de azért volt lakoma, megvendégeltük az út­építőket, szép munkát végeztek. A lakosság adta össze a pénzt ebédre, borra, Beszállt a tsz is, ÁFÉSZ is. Mert például az ÁFÉSZ is jól járt az úttal. Most a túraszállítmány jó úton, pon­tosan érkezik, azelőtt meg ha­vonta öt-hatezer forintot fizet­tek ki szekérfuvarozásért, ami tengelyt-marasztaló sárban hoz­ta be a boltba a kenyeret, lisz­tet, sót, meg ami kell a nép­nek. Helesfától egy kisebb domb- véget vágtak át a kotrógépek, így az új útvonal rövidebb lett, most három és fél kilométer úton érünk be Dinnyeberkibe. De előbb meg kell csodálni a Nyírszóra keresztelt szépséges kis völgyet, amelynek üdezöld- pázsitos „medre” a kenyérda­gasztó teknőre emlékeztet. A távolabb legelésző birkák bo- aár-nagyságúak innét az útról nézve. Valahol a völgy erdőség­ben végződött csücskében van a Nádasdy-teiepi szociális ott­hon. Dinnyeberki kicsiny kis hegyi­falu — 270-es lélekszámmal, alig huszonöt kilométerre Pécstől. De itt van a szomszédban — azaz hogy csak volt Gyűrűfű, amely elnéptelenedett és ez a veszély fenyegette Dinnyeberkit is. Má­tyás Ferenc, aki brigádvezető, tanácstag és alapszervezeti párttitkár is egyszemélyben — fejből sorolja, kik költöztek el az utóbbi tízegynéhány esz­tendő során a községből. Hor­váth Gyuláék, Sárosiék, Kővá­riék, aztán Ciffra Lajos, Kárpáti Ferenc is, Pécsre, Szentlőrincre. — A múlfkor beszélek egy asz- szonnyal, Acsnéval, bent Lőrin- cen építettek házat, s most mondja, ha tudja előre, meg­lesz a bekötő út, nem kezdenek hozzá a házhoz. — Hogyan éltek itt út nélkül? — Száraz időben még úgy- ahogy. Az ember mindig attól félt, hogy valami baj történik s akkor nincs hova szaladni. A Kajdon Klári is — már asszony —, de emlékszem rá, talán tizen­négy esztendős lehetett, sebti­ben összeeszkóbált hordágyon vitték be Helesfára a mentő­autóig, kilométereken át. Vak­bélgyulladása volt, a rázós lo­vasszekérre sem tehették föl. De, még akik munkára jártak be Bükkösdre tsz-be vagy Szent­lőrincre éveken át, képzelje csak el, mi időt rabolt el a gyalog­lás, amellett, hogy fárasztó. Kajdon Béla és Sándor János autót vett, de ha bejött a sá­ros, esős ősz meg a tél, már nem tudtak kimozdulni a köz­ségből kocsival. Most meg ép­pen Kajdon Béla a sofőrje an­nak a menetrendszerinti autó­busznak, amely viszi-hozza az utasokat. — Amióta utunk van, köny- nyebb a dolga mindenkinek. A tsz-be is busszal járunk, az, őszön meg az óvodásokat is be­vihetjük Bükkösdre. Ügy tervez­zük, egy kísérőre bízzuk őket. Hét-nyolc kisgyerekről van szó, külön óvodát nem építhetünk részükre, így viszont ez is meg­oldódik. — Van-e még, aki elköltözik a faluból? — Nem tudok róla. Az viszont biztos, hogy új lakóink vannak, nemrég fiatal házaspár költö­zött ide Katádfáról, harminchat- ezerért megvettek egy házat. Olyan is van, aki Pécsre költö­zött, de ottani lakásukat a gye­rekekre hagyják és visszajön­nek régi családi házukba, ab­ba, amit elhagytak. — Mi „hozza" vissza őket? — Szép és jó vidék ez. Jól él­éldegélhet itt az ember, A föl­dek jók, legalább harminc csa­lád háztájiban szarvasmarhát nevel, sertéseket, baromfit pe­dig szinte mindenki. Mi kell még? Hogy az út meqépült, már nincs is távolság. Minden, ami korábban elérhetetlennek tűnt, itt van szinte kartávolság­nyira tőlünk. Amibe Gyűrűfű belepusztult, az elszigeteltség­be, minket egy közönséges or­szágút abból kigyógyított Rab Ferenc Felhívjuk vásárlóink szíves figyelmét, hogy fúnius 25 —íéSIiis 1-ig összes fiúkunküái és lerakatnál leltározunk Az árukiadás ez idő alatt szünetel, BARANYA—TOLNA MEGYEI élelmiszer- és vegyiáru NAGYKERESKEDELMI VÁLLALAT PÉCS, KOSSUTH LAJOS UTCA 21. Védekezés a Bodrogon Huszár István látogatása az Árvízvédelem Országos Központjában Egy rendelettervezet margój‘ára Piacok, vásárok /# rend tartósa'

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents