Dunántúli Napló, 1971. június (31. évfolyam, 148-177. szám)

1974-06-13 / 160. szám

Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Sok az íróasztal A klasszikus értelemben vett munkanélküliség nálunk sajátosan átfogalmazódott, mert számunkra a „kapun belüli”, a „munkakönyves munkanélküli­ek” jelentenek egyre súlyosabb társadalmi és gazdasági gon­dot A látszatállások, az alibi státusok esetében viszonylag könnyűszerrel megoldható prob­lémával állunk szemben. Az igazi gond másutt van, ugyanis az adminisztratív létszám növe­lése — vagy csökkentése — nem csupán elhatározás, vagy józan gondolkodás kérdése. A vállalatok mai tennivalóit nem lehet összehasonlítani a 15—20 évvel ezelőtti követelmé­nyekkel. Az iparvállalatok át­vettek, illetve továbbfejlesztet­tek olyan funkciókat, amelyeket azelőtt például csak a kereske­delem látott el. Az iparvállala­tok jelentős része évek óta nem­csak termeléssel, hanem piac­kutatással, önálló export-import tevékenységgel is foglalkozik. Megannyi érv az adminisztrá­ció bővitése, az íróasztalok sza­porítása mellett. Csakhogy: amíg bizonyos adminisztratív tennivalók valóban megszapo­rodtak, addig más, a tervutasí­tásos időszakban kialakult fel­adatok ellátására már nem len­ne szükség. Sok vállalatunknál, intézményünknél viszont úgy bő­vítettek, hogy közben elfeled, keztek a munka egyszerűsítésé­ről, racionalizálásáról. És elfe­ledkeztek az adminisztratív mun­kaerőnek — a megváltozott fel­adatokhoz igazodó — átképzé­séről. A munka változott, a módszer a régi. Az ügyvitel vi­lágszerte terjedő ésszerüsitését és ennek nélkülözhetetlen tech­nikai eszközeit, módszereit job­bára csak hírből ismerjük, mert — akárcsak a termelő műhe­lyekben — az ügyvitelnél is az a helyzet, hogy egyszerűbb, ké­nyelmesebb újabb és újabb em­bereket alkalmazni — különö­sen az irodák világában — mint a munka ésszerűsítésén gondol­kodni, a legkézenfekvőbb szer­vezési megoldásokat alkalmaz­ni. A munkaerőgazdálkodáshon lévő tartalék kiaknázása hosszú idő óta foglalkoztatja a szakembereket. De az ezzel kapcsolatos vizsgálódások, szá- mitgatások inkább csak a ter- melömühelyekre, a produktiv munkát végzők körére koncent­rálnak és jóval kevesebb szó esik arról, hogy milyen tartalé­kok találhatók az irodákban. Egyes — óvatos — becslések szerint csak az állami iparvál­lalatoknál az adminisztratív lét­szám mozgósítható tártaiéira el­éri a 25—30 ezer főt. A jelen­leginél lényegesen szervezettebb és korszerűbb eszközökkel dol­gozó ügyvitel esetén jelentős ré­szük nélkülözhető lenne, mert többségük ma olyan munkát vé­gez, ami felesleges. Ugyanak­kor mások a valóban fontos és szükséges tennivalók tömegével birkóznak, megfelelő számú és képzettségű munkatársak híján egyre reménytelenebbül. A képlet ugyanaz, mint a tér- melömühelyekben; egyik olda­lon a létszámfelesleg, illetve az értelmetlen aktagyártással fog­lalkozók tizezrei, a másikon a létszámhiány. Pedig az irodák világára is érvényes a sokat hangoztatott tétel: az eddiginél lényegesen kevesebb energiát kell fordítani a munkaerő to­borzására, a létszám gyarapítá­sára, és sokkal nagyobb figyel­met kell szentelni a meglévő alkalmazottak okos, célszerű foglalkoztatására, szakképzett­ségük „karbantartására", mun­kájuk ésszerűsítésére. V. Ci. Világ prole*árf:»í eg' Készül az ötödik ötéves terv XXXI. évfolyam, 160. szóm 1974. június 13., csütörtök Ara: 80 tillei Két álláspont van egymással szemben. Az egyik: a kormány­zati szervek 9200 lakás építésével kívánnak számolni Baranyában 1976—80 között. A megye viszont — valamennyi helyi szerv mesz- szemenö egyetértésével— 15 500 lakás építését tartja indokoltnak. Hogy ténylegesen mi kerül a tervbe, abban elsősorban Pécs az érdekelt. A megyeszékhely évről évre nehezebb helyzetbe kerül, s a főhatóságok által tárgyalási alapként megállapított 8000 la­kással juvulás nem történhet, o helyi álláspontot jelentő 12 000 pécsi lakás viszont már előrelépést is jelenthet. Érthetően ez került a Bara­nya megyei képviselőcsoport tegnapi ülésén is a vita közép­pontjába. Képviselőink a megye jelenlegi lakásépítési helyzeté­ről és ötödik ötéves tervi kilá­tásairól tárgyaltak. A mostani tervidőszak utolsó előtti évé­nek derekán különösen indo­kolt erről beszélni. Ma már lát­ni, hogy Baranya nem tudja teljesíteni állami lakásépítési célkitűzéseit, s megyénk az 100Ó lakosra jutó lakásépítés­ben utolsó a megyék sorában. A vitában a képviselők és a csoport ülésére meghíyottak több oldalról világították meg a lakásépítés helyzetével össze­függő kérdéseket. Palkó Sándor arról beszélt, hogy a megye az építőipar rögtönzési területe volt mindig, s ennek hatása különféle létesítmények elma­radásában és magában a la­kásépítésben is megmutatkozik. Növien János megállapította: a megyében, de különösen Pé­csett drámaibb a lakáshelyzet, mint ahogy a képviselők elé terjesztett őszinte hangú jelen­tés mondja, s rámutatott arra, hogy 1961 óta csökken a la­kásépítés, amit egyébként sem­mi sem indokolt. Hol a terület­előkészítés. hol a kapacitás nem volt elegendő, e téren kell tehát elsősorban rendet terem­teni, hogy a főhatóságok se találjanak kifogásokat. lazáin- sek Vilmos az egyre súlyosbodó komlói lakáshelyzetről szólott. Wieder Béla, a pécsi Városi Tanács elnöke kijelentette: az elavult és csak a statisztikák­ban lakásnak számító helyisé­gekben lakók érdekében sem lehet lemondani a város által helyesnek vallott szanálási po­litikáról. Szólt az egyre ag­gasztóbb ■ pincehelyzetről, ami azonban — ellentétben egyes véleményekkel — nem drágítja a lakásépítést. Megállapította: az ajánlott 8000 lakást — ami alig több a harmadik ötéves I tervben ténylegesen építettnél | — nem fogadhatja el a város, l a 12 000 lakás építésére vi­szont fel tud készülni. Nemes­kéri László, az Állami Építőipari Vállalat igazgatójo elmondta, hogy 1975-ben olyan kevés la­kás' épül Pécsett, amiből nem lehet biztosítani a zavartalan I átmenetet az ötödik ötéves ; tervbe. Czégény József, a Me­gyei Pártbizottság titkára arra utalt, hogy a megyében, de fő­leg a megyeszékhelyen az egyik legfontosabb politikai feladat a lakásépítés, az ütem gyorsí­tása, a kapacitás növelése pe­dig elengedhetetlen követel­mény nemcsak Baranya, hanem az egész környező térség szá­mára is, hiszen a korszerű és j nagytermelékenységű lakásépí­tési kapacitás létrehozása Dél- Dunántúl lakáshelyzetének javí- í tásába döntően beleszólhat. Dr. Földvári János, a Megyei ! Tanács elnökhelyettese arra ; hívta fel a megye országgyűlési 1 képviselőit: a helyzet ismereté­! ben kövessenek el mindent, i hogy Baíanya kedvezőbb körül- i mények közé kerüljön. ‘ A képviselőcsoport olyan ér- ! telemben foglalt állást, hogy ] az ötödik ötéves terv előkészí- ! tése során az országgyűlés ál- ; landó bizottságaiban és magá- j ban az országgyűlésben is Pécs és Baranya helyzetének nyílt ! feltárásával lépéseket tesznek a kedvezőbb lakásépítési fel­tételek elérésére. H. I. Egy hónappal a határidő előtt, tegnap délelőtt átadták a for­galomnak Komlón a tanácsháza mögött épült új utat, amelynek feladata a város föútjának, a Kossuth Lajos utcának a tehermen­tesítése. A kivitelező a Baranya megyei Tanács Magas- és Mély­építő Vállalat 6-os számú építésvezetősége, kitűnő munkát vég­zett. Az út 440 méter hosszú, átlogban 6,5 méter széles, három­rétegű, hengerelt aszfaltburkolatú. A beruházás költsége másfél- millió forint volt. Az úton a forgalom kétirányú, s a régi piacté­ren 40 autóparkírozó helyet is kialakítottak. Új tej- és hústermékek Pécsett Bővül a választék — A sajtvásár után is több sajtot fogyasztunk Június 2-án zárult a kedvezményes tavaszi sajtvásár és a sajt áiak visszakerültek a március 18. előtti eredeti szintre, Nem ért véget azonban a Baranya megyei Tejipari Vállalat igyekezete a vevők megtartásáért, a fogyasztás növeléséért. Két nappal a sajt­vásár befejezése után, június 4—5—6-án a szarvasmarhatenyész­tési táj-bemutató alkalmából, a vállalat. Somberekén, a Béke Őre Tsz modern éttermében, kóstolással egybekötött árubemutatót rendezett legkedveltebb, a sajtvásár idején is legkelendőbb áru­féleségeiből, s a legújabb termékeiből, Ezen a kis bemutatón külö­nösen nagy sikere volt a ke­mény — reszelésre is alkalmas — Pormezán sajtnak, amit az országban egyedül Baranyá­ban gyártanak, a Kaskavál jel­legű — balkáni sós sajt — Hajdú sajtnak, amire a vevő­közönség a vásár idején figyelt fel, 5 vagonnal adtak el belő­le két és fél hónap alatt 38 fo­rintos álon. Most újra 52 forint kilója, de továbbra is igen jól megy. Feltűnést keltett a mini cso­magolású 3 dekás ún. poly- klipsz sajt, 1,80-ért, épp egy tízóraihoz elég. Új termékük a kapros Boci sajt, amely a na­IPARI NEGYEDBEN gyón népszerű tubus csomago­lású családnak a harmadik tag­ja, és a közönség által már ré­gen keresett iró, amit fél és egy literes csomagolásban hoztak forgalomba 1,80 és 3,20-as áron. Az író két hete jelent meg a boltokban, a 124-es Kazinczy utcai boltban, a 10-es és 20-as ABC-ben és Pécs valamennyi nagy tejboltjában kapható. Egyelőre hetente kétszer, ked­den és csütörtökön mintegy 1500 liter írót ad a városnak a tejipar. Az iró szavatossága két nap, zsírtartalma 1,5 százalék, behűtve remek idítő ital. Ennél több kellene, vetettük fel a sombereki bemutatón is a vál­lalat képviselőinek, akik kije­lentették, ha a közönség az írót megkedveli és ha a kereskede­lem hajlandó is rendelni, az ipar tetszés szerinti mennyisé­get képes legyártani, szállítani. A kedvezményes sajtvásár teljes sikert hozott. A tejipar mérlege szerint ebben a 2,5 hónapban 35 százalékkal több sajtot fogyasztottunk a szoká­sosnál. A vásár, amit az ősz folyamán megismételnek majd, tanulságokkal is szolgált, a leg­főbb tanulság, hogy nem ment az olcsó ömlesztett sajt, — eb­ből csak 5—10 százalékkal fo­gyott több — a vevők a drá­gább és jobb minőségű sajto­kat keresték, az Ementálit, a Hajdút, a Rokfortot, a Tenkes Gauda sajtot A dobozos saj- j tot kezdi kiszorítani a tubus sajt polyklipsz csomagolás és a vágó, szeletelhető sajt. Ezekből a sajtokból a vásár után sem érezhető jelentős fogyasztás visszaesés. A Baranya megyei Allatfor- galmi és Húsipari Vállalat fő­ként marhahúsból készült ter- ] mékeit mutatta be Somberekén, marhanyelvet, marhp szegyet, j virslit és szafaládéféleségeket, 1 ezek mind kaphatók. Felfigyel- — Szokolai felv. — j tünk azonban egy új termékük­re, a Pannónia szeletre, aminek nem nehéz nagy jövőt jósolni, hisz olc.só, parijer árban adják, kilónként 36 forintért. Négyszög­letes, szeletelhető és nyersen is fogyasztható. Ez mellett azon­ban sütve, főzve sokféleképp el­készíthető 10 (éle receptet' (jjánlabak-.hozzá. Gyors .főzelé­kekhez féltéinek, párizsi szelet­ként burgonyából, savanyúság­gal szervírozható, tojással meg sütve önálló gyors étel. Jó cikk. mert igen megkönnyíti a dolgozó nők -— és férfiak — második műszakját. Sok ilyen cikket vgrunk még a húsipar­tól. — Rné — Dr. Tímár Mátyás Ljubljanában A magyar kormány elnökhe­lyettese szerdán Belgródból a Szlovén Szocialista Köztársaság­ba utazott. A ljubljanai repülő­téren Timár Mátyás üdvözlésé­re megjelent Andrej Marine, a Szlovén Szocialista Köztársa­ság Végrehajtó Tanácsának el­nöke. A délutáni órákban meg­kezdődtek a magyar—szlovén gazdasági tárgyalások Tímár Mátyás és Andrej Marine veze­tésével. A tanácskozás napi­rendjén szerepelt az árucsere- forgalom kölcsönös bővitése, valamint a magasabb szintű együttműködés formáinak, a kooperációnak és szakosodás­nak a további fejlesztése. Szó volt a Szlovéniával folytatott együttműködésünkről is. Ismere­tes, hogy Szlovénia a magyar— jugoszláv együttműködés kere­tében évi 40 ezer tonna cellu­lózét szállít Magyarországnak, faalapanyag ellenében. A ka­pacitás bővítéséhez magyar rész. ről hitellel járulunk hozzá. A megbeszéléseken szó volt még a magyar—jugoszláv kooperá­cióban készülő motorvonatok szállításáról Szlovéniába. Andrej Marine szerda este Ljubljanában díszvacsorát adott magyar vendége tiszteletére. Tizenötezeröiszáz lakást kellene építeni Baranyában Ülést tartott a megyei képviselőcsoport

Next

/
Thumbnails
Contents