Dunántúli Napló, 1971. június (31. évfolyam, 148-177. szám)
1974-06-13 / 160. szám
1974. június 13, DUNÁNTÚLI NAPLÓ t Síigetvir 'vár észak' takitelep: j. ütem Az MSZMP Központi Bizottsága 1970. februári üiésén határozatot hozott a nők élet- és munkakörülményeinek javítására. A határozat végrehajtására a tanácsi, vállalati, szövetkezeti szervek, tömegszervezetek intézkedési terveket készítettek mindenekelőtt a munkakörülmények módosítására, a méltányos munkaidő- beosztásra, a házimunkák könnyítésére, a szociálpolitikai feltételek javítására. Az intézkedési tervek, az eredményekről készített beszámolók döntő többséggel a munkában álló nők segítéséről szólnak, pedig figyelemre méltó azoknak a száma is, akik különböző oknál fogva nem létesítettek munkaviszonyt, de ugyancsak méltóak a társadalom megbecsülésére. A munkábavonás lehetősége A nem munkaviszonyban lévő nők jelentősebb életkörülményeit a Baranya megyei Tanács V. B. munkaügyi osztálya a területi illetékes munkatársak segítségével felmérte — elsősorban a munkábavonás lehető- séae szempontjából. Baranya megyében jelenleg ; mintegy 26 000 munkaképes korú nő nem áll munkaviszonyban. Ez a szám 1976. január 1-re várhatóan 22 349 főre csökken. A női munkaerőtartalék település szerinti megoszlása: városokban : 11 039 (49,3 százalék), ebből Pécs: 7691 — 34 százalék, egyéb helységekben: 11310 (50,7 százalék). A rajzon még csak a körvonalak látszanak. Egyiészük azonban már 1975 végére valóság lesz, az V. ötéves tervben pedig 650 lakás készül el Szigetváron, a kommunális létesítményekkel együtt. A vártól északra megszűnt a füves rét békés nyugalma. Egyszer s mindenkorra. A Magas- és Mélyépítő Vállalat szakemberei felvonulási épületeket emelnek, villanyt, vizet vezetnek az építkezéshez. Megkezdődött az új, 1700 lakásos városrész építése. Az első ütemben 74 lakás, egy bölcsőde és egy iskola épül. A * bölcsődében 40 kisgyermek számára lesz hely, az iskolát egyelőre nyolc tantermesre építik, de ezt később újabb hattal bővíteni lehet. A következő ötéves tervben 600 lakás készül el a kiegészítő létesítményekkel együtt. Az első ütem beruházási költsége az alapközművekkel együtt mintegy 50 millió forint. A szép távlat a hétköznapok kisebb-nagyobb gondjaiból tevődik össze. — Késve kapjuk a terveket — mondja Bertmann János, a Magas- és Mélyépítő Vállalat igazgatója. Tavaly aláírtuk a kapacitás lekötési szerződést, már rég dolgozni szeretnénk. Az építőipar is hasonló egy villanyerőműhöz. Ahogy ott sem tudnak ma csak ötven, holnap kétszáz megawattot adni, úgy mi sem tudjuk konzerválni a kapacitást a csúcsidőre. — Az első ütem valamennyi tervét márciusig meg kellett volna kapnunk — veszi át a szót Holczer József műszaki osztályvezető. — Sok gondot okozott dolgozóink foglalkoztatása. Más, nagyobb munkát nem vállalhattunk, hiszen ha megkapjuk a terveket, a lakótelepet kell építeni. Ezért a szigetvári építésvezetőségeinknek a mozsgói tsz-ben és Pécsett adtunk kisebb munkákat. — Miért késtek a tervek? A beruházást lebonyolító UNIBER műszaki előkészítő mérnöke, Jankó András ad magyarázatot: — A tavalyi év második felében vetődött fel a szigetvári termálvíz hasznosításának gondolata. A 62 C fokos vízzel fűtik majd az új lakótelepet, a kórházat és ez látja el az új strandot. Megbízták a MÉLYÉP- TERV-et, hogy készítse el ennek terveit. Ezért csak idén februárban tárgyalhatta a Szigetvári Városi Tanács a lakótelep ügyét. Ezután tudtak csak megbízást adni a BARANYATERV- nek a tervdokumentációk elkészítésére. — Mikor érkeznek hát a tervek? Szőke Gyula, a 8ARANYA- TERV főmérnöke: — Amint megegyeztünk a részletekben, gyors ütemben látunk a tervezéshez. Kiemelten kezeljük a szigetvári lakótelepet annak ellenére, hogy szellemi kapacitásunk túlterhelt. Június 15-re a kivitelezőnél lesz az alapozási terv egy része. A kivitelező biztosította a szükséges kapacitást. Átlagosan száz szakember dolgozik majd a magas- és mélyépítési munkákon. A csúcsidőben lesznek kétszázan is. — A saját szakállunkra elkezdtünk felvonulni — mondja Holczer József osztályvezető —, hogy ne késsünk az építési határidővel, fizetni is tudjunk a dolgozóinknak. Mire a tervek megérkeznek, készen lesznek az irodák, öltözők, ott lesz a víz, a villany, elkészülnek a felvonulási utak is. Kurucz Gyula Egy lakásra: j és fél négyzetméter zöldterület Növelhető a zárt udvarok felfzabadításával Teljesült a munkások kívánsága Bevásárlás az üzemben * Munkásszövetkezet a Mohácsi Farostlemezgyárban? (Tudósitónktól) A munkások kívánsága teljesült. Több mint ezeregyszáz dolgozó reggelijét, uzsonnáját és a háziasszonyok napi bevásárlását biztosítja a büfé, amelyet tegnap délelőtt nyitottak meg a Mohácsi Farostlemezgyárban. Az első napi forgalom meghaladta a 6000 forintot. A régi gond megoldódott. Nem kell naponta a gyártól fél kilométerre lévő élelmiszerboltból a munkahelyre zsákszámra bevinni a reggelit. Itt a gyárban, helyben reggel 5—9 óráig és délután 1—4 óráig mindenki megvásárolhatja a szükséges áruféleségeket: az alapvető élelmiszereket, konzerveket, süteményeket, üdítőitalokat, édességeket. pékárut, felvágottakat és vegyi árukat. A gyár régi irodaépületében alakították ki a közel 30 négyzetméter alapterületű eladóteret és raktárhelyiséget. A polc- rendszert a mohácsi ÁFÉSZ asztalos brigádja készítette, a gépi berendezéseket — norvég típusú hűtőpultot, presszókávéfőzőt, 2 darab 230 literes hűtő- szekrényt — a gyár vásárolta meg 60 000 forintért. A reprezentatív kivitelezésű büfét az ÁFÉSZ tartja fenn: 100 000 forintos havi forgalomra számítanak. A távlati elképzelés az, hogy a gyárban dolgozó munkások szövetkezzenek, saját maguk választotta vezetőséggel, önállóan irányítsák a reggeliző működését. így nagyobb lehetőség nyílna a büfé, valamint az áruféleségek bővítésére is. A vásárlások után a tagoknak visszatérítést fizetne a szövetkezet. Ugyanakkor, bár az ÁFÉSZ számláján bonyolódnának a pénzügyietek, a rendelkezésre álló összeg fel- használásáról a tagság és a vezetőség együttesen döntene. A tegnap megnyílt új büfében jó a választék és reméljük, ugyanezt elmondhatjuk később is. Horváth Téréi „Az elfogadott pályaművek legtöbbje olyan beépítést javasolt, amely lehetőséget ad -a nagy összefüggő zöldterületek elhelyezésére, s ezeket szerves kapcsolatba hozza a város zöldövezetével." Ezt olvastam nemrég eqy nyilatkozatban, vadonatújon épülő városrészünk, a Siklósi városrész kialakításáról szólt. Kalla Gáborral beszélgettem, a pécsi Kertésieti és Parképítő Vállalat főmérnökével. Adatokat mondott, amelyek magukért szólnak. — Pécs városnak egymilliószázezer négyzetméternyi zöldterülete van — mondta, — ez viszonylag kevés, egy lakónak ebből hat és fél négyzetméternyi jut. Más városokban, Szegeden például, tizenhét négyzetméter az egy lakónak jutó zöldterület nagysága. — Szegeden ott a víz — próbálkozom ellentmondással — vajon nem ez-e az oka, hogy ott több a park? — Ezt nem lehet a vízre fogni. Nálunk igen nagy a beépí- tettséq. A belvárosban, a történelmi városmagban mindössze 2,5 m2 zöldterület jut egy lakóra. Ezt lehetne növelni a zárt udvarok felszabadításával. Vagy szanálások nyomán. De ez pénzbe kerül, — A történelmi belváros beépítettsége adott. Az új városrészek kialakításánál mi a szempont? — A zöldterület növelése növelné az eqy lakásra jutó fajlagos költséget. Dehát vannak várostervezési> normák! Meghatározták azt a legkevesebb zöldterületet, amelynél kevesebbet nem lenne szabad létesíteni? — Igen, öt négyzetméter a minimum. De a Budai városrész terve nem juttat annyit egy lakosnak. Uránvárost annak idején mindennek elmondtuk, falanszternek, űrvórosnak, jelen- lea ott tartunk, kertészeti szakemberek, hogy összetett kézzel könyörgünk: legalább annyit! És Kertvároshoz viszonyítva mór jó példaként is szerepelhet Új- mecsekalja. Vannak bizonyos szabályok, A közművezetékek mellé nem lehet fákat ültetni. ! Gázvezetéktől csak két méterre, víz, távfűtés, villany és tele- I fonvezetékfől egy méternyire ! szabad ülteni. Amikor elkészült | Kertváros, a rendezési tervre rátettük a közművezetékek rajzát, meghúztuk piros ceruzával a biztonsági ^vonalakat, s kiderült, hoqy egy-két helyen ültethetünk csak fákat... — A zöldterületek fenntartási költsége/ Pécsett hogyan alakulnak? Elég anyagi eszközt biztosit a tanács? — Ha már például hoztam Egy hangulatos minikért Pécsett, a Kossuth Lajos utcában. Foto: KGizer Péter fel Szegedet, azt is elmondhatom, hogy a csaknem háromszor akrora területhez négyzetméterenként tíz forint hatvan fillér fenntartási költséget biztosítanak. Pécsett hat forint és harminc fillér ez az összeq. Eny- nyit ad a város, s ebből elég keserves fenntartani a meglevő területet. Évente csak hatszor tudjuk kaszálni a füvet, pedig tízszer kéne, virágokat csak a leglátogatottabb helyekre ültethetünk . . . Ahhoz, hogy az új városrészek zöldterületein biológiai érték is legyen, természetesen pénz kell. A díszcserje, facsemete ingyen nem terem. — Társadalmi segítséget nem volna-e ésszerű igénybe venni? — Ha arra qondol, hogy a lakosság társadalmi munkában parkosít, azt nem szeretnénk. Hiszen az is hiba volt, hogy régebben a három kerület háromféleképpen parkosított! Hát, ha százhatvanezer ember nekilát a saját elgondolásai szerint! Szerszámok, anyag és szaktudós híján? Tudja, hol segíthet a lakosság? Ott, ahol szomjazik az elültetett facsemete. Uránváros háromszor olyan szép lehetne, ha öntözték volna a fákat. Ez a platán, amit az ablak előtt lát, ötesztendős, és combvastagságú. Minden nap megkapja azt a vödör vizet. A cserje, ha öntözik, három év alatt óriásira nő. Sokfelé megértették ezt a kérésünket. A Jókai utcai iskola diákjai rendszeresen öntözik az iskola körül ülte’ett fákat, cserjéket. A Kodály Zoltán utcai házak házfelügyelői szocialista brigádot alakítottak, ők a PIK dolgozói: öntöznek, megkapálják a fák tövét.., Sok segítséget kaphatunk a gödörásáshoz is. Az őszszel készítünk egy fásítási tervet, s ahol igény van, és meg- keresneK bennünket, megmondjuk, hojy milyen fát, növényt ültethetnek e| a lakók: kiáshatják a gödröt, s a szakmunkásunk irányításával elültethetik a fákat, ötleteket, javaslatokat és igényeket nálunk minden időben be lehet jelenteni, a parkfenntartó üzemegyséq vezetőjénél. „Csak a szellemet ne engedjük ki a palackból" mondta a szakember, amikor a társadalmi munkáról folyt a szó. Mert sokan félreértik a társadalmi munkát, amit éppen úgy kell — vagy kellene — irányítani, mint a másikat. Szívesen, sőt örömmel fogadják, ha szaktanácsért, vagy segítségért fordulnak a vállalathoz. Hogy azt a keveset, ami van, az esztétikai és praktikus követelményeknek megfelelően alakítsák. Mert: kevés a zöldterület Pécsett. Kevés a fenntartásra biztosított összeg is. És még valami: másképpen néznének ki a házak közötti kis parkok akkor, ha a gyerekeknek volna „kifutó", ahol kitombolhatják magukat, focizhatnak. De ez is régi nóta:’ játszótereink sincsenek, ha vannak is, az ott lévő játékok már az unalomiq ismertek, hinta, libikóka, homokozó és kész. Kalla Gábor elmondta, hogy legalább százféle gyermekjáték műszaki dokumentációja rejlik a fiókjukban — megvalósításához nincsen pénz. Talán ezúton javasolhatnánk a vállalatok szocialista briaádjai- nak. keressék meg a 15-088 telefonszámon Várszeqi László üzemegység vezetőt, vagy Rónai Klára technikust. Okos, változatos gyermekiátékok ezek, pszicholóqus, pedagógus, sokféle szakember közreműködésével készültek, s fejlesztik a képességeket sok irányban. Kampis Péter ] A kor szerinti összetétel ■» érdemleges képet nyújt az elemzéshez: 14—19 évesek: j 1368 (6,1 százalék), 20—29 éve- ! sek: 4293 (19,2 százalék). 30— 39 évesek: 5726 (25,6 százalék), | 40—54 évesek 10 962 (49,1 százalék). A tendencia 1981-ig: a fiatalok száma nő, az időseké csökken. Érdekes megoszlást tartalmaz az összesítés a családon belüli gyermekek számát illetően is: nincs gyermek: 7 százalék, egy gyermek: 26 százalék, két gyermek 51 százalék, három gyermek 10 százalék, több gyermek: 6 százalék. A gyermekek életkora: 14 éves korig 62 százalék. Az iskolai végzettség alapján történő kategorizálás: nem végezte el a 8. általános iskolát 10 041 (44,9 százalék), 8 általános iskolát végzett: 9719 (43,5 százalék), szakmunkás végzettseggel rendelkezik: 1981 (8,8 százalék), érettségizett (néhány felsőfokú v. is.) 608 (2,8 százalék). Az összesítő elemzés azt is mutatja, hogy a munkaviszonyban nem lévő nők két főcsoportra oszlanak: 1. Nem kíván munkaviszonyt létesíteni 12 341 (55 százalék), idős szülők ápolása: 20 százalék, egészségügyi okok: 20 százalék, a férj kielégítő jöv.: 5,8 százalék, a férj nem engedi: 3 százalék, egyéb: 1,2 százalék. 2. Munkaerőként mobilizálható: 10 008 (45 százalék). Két alapvető következtetésre feltétlenül rá kell irányítanunk a figyelmet: a jelenleg munka- | viszonyban nem álló nők zöménél iskoláztotási (ólt. isk., szakmunkás képzés) probléma vár megoldásra, döntő többségük (a munkaviszonyt nem lé- ■ tesítők 70 százaléka is!) dolgozni kíván, ha a szociálpolitikai háttér ezt lehetővé teszi. A feladat tehát, szervezzük i meg a háztartásban dolgozók iskoláztatását. A hátrányos helyzetet kétféleképpen kell értelmeznünk: a) az alapvető végzettség hiánya nehezíti a munkavállalást, a munkába állítást, b) a „kényszerszabadságot" (gyermeknevelés stb.) vállalók, de mór képzett (betanított szakmunkás stb.) nők a rohamos szakmai és technikai fejlődés következtében néhány év alatt lemaradnak a megszakítás nélkül dolgozó munkatársak mögött — és ez politikai, gazdasági és szociális hátrányt jelent. Két feladat adódik tehát a képzést illetően: Érdemes társadalmi méretekben és összefogással figyelmet fordítani a nem dolgozó nők szervezett alapfokú képzésére, lehetőséget kell adni betanított vagy szakmai végzettség megszerzésére. Segít a Munkaügyi Minisztérium A Munkaügyi Minisztérium szociálpolitikai főosztálya egyelőre kísérleti jelleggel lehetőséget biztosít az új munkaerő gondok enyhítésére: a munkaadók megszervezhetik a szülésen, gyermeknevelési segélyen lévő nők körében a „kisegítő bölcsödéi" rendszert. E szerint a „GYES"-en lévő anyák közül, akik vállalkoznak, rátermettek és tárgyi feltételekkel (megfelelő lakás) rendelkeznek, „magán-bölcsődéjükbe” vállalhatnak másik 2—4 gyermeket gondozásra, — gyermekenként havi 5—600 forint államilag biztosított segély ellenében. A gyermeküket így elhelyező anyák pedig munkahelyük rendelkezésére állnak. Ez a rendszer nemcsak a bölcsődei férőhelyek számát növelné, hanem egyszersmind nevelési szempontból is értékes, mert a nagy- csoportos bölcsődei foglalkozással szemben a kis létszám kínálta lehetőséggel az anyai szív is közeiben marad. Bővebb felvilágosítást nyújt írásbeli vagy telefon érdeklődésre a Baranya megyei Tanács V. B. munkaügyi osztálya, 7601 Pécs, Széchenyi tér 9—10. Tel.: 12- 222/109 (Kovács István), Schmidt Károly Születőben Szigetvár új lakótelepe Megindult a munka a vártól északra A nőpolitikái határozat a végrehajtás útján Nagyobb figyelmet a z iskoláztatásra Jelenleg 26000 nőnek nincs munkaviszonya Baranyában
